Ukrajna megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb hitelének első részletét, 1,5 milliárd dollárt, a pénzt kiemelt költségvetési kiadásokra fogják költeni – közölte kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
„Ukrajna ma megkapta az IMF-től az első részletet egy új, négyéves program keretében, a kibővített hitelkeret keretében. 1,5 milliárd dollárt különítettek el, amelyet a kiemelt költségvetési kiadások finanszírozására és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatására fognak felhasználni” – jegyezte meg Szviridenko.
A kormányfő elmondása szerint a program teljes összege 8,1 milliárd dollár. A teljes körű háború kezdete óta Ukrajna összesen 14,9 milliárd dollárnyi pénzügyi támogatást kapott az IMF-től az állami költségvetésbe. „Továbbra is végrehajtjuk azokat az elfogadott reformokat, amelyek célja a makrogazdasági stabilitás fenntartása, az állami intézmények megerősítése és az európai integráció felé vezető út előmozdítása” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Az Ukrajnának jóváhagyott új, 8,1 milliárd dolláros IMF-hitel jelentős része nem új beruházásokra vagy gazdaságélénkítésre fordítható, hanem a korábbi adósságok törlesztésére megy el: a kifizetések több mint 70 százalékát már idén vissza kell utalni a valutaalapnak.
Ukrajnának 2026 végéig az új hitelprogram keretében lehívott források döntő részét korábbi IMF-kölcsönök törlesztésére kell fordítania – írja a Strana.ua a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos fizetési ütemezéséből.
Az ukrán jegybank csütörtök este jelentette be, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának indított új hitelprogramot az Kibővített megállapodás (EFF) keretében. A program teljes összege 5,9 milliárd SDR (az IMF elszámolási devizája), ami körülbelül 8,1 milliárd dollárnak – mintegy 2900 milliárd forintnak – felel meg. Ebből Ukrajna idén 3,8 milliárd dollárt kap négy részletben.
A fizetési ütemezés szerint ugyanakkor 2026-ban Ukrajnának 1,88 milliárd SDR-t, azaz 2,7 milliárd dollárt kell visszafizetnie az IMF-nek a korábbi hitelek után.
Ez az idei lehívott összeg 71,1 százalékának felel meg, vagyis a frissen érkező források nagy része gyakorlatilag azonnal adósságszolgálatra megy el. A törlesztési csúcsok februárra, áprilisra és májusra esnek.
Februárban 287,7 millió dollárt, áprilisban 271,04 millió dollárt, májusban pedig 272,4 millió dollárt kell visszautalnia Kijevnek a Valutaalap felé.
Az új IMF-program feltételei között szerepel a közüzemi díjak és az adók emelése is, amely a háború sújtotta gazdaságban további terheket róhat a lakosságra.
Mindeközben a magyar kormány nem támogatta az Európai Tanács elnökének azon kezdeményezését, amely egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag jóváhagyására irányult Ukrajna számára.
Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyott az új, négyéves időszakra szóló 8,1 milliárd dolláros finanszírozási programot (EFF) Ukrajna számára, az első részlet várhatóan hamarosan megérkezik – közölte pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő arról tájékoztatott, hogy „az első részlet – mintegy 1,5 milliárd dollár – a közeljövőben megérkezik Ukrajnába. A forrásokat a költségvetési hiány finanszírozására és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatására fogjuk felhasználni”. Mint hangsúlyozta, Ukrajna számára nagyon fontos, hogy a teljes körű háború ötödik évében, az energetika elleni szisztematikus orosz támadások hátterében a partnerek garantálták pénzügyi támogatást és az ukrán állam stabil működéséhez szükséges erőforrásokat.
„Az IMF által támogatott program egy szélesebb pénzügyi keret része, amelynek célja a négy év alatt várhatóan 136,5 milliárd dolláros állami költségvetési hiány fedezése” – áll Szviridenko közleményében, hozzátéve, hogy a program a korábbi években a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást biztosító reformok folytatását irányozta elő.
A miniszterelnök tisztázta, hogy az EU-ból érkező finanszírozás mellett a G7-országok, a nemzetközi pénzintézetek finanszírozásáról, valamint az adósságcsökkentő mechanizmusnak köszönhetően a hivatalos adósságtörlesztések csökkentéséről is beszélünk. „A partnerek megerősítették a hivatalos adósságszolgálatra vonatkozó jelenlegi moratórium meghosszabbítását, valamint a helyzet stabilizálódása utáni készségüket fejezték ki az átstrukturálására” – összegezte Julija Szviridenko.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa február 26-án vizsgálja meg a négyéves program keretében Ukrajnának nyújtandó 8,1 milliárd dolláros hitel folyósításának kérdését – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat megjegyezte, hogy az IMF készen áll arra, hogy végre jóváhagyja a segélycsomagot, amelyről tavaly ősszel munkatársi szinten megállapodtak. Ezzel egy időben az IMF enyhítette korábbi követeléseit Kijevvel szemben.
