Lassan luxuscikknek számít az Egyesült Királyságban a hús. Legalábbis úgy védik az üzletekben, mintha az lenne. Az utóbbi hetekben megugrott a bolti lopások száma. Októberben 11 százalékos volt az infláció. Minden ötödik britet az elszegényedés fenyeget.
„A szalonna, a kolbászok és az összes sajt, főleg ezeket veszik célba a tolvajok. Minden nap van valami. Múlt héten egy egész bőrönddel kaptunk el egy tolvajt, de a rendőrséget nem érdekelte” – mondja Coventryben egy bolttulajdonos, aki emiatt még több kamerát szereltetett fel, és belépett egy csoportban, ahol a boltosok megosztják egymás között a tolvajok fotóit és adatait.
Kicsivel odébb élelmiszeradományért sorakoznak az emberek. Vannak köztük olyanok is, akik dolgoznak, csak nem tudnak a bérükből megélni. A tej, a sajt és a tojás ára az utóbbi egy évben több mint 30 százalékkal nőtt. Az emberek panaszkodnak.
„A szupermarketek árai felháborítóak, rosszul vagyok tőlük. Az olyanok, mint mi, akiknek semmijük sincs, nem tudnak megélni. Ezért mennek el lopni.”
„Régebben 1 fontért vettem a tejet, most 1,80. Nagyon nehéz.”
„Minden pénzemet ételre költöm, semmi másra, csak a számlákra és az élelemre.”
Ugyanez az elkeseredettség figyelhető meg másutt is. Az angliai Blackpoolban található ingyenkonyha minden este emberek tucatjait látja el meleg étellel. A tulajdonos azt tapasztalja, hogy a munka már nem elég a megélhetéshez.
“Olyanok is bejönnek hozzánk, akik teljes munkaidőben dolgoznak, de így is szükségük van extra ételre. Mégis, mi folyik ebben az országban, hogy még a saját embereinkről sem tudunk gondoskodni?” – kérdezi Mark Butcher, az ingyenkonyha tulajdonosa.
Becslések szerint félmillió gyereknek lesz szüksége élelmiszersegélyre az elkövetkező hónapokban az Egyesült Királyságban. Az idei tél sok brit számára az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lehet.
Várható volt, hogy hamarosan bejelentik a recessziót, ez pedig csütörtökön meg is történt: a brit pénzügyminiszter közlése szerint a brit gazdaság már most recesszióban van, a gazdasági lassulás pedig a jövő év egészére jellemző lehet.
A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.
Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – részletes előrejelzésekkel ugyanakkor nem alátámasztott és a piac által fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.
E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.
Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.
Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.
Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban. Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél. A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.
Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött. A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken.
A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.
A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri: az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.
Az OBR a pénzügyminiszteri előterjesztéssel egy időben kiadott friss előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a 2023-2024-ben záruló következő két pénzügyi évben 7 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek Nagy-Britanniában.
A kormány felelős költségvetési politikája felett őrködő szervezet szerint ez azt jelenti, hogy az infláció az időszak végétől visszaszámolt nyolc év teljes reáljövedelem-növekedését felemészti. Az OBR szerint ebben a környezetben 2027-2028 előtt nem várható, hogy az életszínvonal visszatér a tavalyi szintre.
A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).
Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik. A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken.
A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul. Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.
Nehéz jövő évvel számol Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) újonnan kinevezett vezetője, aki tevékenysége fő prioritásainak a makrogazdasági stabilitást, a makrogazdasági politika hatékonyságát, a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalásokat, a bankrendszer stabilitásának megőrzését tekinti – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Pisnij közölte: „nehéz lesz a jövő év. 38 milliárd dollár a teljes finanszírozási igény. Bevonása minden kormányzati szerv közös ügye, amin dolgozni fogunk.” Mint hangsúlyozta, az intézményileg erős és független Nemzeti Bank a makrogazdasági stabilitás garanciája. Szerinte legalább több hétig az egyik prioritás az IMF-misszióval folytatott tárgyalások és az álláspontok egyeztetése lesz.
