Ukrajna saját gáztermelésével teljes mértékben kielégítheti igényeit. Az egyik ukrajnai megállapodásnak köszönhetően havi 300 millió köbméter további gázkitermelés történik. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte.
Smihal szerint a télen Oroszország energiaválságot váltott ki Európában, ami megnehezítette a fűtési szezont. Jelenleg a miniszterelnök szerint Ukrajnában csökkent a gázfogyasztás.
„Természetesen most visszaesett a fogyasztás, és Ukrajnának lehetősége van saját termeléssel kielégíteni az igényeit” – mondta.
A román kormánykoalíció pénteken a parlament elé terjesztette a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvénymódosító indítványt, amelyet sürgősségi eljárásban fognak megvitatni – közölték pénteken a koalíció vezetői.
A koalíció közleménye szerint a jogszabálytervezet mind a tengeri (offshore), mind a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelésének új lendületet ad. A 2018-ban elfogadott korábbi, jelenleg még hatályos jogszabállyal a befektetők elégedetlenek voltak, ezért az új tervezettől tették függővé főleg a fekete-tengeri földgáztartalékok kitermelésének megkezdését.
A koalíció vezetői úgy vélték, hogy az új tervezet versenyképes adózási rendszert hoz létre. Hozzátették, hogy az adókkal együtt a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké.
Nicolae Ciuca román liberális miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Black Sea Oil and Gas amerikai vállalat már az év közepén felszínre hozza az első gázmolekulákat egy kisebb méretű fekete-tengeri földgázmezőből, ahonnan évente 1 milliárd köbméter gázt terveznek kitermelni. A nagyobbik gázmező, a Neptun Deep kitermelése várhatóan 2026-ban kezdődhet meg – mondta a miniszterelnök.
Ez utóbbit az osztrák OMV és a román Romgaz vállalatok fogják kitermelni, onnan a tervek szerint évente 10 milliárd köbmétert gázt hoznak felszínre. A román kormányfő kiemelte, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a dél-kelet romániai Buzau megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala.
Ciuca szerint ez a jogszabály megteremti annak lehetőségét, hogy Románia teljes mértékben függetlenné váljon az orosz gáztól és szert tegyen a vegyipar fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges gázmennyiségre. A kormányfő emlékeztetett, hogy Románia egyik legnagyobb energiafogyasztója, a Marosvásárhely határában levő, műtrágyát gyártó Azomures vegyi üzem a magas energiaárak miatt okozta december eleji leállást követően még mindig nem tudott újraindulni, mert nem rendelkezik a működéséhez szükséges gázzal. Reményét fejezte ki, hogy az új nyersanyagmennyiség következtében Románia lakosai is olcsóbban juthatnak majd hozzá a gázhoz.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az új törvénytervezet jogi stabilitást és kiszámíthatóságot teremt a fekete-tengeri földgáz kitermelőinek.
A vállalatok számára egyre izgalmasabb terület az északi sarkköri olaj- és gázkitermelés. Mindeközben a világon sokan ellenzik, hogy hatalmas projektek induljanak a térségben, mivel éppen távolodnának a fosszilis tüzelőanyagoktól. A két ellentét miatt fontos terepe lehet a következő évek energiavitáinak az északi sarkkör.
Nemrég megjelent egy jelentés egy energiaátállást támogató szervezettől, amely arra jutott, hogy az olaj- és gázvállalatok 20 százalékkal növelnék a kitermeléseiket az északi sarkkör térségében a következő öt évben – írja az Oilprice.com.
Ezek között pedig olyan óriások vannak, mint a Gazprom, a Total vagy a ConocoPhillips, amelyek mögött több százmilliárd dollárnyi tőke áll, amit bankok és befektetők biztosítanak számukra. És miközben több cég jelezte elkötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy visszafogja a fosszilis tüzelőanyagok iparágának finanszírozását, úgy tűnik, az északi sarkkör túl jó üzletnek számít – mutat rá a Reclaim Finance jelentése.
A nonprofit szervezet 314 milliárd dollárnyi finanszírozást azonosított, amelyek kifejezetten új olaj- és gázkitermeléseket támogattak az északi sarkkörön 2016 és 2020 között. A finanszírozók pedig mind nagybankok és vezető eszközkezelők voltak, amelyek jelentős részben már elkötelezték magukat a nettó nullás károsanyag-kibocsátás mellett.
A legnagyobb finanszírozók között van például a JPMorgan amerikai óriásbank, amely a jelentés szerint 18,6 milliárd dollárral támogatta a munkálatokban érintett társaságokat, de a Barclays 13,2 milliárd dolláros, a Citigroup pedig 12,2 milliárd dolláros finanszírozást biztosított.
Az eszközkezelők körében kiemelkedik a BlackRock 28,5 milliárd dollárral, de a Vanguard 21,6 milliárd dollárt, az Amundi pedig 12,9 milliárd dollárt biztosított az északi sarkköri olaj- és gázkitermelésekben utazó cégeknek.
A jelentés készítői rámutattak, hogy miközben számos nagy pénzügyi cég világszerte elkötelezte magát a klímavédelem támogatása mellett, sokan továbbra is finanszíroznak új olaj- és gázkitermelési projekteket. Az északi sarkkör területe így tehát különösen érzékeny lehet a következő években, és akár konfliktusokat is szülhet a globális energiapiacon.
