Feltételes engedéllyel újraindulhat a termelés a Ferrero olasz édességgyártó csoport belgiumi Arlonban található, április elején szalmonellafertőzés miatt leállított üzemében – közölte a La Libre Begique című francia nyelvű belga napilap pénteken.
A belga egészségügyi hatóság pénteki bejelentése szerint az arloni üzem három hónapos tesztidőszakra kezdheti meg a gyártást, rendkívül szigorú higiéniai felügyelet mellett. Ebben az időszakban folyamatosan elemzik a nyersanyagokat, valamint az egyes előállított tételeket. A termékek csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha a vizsgálatok megfelelő eredményt mutatnak.
Az ügy áprilisban pattant ki, de a bélfertőzést okozó baktériumot már december 15-én felfedezték az Arlonban működő gyárban. Az ott készült valamennyi csokoládéterméket (Kinder meglepetés, Schoko-bon, minitojás) visszahívták. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemrégiben közölte, hogy június 3-ig 370 megerősített és 22 valószínűsíthető szalmonella-fertőzéses esetet azonosítottak az EU-tagországokban és Nagy-Britanniában.
A Nutella és Kinder márkáiról ismert olasz óriáscég pénteken megerősítette, hogy megkapta az újraindításhoz szükséges feltételes engedélyt. Anne Edwards, a Ferrero-csoport illetékes igazgatója közölte, az újranyitás alapos tisztítás és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket követően valósulhatott meg. Elmondása szerint több mint 1800 minőségellenőrzési vizsgálatot végeztek, mintegy 10 ezer alkatrészt lecseréltek vagy megtisztítottak. „Mindent megtettünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg” – fogalmazott. Az igazgató elismerte, hogy „ami történt, rendkívül súlyos”, és a vállalat nevében ismételten bocsánatot kért a fogyasztóktól.
Az ügyben április 19-én nyomozás is indult Belgiumban, mert a hatóságok gyanúja szerint a Ferrero lassan reagált a decemberben azonosított problémára. Az eljárás egyebek mellett az élelmiszerláncban fennálló nyomon követhetőségi kötelezettségek elmulasztása, az élelmiszerek biztonságára és higiéniájára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, valamint veszélyben lévő személy segítségnyújtásának elmulasztása miatt zajlik – tette hozzá a belga napilap.
A ritkaföldfémek iránti éves kereslet 15 év alatt megduplázódott, 125 000 tonnára, és az előrejelzések szerint 2030-ban a kereslet eléri a 315 000 tonnát, amit a zöld technológiák növekvő elterjedése és az elektronika fejlődése ösztönöz. Ez óriási nyomást gyakorol a globális termelésre, azonban a kutatók úgy tűnik, hogy megtalálták az új módszert, amellyel létrejöhet a fenntartható, biztonságos és egyben stabil ritkaföldfém-piac.
A ritkaföldfémek kritikus jelentőségű nyersanyagok a mai modern, technológia-alapú társadalmunkban. Többek között a mobiltelefonok, számítógépek, orvostechnikai eszközök, szélturbinák, napelemek gyártásához nélkülözhetetlen elemek, de a hadiiparban is legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, irányított bombák, tengeralattjárók építéséhez is felhasználják ezeket.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. Napjainkban a fő probléma viszont az, hogy a Föld egy országa igazi monopolhelyzetben van az értékes nyersanyag kitermelése szempontjából, a többi pedig lényegében tőle függ.
Kína nem csak az ismert lelőhelyek 93 százalékát birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ez aggodalomra ad okot a hosszú távú elérhetőség miatt, különösen azután, hogy 2019-ben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború során Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozni fogja ezen nyersanyagok kínálatát.
Azonban a legújabb kutatások eredményei most végleg átrendezhetik a ritkaföldfémek geopolitikáját.
A tudósok kifejlesztettek egy új módszert az elhasznált elektromos eszközökben lévő ritkaföldfémek, környezetbarát vegyszerekkel való kinyerésére.
A ritkaföldfém kitermelés módszerei
A periódusos rendszerben található lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek hívjuk. Egyetlen szélturbina üzemeltetéséhez nagyjából 600 kilogramm ritkaföldfémre van szükség, amelyeket bányászattal vagy az e-hulladékok újrahasznosításával nyernek ki.
A bányászat számos hátránnyal jár. Először is költséges, és ritkán hatékony, mert a ritkaföldfémek nagyon kis mennyiségének kinyerése is nagy területek bányászatát igényli. Másodszor, a folyamatnak jelentős környezeti hatásai vannak. A ritkaföldfém-ásványok bányászata nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyagot termel, ami problémákat okozhat a környezet, és az emberi egészség szempontjából.
Az e-hulladék újrahasznosításával a ritkaföldfémek viszont kinyerhetők olyan elektronikai termékekből, mint az elhasznált mobiltelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátorai. Ennek azonban szintén vannak hátrányai, többek között a magas költségek, a környezeti károk, a szennyezés és az emberi biztonságot fenyegető kockázatok.
