Az ukrán Energiaügyi Minisztérium az Európából származó villamosenergia-import növekedésével számol, amely az év eleje óta kis mennyiségben zajlik, köszönhetően a kormány nemrégiben elfogadott, a fogyasztók energiaellátásának garanciáiról szóló határozatának – közölte Herman Haluscsenko miniszter.
„Az import kis mennyiségben, de január 1-től tart. Sőt, lehetővé tettük a vállalkozások számára a vásárlást, ami ennek megfelelően hatással lesz a szállításra és esetleges szállítási korlátokra” – mondta el.
Az energiaügyi tárca vezetője a lehetséges importmennyiségekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az a javítási munkálatok helyzetétől és a blokkok energetikai rendszerének üzembe helyezésétől függenek majd.
Ukrajna villamosenergia-szükségletének kevesebb mint 10%-át tudja importtal ellátni – közölte Andrij Herusz, a Legfelső Tanács energetikai bizottságának vezetője.
„Csúcsidőben körülbelül 16 000 MW-ra van szükségünk. Azaz, amit importálunk, az kevesebb, mint a szükségleteink 10%-a, így egy importtal nem tudjuk fedezni az igényeinket” – mondta.
Hozzátette, az áramimport az egyik stabilizáló tényező a hiányos időszakokban, és lerövidítheti a korlátozott áramellátás időszakait, de az áramszüneteket nem tudja teljesen megoldani.
A háború hatására jelentősen bővültek idén Románia és Ukrajna kereskedelmi kapcsolatai. A romániai behozatal jelentős része kivitellé válik, azaz a megvásárolt árukat továbbértékesítik harmadik feleknek.
Nagyon megugrott idén a román–ukrán külkereskedelem volumene, ami egyértelműen a háború következménye – vette át a Maszol az economica.net hírét. Február 28. és július 31. között az Ukrajnába irányuló román export 33 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest, 524,3 millió euróra, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból.
Az import is jelentős mértékben, 22,6 százalékkal nőtt, 810,9 millió eurót tett ki. A háború sújtotta országgal folytatott román kereskedelem továbbra is erősen deficites, hat hónap alatt 286,6 millió euró volt a hiány.
A két ország közti kereskedelem struktúrája nagyban átalakult a korábbi évekéhez képest. A tavalyi év februárja és júliusa között az Ukrajnából érkező napraforgóimport szinte nemlétező volt, mindössze 166,6 tonnát tett ki, s 251 ezer eurót fizettek érte a vevők. Az idei mennyiség ennek a 911-szerese.
Import után export
Az importált ukrán napraforgót továbbértékesítették harmadik országoknak. Románia napraforgóexportja a vizsgált időintervallumban 496 300 tonnát tett ki, ami 58,8 százalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget.
Hasonló a helyzet a napraforgóolaj tekintetében is. 2021 februárja és júliusa között 95,3 tonna étolajat vásároltak a román vevők az ukránoktól, 92 ezer euróért. Idén 163-szorosára nőtt az import mennyisége, 15,5 ezer tonnára. Ukrán napraforgóolajra Romániának éppúgy nincs szüksége, mint ukrán napraforgóra, így ezt is tovább értékesítették. Románia idén 46,4 százalékkal több napraforgóolajat exportált, mint tavaly.
Meglepőnek tűnhet az is, hogy az Ukrajnából származó kukorica importja 962-szerese idén a tavalyinak, 177,9 ezer tonna. Tavaly Románia volt az Európai Unió legnagyobb kukoricatermesztője, a megugró ukrán importnak az a magyarázata, hogy az ottani kukorica olcsóbb az alacsonyabb termelési költségek miatt.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Ukrajna egyik legnagyobb energiaszolgáltatója, az Ukrajna Energy Company 1 megawatt mennyiségű áramot importált Szlovákiából tesztüzemmódban. „Az Európából Ukrajnába történő villamosenergia-import műszaki lehetősége az energiarendszerünk stabilizálásának másik eszköze” – mondta a cég.
