Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjEwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6NDMzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 34511
[content] =>
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
MI/Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674741120
[modified] => 1674731461
)
[title] => Mi lesz 2023-ban a hrivnya árfolyamával, a bankokkal és az inflációval?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34511&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34511
[uk] => 34473
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 34474
[image] => Array
(
[id] => 34474
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010.jpeg
[original_lng] => 38837
[original_w] => 625
[original_h] => 351
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010-300x168.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010.jpeg
[width] => 625
[height] => 351
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010.jpeg
[width] => 625
[height] => 351
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010.jpeg
[width] => 625
[height] => 351
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010.jpeg
[width] => 625
[height] => 351
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/5f2889981f7e122e4a1ad727f80c0010.jpeg
[width] => 625
[height] => 351
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1674724261:5
[_thumbnail_id] => 34474
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2683
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] =>
[_oembed_time_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] => 1674733924
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 23831
[1] => 5319
[2] => 1756
[3] => 5001
[4] => 433
[5] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bankszektor
[1] => dollár
[2] => előrejelzés
[3] => hrivny árfolyama
[4] => hrivnya
[5] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[1] => Array
(
[id] => 33637
[content] =>
Az Ukrán Nemzeti Bank 2023. január 1-jétől megkezdi a 2003–2007-ben kibocsátott, 5, 10, 20 és 100 hrivnya címletű papírpénz kivonását a forgalomból.
A központi bank sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a forgalomból kivont papírpénzek helyett a 2018-ban kiadott 5 és 10 hrivnyás címletű pénzérmék, valamint az új generációs 20 és 100 hrivnya címletű bankjegyek kerülnek forgalomba.
A jegybank célja ezzel a döntéssel a forgalomban lévő készpénz minőségének javítása, valamint a készpénzes elszámolás megkönnyítése. Ez utóbbin azért segít ez a lépés, mert az azonos címletű, de eltérő külsejű bankjegyek nagy száma zavaró, és időigényes számításokat kíván a használóktól.
A fent említett bankjegyek továbbra is érvényes fizetőeszközök maradnak Ukrajnában, az állampolgárok továbbra is korlátozás nélkül fizethetnek velük, a bankok és a kereskedelmi egységek is elfogadják őket.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank 2023. január 1-jétől megkezdi a 2003–2007-ben kibocsátott, 5, 10, 20 és 100 hrivnya címletű papírpénz kivonását a forgalomból.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1672434360
[modified] => 1672423446
)
[title] => 5, 10, 20 és 100 hrivnyás bankjegyeket vonnak ki a forgalomból
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=33637&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 33637
[uk] => 33599
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 33600
[image] => Array
(
[id] => 33600
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d.jpeg
[original_lng] => 205114
[original_w] => 1036
[original_h] => 648
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d-768x480.jpeg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d-1024x640.jpeg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d.jpeg
[width] => 1036
[height] => 648
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d.jpeg
[width] => 1036
[height] => 648
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/fd7b2abbd48b61817c2ad8eedaecdb7d.jpeg
[width] => 1036
[height] => 648
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1672416246:12
[_thumbnail_id] => 33600
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3627
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 60330
[1] => 136716
[2] => 433
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bankjegycsere
[1] => forgalomból kivonás
[2] => hrivnya
)
)
[2] => Array
(
[id] => 32260
[content] =>
A hrivnya dollárral szembeni készpénzárfolyama a közelmúltban stabilizálódott, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) pedig egyelőre nem tervezi a 36,57 hrivnyában rögzített hivatalos árfolyam felülvizsgálatát.
A lebegő árfolyamrendszerhez való visszatérés fő feltétele a devizapiaci állapot kiegyensúlyozása lenne. Emellett az is szükséges, hogy az ukrán jegybank csökkentse a mesterséges beavatkozások mértékét, nyáron ugyanis havonta 3-4 milliárd dollárt költött az árfolyam-stabilitás fenntartására – mondta a témával kapcsolatban Szerhij Nikolajcsuk, az NBU elnökhelyettese.
