A finn kormány azt javasolta, hogy 139 millió eurót különítsenek el kerítések építésére az Oroszországgal közös határon. A projekt megvalósításával Helsinki a hibrid fenyegetések, különösen a potenciális tömeges migránshullám elleni felkészültséget kívánja növelni – írja a Reuters.
Az ügynökség megjegyezte, hogy az Oroszországgal vívott háborúk története ellenére Finnországnak még mindig csak táblák és műanyag választóvonalak vannak elhelyezve az agresszor országgal közös 1300 kilométeres határ nagy részén.
A finn határőrszolgálat képviselője elmondta, hogy 130-260 kilométernyi kerítést építenek majd a szakemberek, amelyek a Finnország és Oroszország közötti határ teljes hosszának 10-20 százalékát fedik le.
Az első magyar–ukrán autópálya-kapcsolat megépítéséról, új határátkelő megnyitásáról és a határforgalmat érintő infrastrukturális beruházásokról egyeztetett Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Musztafa Najem ukrán infrastrukturális miniszterhelyettessel pénteken a beregsurány–asztélyi határátkelőhelyen.
A megbeszélést követően Magyar Levente újságíróknak elmondta: mindkét fél régi törekvése, hogy átjárhatóbbá tegyék a magyar-ukrán határszakaszt a személy- és az áruforgalom számára, de az utóbbi tíz évben tárgyalt számos javaslat közül nagyon keveset sikerült közösen megvalósítani.
„Azt látom, hogy ma van egy igazi, őszinte szándék az ukrán fél részéről, hogy felgyorsítsa ennek a programnak végrehajtását” – összegezte tapasztalatait az államtitkár, megjegyezve, ezt a szándékot Magyarország üdvözli és mindenben hozzájárul az infrastrukturális beruházások megvalósításához.
A részletekről szólva Magyar Levente legfontosabb feladatnak Ukrajna és Magyarország első autópálya-kapcsolatának kiépítését nevezte. Ehhez a határ magyar oldalán néhány tíz kilométer autópályát kell megépíteni, ukrán oldalon a Beregszászt elkerülő útszakasz megvalósítása a prioritás, a beruházások finanszírozásához pedig Brüsszel segítségét kérnék a felek – tette hozzá.
Magyar Levente további közös feladatként jelölte meg egy új Tisza-híd megépítését Záhonynál, illetve a Nagyhódos és a kárpátaljai Nagypalád közötti határátkelőhely megnyitását; előbbi beruházás tervezéséhez és megvalósításához szintén Brüsszel anyagi támogatását szeretné elérni a magyar és az ukrán fél.
Mint elmondta, a nagyhódosi, már megépített határátkelő üzembe helyezése fontos regionális és országos érdek, ebben is nagy nyitottságot mutatott az ukrán fél.
„Ha hozzá tudunk járulni az ukrán oldali munkákhoz, akkor ezt készek vagyunk megtenni” – mondta Magyar Levente.
Az államtitkár kitért arra, a megbeszéléseken érintették a vasúti gabonaszállítás kérdését, szavai szerint a nagyobb mennyiségű terményszállításhoz és annak magyar oldali fogadásához további technikai egyeztetésekre lesz szükség a felek között.
Egyértelmű magyar szándék, hogy ebben is segítsük Ukrajnát, készek vagyunk szintén anyagi forrást irányítani erre a területre – fogalmazott Magyar Levente.
Musztafa Najem kiemelte, hogy a találkozón a beregszászi elkerülő megépítésének, a beregsurány–asztélyi határátkelő ukrán oldali fejlesztésének, illetve a nagyhódosi határátkelő megnyitásának kérdéseit is megvitatták. Az ukrán politikus reményét fejezte ki, hogy még ebben az évben pont kerülhet az új átkelő megnyitásának ügyére.
„Elkészültek az ehhez szükséges számítások, hálás vagyok magyar partnereinknek, hogy készen állnak megfinanszírozni a nyitáshoz szükséges ukrán oldali fejlesztéseket” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Keresik a lehetőséget az asztélyi határátkelőn egy olyan „ideiglenes megoldásra”, amely segítene tehermentesíteni a többi ukrán-magyar átkelő forgalmát – közölte.
Musztafa Najem megerősítette, hogy a beruházások elkészülése ügyében az ukrán kormány a magyar féllel közösen fog fellépni az Európai Uniónál, az asztélyi határátkelőhely nagyobb felújításához szükséges finanszírozásról pedig közös beadványt juttatnak majd el Brüsszelbe.