A közlemény szerint, a villamosenergia-import próbaüzemének célja az ország energiarendszerének támogatása. Az első nap egy megawatt (MW) áram érkezett Szlovákiából Ukrajnába. Az országba történő áramimporttal pótolnák az orosz rakétacsapások következtében megrongálódott energetikai infrastruktúra miatt kiesett energiamennyiséget.
Keressük a lehetőségeket és az eszközöket a kockázatok csökkentésére. A próbaüzem beindítása a munkánk részét képezi. Az Európából Ukrajnába történő villamosenergia-import műszaki lehetőségének megteremtése egy lehetőség az energiarendszerünk működésének stabilizálására. Fel kell készülnünk erre − nyilatkozta Vitalij Butenko, az energiahálózatot üzemeltető állami vállalat vezérigazgatója.
A topagrar.com portál cikke meglehetősen sötét képet fest az ukrán sertéshús termelés és a lakosság ellátásának helyzetéről.
Az orosz támadások következtében több tucatnyi nagyüzemi sertéstelep – épületekkel együtt – megsemmisült, az állomány jelentős részét az orosz katonák rekvirálták, vagy takarmány-, munkaerő- vagy áram hiányában maguk az állattartók kényszervágással szüntették meg.
Az Ukrán Agrobusiness Club becslése szerint ez év júliusában az EU tagországokból mintegy 9000 tonna sertéshúst importáltak, ami a négyszerese volt az egy hónappal korábban vásárolt mennyiségnek, a januártól májusig terjedő időszakban pedig a behozott mennyiség 22 300 tonnát tett ki. A fő beszállító Lengyelország, Dánia és Hollandia volt.
További súlyos problémát jelent az elpusztult vagy kényszervágott sertések pótlása, amelyhez az ukrán állam egyelőre nem rendelkezik megfelelő tartalékkal és a hrivnya erős gyengülése nagyon megdrágítja az importot.
Ukrajna, az import méz fő származási helye, Németország a legnagyobb importőr.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) pénteken közzétett adatai szerint 2021-ben 173 400 tonna mézet importáltak az Európai Unió tagállamai a közösségen kívüli országokból, aminek értéke 405,9 millió eurót tett ki. Ezzel szemben 2021-ben mindössze 25 500 tonnát exportáltak az EU-tagországok a blokkon kívül. Ezen export értéke 146,6 millió euró volt.
Az EU-n kívülről származó természetes méz importja mennyiségben 2016-hoz képest a 7 százalékkal nőtt, míg az EU-n kívüli országokba irányuló uniós export 10 százalékkal csökkent.
Németország a legnagyobb importőr 2021-ben Németország 51 900 tonna természetes mézet importált az EU-tömbön kívüli országokból, ami az EU-n kívülről érkező teljes uniós mézimport 30 százaléka. Így Németország az EU-n kívüli országokból származó méz legnagyobb importőre, megelőzve Lengyelországot (32 200 tonna, 19%), Belgiumot (25 600 tonna, 15%), Spanyolországot (14 500 tonna, 8%) és Portugáliát (7 100 tonna, 4%).
Ukrajna, az importméz fő származási helye Az EU-n kívüli országokból származó mézimport 2021-ben főként Ukrajnából (53 800 tonna, vagyis az EU-n kívüli mézimport 31%-a) érkezett, ezt követi Kína (48 000 tonna, 28%), Mexikó (15 500 tonna, 9). %), Argentína (14 400 tonna, 8%) és Brazília (7 900 tonna, 5%).
India, amely a világ legnagyobb napraforgóolaj-importőre, szeptembertől kívánja újraindítani a szállítást Ukrajnából.
A hírt az rbc.ua közölte a Bloombergre hivatkozva. A jelentések szerint a Fekete-tengeren átívelő „gabonafolyosó” elindítása után India 50-60 ezer tonna napraforgóolaj szállítására számít.