„Megértem azt is, mennyire fontosak a kapcsolatok, a kommunikáció, a kölcsönös megértés, a párbeszéd új minőségének kiépítése a kormánnyal. Maximális erőfeszítéseket teszünk ennek érdekében” – mutatott rá az új jegybankelnök. Az is elmondta, hogy támogatja a korábban alkalmazott válságkezelési politikát, és úgy véli, hogy az most meghozza gyümölcsét. Figyeljük a helyzet alakulását – tette hozzá. „Az NBU élén a prioritásaim nyilvánvalóak: makrogazdasági-pénzügyi stabilitás, a makrogazdasági politika hatékonysága, konstruktív tárgyalások a nemzetközi partnereinkkel, hozzáférés megnyitása azokhoz a forrásokhoz, amelyekre ma égetően szükségünk van” – összegezte tevékenységének fő céljait Andrij Pisnij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Nehéz jövő évvel számol Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) újonnan kinevezett vezetője, aki tevékenysége fő prioritásainak a makrogazdasági stabilitást, a makrogazdasági politika hatékonyságát, a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1665489120
[modified] => 1665486375
)
[title] => Nehéz évre számít az új jegybankelnök: Ukrajnának 38 milliárd külső támogatásra lesz szüksége
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30333&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30333
[uk] => 30336
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30334
[image] => Array
(
[id] => 30334
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[original_lng] => 29272
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1665481138:3
[_thumbnail_id] => 30334
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3296
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] =>
[_oembed_time_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] => 1673766223
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] =>
Liz Truss a cukoradó eltörlése mellett több, az elhízás ellen hozott intézkedés visszavonására, illetve elvetésére készül.
Az üdítőitalokra kivetett cukoradó eltörlésére készül Liz Truss, a kilenc napja hivatalban lévő brit miniszterelnök – írja a Reuters.
A nyugat-európai ország kormányfője a 2018 áprilisában bevezetett cukoradó eltörlése mellett több, az elhízás ellen hozott intézkedés visszavonására, illetve elvetésére készül.
Így például az egészségtelen, cukros italokra, ételekre kivetett egyet fizet, kettőt kap akció betiltását tovább halasztják. Hasonló sors vár a pénztárnál kirakott édességek és csokoládék tilalmára: az eredeti tervek szerint a törvény a jövő hónapban lépett volna életbe, ám a hírügynökség szerint ez kérdésessé vált.
A brit média értesülései szerint a brit pénzügyminiszter arra utasította az egészségügyi tisztviselőket, hogy vizsgálják felül az elhízás elleni intézkedéseket, és ez valószínűleg több rendelkezés megszüntetését eredményezi majd. Az intézkedésekre a megélhetési válság enyhítése miatt van szükség a források szerint.
Liz Truss az előző hónapban, külügyminiszterként még azt mondta a Daily Mailnek, hogy nem vet ki új adókat az egészségtelen élelmiszerekre és elveti a tervben lévő intézkedéseket.
Európában társadalmi feszültségek alakulhatnak ki, ha kemény lesz a tél, Oroszország ukrajnai hadművelete pedig már most borzalmas gazdasági következményeket okoz és recessziós félelmeket gerjeszt – közölte szerdán Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
A bolgár politikus szerint jelen helyzetben az Európai Központi Banknak óvatosan kell egyensúlyoznia az infláció elleni küzdelmében, párhuzamosan pedig „figyelemmel kell lennie a gazdaság működése fenntartásának szükségletére”.
„Minden bizonnyal vannak recessziós félelmek egyes országokban, és ha nem is lesz tényleges recesszió, mégis a gazdaság zsugorodásához hasonló érzést kelthet ezen a télen” – hangsúlyozta Georgieva. „Némi társadalmi elégedetlenséghez vezethet, ha az anyatermészet úgy dönt, hogy nem segít, és kemény telünk lesz” – tette hozzá.
