A Bloomberg jelentése szerint az Egyesült Királyság a HMS Dragon hadihajót tervezi a Hormuzi-szorosba küldeni egy nemzetközi haditengerészeti misszió előkészületei keretein belül.
A hírügynökség adatai szerint a brit HMS Dragon 45-ös típusú romboló kereskedelmi hajók kíséretére irányuló misszióban vehet részt a Hormuzi-szorosban.
A brit védelmi minisztérium kijelentette, hogy a hajó előzetes telepítése az Egyesült Királyság és Franciaország közös vezetésével zajló esetleges nemzetközi művelet előkészületeinek része.
A küldetés a hajózás biztonságának garantálása egy stabil tűzszünet létrehozása vagy egy békemegállapodás megkötése után.
A HMS Dragon a jelentések szerint nemrégiben fejezte be a fegyverrendszerek tesztelését Kréta partjainál, és korábban Ciprus védelmének megsegítésére küldték.
A Bloomberg információja szerint több mint 40 ország vesz részt a misszió tervezésében. Várhatóan egyes országok az aknamentesítésben, járőrözésben és a hajók kíséretében is részt vesznek.
A legszegényebb és az energiaimportra szoruló fejlődő országok a legnagyobb vesztesei a közel-keleti konfliktusnak. A Hormuzi-szoros körüli harcok, és az energiaválság hosszú távú hatásai továbbra is magasan tartják a kőolaj- és földgáz világpiaci árát – figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Világbankkal közös washingtoni ülést követően.
A közel-keleti válság még tart, de ha azonnal véget érne, a következmények még akkor is sokáig megmaradnak. A legszegényebb afrikai országoknak további kölcsönökre lesz szükségük az IMF szerint, sokuk ráadásul már most is részt vesz valamelyik nemzetközi programban. Az alacsony és közepes jövedelmű energiaimportőr országoknak egyszerre kell megbirkózniuk a növekvő
energia,
élelmiszer
és műtrágyaárakkal.
A napokban előrelépés történt az Egyesült Államok és Irán között, a tárgyalások során az ellenségeskedő felek megállapodtak a Hormuzi-szoros újranyitásában, ám szombatra ismét kiújultak a harcok a térségben és egyelőre patthelyzet van. A globális piacoknak mindenesetre jót tett a felek közötti látszólagos közeledés, ennek köszönhetően az olajárak érdemben csökkentek.
A nemzetközi egyeztetést követően Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter kiemelte, szerinte csak korlátozott hatása lesz a válságnak a globális gazdaságra, de csak akkor, ha mielőbb véget ér a konfliktus – számolt be a Financial Times. Az IMF a világgazdaság kilátásait elemezve 0,3 százalékponttal csökkentette a feltörekvő országok gazdasági növekedési előrejelzéseit, a fejlett gazdaságok növekedési előrejelzésén ugyanakkor nem változtatott a valutaalap a konfliktust megelőző prognózisához képest.
A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte, a terhek növekedése nem egyenletesen oszlik meg, az Egyesült Királyság kilátásai például érdemben romlottak.
Az Egyesült Államok képviselői ezzel szemben kedvezőbben értékelik a helyzetet. Szerintük a világ sokkal ellenállóbbá vált a magas kőolajárakkal szemben, köszönhetően annak, hogy a világ sokkal energiahatékonyabbá vált.
A világ vezetői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a globális piaci helyzet továbbra is nagyon törékeny és kiszámíthatatlan marad, a jelenlegi energiaválság pedig tovább növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok között.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma úgy véli, hogy az olajárak valószínűleg a következő hetekben csúcsszintet érhetnek el. Az áremelkedés addig folytatódik, amíg a Hormuzi-szorosban a szállítás jelentős mennyiségben újra nem indul, közölte a Reuters Chris Wright amerikai energiaügyi miniszternek a Semafor Világgazdasági Fórumon tett nyilatkozatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségében uralkodó feszültségek felfelé hajtják az energiapiacokat, és magasan tartják az olaj kockázati prémiumát.