Így nehéz a rugalmas árfolyam visszaállításáról beszélni. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, stabilabban működő tengeri folyosókra, az ukrán termékek exportképességének növelésére, illetve a biztonsági kockázatok csökkentésére van szükség – fejtette ki Nikolajcsuk.
A Dragon Capital befektetési társaság előrejelzése szerint a közeljövőben az Ukrán Nemzeti Bank megpróbálja elkerülni a hrivnya dollárral szembeni árfolyamának korrekcióját. A cég szakértői úgy vélik, hogy az NBU 2023 harmadik negyedévének végéig változatlanul tartja majd a dollár hivatalos árfolyamát, ekkorra számítanak ugyanis a háború heves szakaszának lecsillapodására.
A háború utáni első hónapokban a piacon viszonylag kismértékű bankközi devizahiány lesz tapasztalható, ezért 2023 utolsó negyedévében a hrivnya leértékelődhet, az árfolyam pedig elérheti a 43 hrivnyát – jósolja a Dragon Capital.
Az ukrán Miniszteri Kabinet a következő évi állami költségvetés kiszámításakor még 44,90 hrivnyában állapította meg a dollár átlagos árfolyamát. Ez a mutató a dokumentum első olvasatában még elérte az 53,20 hrivnyát, a végleges szövegben azonban 48,70 hrivnyára csökkent.
Jurij Krohmal, az Avangard Bank értékesítési részlegének vezetője szerint az egyensúly addig tartható, amíg van elegendő készpénz a pénzváltókban és a bankok pénztáraiban.
Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő az árfolyam stabilizálódását a nemzetközi hitelek és támogatások beérkezésében látja. Szerinte az ukrán gabonaexport folytatása is hozzájárult a devizabevétel növekedéséhez. Itt azonban korántsem minden zökkenőmentes – egyes gabonakereskedők ugyanis nem számoltak el Ukrajnával.
Ukrán szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az NBU számos lépést tett a hrivnya erősítése érdekében, emellett a jegybank a bankközi piacon is aktívan értékesít devizát. Egyikük, Andrij Hojlov szerint a hrivnya árfolyama mindaddig stabil marad, amíg a nemzetközi partnerek havi utalásainak összege meghaladja a 4 milliárd dollárt. A RoboForex elemzője úgy véli, a sikert csak az NBU pénznyomtatása törheti meg.
Mint ismert, a háború kezdete óta az Ukrán Nemzeti Bank 355 milliárd hrivnyát nyomtatott az államháztartási hiány fedezésére. Ugyanebben az időszakban 298 000 000 hrivnya gyűlt össze katonai államkötvények eladásából. Ezek a források azonban nem elegendőek a védelmi kiadások fedezésére, így az NBU kénytelen lesz ismét bekapcsolni a „nyomtatógépet”, ezzel is nyomást gyakorolva a hrivnya árfolyamára.
A helyzet alakulása a háború idején kiszámíthatatlan, számos tényező változhat, ezért a szakértők jelenleg nem bocsátkoznak hosszú távú előrejelzésekbe.
Korábban ugyanis többen még azt az eshetőséget is figyelembe vették, hogy még idén 50 hrivnyás dollárral számolhatnak, az év végéig pedig akár 80-90 hrivnyáig is elszállhat az amerikai valuta árfolyama. Ezek a jóslatok azonban nem váltak be. A szakértői értékelések jelenleg arra engednek következtetni, hogy a közeljövőben nem várható a hrivnya árfolyamának gyors leértékelődése vagy jelentős erősödése.
[type] => post
[excerpt] => A hrivnya dollárral szembeni készpénzárfolyama a közelmúltban stabilizálódott, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) pedig egyelőre nem tervezi a 36,57 hrivnyában rögzített hivatalos árfolyam felülvizsgálatát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669641960
[modified] => 1669632691
)
[title] => Meddig maradhat a stabil árfolyam fenntartása Ukrajnában?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32260
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32261
[image] => Array
(
[id] => 32261
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes.jpg
[original_lng] => 69219
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/hrivnya-penz-fizetes.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669625491:5
[_thumbnail_id] => 32261
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1795
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022
[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1669625460
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022
[_oembed_time_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => 1687429790
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 26939
[1] => 433
[2] => 642
[3] => 124414
[4] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dollárárfolyam
[1] => hrivnya
[2] => Infláció
[3] => rögzített árfolyam
[4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[3] => Array
(
[id] => 25825
[content] =>
Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev. Mint kiderült, a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam bocsátaná a hitelező bankok rendelkezésére.
A parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke kifejtette, hogy a finanszírozás forrásának meghatározása még folyamatban van: az állami költségvetés mellett nemzetközi partnerek bevonására is szükség lehet. „A dokumentumban szerepel ugyan a bankok számára megítélendő kompenzáció, ám a képviselők semmilyen konkrétumot, így a kártérítés idejét és módját sem fűzték a szöveghez” – fejtette ki Olena Korobkova, az Ukrán Bankok Független Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ennek megfelelően még nem lehet objektív értékelést adni a javaslatról.
A törvényjavaslat hatálya alá tartozó ingatlanok mennyiségét is nehéz felmérni, mivel nem egyértelmű az anyagi kár megállapításának mechanizmusa. Emellett a bankok arról sem kaptak tájékoztatást, mennyi zálogfedezetű ingóság lehet a harcok dúlta területeken és mennyi semmisült meg. Ez pontosan csak a háború végén állapítható majd meg.
„Tekintettel a jelzálog- és az autóhitelek viszonylag kis hányadára, a veszteség nem lesz katasztrofális, így nem érdemes a bankrendszer stabilitását fenyegető veszélyről beszélni” – vélekedett Korobkova. Hozzátette, a bankok kompenzációjának elmulasztása nem roppantaná meg ugyan a rendszert, ám teljesen megölheti a jelzálogpiacot. Az ukrán bankok a 2008-as gazdasági válság után tizenkét évig szinte alig adtak ki jelzáloghitelt. Amennyiben az állam az adósságok elengedése közben nem lesz kellően körültekintő, úgy ismét hosszú évekre elfelejthetjük az utóbbi időben hatékonyan működő megfizethető lakáshiteleket, érvelt az ukrajnai pénzintézeteket egyesítő tömörülés vezetője.
Olena Korobkova emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a bankok csaknem 9 milliárd hrivnya értékű jelzáloghitelt bocsátottak ki, ami 2,4-szeresével haladta meg a 2020-as adatot. Jelenleg a bankok befagyasztották a magánszemélyek jelzáloghitelezését, valamint az építőipari cégek finanszírozását. A piac számára további negatív tényező a jövedelmek csökkenése és a lakosság elmenekülése az országból.
A belső menekültek korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt vásárlás helyett inkább lakást bérelnek. Hiába jelentették be egyes kijevi fejlesztők az építési munkálatok újraindítását, a kockázatok miatt mára gyakorlatilag az összes fővárosi építkezés befagyott. Összességében elmondható, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el a jelzáloghitelek kibocsátásával foglalkozó pénzintézetek. Ez végleg eltántoríthatja a bankok azon szándékát és képességét, hogy a társadalom és gazdaság által igényelt mennyiségben biztosítsanak jelzáloghiteleket.
Bár Ukrajnában 10-ről 25 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, ám a bankok továbbra is csak 5-8 százalék körüli kamatot fizetnek a betétek után. A kormánynak havi 5-6 milliárd dollárra lenne szüksége a háborús kiadások fedezésére, ám eddig csupán 7 milliárd dollár külföldi segítséghez jutott. A különbözet fedezése végett egyetlen nap leforgása alatt 70 milliárd hrivnyát (mintegy 2 milliárd dollárt) nyomtatott a jegybank, a háború kitörése óta pedig mintegy 6 milliárd dollárnyi, valós fedezet nélküli hrivnya jött ki a pénzverdéből.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656331260
[modified] => 1656320772
)
[title] => Teljesen leállt a hitelezés Ukrajnában, a jegybank pénznyomtatásba kezdett
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25825&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25825
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17483
[image] => Array
(
[id] => 17483
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz.jpeg
[original_lng] => 56805
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz-300x189.jpeg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/hrivnya-penz.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1656309972:12
[_thumbnail_id] => 17483
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2325
[translation_required_done] => 1
[_oembed_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
— Bloomberg (@business) December 26, 2022
[_oembed_time_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => 1673093175
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 810
[1] => 10518
[2] => 33922
[3] => 433
[4] => 60866
)
[tags_name] => Array
(
[0] => alapkamat
[1] => Danilo Hetmancev
[2] => háború
[3] => hrivnya
[4] => jelzálog- és fogyasztói hitel
)
)
[4] => Array
(
[id] => 25664
[content] =>
A hrivnya dollárral szembeni árfolyamesését az okozta, hogy az államháztartási hiányt a Nemzeti Bank hrivnya kibocsátásával finanszírozta – jelentette ki Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese a Pénzügyi stabilitásról szóló jelentés bemutatása során.