„Korábban az IMF azt követelte Kijevtől, hogy nyújtson be egy népszerűtlen adótörvényt, de azóta törölte ezt a követelményt” – áll a jelentésben. Az IMF maga hangsúlyozta, hogy az ukrán fél teljesítette a finanszírozáshoz szükséges összes kötelezettséget. „Ukrajna teljesítette az igazgatótanács általi jóváhagyáshoz szükséges összes feltételt” – közölte az IMF a hónap elején.
Ukrajna arra számít, hogy az IMF igazgatótanácsa akár már februárban jóváhagyja az új, 8,2 milliárd dolláros hitelprogramot, amely a jelenlegi keretet váltaná fel, és kulcsszerepet játszhat a háború sújtotta gazdaság stabilizálásában. Kijev a tőkekorlátozások fokozatos feloldására, valamint a hrivnyaalapú kötvénykibocsátás bővítésére helyezné a hangsúlyt. A célja, hogy Ukrajna visszakerüljön a nemzetközi feltörekvő piaci indexekbe, vonzóbbá tegye kötvénypiacát a külföldi befektetők számára.
Ukrajna arra számít, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa heteken belül, akár még februárban hivatalosan jóváhagyja az új, 8,2 milliárd dolláros programját – mondta a Reutersnek Jurij Bucsa, az ország adósságkezelésért felelős vezetője.
Az ukrán gazdaságnak nagy szüksége van a Nemzetközi Valutaalap hitelprogramjára
Az új megállapodás a jelenlegi, 15,6 milliárd dolláros IMF-hitelkeretet váltaná fel, amivel segítene fenntartani az ukrán gazdasági stabilitást és az állami kiadásokat. Ukrajna minden anyagi segítségbe kapaszkodik, mivel a következő években várhatóan 140 milliárd dolláros költségvetési hiány várható.
Oroszország 2022-es inváziója óta Ukrajna több százmilliárd dollárnyi támogatásra szorult nyugati kormányoktól és intézményektől, valamint több mint 20 milliárd dolláros államadósság-átütemezést hajtott végre.
Jelenleg az új IMF-programra várunk, de az idei és a jövő évi számokban már mindenben megállapodtunk. A költségvetési hiányt meglévő kötelezettségvállalásokból fedezzük – mondta az ukrán tisztviselő, ám óvatos a tekintetben, hogy hetek alatt tűzszünet jönne az ukrajnai háborúban. Rámutatott, hogy egy tűzszünet sem vetne véget a pénzügyi nyomásnak, mivel még akkor is fenn kell tartaniuk egy erős és nagyszámú hadsereget, és fegyverkezniük kell.
Az ország adósságkezelésért felelős vezetője úgy látja, hogy Ukrajna nem fog kötvényt kibocsátani a háború véget érése után, inkább továbbra is kedvezményes, alacsony kamatozású hitelekre támaszkodik, valamint hrivnyában kibocsátott kötvényekre, amelyek nem jelentenek devizakockázatot.
Mivel az IMF-program úgynevezett adósságfenntarthatósági elemzésen (DSA) alapul, Bucsa elmondta, hogy a kormány nem tud garanciákat nyújtani állami tulajdonú vállalatok – például az Ukrán Vasút vagy a Naftohaz – adósságának átstrukturálásához.
Ukrajna a háború után elsősorban a hazai befektetőkre támaszkodna
Az idei év egy másik fő fókusza a háborús tőkekorlátozások kérdése lesz, amelyeket Ukrajna fokozatosan szeretne megszüntetni.
A következő fontos lépés az lehet, hogy a nemzetközi befektetők hazautalhassák az ukrán devizakötvények vásárlásakor befektetett tőkét.
Bucsa szerint ez fontos eleme annak a törekvésnek, hogy a jövőben több helyi valutában kibocsátott kötvényt értékesítsenek, és akár még a háború vége előtt is megvalósulhat.