Georgieva felszólította a központi bankokat, hogy maradjanak kitartóak a „makacs” infláció elleni küzdelemben,
egyben elismerte, hogy sok közgazdász tévedett, amikor tavaly azt jósolták, hogy az idén enyhülni fog az inflációs nyomás.
Az IMF vezetője mindazonáltal kiemelte, hogy ha a költségvetési és a monetáris politikák jól működnek, akkor a jövő év kevésbé lesz fájdalmas. Amennyiben azonban nem megfelelően célzott költségvetési politikát folytatnak, úgy az „a monetáris politika ellenségévé válhat tovább gerjesztve az inflációt”.
Az IMF becslése szerint az emelkedő energiaárak elleni széles spektrumú küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát – belerokkan Európa az ársapkázásba. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Az IMF sürgeti az európai kormányokat, hogy az emelkedő energiaköltségeket hárítsák át a fogyasztókra, s így ösztönözzék az „energiamegtakarítást”, és a zöldebb gazdaság felé történő elmozdulást, miközben megvédik a szegényebb háztartásokat.
Azoknak az európai kormányoknak, amelyek árellenőrzéssel, adócsökkentésekkel és támogatásokkal próbálják megvédeni a háztartásokat a megugró költségektől, engedniük kell, hogy az üzemanyagköltségek teljes növekedése átháruljon a végfelhasználókra az energiatakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás ösztönzése érdekében– hangsúlyozta az IMF európai osztályának igazgatóhelyettese, Oya Celasun.
Hozzátéve: ugyanakkor:a kormányoknak prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni az emelkedő energiaárakkal.
Az energiahordozók fogyasztói ára ebben az évben közel 40 százalékkal emelkedett az euróövezetben és 57 százalékkal az Egyesült Királyságban a földgáz és kőolaj nagykereskedelmi árának megugrása nyomán. Ez drasztikusan égeti a háztartások jövedelmét. Különösen súlyosan érinti a szegényebb háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét villamos energiára és földgázra költik. Ezért az IMF a célzott könnyítések híve.
Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában sapkázták az energiaárakat, míg Németországban és Hollandiában adókönnyítéseket vezettek be, Olaszországban és Görögországban pedig energiatámogatásokat.
A széles spektrumú energiatámogatások nemcsak az energiasokkhoz való alkalmazkodást késleltetik, de a globális energiakeresletet és árakat is magasan tartják– figyelmeztetett az IMF.
Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza azt jósolja:Az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatások felé mozdulnak el, egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenné válnak.Az IMF Észtországgal együtt kiemelte az Egyesült Királyságot, ahol a háztartások legszegényebb 20 százalékának megélhetési költségei várhatóan körülbelül kétszer akkora mértékben emelkednek, mint a leggazdagabbak költségei.
A nemzetközi szervezet szerint a vállalatok támogatása is fontos, mert egyébként életképes vállalkozások csődjét okozhatja az energiasokk.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A Nemzetközi Valutaalap vezetője szerint a világgazdasági kilátások „jelentősen visszaestek” a háború miatt − írta meg a Guardian.
Kristalina Georgieva utalt arra, hogy az IMF ebben a hónapban csökkenteni fogja a világgazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait, mondván, hogy a kilátások továbbra is „rendkívül bizonytalanok” az ukrajnai háború, a vártnál magasabb infláció és a koronavírus-járvány miatt.
Több mint nyolcmillió rászoruló háztartás kap az Egyesült Királyságban pluszpénzt a megélhetési költségek emelkedése miatt.
Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban majdnem minden negyedik alacsony jövedelmű háztartás 326 fontot (14 600 hrivnya) kap a hónap végéig. A második, 324 fontos részletet pedig ősszel küldik el a kormány 37 milliárd fontos támogatási csomagjának részeként az arra rászorulóknak. A készpénzre jogosultaknak automatikusan folyósítják a pénzt, és nem kell külön kérelmezniük azt.