„Magas energiaárakat fogunk látni – sőt akár emelkedését is –, amíg a Hormuzi-szoroson keresztüli jelentős hajóforgalom újra nem indul. Az árak tetőzése valószínűleg a következő hetekben fog bekövetkezni” – mondta Wright egy április 13-i, hétfői nyilatkozatban.
Becslése szerint az olajárak csúcsszintje akkor jöhet el, amikor a hajók „valódi” mennyisége elkezd áthaladni a Hormuzi-szoroson.
Donald Trump amerikai elnök korábban állítólag elismerte, hogy az olaj és a benzin ára magas maradhat az idei novemberi félidős választásokig.
A venezuelai olajtermelés helyzetét kommentálva Wright hangsúlyozta, hogy január 3-a óta, amikor az Egyesült Államok őrizetbe vette Nicolás Maduro elnököt, már 150 millió hordó venezuelai olajat adtak el. Ugyanakkor a kútból származó termelés 25%-kal nőtt.
A Reuters szerint április 13-án, hétfőn a Chevron már két megállapodást írt alá venezuelai tevékenységének bővítésére. Különösen az eszközök cseréjéről van szó, amely a fő projektjükhöz egy szupernehéz olaj kitermelésére alkalmas területet is hozzáad.
Érdemes megjegyezni, hogy a világpiaci olajárak meredeken, több mint 7%-kal emelkedtek, és átlépték a hordónkénti 100 dolláros határt az Egyesült Államok Hormuzi-szoros blokádjának előkészítéséről szóló nyilatkozatai hátterében.
A Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaellátási zavarok elkezdték befolyásolni a globális élelmiszerárakat, közölte a FAO, írta a Korrespondent.net.
Az ENSZ adatai szerint a márciusi élelmiszerár-index a második hónapja egymás után emelkedett, és 128,5 pontot tett ki, ami 2,4%-kal több, mint februárban, és 1%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az áremelkedés minden főbb árucsoportban – gabonafélék, hús, tejtermékek, növényi olajok és cukor – megfigyelhető volt.
Az elemzők szerint ez mind a piaci tényezőknek, mind az egyre súlyosbodó közel-keleti konfliktus közepette emelkedő energiaáraknak tudható be.
Az FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero arra figyelmeztetett, hogy ha a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózás hosszú időre blokkolva lesz, a világ egy éven belül az élelmiszer-infláció hirtelen felgyorsulásával szembesülhet. Elmondása szerint ez a Covid–19 világjárvány következményeihez hasonló láncreakciót válthat ki.
Azt is hangsúlyozta, hogy az emelkedő energia- és műtrágyaárak csökkentik a mezőgazdasági termeléshez szükséges erőforrásokat, ami befolyásolhatja az idei és a jövő évi hozamokat. Az FAO jelentése szerint a kulcsfontosságú mezőgazdasági inputok exportjának 20-45%-a tengeri úton halad át a Hormuzi-szoroson. Ha ezek az ellátások csökkennek, a hozamok csökkenhetnek, a termékárak pedig tovább emelkedhetnek.
Ezenkívül az Öböl-menti országok adják a világ olaj- és cseppfolyósított földgázkészletének mintegy 20%-át, valamint a műtrágyatermelés jelentős részét.
Ugyanakkor az emelkedés ellenére az FAO élelmiszerár-indexe továbbra is a 2022. márciusi csúcsértékek alatt marad, amely Ukrajna teljes körű orosz inváziója után volt.
Az Európai Bizottság sürgősségi intézkedéseket készít elő a Hormuzi-szoros további lezárása esetén az EU-t érő esetleges energiaválság leküzdésére. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki a közel-keleti válság következményeiről szóló, az Európai Bizottság tagjai által tartott orientációs vita eredményeit követően, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az európai biztosok három lépést vitattak meg a Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaválság megelőzésére az EU-ban.