Ukrajna együttműködik az európai elszámolóóriással, a Deutsche Börse tulajdonában lévő Clearstreammel is, hogy vonzóbbá tegye kötvénypiacát, és csatlakozna ahhoz az Európai Központi Bank TARGET2 rendszerhez, amely naponta több ezermilliárd eurónyi fizetést és tranzakciót számol el. „Nincs igazán örökölt rendszerünk, amihez ragaszkodnunk kellene, ezért szívesen építjük ki azonnal azt, ami a legjobban működik” – mondta Bucsa, hozzátéve, hogy a kormány várhatóan még idén keresni kezd egy „stratégiai” partnercéget a fejlesztéshez.
A tisztviselő azt is elmondta, hogy szeretnék, ha Ukrajna bekerülne a feltörekvő piaci indexekbe, például a JPMorgan széles körben használt GBI-EM helyi államkötvényindexébe, amely befektetői milliárdokat vonz. Ukrajnának 2022 márciusában csak egy kötvénye szerepelt az indexben, de azóta az lejárt. „Az a célunk, hogy kötvényeink indexképesek legyenek, és a hazai piac nagyon nagy és fenntartható finanszírozási forrássá váljon.”
Az új IMF-hitel megosztotta a közvéleményt
Az IMF-program egyik vitatott eleme az volt, hogy kisvállalkozók és magánvállalkozók egy része – évi egymillió hrivnya feletti bevétel esetén – áfa fizetésére lettek volna kötelezve. Ezzel fontos adóbevételi lyukat foltoztak volna be, mivel a háború kirobbanása óta ezek a jogi formák Ukrajnában széles körben elterjedtek, és vállalatok ezrei csökkentik ezen a kiskapun keresztül az adóterheiket.
A javaslat azonban a nyilvánosságra hozásának pillanatától kezdve óriási politikai és társadalmi ellenállásba ütközött. A tiltakozás hatására végül Volodimir Zelenszkij elnök és Julija Szviridenko miniszterelnök is szembefordult a tervezettel.
A hitelprogram még tavaly novemberben kapott előzetes jóváhagyást, a végső döntést azonban a szervezet igazgatótanácsa csak akkor hozza meg, ha a szükséges törvényeket elfogadják. A tervezet benyújtását február 10-re halasztották.
Ukrajna uniós hitelt és egyéb támogatást is kaphat
Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana. A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható. A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit – írta meg a Világgazdaság szerdán az Európai Számvevőszék (ECA) közlésére hivatkozva.
2026 januárjában az ukrán Naftohaz NJSC további 50 millió eurót vont be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól gázimportra. Ukrajna további LNG- és gáztámogatási csomagokra is számít a müncheni biztonsági konferencia után, ahol Zelenszkij kiemelte: jelenleg kiemelt figyelmet élveznek a ballisztikus fenyegetések elleni védelmet nyújtó légvédelmi rendszerek és rakéták.
A Naftohaz Csoport újabb 85 millió eurós támogatási megállapodást írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) gáz és LNG vásárlásra — közölte az Interfax-Ukrajina
A támogatást a norvég kormány biztosítja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közötti megállapodások révén, és azt további importgáz vásárlására fogják felhasználni, hogy részben kompenzálják az orosz támadások miatti hazai termeléskiesést – írta Korecki hétfőn a Facebook-oldalán, majd hozzátette: „Köszönetet mondok a norvég kormánynak, a NORAD Alapítványnak és az EBRD-nek a mindig is időszerű és fontos támogatásért. Lépésről lépésre haladtunk előre.”
Ahogy arról korábban a Világgazdaság beszámolt, 2025. november 21-én a Naftohaz csoport és a lengyel Orlen energiaipari konszern véglegesítette a megállapodásokat 300 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnába történő szállításáról 2026 első negyedévében.
2026-ban az amerikai LNG importja várhatóan eléri az 1 milliárd köbmétert.
2025 eleje óta az Orlennel kötött megállapodások keretében a Naftohaz több mint 400 millió köbméter amerikai LNG-t importált Ukrajnába, idén pedig 600 millió köbmétert kap az Egyesült Államokból.
Ukrajna történelmi gázmegállapodást kötött Lengyelországgal: így kapják meg Zelenszkijék a hatalmas amerikai LNG-szállítmányt
Ukrajna gázparadoxonba került
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajnába tavaly közel 6,5 milliárd köbméter földgáz érkezett Európából, ami egyrészt ötéves rekord, másrészt látványos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A gázimport közel fele a beszerzéseit diverzifikáló, de döntően orosz importra alapozó Magyarországról érkezett.
