A katonai erőviszony mélyreható átrendeződéséhez vezethet az ukrajnai háború. Két állam kerülhet az európai élvonalba: a NATO-tag Lengyelország és a NATO-ba igyekvő Ukrajna. Kettőjük fegyveres ereje az európai NATO-tagok között domináns helyzetbe hozza őket. Ez kiváltképpen igaz, ha az eddigi első helyezettet, Törökországot megbízhatatlan szövetségi politikája, Putyin Oroszországához való, megengedhetetlen mértékűnek tartott közelsége miatt nem számítjuk az európai NATO-szárny vezető erejének.
Ezt a folyamatot, Kelet- és Kelet-Közép-Európa előretörését – igaz, a lengyelekénél jóval kisebb mértékben – a többi térségbeli, zömmel a szovjet idők Varsói Szerződéséhez tartozó államok relatív katonai erejének növekedése, fegyverbeszerzéseik minőségileg új szakaszba lépése is alátámasztja.
A NATO-tagok arányosan 2020-ban költötték a legtöbbet védelemre, átlagosan a GDP-jük 2,72 százalékát.
Tavaly ez visszacsúszott 2,62 százalékra, az idei évre 2,57 százalékot várnak. Magyarország az idén – az előrejelzések szerint – a GDP-je mintegy 1,55 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ezzel a NATO-országok középmezőnyében van.
Varsó és kiváltképpen Kijev nagymértékű katonai megerősödése azonban nem arat osztatlan sikert egyes környező államokban, amelyekben a folyamat kapcsán kettős érzések ébrednek, egyfelől örülnek az erőgyarapodásnak, másfelől feltámad a gyanakvás, a bizalmatlanság is. Ez utóbbira alaposan rájátszik a moszkvai propaganda, rendszeresen emlegetve az Ukrajnával szembeni állítólagos lengyel, magyar és román területi igényeket, amelyeket mindhárom ország kormánya határozottan cáfol.
Az erőátcsoportosítás folyamata követhető, ha szemügyre vesszük Európa keleti régiós államainak katonai kiadásait, hadseregét és természetesen a gazdasági-politikai hátteret. A történések iránya leginkább a visegrádi négyek viselkedésében mérhető le. Lengyelország nem hivatalosan a csoport vezetőjének tekinti magát. Ezt az alapadatok is kifejezik, hiszen a lengyel hadsereg jóval erősebb, mint a V4 többi három tagja együttvéve.
Ugyanakkor vannak a folyamatnak hátulütői is. Az új NATO-tagok (a régi Varsói Szerződés részvevői) megtartották a csaknem egységes szovjet-orosz fegyverzetet, körükben az együttműködés egyszerűbben, simábban ment. Most, hogy mind a légierőben (F–16, F–35, JAS 39 Gripen, Rafale), mind a szárazföldi nehézfegyverzetben (PzH 2000, Caesar, 152 és 155mm-es SpGH Zuzana, M109, AHS Krab, Atmos 2000, HIMARS 227mm) jó néhány nyugati és dél-koreai fegyverrendszer szerepel, nem lesz könnyebb az együttműködés, noha például a 155 mm-es nehéz tarackok osztott lőszerutánpótlása egyszerűbb, mert több nyugati típus is képes ugyanazt a lőszert használni.
A sokfajta fegyverrendszer többféle infrastruktúra-kiszolgáló rendszert igényel.
Ukrajnában például „túltolták a biciklit”, akár napi 300 lövést is leadva, a nyugati szövetségi rendszer legjobbnak tartott, 155 mm-es önjáró tarackjából, a német PzH 2000-esből.
Ennek eredménye: a legtöbb ilyen fegyver (csaknem 20 van az ukrán hadsereg hadrendjében) sürgős szervizre szorul. A lengyelek ígérték, de nem tudtak vele megbirkózni, ezért a szlovákok vették át tőlük a német nehéz tarackok szervizelését, helyreállítását.