„Számos intézkedést megtárgyaltunk, amelyeket a vezetőknek a következő informális Tanácsülésen fogunk bemutatni, amelyre a jövő héten (április 23-24) Cipruson kerül sor” – mondta von der Leyen.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság egy erre vonatkozó közleményt tervez közzétenni április 22-én, szerdán, az uniós vezetők ciprusi informális találkozójának kezdete előtt.
A sürgős intézkedések között az Európai Bizottság elnöke elsőként kiemelte a tagállamok közötti koordinációt az energiaszektorban a gáztárolók feltöltése terén, „hogy elkerüljük azt a helyzetet, amikor sok tagállam egyszerre lép be a piacra, és így versenyez egymással”.
„Össze fogjuk hangolni az olajtartalékok felszabadítását is… ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok sürgősségi intézkedései ne befolyásolják az egységes piacot” – tette hozzá.
A második sürgős és elengedhetetlen elem, mondta, a kiszolgáltatott háztartások és piaci szektorok védelme a magas energiaárakkal szemben.
„Ezen a héten konzultációkat folytatunk a tagállamokkal a rugalmasabb állami támogatási szabályokról” – magyarázta von der Leyen.
Pontosította, hogy az Európai Bizottság már 2026 áprilisában egységes állami támogatási szabályokat kíván kidolgozni.
„A harmadik elem, hogyan csökkenthetjük a keresletet (az energiaforrások iránt), mert természetesen a legolcsóbb energia az az energia, amelyet fel sem használnak” – mondta az Európai Bizottság vezetője. A bizottság további strukturális intézkedéseket is kidolgoz az energiaárak csökkentése érdekében.
Irán és Omán díjat vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra egy kéthetes tűzszüneti terv részeként – jelentette az Associated Press egy, a tárgyalásokat ismerő regionális tisztviselőre hivatkozva.
Elmondása szerint Irán várhatóan a csapások által megrongált infrastruktúra újjáépítésének finanszírozására fogja felhasználni az illetékekből származó bevételeket. Az azonban egyelőre nem világos, hogy Omán mire tervezi felhasználni a bevétel rá eső részét.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállító útvonala. Összeköti a Perzsa-öblöt a nyílt óceánnal, és áthalad Irán és Omán felségvizein. Ennek ellenére a nemzetközi közösség hagyományosan nemzetközi vízi útnak tekintette a szorost, ahol a hajózás szabadsága garantált, és korábban nem szedtek be útdíjat.
Az ilyen díjak bevezetése példa nélküli lépés lehet, és aggodalmat kelthet a nemzetközi fuvarozók és energiacégek körében, mivel potenciálisan befolyásolhatja az energiaforrások szállításának költségeit és a globális piacokat.
Az iráni konfliktus a világ eddigi legsúlyosabb energiaválságát okozza, ami felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások, a nukleáris energia és az elektromobilitás terjedését – mondta a Le Figaro című francia lap keddi számában megjelent interjúban Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója.
A török szakember szerint „van ok optimizmusra is”, mert úgy véli, hogy a világ energiarendszereinek felépítése a következő években át fog alakulni. „Ehhez évekre lesz szükség. Nem jelent megoldást a jelenlegi válságra, de az energia geopolitikája gyökeresen fog megváltozni” – fogalmazott Birol, aki szerint egyes technológiák gyorsabban fejlődnek majd, mint mások. „Így lesz a megújulókkal, a nap- és szélenergiával, melyhez a technológia gyorsan telepíthető. Ez nagyon gyorsan, hónapokon belül be fog következni” – fejtette ki a vezérigazgató.
Birol az elektromos autózás további fejlődése mellett az atomenergia reneszánszára is számít, ami a jelenlegi erőművek élettartamának meghosszabbításával és kisebb, moduláris reaktorok üzembe állításával tart valószínűnek.
Fatih Birol szerint azonban a jelenlegi helyzetben a világ országainak a lehető legtakarékosabban kell felhasználniuk az energiát, ahol lehet spórolni kell vele és javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát. A török közgazdász elmondta, hogy abból a szempontból viszont nagyon borúlátó, hogy a világ korábban még soha nem tapasztalt ilyen léptékű zavart az energiaellátási láncokban.