„Az elmúlt hetekben és hónapokban a leértékelési nyomás erősödését tapasztaltuk. Jelenleg a pénzintézet az intervenciók növekedésével (a központi bank piaci beavatkozása az ország fizetőeszközének árbefolyásolása érdekében) igyekszik fenntartani a rögzített árfolyamot” – közölte Nikolajcsuk.
Elmondása szerinte „ez mindenekelőtt az állami költségvetés finanszírozási volumenének növekedéséből adódik, amit a Nemzeti Bank a háború okozta hiány kezelése miatt volt kénytelen megtenni”.
Nyikolajcsuk elmondta, a Nemzeti Bank vezetősége úgy véli, a kormánynak és a Pénzügyminisztériumnak minden rendelkezésre álló mechanizmust fel kell használnia a költségvetési hiány külső és belső hitelfelvétellel való finanszírozására.
[type] => post
[excerpt] => A hrivnya dollárral szembeni árfolyamesését az okozta, hogy az államháztartási hiányt a Nemzeti Bank hrivnya kibocsátásával finanszírozta – jelentette ki Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese a Pénzügyi stabilitásról szóló jelentés ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1655979180
[modified] => 1655939027
)
[title] => A Nemzeti Bank megnevezte a hrivnya piaci árfolyamesésének okát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25664&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25664
[uk] => 25617
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 25618
[image] => Array
(
[id] => 25618
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e.jpg
[original_lng] => 124460
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/9162db1ac767b6c6bbf7f1d0f251403e.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1655928227:5
[_thumbnail_id] => 25618
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2365
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 33738
[1] => 433
[2] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => devizapiac
[1] => hrivnya
[2] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[5] => Array
(
[id] => 24893
[content] =>
A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és a hrivnyának a megvédése.
10-ről 25 százalékra nőtt az alapkamat, melyet először emeltek azóta, hogy Putyin február 24-én megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen. 2015 szeptembere óta nem volt ilyen magas az alapkamat Ukrajnában – emlékeztet a londoni Guardian. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, és ezt követően válság alakult ki Ukrajnában, ahol 2015-ben az alapkamat a legmagasabb volt egész Európában.
Az orosz agresszió óriási csapást mért az egész ukrán gazdaságra. A Világbank jóslata szerint Ukrajna GDP-je az év végére egyharmadával csökkenhet.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az orosz hadiflotta elzárja az ukrán kikötőket a Fekete tengertől, és ezért Ukrajna gabonatermését nem tudják külföldre szállítani. Kirillo Sevcsenko, a jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult támogatásért.
Az Elnöki-hivatal bírálta az alapkamat emelését
Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy túlságosan is magasra emelkedett így az alapkamat, amely akadályozza az ukrán gazdaság működését. A háborús időkben ez elmélyítheti a gazdasági válságot – fűzte hozzá Zelenszkij egyik tanácsadója.
Maga az elnök még nem szólalt meg ebben az ügyben, ezért nem lehet tudni, hogy a bírálat mennyire tükrözi az államfő nézeteit. Zelenszkij többször kért gazdasági segítséget is a nyugati országoktól. Legutóbb a davosi világgazdasági fórum előtt vázolta Ukrajna drámai gazdasági helyzetét. A G7 államok pénzügyminiszterei legutóbbi tanácskozásukon jelezték, hogy Ukrajna számíthat pénzügyi támogatásukra a gazdasági válság megoldásában.
