„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.
Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.
A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.
Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.
Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.
És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.
És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.
Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.
A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.
Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,
Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.
Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.
A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.
A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.
Májusban 12,2 %-ra lassult az ipari termelés csökkenése 2019 azonos időszakához képest, miközben áprilisban a visszaesés szintje 16,2 %-ot tett ki – közölte kedden az Állami Statisztikai Szolgálat, adta hírül a liga.net hírportál.
A hivatal adatai szerint az ipar növekedése májusban 4,9 %-ot tett ki áprilishoz képest a napok számának figyelembe vételével. Legnagyobb csökkenést a kő- és barnaszén-kitermelésben (–44,5 %) és a textiliparban (–36,6 %) regisztrálták. Legnagyobb termelésnövekedést (8,8 %) a gyógyszeriparban mértek.
A statisztikai hivatal korábbi adatai szerint idén január-áprilisban az ipari termelés visszaesése 7,9 %-ot tett ki.
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
A selymet a selyemhernyók gubójáról nyerik. Egyes források szerint 3000, mások szerint akár 6600 selyemhernyóra van szükség egy kilogramm selyemhez. Egy hektárnyi eperfáról több mint 10 tonna levelet nyerhetünk, ami 200 kilogramm hernyónak elég táplálékul – ennyi falevél és hernyó kell mindössze 40 kiló nyers selyem előállításához, de ennél is kevesebb selymet nyerünk, ha kézzel tekerik le és nem géppel.
Bár a selyemhernyók táplálékául szolgáló eperfa organikusan, vegyszerek nélkül nő és jóval kisebb a vízigénye, mint a pamuttermesztés alapjául szolgáló gyapotnak, mire a nyersanyagból kész selyemszövet lesz, addigra jelentős környezeti károk keletkeznek. A ruházati ipar alapanyaginak fenntarthatóságát rangsoroló Higg Materials Sustainability Index alapján a selyem környezeti besorolása nagyon rossz: a legmagasabb pontszámot kapta és ezzel a rangsorolt anyagok közül a leginkább szennyező környezeti szempontból. A rangsor alapján a selyem szennyezőbb, mint a kőolajszármazékokból készült szintetikus anyagok többsége.
A Sao Paolo-i Egyetem 2017-es kutatása is arra jutott, hogy a bőr után a legszennyezőbb anyag a divatiparban a selyem, hiszen hiába természetes eredetű, nagyon sok kemikáliát használnak, mire szövet készül belőle. A brit Waste & Resources Action Plan szervezet számításai alapján a selyemszövet készítése során keletkezik a legtöbb szén-dioxid, jóval több, mint bármelyik szintetikus anyag esetében. Előállítása pedig összességében nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a poliészteré, vagy a poliamidé.
A selyemkészítésnek ezenfelül nagy az energiaigénye, már csak amiatt is, hogy számos lépés nyomán lesz a nyers alapanyagból fényes szövet. Az Amerikai Divattervezők Tanácsának (CFDA) adatai alapján a selyem „életútja” során ezerszer több energiára van szükség, mint például a polietilén gyártásához, kezdve a selyemhernyók keltetőjeként működő épületek megfelelő hőmérsékletének biztosításától. Ezen felül fehérítőket és formalint is használnak a fertőtlenítéshez a hernyótenyésztés minden fázisában, és annak ellenére, hogy a selymet jól lehetne természetesen is színezni, a kereskedelmi forgalomba kerülő anyagok esetében vegyi festést használnak.
A selyem az alapanyagok világpiacának ugyan rendkívül kis százalékát (0,2 százalékot) teszi ki, de így is több milliárd dolláros üzletágat jelent. Az iparági elemzések szerint 2021-re elérheti a majdnem 17 milliárd dollárt. Egy egységnyi nyers selyem ugyanis körülbelül hússzor többe kerül, mint a nyers pamut.
Természetesen Kína a világ legnagyobb selyemtermelője: hatszor akkora a részesedése a piaci tortából, mint a második helyezettnek, Indiának. Továbbá Üzbegisztán, Thaiföld és Brazília jelentős selyemtermelők: bár több mint 60 országban tenyésztenek selyemhernyókat, ez az öt ország adja a világ selyemhernyó-tenyésztésének a 99 százalékát. Ipari mennyiségű selymet azonban csak Kína, India és Brazília tud előállítani.