„A jelenlegi válság súlyosabb, mint az 1973-es, az 1979-es és a 2002-es együttvéve” – szögezte le Fatih Birol, aki szerint a március is nehéz volt, de utána még rosszabb, „fekete áprilisra” számít. Mint mondta: a jelenlegi háború a világgazdaság „egyik artériáját szorítja el”, nemcsak a földgáz és a kőolaj, hanem a műtrágya, más petrolkémiai termékek és a hélium útját is elzárja.
Az IEA vezérigazgatója elmondta, hogy ha a tengerszoros egész hónapban zárva marad, akkor ebben a hónapban kétszer annyi kőolaj és finomított kőolajszármazék esik ki a világpiacról, mint márciusban. Miközben Magyarországon a kormány továbbra is biztosítja a védett üzemanyagárakat, addig Németországban – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek az autósok: húsvétkor már a 3 euró literenkénti árat is meghaladták egyes kutakon az árak.
A legkritikusabb helyzet a Rajna–Majna térségében alakult ki, például Frankfurt környékén. Egyes kutakon húsvétvasárnap a dízel ára 3,16 euró, a benziné 3,03 euró volt literenként. Ez messze meghaladja azt a lélektani határt, amelyet sok autós még elfogadhatónak tart. Bár később az árakat csökkentették, így is 2,6–2,8 euró körül maradtak, ami továbbra is kiemelkedően magas szint.
Ahogy korábban a hirado.hu közölte, „védett árat vezet be a kormány a benzinre és a gázolajra” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A döntés értelmében a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.
A kormányfő elmondta: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánják megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől.
Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn feltartóztatott két katari LNG-szállító tankert a Hormuzi-szorosnál. A lépés azért meglepő, mert egy friss irán–amerikai megállapodás értelmében a hajók szabadon áthaladhattak volna a tengerszoroson.
A Reuters értesülései szerint a két tankert a Hormuzi-szoros felé vezető útvonalon állították meg. A hatóságok indoklás nélkül utasították a legénységet, hogy vesztegeljenek a helyükön.
Az incidens azért különösen figyelemre méltó, mert mindkét hajó szerepelt az áthaladásra jóváhagyott listán.
Ezt a névsort Irán a múlt héten hagyta jóvá egy Pakisztán közvetítésével kötött amerikai–iráni megállapodás keretében.
A mai nap folyamán, ahogy azt mi is megírtuk, két másik katari LNG szállító hajót is visszafordítottak a Hormuzi-szorosnál.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, és ezen a hajózási szakaszon halad át a globális energiahordozó-szállítmányok jelentős része. A tengerszoros feletti ellenőrzés Irán egyik kulcsfontosságú geopolitikai eszköze, amelyet Teherán rendszeresen alkalmaz nyomásgyakorlásra a nemzetközi tárgyalások során.
A mostani eset komoly kérdéseket vet fel a friss megállapodás tartósságával kapcsolatban. Az incidens arra utal, hogy az iráni vezetőség részéről nem egyértelmű az egyezmény maradéktalan végrehajtása iránti elköteleződés.
Az OPEC+ napi 206 ezer hordóval emelné a kitermelési kvótákat májustól, de a többlet a jelenlegi helyzetben nem jut el a piacra, mert a Hormuzi-szoros körüli háborús zavarok visszafogják az exportot. Az olajtermelő országok döntése így inkább jelzés a piac felé, miközben a kínálatból már most napi 12-15 millió hordó esik ki, ami tartósan magas olajárakat vetít előre.
Az OPEC+ vasárnapi egyeztetésén a tagok elvi megállapodásra jutottak a kvóták emeléséről, ugyanakkor a legfontosabb termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – jelenleg nem képesek növelni a kitermelést. A február vége óta akadozó forgalom a szoros térségében visszafogta az exportot, miközben a régióban olajipari létesítmények is megsérültek rakéta- és dróntámadásokban – írja a Reuters.