[type] => post
[excerpt] => A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és a hrivnyának a megvédése.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1654355100
[modified] => 1654388341
)
[title] => 25 százalékra emelte az alapkamatot a Nemzeti Bank
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=24893&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24893
[uk] => 24785
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 24894
[image] => Array
(
[id] => 24894
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu.jpg
[original_lng] => 287820
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/nbu.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1654377541:5
[_thumbnail_id] => 24894
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3691
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
More: https://t.co/nzLhKVPbQI pic.twitter.com/CJeRrnJARM
— The First News (@the_1st_news) October 4, 2022
[_oembed_time_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => 1665573260
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022
[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1668087758
[_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022
[_oembed_time_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => 1690137345
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 12272
[1] => 433
[2] => 642
[3] => 2982
[4] => 53481
[5] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => alapkamat emelés
[1] => hrivnya
[2] => Infláció
[3] => jegybank
[4] => Kirillo Sevcsenko
[5] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 24273
[content] =>
A Németországban tartózkodó ukrán menekültek május 24-től már át tudják váltani euróra a készpénzben lévő hrivnyát.
Az erre vonatkozó megállapodást elfogadta német Pénzügyminisztérium, a Német Szövetségi Bank, a Német Hitelintézetek Szövetsége és az Ukrán Nemzeti Bank – írja a Deutsche Welle.
Egy menekült legfeljebb 10 ezer hrivnya készpénzt válthat át euróba, ezt megteheti egyszerre vagy akár részletekben is. A bankok 100, 200, 500 és 1000 hrivnyás bankjegyeket vesznek át.
[type] => post
[excerpt] => A Németországban tartózkodó ukrán menekültek május 24-től már át tudják váltani euróra a készpénzben lévő hrivnyát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1653405060
[modified] => 1653393695
)
[title] => A németországi bankokban már át lehet váltani euróra a készpénzben lévő hrivnyát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=24273&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24273
[uk] => 24247
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 24248
[image] => Array
(
[id] => 24248
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs.jpg
[original_lng] => 148349
[original_w] => 690
[original_h] => 460
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs.jpg
[width] => 690
[height] => 460
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs.jpg
[width] => 690
[height] => 460
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs.jpg
[width] => 690
[height] => 460
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs.jpg
[width] => 690
[height] => 460
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/5eb299f-uahkurs.jpg
[width] => 690
[height] => 460
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1653382895:5
[_thumbnail_id] => 24248
[_edit_last] => 5
[views_count] => 6269
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b52057b79bd6e88ee4ae6cf6ebc2e110] => Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
— RND (@RND_de) May 15, 2022
[_oembed_time_b52057b79bd6e88ee4ae6cf6ebc2e110] => 1653394266
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1656613498
[_oembed_9f114378aaf4141028182531df6978d1] => ?? підтримка в розслідуванні воєнних злочинів: ?? надає €7,6 млн проєкту @TheICMP з метою допомогти ?? знайти зниклих безвісти внаслідок вторгнення Росії в Україну. Також запланована підготовка ?? судових експертів та слідчих. #StandWithUkraine @AA_stabilisiert @GermanyinNL pic.twitter.com/42doxZmlXz
— Посольство Німеччини (@GermanyinUA) November 8, 2022
[_oembed_time_9f114378aaf4141028182531df6978d1] => 1668341639
[_oembed_a546090fd8d6bb0d60505a50333a9c7e] =>
[_oembed_time_a546090fd8d6bb0d60505a50333a9c7e] => 1672137664
[_oembed_08cf91dd54c3d7003fdd839340226a09] =>
[_oembed_time_08cf91dd54c3d7003fdd839340226a09] => 1682581373
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 433
[1] => 135
[2] => 1535
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hrivnya
[1] => németország
[2] => valuta váltás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 23887
[content] =>
A fogyasztói infláció Ukrajnában ősszel elérheti a 25–30%-ot, az inflációs nyomás pedig még 11,5 évig magas marad.
A hírt az ICU közölte – írja az UNN.