Az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok hatására Belgiumban jócskán megnőtt a hadiipar teljesítménye. A belga kormány a fegyverek mellett gépfegyvereket és páncéltörőket is küldött Kijevnek, de a legfontosabb termékük a golyóálló mellény. A gyártók ellátási nehézségekre panaszkodnak, azt állítják, hogy alig tudnak lépést tartani a kereslettel.
Az ukrajnai háború miatt fellendült Belgium hadiipara, a kínálat alig tud lépést tartani a kereslettel – írta a The Brussels Times hírportál pénteken.
Belgium számottevő fegyveradományokat bocsátott Ukrajna rendelkezésére. A háború kitörésekor Alexander De Croo belga miniszterelnök bejelentette, hogy Belgium 5000 gépfegyvert, 200 páncéltörő fegyvert és 3800 tonna üzemanyagot adományoz Kijevnek.
A gépfegyvereket a vallon kormány tulajdonában lévő FN Herstal fegyvergyártó cég gyártotta. Az adomány egy része a kormányzati készletekből származott, egyelőre nincs adat arról, hogy a kormány új fegyvereket rendelt volna a tartalékok feltöltésére.
A The Brussels Times szerint az ukrajnai háború a kevésbé jelentős flamand fegyveripart is nagymértékben fellendítette. A flamand kormány havi jelentése azt mutatja, hogy az idei év első hat hónapjában összesen 371,5 millió euró értékben adtak ki fegyverexport-engedélyeket, kétszer nagyobb arányban, mint tavaly. A flamand régió jelentős exportmegállapodást kötött Kijevvel, amelynek keretében a Sioen Ballistics cég golyóálló mellényeket szállított Ukrajnába. A flamand Concordia Textiles, amely az ilyen típusú mellények gyártásához használt szövetet állítja elő, ellátási problémákról számolt be a megnövekedett kereslet miatt.
Az ukrajnai háború a katonai kiadások, valamint a védelmi ágazatba történő beruházások tetemes növekedéséhez vezetett. Júniusban a belga szövetségi kormány bejelentette, hogy 1,8 milliárd eurót fektet be a védelemmel kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe, ami hatalmas lendületet ad az olyan belga hadiipari vállaltoknak mint az FN Herstal, a páncélozott járművek gyártására szakosodott John Cockerill és a Sonaca repülőgépipari cég – írta a The Brussels Times.
Az orosz Uralvagonzavod harckocsigyártó vállalat a finanszírozási problémák és az importált alkatrészek miatt leállítja az új páncélozott járművek gyártását.
Erről a Védelmi Minisztérium hírszerzési osztálya számolt be.
A vállalat pénzügyi problémákkal és importált alkatrészek – köztük páncélozott acél – hiányával szembesült. Az új páncélozott járművek, köztük a T-90 és a T-14 „Armata” gyártását is leállítják.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára tájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna 2031-ig több mint 200 milliárd hrivnyát költ rakétafejlesztési programjára.
„A harmadik kérdés, amit a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén »titkosított« módban tárgyaltunk. A rakétafegyvereink 2031-ig való fejlesztésére vonatkozó kérdés körül nagyon heves vita alakult ki. Csak annyit mondhatok, hogy 2031-ig több mint 200 milliárd hrivnyát kell elköltenünk erre a programra” – mondta Danilov.
„Nem várhatunk arra, hogy partnereinktől kapunk fegyvereket, vagy sem. Feladatunk, hogy saját gyártású fegyvereket készítsünk” – tette hozzá.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kihangsúlyozta, Ukrajnának megvannak a szakemberei és lehetőségei.
„Ezért lett ma jóváhagyva rakétafegyvereink fejlesztésének kérdése. Ezen kívül a kormány és a Parlament képviselői megvitatják az idei költségvetés módosítását, 2021-ben 3,3 milliárd hrivnyát kell elkülöníteni a rakétaprogram számára” – jegyezte meg Danilov.