A kínálati oldal más szereplői sem tudják ellensúlyozni a kiesést: Oroszország termelését továbbra is szankciók és a háborús károk korlátozzák, így a kartellen belül gyakorlatilag nincs olyan szereplő, mely rövid távon érdemben növelni tudná a kitermelést.
Öböl menti források szerint még a harcok azonnali leállása esetén is hónapokba telne a termelési kapacitások helyreállítása. A piaci szereplők számára nem az a kérdés, hogy technikailag átjárható-e a Hormuzi-szoros, hanem az, hogy vállalható-e a kockázat, ami önmagában is visszafogja a forgalmat.
A kiesés mértéke történelmi: becslések szerint napi 12-15 millió hordó, vagyis a globális kínálat akár 15 százaléka tűnt el a piacról néhány hét alatt. Ez azonnal megjelent az árakban is: a kőolaj jegyzése hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Ebben a helyzetben a mostani kvótaemelés inkább politikai és piaci üzenet. Az OPEC+ azt próbálja jelezni, hogy készen áll a kínálat növelésére, amint helyreáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A tényleges hatás azonban addig elmarad, amíg a fizikai ellátási útvonalak nem működnek, így a következő hetekben továbbra is a kínálati szűkösség és az árak emelkedése határozhatja meg a piacot.
Az oroszok napra pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából
Az Európai Unió üzemanyag-tartalékai körülbelül április 20-ra teljesen kiürülhetnek – állítja Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója, egyben az orosz elnök különmegbízottja. A politikus szerint a Hormuzi-szoroson keresztül érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig jutnak el Európába. Szerinte ezt követően a tartalékok várhatóan elfogynak, és onnantól kezdve reálissá válhat a benzin- és dízelhiány kialakulása.
Hozzátette: az EU energiaellátása különösen sebezhetővé vált a korábbi döntések következtében.
Dmitrijev előrejelzése a Közel-Keleten zajló feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt született.
Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül a lehetséges válságra. Az Európai Unió naponta körülbelül 10,5 millió hordó olajat fogyaszt, ami a globális kereslet mintegy 10 százalékát teszi ki. Ebből Németország napi 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, Olaszország pedig 1,3 millió hordót használ el. Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg mintegy 100 millió hordót tesznek ki.
Ez a nettó import 90 napjára vagy a teljes fogyasztás nagyjából 61 napjára lenne elegendő. A nagyobb tagállamok saját készletei is jelentősek: Franciaország 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország 76 millió hordót tárol. Március 11-én az International Energy Agency (IEA) koordinált akciójában az EU országai összesen 91,7 millió hordót bocsátottak ki a nemzetközi tartalékokból.
Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már nem hermetikus.
A globális kereskedelem egyik legkritikusabb szűkülete hetek óta gyakorlatilag üresen állt, noha több tucat teherhajó cirkál vagy várakozik a kijárat előtt. A biztosítók visszavonultak, a kockázat pedig olyan szintre emelkedett, amely mellett a tranzit gazdaságilag és fizikailag is vállalhatatlanná vált.
Ebben a helyzetben jelent meg a Bloomberg pénteki értesítése, hogy egy francia érdekeltségű konténerszállító hajó áthaladt a szűkületen. A jármű nem próbált rejtőzni, nem kapcsolta ki az azonosítóját, és nem tett kitérőt a nyílt tengeren. Ellenkezőleg: az iráni partok közelében, a szoros egyik legérzékenyebb szakaszán haladt át, Qeshm és Larak szigetek között.
Láthatóan nem menekülés zajlott, hanem egy olyan mozgás, amely mögött – ha nem is nyílt megállapodás, de – legalább hallgatólagos beleegyezés, vagy akár üzlet is állhatott. Az iráni forradalmi gárda korábban már jelezte, hogy hordónként 1 dollár díjat tervez kiróni a víziút használatáért, noha jogilag az nem az övé.