Az intézkedés értelmében más támogatásokkal együtt az Egyesült Királyságban több millió alacsony jövedelmű háztartás kap karácsonyig legalább 1200 fontot (539 700 hrivnya) a kormánytól, hogy enyhítse a megélhetési költségek emelkedése miatti nyomást.
Emellett minden tizedik ember kap 150 font (6700 hrivnya) értékű rokkantsági támogatást idén ősszel, és több mint nyolcmillió nyugdíjas háztartás kaphat plusz 300 fontot (13 400 hrivnya) a hideg téli időszakra. Októbertől pedig 400 fontot (17 900 hrivnya) vonnak le a háztartások energiaszámláiból.
A támogatás szükségességét az egyesült királysági Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztották, amelyek szerint június végén és július elején a brit felnőttek 91 százaléka mondta azt, hogy a megélhetési költségei az előző hónaphoz képest emelkedtek. Valamivel kevesebb mint fele nyilatkozta, hogy kevesebb élelmiszert vásárolt, 48 százalékuk pedig azt, hogy a szokásosnál többet kellett költenie a boltokban.
A brit Költségvetési Felelősség Iroda egy lehetséges recesszióra figyelmeztetett, amelynek hátterében a növekvő energiaköltségek és a geopolitikai feszültségek állnak.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Olaf Scholz kancellár kormánya azt szeretné, ha több bevándorló venne részt az ország gazdasági életében. Az ellenzék bírál, a jogvédő szervezetek szerint a törvényjavaslat nem megy eléggé messzire.
130 ezer bevándorlónak adná meg a tartózkodás jogát egy évre a törvénytervezet, amelyet a kormánypártok készítenek elő Németországban. Olyan migránsok kapnának tartózkodási engedélyt, akik már több mint öt éve az ország területén élnek a Duldung eredményeképp. A Duldung azt jelenti, hogy a hatóságok tolerálják a jelenlétüket Németországban.
„Olyan ország vagyunk, ahova nagyon sokfelől érkeznek bevándorlók. Azt szeretnénk, hogy jól integráljuk őket” – írta Twitteren Németország belügyminisztere. Nancy Fraeser így folytatta: „az elmúlt 16 évben adminisztráltuk a bevándorlókat sokszor vonakodva, most viszont aktívan akarom befolyásolni a bevándorlást és a bevándorlók integrációját a német társadalomba.”
Az elmúlt 16 évben a kereszténydemokrata Angela Merkel volt a kancellár Németországban.
Ki kaphat Duldungot? Általában olyanok, akiknek a tartózkodási kérését elutasítják, viszont igazolni tudják: nem térhetnek vissza abba az országba, ahonnan jöttek, mert ott veszélybe kerülne az életük. Sok diák is ilyen engedéllyel tanul Németországban. Ez azt jelenti, hogy annak lejártával el kell hagynia az országot. Most ez a fenyegetés szűnne meg, mert az érintett bevándorlócsoportok megkapnák a tartózkodási engedélyt.
Egyéves próbaidő
A törvényjavaslat szerint, ha valaki már öt éve él Németországban a Duldung birtokában, akkor egyéves tartózkodási engedélyt kap. Ezalatt kell bizonyítania, hogy komolyan integrálódni akar a német társadalomba: legális munkát vállal, németül tanul, stb. Azok a migránsok természetesen nem pályázhatnak, akik csalni próbáltak a bevándorlási kérvényekkel vagy akik bűncselekményeket követtek el – esetleg hamis papírokkal. Az enyhe bűncselekményeket nem veszik figyelembe, és azokat sem, amelyeket fiatalkorúként követtek el.
„Németország modern bevándorló ország lesz. A tartózkodási engedély megadásával mintegy 135 ezer ember számára teremtünk lehetőséget az integrációra” – írta Twitteren a migránsok ügyeivel foglalkozó kormánybiztos, Reem Alabali-Radovan.