A cég elemzői szerint az infláció mögött továbbra is elsősorban az árubeszállítási nehézségek, valamint a magas üzemanyagárak miatti szállítási költségek emelkedése áll.
[type] => post
[excerpt] => A fogyasztói infláció Ukrajnában ősszel elérheti a 25–30%-ot, az inflációs nyomás pedig még 11,5 évig magas marad.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1652738400
[modified] => 1652734414
)
[title] => 25–30%-os is lehet az infláció Ukrajnában
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=23887&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23887
[uk] => 23877
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 23880
[image] => Array
(
[id] => 23880
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2.jpg
[original_lng] => 55079
[original_w] => 830
[original_h] => 525
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2-300x190.jpg
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2-768x486.jpg
[width] => 768
[height] => 486
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2.jpg
[width] => 830
[height] => 525
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2.jpg
[width] => 830
[height] => 525
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2.jpg
[width] => 830
[height] => 525
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/1424263197-15819521-2.jpg
[width] => 830
[height] => 525
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1652723614:5
[_thumbnail_id] => 23880
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2329
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ea319f195156615a1c6ca43baa9fa2af] => Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Read more here: https://t.co/2JwH93asnx#UKandUkraine #StandWithUkraine pic.twitter.com/8esGBZ6kb2
— UK in Ukraine ???? (@UKinUkraine) June 8, 2022
[_oembed_time_ea319f195156615a1c6ca43baa9fa2af] => 1655209153
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022
[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1667892928
[_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] => ?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
— Mark Rutte (@MinPres) December 23, 2022
[_oembed_time_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] => 1672155939
[_oembed_d3084873b876c91a8f81995272c008ed] =>
[_oembed_time_d3084873b876c91a8f81995272c008ed] => 1709409007
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 433
[1] => 642
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hrivnya
[1] => Infláció
[2] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 17225
[content] =>
Az állami költségvetés jóváhagyása folyamatban van, a hrivnya 2022-es árfolyamának előrejelzése az egyik legaktuálisabb kérdés. A költségvetési tervezet 28,6-28,7 között határozta meg a hrivnya árfolyamát.
Annak ellenére, hogy a 2021-es költségvetésben a hrivnya árfolyamát 29,1 hrivnya/dollár szinten határozták meg, az ukrán valuta folyamatosan erősítette pozícióját az év során, és november 9-én elérte a 26,08 hrivnya/dollár-t. Ez a hrivnya dollárral szembeni erősödésének rekordja volt az elmúlt másfél évben.
Az állami költségvetésben rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbség okot ad feltételezni, hogy a hrivnya leértékelése idén december elején kezdődik meg, írta Olekszandr Radcsuk politológus a Szlovo i Gyilo rovatában.
A 2021-es év egyértelműen megmutatta, hogy a hrivnya a kedvezőtlen külső és belső tényezők mellett nemcsak tartani tudja árfolyamát, hanem erősödni is képes a dollárral és az euróval szemben.
Mi befolyásolta a hrivnya erősödését
A hrivnya a külföldi devizákkal szembeni erősödését befolyásoló egyik legjelentősebb tényező a szakértők szerint az ukrán termelők és beszállítók magas exportárai, valamint az IMF hitel részletei.
Áremelkedések a nyersanyagpiacokon, ebből kifolyólag nőtt az ukrán exportőrök bevétele
Az exportőrök devizabevételei a nyersanyagpiaci rekordárak mellett emelkedtek, különösen az év első felében. A fém értékesítéséből származó bevétel 80%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. A rekord gabonatermésnek köszönhetően pedig jelentősen nőttek a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételek, közölte a 24 Ekonomika. A hrivnya devizával szembeni erősödését befolyásolta az arany- és devizatartalékok magas szintje, az ukrán gazdaság fokozatos felépülése a koronavírus járvány okozta válságból, valamint a külföldön munkát vállaló ukránok deviza átutalásainak növekedése.