A szeptemberben lezajlott ukrán–magyar tárgyalások után a megye hozzálátott a célok megvalósításához. Többek között dolgoznak az asztélyi határátkelő bővítésén – közölte Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
Elmondta, hogy a megállapodások szerint az Asztély–Beregsurány határátkelőn engednék át az üres kamionokat, hogy tehermentesítsék a csapi határátkelőt, azonban ehhez a Kormányközi Megállapodás módosítása és a megfelelő infrastruktúra kiépítése szükséges,
Az OVA első vezető-helyettese az útkarbantartókkal, a Nagybégányi kistérség vezetőségével, valamint a mérnökökkel tartott közös találkozón a következő célokat tűzte ki:
részletes felvételek készítése a területen
a határátkelővel kapcsolatos jelenlegi projektterv módosítása
az átkelőhely közelében lévő telkek határainak meghatározása
dokumentumok benyújtása a telkek kataszteri számozásához
földterület elkülönítése a községi tanács ülésének határozatával a munka megkezdése érdekében.
A nemzetközi összefogásnak köszönhetően Ukrajna már képes arra, hogy annyi mezőgazdasági terméket exportáljon, mint a háború kirobbanása előtt. Ennek érdekében azonban új útvonalak és új logisztikai rendszerek kidolgozására volt szükség.
Az ország sikeresen kialakított új tengeri és szárazföldi folyosókat is, ebben azonban Magyarország közreműködésére is számít – írja a Szabad Európa.
Az áruszállítás felgyorsítása érdekében két új határátkelőhelyet is megnyitnak Románia felé: ettől már októberre komoly eredményekre számítanak – közölte Szerhij Tereszko, Ukrajna EU-hoz akkreditált nagykövetségének helyettes vezetője. Ám Magyarországgal kapcsolatban is hasonló terveik vannak – tette hozzá.
Októberben működésbe lép a fuvarozók számára az elektronikus sorfoglalás a határátkelőkön – jelentette be Musztafa Najem infrastrukturális miniszterhelyettes hétfőn Telegram-csatornáján.
„Az első szakaszban egy kísérleti projektet indítanak el az egyik határátkelőhelyen. Tesztüzemmódban a webes portálon bármely kilépési pontra lehet majd helyet foglalni. Az év végéig mobilalkalmazást is létrehozunk” – közölte.
Az importőrök számára 10%-os illeték bevezetését tervezi a kormány az áruk és szolgáltatások beszerzése céljából végzett valutavásárlási tranzakciók után – számolt be szerdán a korrespondent.net hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács adóbizottsága alelnökének Telegram-közlésére hivatkozva.
Mint a honatya bejegyzésében írta, a kérdés kapcsán „érdemes megjegyezni, hogy a választott koncepció nem ír elő további (nehezen adminisztrálható) behozatali vámokat, hanem minden importált áru és szolgáltatás vásárlása után 10%-os devizaadó bevezetését határozza meg a valutaváltási tranzakciókra.” Szerinte a törvénytervezet célja nemcsak a költségvetés bevételeinek növelése, hanem az importált áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökkentése is az ukránok körében, és ennek megfelelően a nemzetközi tartalékokra nehezedő nyomás csökkentése és a hrivnya stabilitásának biztosítása. „A kormány a következő hetekben a parlament elé terjeszti a törvényjavaslatot” – jelezte Jaroszlav Zseleznyak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a napokban további importvámok kidolgozását jelentette be a kormány nevében.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A csapi Tisza, valamint az asztélyi határátkelőket kibővítik az az ukrán gabonaexport érdekében.
A hírt Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével folytatott találkozón, melyen a jelenlegi, valamint a jövőbeni Ukrajnának nyújtandó humanitárius támogatásról tárgyaltak.
Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke arra kérte Magyar Leventét, hogy indítsák újra a 2014-ben megkezdett programot, mely által az ukrán katonák gyermekei Magyarországon üdülhettek.
Az Állami Határőrszolgálat közleménye szerint a határátkelőn naponta körülbelül 28 ezer jármű és 90 ezer személy lép át, s a vámmentes autóbehozatal határidejének lejártát követően eltűntek a sorok is.
A hírt Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivője közölte – írja az LB.ua.
Elmondása szerint február 24. óta az ukrán ellenőrzőpontokon 11 millió személy kelt át. Ebből 6 millióan léptek ki az országból, akik közül 5,8 millióan ukrán állampolgárok voltak.
Ukrajnában befejeződött a járművek vámmentes behozatala, március 24-től összesen 18 897 gépkocsit hoztak be az országba az ukrán állampolgárok.
A legtöbb autóvásárlónak Volkswagenre, Skodára, Mercedes-Benzre, Audira, BMW-re, Fordra, Opelre, Renault-ra, Toyotára és Hyundaira esett a választása. A kárpátaljai határátkelőkön 1321 5 évnél fiatalabb, 2917 darab 6–10 éves és 14 659 darab 11 évnél idősebb gépkocsit hoztak be. Akadtak azonban újak is – 128 darab.
Ami a járművek árát illeti, a Kárpátalján behozott legdrágább autó egy 220 ezer dollár értékű Mercedes-Benz G63 AMG, melynek tulajdonosa egy dnyipropetrovszki vállalkozó.
A Miniszteri Kabinet bővítette azon határátkelőhelyek listáját, amelyeken behozhatók a külföldön vásárolt járművek az országba. A hírt az Urjadovij portál közölte.
A lista a tengeri és folyami kikötőkkel is bővült.