Ukrajnában egyelőre háborús rezsistop van érvényben.
A Naftohaz 2020 áprilisában 270 millió eurós gázvásárlási hitelt kapott az EBRD-től állami garanciavállalás keretében, amelyet Norvégia 139 millió eurós támogatással egészített ki.
Később a csoport 500 millió eurós kölcsönt kapott az EBRD-től az Európai Bizottság garanciája mellett.
Október elején 300 millió eurós kölcsönt vettek fel az Európai Beruházási Banktól (EBB) az Európai Bizottság garanciája mellett. Azt is jelentették, hogy az EBRD további 500 millió eurós finanszírozást készít elő a Naftohaz számára sürgős gázvásárlásokhoz.
Ezen felül 3 milliárd hrivnyát vontak be az Oschadbanktól, 2,45 milliárd hrivnyát az Ukreximbanktól, valamint 4,7 milliárd hrivnyát az Ukrgasbanktól és a Privatbanktól.
Augusztusban a norvég kormány 1 milliárd norvég koronát különített el Ukrajnának földgázvásárlásra, a Naftohaz csoport pedig 1 milliárd dollárt különített el saját forrásaiból gázvásárlásra, hogy átvészelhesse a telet.
2026 januárjában az ukrán Naftohaz NJSC további 50 millió eurót vont be az EBB-től gázimportra, ez a kölcsön pedig csak az Európai Bizottság támogatásával jöhetett létre.
Ukrajna új támogatási csomagokra számít a müncheni biztonsági konferencia eredményeit követően, ahol továbbra is kiemelt prioritást élveznek a ballisztikus fenyegetések elleni védelmet nyújtó légvédelmi rendszerek rakétái – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, amelyről az Interfax-Ukrajina számolt be.
A legfontosabb, hogy új támogatási csomagok lesznek Ukrajna számára. A legfontosabb a légvédelmi rakéták, a ballisztikus rakéták elleni védelem, ez az első számú kérdés ezen a télen – mondta vasárnap este egy videóbeszédben, majd hozzátette, hogy erről Münchenben „gyakorlatilag minden olyan vezetővel beszélt, aki valóban segíthet Ukrajnának”.
Marco Rubióval, az Egyesült Államok külügyminiszterével együtt reméljük, hogy a megállapodások a tervek szerint működnek majd – tette hozzá. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a légvédelem mindennapos szükséglet.
Még egyszer köszönöm Németországnak, hogy új támadó drónokat gyártunk, és továbbra is bővíteni fogjuk a közös fejlesztéseket, a közös gyártást, az általános európai programokat és a pénzügyi eszközöket – mondta. Az elnök azt is közölte, hogy 2026 végéig tíz új közös dróngyár megnyitását tervezik Ukrajnában német közreműködéssel.
Szerdán, február 4-én az Európai Unió tagállamainak nagykövetei az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) ülésén megállapodtak az Ukrajna számára 2026–27-ben nyújtandó 90 milliárd eurós hitel mechanizmusairól, különös tekintettel arra, hogy harmadik országok is részt vehessenek ebben a folyamatban, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Az EU-nagykövetek megállapodtak az Ukrajna számára 2026-27-ben nyújtandó 90 milliárd eurós hitel mechanizmusairól.
„Az EU Tanácsának mandátuma előírja, hogy Ukrajnán és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás/Európai Gazdasági Térség tagjain (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc – „az EU”) kívüli harmadik országok közvetlenül részt vehetnek az Ukrajna Támogatási Hitelében meghatározott védelmi termékek esetében” – tájékoztatta a ciprusi elnökség a Jevropejszka Pravdát.
Általánosságban feltételezhető, hogy védelmi termékeket csak az EU, Ukrajna vagy az EFTA/EGT országaiból származó vállalatoktól szabad vásárolni.
„Ha Ukrajna katonai szükségletei olyan védelmi termékek sürgős ellátását igénylik, amelyek nem állnak rendelkezésre az EU-ban, Ukrajnában vagy egy EFTA/EGT országban, számos célzott kivétel lesz érvényes” – tisztázták az „JP” forrásai.
Többek között azok az országok vehetnek részt az ukrán hitelből származó források felhasználásában, amelyek a SAFE rendelettel összhangban kétoldalú megállapodást kötöttek az Unióval, valamint azok az országok, amelyek biztonsági és védelmi partnerséget kötöttek az EU-val.