Az ellenzék sietett bírálni a törvényjavaslatot. A kereszténydemokraták szóvivője szerint ez a kormányzati elképzelés „masszív ösztönzést jelenhet az illegális bevándorlásra”.
A Zöld párt egyik vezető politikusa védelmébe vette a törvényjavaslatot mondván „új lehetőségeket teremtünk az emberek számára. A modern bevándorlási törvény pontrendszeren alapszik. Ezért érthető, hogy ez a törvényjavaslat átveszi a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény idevonatkozó passzusait” – jelentette ki Omid Nouripour, aki arra célzott, hogy a német iparban nagy a szakmunkáshiány, amelyet ily módon is enyhíteni szeretnének.
A menekültek jogvédő szervezetei üdvözölték a kormány elképzeléseit, de szerintük többet is tehetnének az integráció érdekében. Arra utalnak, hogy az egyéves próbaidő túlságosan is rövid lehet. Ha pedig valaki nem teljesíti a próbaidő előírásait, akkor visszaesik a Duldung hatálya alá, vagyis elvben kiutasíthatóvá válik újra.
A nehéz gazdasági helyzet fokozhatja a próbaidősök gondjait, hiszen lehet, hogy nem könnyen találnak állást a recesszió idején.
A bevándorlók integrációjáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott a közszolgálati Deutsche Wellenek, hogy „ez még csak az első mérföldkő. További lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a migránsokat integráljuk a német társadalomba. Ezeknek a lépéseknek egy részére már az idén várható.”
Történelmi kihívás elé állította Németországot Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a koronavírus-világjárvány miatt elindult drágulás, és ezt a kihívást csak összefogással lehet legyűrni – jelentette ki Olaf Scholz kancellár hétfőn Berlinben a rekordmértékű infláció kezeléséről a legnagyobb munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel folytatott megbeszélése után.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja „mindent megváltoztatott”, a világjárvány hatására szétzilálódott termelési láncolatok pedig még mindig nem álltak helyre, ezért egyre nagyobb a bizonytalanság, az energia és a mindennapi élethez szükséges termékek egész sorának ára pedig rohamosan emelkedik.
Mint mondta, ez a válság nem múlik el néhány hónap alatt. Arra kell felkészülni, hogy „a helyzet nem változik a belátható jövőben”. Azonban a német társadalom erős, és az országot az eltérő érdekek méltányos kiegyenlítése és a közösségi szellem viszi előre. Erre kell támaszkodni most is, „csak akkor jutunk ki a válságból, ha közösen dolgozunk ki megoldásokat” – mondta Olaf Scholz.
A szociáldemokrata (SPD) politikus rámutatott, hogy kormánya az idén már több támogatási, tehercsökkentési programot indított, amelyek összértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A példák között említette, hogy júliustól nem kell fizetni a villamos energia árába beépített úgynevezett megújulóenergia-járulékot (EEG-Umlage), ami egy négyfős háztartásnak évi 300 euró megtakarítást jelent.
Kifejtette: a kormány ezt a munkát az érdekképviseletek, a központi bank (Bundesbank) és szakértők, tudósok bevonásával kívánja folytatni.
Ezért kezdeményezték a hatvanas évek végén kialakult gazdasági válság idején alkalmazott úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion) felújítását. Az első találkozó „sokat ígérő” volt, és továbbiak követik – mondta.
Hasonlóan fogalmazott a munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) vezetője, Rainer Dulger is, aki kiemelte, hogy Németország az 1990-es újraegyesítés óta „a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válság előtt áll”. Yasmin Fahimi, a szakszervezetek országos szövetségének (DGB) elnöke aláhúzta, hogy mindent meg kell tenni a gazdasági visszaesés elkerüléséért és a munkahelyek megőrzéséért.
A kormány terve szerint a hétfői találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya. Mintája, az összehangolt fellépés egy gazdaságpolitikai egyeztető fórum volt, amelyet szintén egy SPD-s politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. A kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a Bundesbank arról tárgyalt, hogy miként lehet biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és a gazdasági növekedést.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