Kínában főként gépesítették a selyemkészítést, így is 1 millió főt foglalkoztat a selyemipar. Ezzel szemben Indiában már 79 millió ember megélhetése múlik a selymen – főként vidéki, elhagyatottabb területeken, ahol nagyrészt a hernyófarmok találhatóak. A selyemhernyó-tenyésztéshez hasonlóan például a pálmaolaj-termesztés kapcsán is kiemelték nemrég kutatók, hogy az iparágak támadása és így a kereslet csökkenése rendkívül káros lehet azokra a vidéki kistermelőkre, akiknek az ehhez hasonló tevékenységek nyújtanak akár egyedüli megélhetést.
Szintén a CFDA tért ki arra, hogy Thaiföldön is 20 ezer szövő család él meg a selyemiparból és a vadselyem mind Kínában, mind Indiában kisebb törzseknek is bevételt nyújt egész évben. Egyes mexikói falvakban pedig a selyemkészítésből származó bevételből kerül kenyér számos nő és így család asztalára. Így a selyemipar gépesítése jelentősen veszélyezteti az iparág által foglalkoztatottak megélhetését – a selyem ugyanis a mai napig döntően a kézimunkán alapszik.
Moszkvában keddtől, a
járványügyi előírások szigorú betartása mellett, újraindítanak minden ipari és
építőipari vállalatot – jelentette be Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester
szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével megtartott
videókonferencián.
Szobjanyin hozzátette ugyanakkor, hogy a kötelező karantén
előírásain a főváros annak ellenére sem enyhít, hogy a moszkvai kórházakban
kezelt Covid-19-betegek száma immár két hete nem emelkedik. Putyin támogatásáról
biztosította a fővárosi polgármester által ismertetett elképzelést.
Anna Popova orosz tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi
felügyelet (Roszpoterbnedzor) vezetője ugyanezen a tanácskozáson azt javasolta,
hogy a régiók vezetői az enyhítésről három tényező függvényében döntsenek, a
fertőzöttek számának növekedését, a szabad kórházi ágyállományt és a szűrés
arányát vegyék figyelembe, az adatok kéthetes – a lappangási időszaknak
megfelelő – visszamenőleges értékelése mellett. Popova a korlátozások
feloldását szakaszosan, három, egymást egy-két hét eltéréssel követő lépésben
javasolta végrehajtani.
Mint mondta, először a szabadtéri sportolásra, a
gyereksétáltatásra, valamint a kis alapterületű kereskedelmi és szolgáltató
egységek működésére vonatkozó tilalmat lehetne feloldani, a távolságtartás
fenntartása mellett. Második lépésben a családtagokkal való séta, valamint a
nagy alapterületű kereskedelmi és szolgáltató egységek működésének
engedélyezését javasolta. A harmadik lépés szerinte a terek és parkok, a
területük nagyságától függetlenül az összes üzlet és szolgáltatás, a
közoktatási intézmények, a szállodák és a közétkeztetési intézmények megnyitása
lenne.
Popova elmondta, hogy a 85 orosz régióból 68-ban kötelező
maszkviselést rendeltek el.
Putyin kijelentette, hogy az ország régióiban a
járványhelyzet eltérően alakul, ezért egyesekben közülük fenn kell tartani, sőt
szigorítani kell a megelőző intézkedéseket, máshol pedig már tervezhető az
enyhítésük. H
„Nem szabad elhamarkodottan cselekedni, minden óvatlanság és
sietség töréshez és visszacsúszáshoz vezethet. A legkisebb hiba ára a
biztonság, az emberek élete és egészsége lehet, ezért rendkívül nagy
felelősséggel jár minden döntés, amelyet a kormány tagjai és a regionális
kollégák meghoznak” – mondta Putyin.
Oroszországban az
elmúlt nap alatt 10 559-cel 165 929-re nőtt az igazolt fertőzések száma, így az
abszolút számokat tekintve csaknem utolérte Franciaországot (170 694) és
Németországot (167 007) a szerdán nyilvánosságra hivatalos hozott adatok
szerint. Ez Oroszországban 6,8 százalékos napi növekedést jelent, az új
fertőzöttek 40,9 százaléka tünetmentes. A halálozások száma 86-tal 1537-re, a
gyógyultaké 1462-vel 21 327-re emelkedett.