„Az ilyen országoknak kell kötelezettséget vállalniuk arra, hogy méltányos és arányos pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a hitelfelvételekből eredő költségek fedezésére, és amelyek jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának” – magyarázta a ciprusi elnökség.
Az uniós nagykövetek által jóváhagyott törvénytervezeteket most be kell nyújtani az Európai Parlamentnek jóváhagyásra és elfogadásra:
a hitel végrehajtásáról szóló rendelet;
az Ukrajnának nyújtott pénzügyi eszközt (Ukrajna-keret) módosító rendelet;
a jelenlegi többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló rendelet módosítása az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás garantálása érdekében.
„Miután minden lépés befejeződött, a Bizottság az idei év második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet” – biztosított a ciprusi elnökség.
Az Európai Unió nagykövetei szerdán jóváhagyták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel részleteit, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.
A hitelkonstrukcióról – amelyből Csehország, Szlovákia és Magyarország kimaradt – az uniós állam- és kormányfők még decemberben állapodtak meg, azzal a céllal, hogy biztosítsák Ukrajna középtávú finanszírozását, és fenntartsák az ország katonai ellenálló képességét az orosz támadással szemben.
A megállapodás értelmében 90 milliárd eurós összeg kétharmadát katonai támogatásra, egyharmadát pedig általános költségvetési célokra fordítják.
A katonai beszerzésekre vonatkozó szabályok szerint Kijevnek elsősorban ukrán vagy uniós gyártóktól kell fegyvereket és hadianyagot vásárolnia. Harmadik országokból csak meghatározott feltételek teljesülése esetén szerezhet be eszközöket.
Az Európai Tanács közleménye szerint, ha Ukrajna sürgős katonai igényei azonnali beszerzést tesznek szükségessé, és a szükséges termék nem érhető el az Európai Unióban, Ukrajnában vagy az EGT–EFTA-országokban, akkor célzott mentességek alkalmazhatók a forrásokra vonatkozó korlátozások alól.
A megállapodás életbe lépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, de a vezető frakciók már biztosították támogatásukról a csomagot.
A diplomaták abban bíznak, hogy ez rövid időn belül megtörténik, így az Európai Bizottság megkezdheti a források piaci felvételét, és akár már áprilisban sor kerülhet az első kifizetésekre.
Az uniós vezetők decemberben arról is döntöttek, hogy a hitelt közös uniós hitelfelvételből finanszírozzák, nem pedig az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.
Az Európai Unió jelenleg azon a jogi keretrendszeren dolgozik, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna a következő két évben megkaphassa a megígért 90 milliárd eurós hitelt, az első részlet 2026 második negyedévében érkezhet meg – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Maciej Beresteckijnek, az Európai Bizottság szóvivőjének sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Berestecki elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata, miszerint Ukrajnának 90 milliárd eurós hitelt kellene nyújtani „megerősített együttműködés” alapján, jelenleg az Európai Unió Tanácsa előtt van. Ott kell jóváhagyni, és nem lehet blokkolni, mivel egyszerű minősített többség szükséges hozzá.
Ezenkívül a „megerősített együttműködésről” szóló határozat jóváhagyásához az Európai Parlament egyetértése szükséges. Mindkét pontot a tervek szerint „a következő hetekben” rendezik.
Az Európai Bizottság jelenleg egy rendeletjavaslaton is dolgozik, amely meghatározza az Ukrajnának nyújtandó hitel feltételeit. A javaslat januárban várhatóan elfogadásra kerül, akárcsak az EU 2027-ig tartó többéves költségvetésének módosítására vonatkozó javaslatok, amelyek a hitelhez szükségesek.
Tisztában vagyunk Ukrajna pénzügyi szükségleteinek sürgősségével. Az első részletet legkésőbb 2026 második negyedévében tervezzük folyósítani Ukrajnának
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy Ukrajna csak abban az esetben fizeti vissza a 90 milliárd eurós hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizet. A bejelentést Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján tette – írj az Unian.
„90 milliárd eurót kaptunk a 2026–2027-es évekre. És tudják, hogy számítunk mind a 210 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználására. Ezt a 90 milliárd eurós kamatmentes hitelt Ukrajna csak abban az esetben fogja visszafizetni, ha Oroszország ennek megfelelően jóvátételt fizet Ukrajnának” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez fontos pénzügyi, geopolitikai és politikai győzelem. „Számunkra ez fontos, a lakosság számára fontos, a katonák számára is. Gyakorlati szempontból az a lényeg, hogy van támogatás, és ez meg is fog maradni“ – tette hozzá Zelenszkij.