„Elkezdtünk ajánlatokat kapni augusztusi szállításokat illetően, de minden a hajóktól függ. Ukrajna elegendő feldolgozásra alkalmas olajtartalékkal rendelkezik” – közölte Sunvin Group C vezégigazgatója.
Az ukrajnai üzemanyaghiány felszámolása az importtól függ, de a probléma őszig megoldódik – közölte vasárnap Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint az infrastrukturális miniszter úgy vélte, Ukrajnában az üzemanyaghiány megszüntetése a külföldi beszállításoktól függ. „Minden ukrán üzemanyagimport az Európai Unióból származik. Korábban csak a hozzánk legközelebb eső országokból szállítottunk, valamint Lengyelország és Románia kikötőit használtuk. Most Belgiumból és Hollandiából importálunk” – magyarázta.
A tárcavezető megjegyezte, hogy őszre stabilizálódik az országban az üzemanyaghelyzet. „Ez attól függ, hogy Kijev mikor köt hosszabb távú szerződést a külföldi beszállítókkal” – mutatott rá Olekszandr Kubrakov.
Mint hírportálunk május 4-én beszámolt róla, Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács első elnökhelyettese kijelentette: néhány napon belül rendeződik az üzemanyaghelyzet Ukrajnában, a hiány a múlté lesz.
Május 5-én arról tájékoztattunk, hogy Andrij Herusz népszolga parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács energiaügyi és lakásügyi-kommunális bizottságának vezetője egy televíziós műsorban azt mondta, arra számít, hogy május közepére a benzinkutaknál megszűnnek a sorok, és nyugodtan lehet majd tankolni.
Tegnap megírtuk, hogy Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy interjúban bejelentette: az ukrajnai benzinhiány problémája fokozatosan meg fog oldódni, de a háború előtti üzemanyagárak nem térhetnek vissza, amikor másutt két euró a benzin ára.
Ahsan Iqbal, Pakisztán tervezési és fejlesztési minisztere az importtermékek csökkentésének kényszere miatt kevesebb tea fogyasztására sürgette a lakosságot – számolt be az MTI a BBC-re hivatkozva.
„Azzal a kéréssel fordulok a nemzethez, hogy csökkentsük a teafogyasztást napi egy-két csészére, mert már a tea importálását is kölcsönpénzből kell finanszíroznunk” – nyilatkozott a miniszter újságíróknak szerdán.
Pakisztán valutájának, a pakisztáni rúpiának sebesen csökkent az értéke az elmúlt időszakban, a rúpia inflálódása pedig a magas importkiadások drasztikus csökkentésére kényszerítette a pakisztáni vezetést – írta a BBC hírportálja. A gazdasági válság súlyosbodásának elkerülése végett a múlt hónapban több luxustermék importálását is szabályozták.
Pakisztán a világ legnagyobb teaimportőre: a nemzeti italnak vélhető, gyakorta fogyasztott koffeines italra tavaly 600 millió dollárt költött az ország.
A miniszter nyilatkozata nagy port kavart a lakosság körében, a közösségi médiában több belföldi közszereplő is reagált a felvetésre. A bejegyzések szerint a lakosság nagy része megkérdőjelezi, hogy efféle intézkedésekkel valóban helyre lehetne-e állítani a gazdaságot.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Miniszteri Kabinet által elfogadott rendelet szerint ezentúl ukrán feliratozás nélkül is lehet árusítani az importtermékeket.
Mindemellett egyes élelmiszerekhez mellékelni kell az élelmiszerre vonatkozó kötelező tájékoztatást államnyelven.
Az Ukrajna vámterületére humanitárius segélyként behozott (szállított) élelmiszerek és takarmányok címkézése az államnyelvtől eltérő nyelven is feltüntethető.
Az ilyen lépések célja a stabil élelmiszer-ellátás a hadiállapot idejére.