Például elektromos jármű akkumulátorokból történő kinyerésük során szennyező anyagok, szén-dioxid és furánok kerülnek a légkörbe, miközben nagy mennyiségű erősen lúgos vagy savas, maró hatású hulladék is jelentkezik.
Miért hatalmas jelentőségű az új felfedezés?
A kutatók kifejlesztettek egy, a galvanizáláshoz hasonló, de környezetkímélőbb módszert a ritkaföldfémek kinyerésére. Az elektrodepozíció folyamata során alacsony elektromos áram hatására a fémek a kívánt felületre rakódnak le. Egy környezetbarát összetételű, sóalapú ionos folyadék alkalmazásával a tudósoknak sikerült az egyik legkeresettebb ritkaföldfémet, a neodímiumot visszanyerni, amelyet autók, mobiltelefonok, szélturbinák, és audioeszközök gyártására használnak. Az ionos folyadékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a kísérletben a neodímium csupán pár óra alatt visszanyerhető anélkül, hogy melléktermékek keletkeznének.
A még egyelőre tesztfázisban lévő rendkívül ígéretes módszerrel elkerülhető lenne a ritkaföldfémek bányászatának szükségessége, és minimalizálható lenne a mérgező és káros hulladék keletkezése. A felfedezés hatalmas áttörést jelentene egyrészt a növekvő globális igény – Kínától független-, kielégítésére, másrészt megoldódna az egyre nagyobb gondokat okozó e-hulladék újrahasznosítása is.
A kínai gyártó az elmúlt időszakban megszenvedte az Egyesült Államok politikai indíttatású gazdasági szankcióit, amelynek következtében módosítaniuk kellett a portfóliójukon.
Amíg korábban a Huawei a világ vezető telefongyártójának számított, mára már jelentősen visszaesett a ranglistán.
Egy bennfentes forrás szerint a vállalat a közeljövőben azt tervezi, hogy az üzleti modelljük átalakítása apropóján elektromos meghajtású gépkocsival állnak elő, amely akár idén év végén bemutatásra kerülhet.
A Reuters hírügynökség információi alapján a Huawei már megkezdte az elektromos autó prototípusának tervezését, és felkereste azokat a beszállítókat, akik elláthatják majd a céget a szükséges alkatrészekkel.
A Huawei fogyasztói üzleti csoportjának vezetője, Richard Yu, aki korábban a mobilpiaci részleg sikere mögött állt, elmondta, egy olyan elektromos gépjárművet szeretnének megalkotni, ami a konkurenciával szemben sokkal kedvezőbb árcédulával rendelkezhet.
Az UAZ-tulajdonos Sollers céggel jó kapcsolatokat ápoló Bremach fogja kaliforniai üzemében összeszerelni az UAZ terepjárót és pickupot – írja online felületén az Autó Motor magazin.
A speciális járműveket gyártó olasz Bremach cég csődbe ment, de a kaliforniai leányvállalata továbbra is működik, sőt, a T-Rex nevű nagy méretű teherautó mellett egy terepjáróval és egy pickuppal bővíti a kínálatát – az UAZ-tól származó Patriot és Pickup típusokat szerel majd össze kaliforniai üzemében. Érdekes módon, amíg a márkanevet Bremach-ra cserélik, addig az UAZ márkajelzését megtartják a karosszériákon, a típusnév Taos (terepjáró) és Brio (pickup) lesz. Az első autók már ott vannak az Egyesült Államokban, ezeken végzik el a helyi forgalomba helyezéshez szükséges módosításokat, amelyek aztán a szériagyártás megindításához szükségesek.
Csak 2021 végén kezdik majd az összeszerelést, mert megvárják, amíg Oroszországban elkezdik gyártani a felfrissített modelleket, azok alapján készülnek majd az új autók, gyakorlatilag az összes extrával ellátva, ami az UAZ-nál csak elérhető.
A járművek orrába a 2,7 literes négyhengeres benzinmotor kerül (135–150 LE), a váltó hatfokozatú automatikus, és alapfelszerelés lesz a kapcsolható összkerékhajtás.
A Bremach Taos alapára 26 405 dollár (747 000 hrivnya), míg a Brio-ért legalább 27 882 dollárt (788 200 hrivnya) kell fizetni, ami nem feltétlen versenyképes ajánlat.
A Bremach Brio pickuppal összemérhető Nissan Frontier (előző generációs Navara) indulóára 26 790 dollár, és abban 3,8 literes, 214 lóerős V6-os dolgozik és kilencfokozatú automatája van, a Bremach Taos terepjáróhoz mérhető ötajtós Jeep Wrangler indulóára 28 315 dollár, és annak 289 lóerős 3,6 literes V6-os motorja van nyolcfokozatú automatával párosítva.