Szerdán az orosz kormány harmadik tagjáról, Olga Ljubimova
kulturális miniszterről derült ki, hogy koronavírus-fertőzött. A 39 éves
tisztségviselő betegségének lefolyását sajtótitkára könnyűnek nevezte, mint
mondta a minisztert nem szükséges kórházba szállítani. Korábban Mihail
Misusztyin kormányfő és Vlagyimir Jakusev építésügyi miniszter tett hasonló
bejelentést.
A moszkvai polgármesteri hivatal szerdai közlése szerint
egyébként megbízhatatlannak bizonyultnak a holland gyártmányúként forgalmazott,
valójában kínai Biozek márkájú antitest-gyorstesztek. Ezeket több,mint 175 ezer
fővárosi lakos és 50 ezer orvos vizsgálatára használták.
Moszkvában a szerdán közölt adatok szerint a szűrések száma a járvány kezdete óta meghaladta az egymilliót, és naponta több mint 40 ezerrel növekszik.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Az autógyáraktól az IT-cégekig magyarországi vállalatok is megérezhetik a koronavírus hatását: több kínai gyárban nincs termelés, nem tudni, a készletek meddig tartanak ki, lesznek-e ellátási gondok. Olyan cégek vezetőivel beszéltünk, amelyeknek Kínában (is) van érdekeltségük.
Fogadást, koncertet, találkozókat mondtak le Magyarországon a koronavírus miatt. Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Kínai Tagozatának elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, bizonytalan ideig ő sem fogad kínai delegációt.
Alig egy hónap telt el azóta, hogy a koronavírus-járvány kitört, és Kína – az elnök szerint – mindent megtesz azért, hogy megállítsa a kór terjedését. Több helyütt két héttel, február közepéig meghosszabbították a tavaszünnepet is, azt kérve az emberektől, hogy ne menjenek be a munkahelyükre. Kína keleti részén, leginkább Hupej tartományban állnak a gyárak, nincs termelés.
A részvénypiacok jelentős veszteségeket szenvedtek el, a jüan veszített értékéből, lassul a gazdaság növekedése, visszaesett az autóeladás.
Magyarország és Kína 2019-ben mintegy 9 milliárd dollár kereskedelmi forgalmat bonyolított egymással, négyszer annyi kínai termék érkezik Magyarországra, mint amennyi magyar árut exportálni tudunk. A két ország között együttműködési megállapodások vannak érvényben .
az informatika,
az élelmiszeripar,
a járműgyártás,
a gyógyszeripar,
a közlekedés és a vízgazdálkodás területén.
Olyan magyarországi cégvezetőkkel beszéltünk, akiknek Kínában van üzleti érdekeltségük, arra voltunk kíváncsiak,
mit tapasztalnak,
milyen óvintézkedéseket kellett bevezetniük a járvány kitörése óta,
mekkora káruk lehet,
hogyan érinti a vírus a termelést.
Az, hogy egy magyarországi üzem megérzi-e a kínai koronavírust, vagy sem, nagyban függ – egyebek közt – attól, hogy az ázsiai ország mely területéről szerzi be a gyártáshoz szükséges alkatrészt – magyarázta Nádasi Tamás. Vuhanban, ahonnan a járvány kipattant, és a környékén még nincs termelés, a gyárak állnak, a szállítás innen problémás. „Bizonytalanság van ezen a piacon, ami komoly problémát jelent” – hangsúlyozta a Magyar-Kínai tagozat elnöke, aki több olyan magyarországi vállalkozásról is tud, amelyik a betegség miatt most kivár, nem indít szállítmányt Kínába, mondván, bár a vámolás működik, bizonytalannak érzik, hogy az áru eljut-e rendeltetési helyére.
Nádasi Tamást folyamatosan keresik a magyar cégvezetők, azt szeretnék tudni, hogy utazzanak-e vagy sem Kínába, mikor lesz vége a járványnak. „Nem igazán tudok nekik mit mondani”- magyarázta az elnök, hozzátéve, azt mindenkinek tanácsolja, hogy egyelőre várjanak, ne foglaljanak, ne utazzanak.
Nem is igazán tudnának, hiszen a Budapestről közvetlenül elérhető öt kínai városból négybe nem lehet utazni március végéig. A Budapest Airport tájékoztatása szerint felfüggesztették a Csungking–, a Sanghaj–, a Csengtu–, illetve a Hszian–Budapest járatok közlekedését. A Magyar-Kínai Tagozat elnöke szerint a leállás a lehető legrosszabbkor jött, holdújévkor ugyanis sokan útra kelnek.