Az idegenmunkások átutalásai két IMF-hitel összegével egyelőek
2021 első 8 hónapjában az Ukrajnába irányuló magánátutalások összege elérte a 9,1 milliárd hrivnyát, ami történelmi csúcs. Bohdan Danilisin, az Nemzeti Bank tanácsának vezetője Facebook-oldalán közölte, hogy ezen átutalások oroszlánrésze a külföldön dolgozó ukránok béréből származik. Ez körülbelül 7,4 milliárd dollár. Összehasonlításképpen: a munkavállalók külföldről Ukrajnába átutalt összege kétszerese az IMF-től kapott kölcsön összegének, számolt be a Szlovo i Gyilo.
A lakosság körében csökkent a valuta iránti kereslet
Anna Volujcsak, az UNEX Bank államkincstári műveleti főosztályának igazgatója a 24-es csatornának adott interjújában megjegyezte, a hrivnya erősödésének egyik oka a valuta iránti kereslet csökkenése a lakosság körében. A Nemzeti Bank adatai szerint 2021 első 10 hónapjában az ukránok 1,7 milliárddal kevesebb valutát vásároltak, mint amennyit eladtak. Ezzel a devizakínálat felülkerekedik a kereslet felett, a hrivnya pedig erősödik.
Mi lesz a jövőben
Ha Ukrajnának elegendő gáz- és széntartaléka lesz a fűtési szezon végére és sikerül elkerülnie az újabb politikai válságot, akkor van okunk stabil és kiszámítható árfolyamot jósolni az újévre és a karácsonyi ünnepekre.
Az ukrán hrivnya leértékelését előidézhető kockázati tényezők közül az első a magas áron történő gázbeszerzés, ami a valuta iránti nagy kereslethez vezethet. Ezért január-februárban meredek árfolyam-emelkedésre, azaz a hrivnya gyengülésére számíthatunk. Olekszandr Radcsuk előrejelzése szerint a hrivnya legingatagabb időszaka január közepén kezdődik és 2022 áprilisáig tart.
(MI/Okszana CSOPAK)
[type] => post
[excerpt] => Március 16–20-a között az Ukrán Nemzeti Bank 1,038 milliárd dollárt költött el devizatartalékából, hogy valamennyire megfékezze a hrivnya hirtelen leértékelődését. A hivatalos dollárárfolyam 1,65 hrivnyával növekedett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1584792480
[modified] => 1584789118
)
[title] => Az Ukrán Nemzeti Bank több mint 1 milliárd dollárt költött a hrivnya leértékelődésének megfékezésére
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=2667&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2667
[uk] => 2640
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2641
[image] => Array
(
[id] => 2641
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043.jpg
[original_lng] => 132690
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/1214043.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1584781918:12
[_thumbnail_id] => 2641
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5922
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_754042398bcfddb035127d4d72583c72] =>
[_oembed_time_754042398bcfddb035127d4d72583c72] => 1584781920
[_oembed_f1fb9865d0f7b14e7ebf34699087bab5] =>
[_oembed_time_f1fb9865d0f7b14e7ebf34699087bab5] => 1590545846
[_oembed_e68af4c9f49a06c776fc90330a5f47a8] =>
[_oembed_time_e68af4c9f49a06c776fc90330a5f47a8] => 1596784792
[_oembed_dbafcf960168652c947c23af68fcb7c8] =>
[_oembed_time_dbafcf960168652c947c23af68fcb7c8] => 1606375871
[_oembed_b84be599fc1258906e28d0b4354fe40f] =>
[_oembed_time_b84be599fc1258906e28d0b4354fe40f] => 1610795562
[_oembed_2d9e29aef32ef57383e9e8b3ef080247] =>
[_oembed_time_2d9e29aef32ef57383e9e8b3ef080247] => 1618758076
[_oembed_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] =>
[_oembed_time_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] => 1646386789
[_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] =>
[_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1646981976
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
More: https://t.co/nzLhKVPbQI pic.twitter.com/CJeRrnJARM
— The First News (@the_1st_news) October 4, 2022
[_oembed_time_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => 1665575786
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022
[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1667663037
[_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022
[_oembed_time_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => 1687424128
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1570
[1] => 433
[2] => 642
)
[tags_name] => Array
(
[0] => devizatartalék
[1] => hrivnya
[2] => Infláció
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 433
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 433
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
hrivnya (2 Oldal)