Bizonytalan jövő, korlátozások
Az EPS Global Zrt. okosparkolást fejlesztett Kínában, ehhez a pénzt részben az Eximbank adta. A társaság vezetője, Gyarmati Zoltán a hvg.hu-nak azt mesélte, két városban vannak jelen, Jangcsungban és Csifengben, előbbiben 20, utóbbiban 25 évre szól a koncessziós szerződésük. Ennek lényege, hogy a magyar cég szedi be a pénzt a parkolásért, a bevételen pedig osztozik az önkormányzatokkal.
A Richternek is van érdekeltsége Kínában, egy leányvállalata Sanghajban folytat kereskedelmi tevékenységet. A gyógyszeripari cég megkeresésünkre azt írta, az ott dolgozó munkatársaik számára – együttműködve a kínai hatóságokkal – pontosan olyan óvintézkedéseket vezettek be, mint a legtöbb külföldi tulajdonú vállalat kínai kirendeltségénél.
A legnagyobb kínai beruházó Magyarországon a Wanhua, övé a kazincbarcikai vegyipari vállalat, a BorsodChem. Itt szigorú intézkedések vannak érvényben a koronavírusos fertőzések megelőzése érdekében: szerkesztőségünket arról tájékoztatták, hogy
társaság a Kínába tervezett üzleti utakat határozatlan időre felfüggesztette,
a kínai anyavállalat is törölte a magyarországi utazásokat,
a tavaszünnepre hazautazott kínai kollégák sem térnek vissza átmenetileg magyarországi munkahelyükre.
Ha valaki – halaszthatatlan okból – mégis Magyarországra menne, szigorú ósvintézkedésre számíthat: „a telephelyre belépés előtt két héten keresztül home office keretében a munkavállaló vagy látogató a maga vagy a vállalat által bérelt lakásban fog munkát végezni” – írták.
Emelkedik a külföldi munkavállalók száma Csehországban. Míg 2010-ben a dolgozók hat százalékát tették ki a külföldiek, addig 2018 végén már 12,4 százalékát, 2019 júniusában pedig több mint 13 százalékát – közölte Jarmila Maresová, a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) szakértője újságírókkal pénteken Prágában.
A statisztikai hivatal honlapján megjelent kimutatás szerint
2018 végén 567 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyilván Csehországban.
Közülük 290 ezer tartós, 275 ezer átmeneti tartózkodási engedéllyel
rendelkezett, míg a menekültként befogadottak száma 2500 volt.
A külföldiek legnagyobb része ukrán, szlovák és vietnami, de
magas és növekvő tendenciát mutat az oroszok, a lengyelek, bolgárok és a
románok száma is.
A statisztikusok szerint a csehországi letelepedés iránt
elsősorban az európai unión kívüli, közeli országok lakosai mutatnak
érdeklődést. Ezen csoport tagjainak több mint 60 százaléka rendelkezik hosszú
lejáratú tartózkodási engedéllyel, Csehországban él a családjuk is, míg az
uniós állampolgárok körében az átmeneti tartózkodási engedélyek vannak
többségben.
Jarmila Maresová szerint a Csehországban dolgozó és élő
külföldi állampolgárok száma minden bizonnyal jóval nagyobb, mert a
statisztikákban nincsenek kimutatva azok az uniós állampolgárok, akik a szabad
munkaerőmozgás alapján vannak Csehországban, illetve nem jelentkeztek be az
idegenrendészeten.
„Új jelenség, hogy az utóbbi időkben gyorsan emelkedik a
románok, a bolgárok és bizonyos lemaradással a magyarok száma Csehországban. Ők
mind uniós állampolgárok” – mondta Dalibor Holy, a CSÚ munkaerő-statisztikai
részlegének igazgatója újságíróknak.
A statisztikai hivatal kimutatásából kitűnik, hogy 2018
végén már 6645 magyar állampolgár élt Csehországban, és számuk egyre növekszik.
Összehasonlításul: míg 2010-ben ez a szám 713 volt, 2015-ben már 3135 magyar
állampolgárt tartottak nyilván a cseh hivatalok.
Az MTI kérdésére, megkülönbözteti-e a CSÚ a magyar
állampolgárok között a kettős állampolgársággal (pl. román–magyar, vagy ukrán–magyar)
rendelkezőket, a statisztikai hivatal képviselője nemleges választ adott.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
