A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa csütörtökön 50 bázisponttal 6,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az elemzők ennél nagyobb emelésre számítottak, előzetesen 75 bázispontos emelést tartottak valószínűbbnek.
A lengyel jegybank 2021 októbere óta a tizedik, 2022 eleje óta pedig a hetedik kamatemelésről döntött csütörtökön. Az irányadó kamatot 6 százalékról 50 bázispontos emeléssel 6,5 százalékra növelték.
Azonban csütörtökön nemcsak az irányadó kamatról döntöttek. A betéti kamatot 5,5 százalékról 6 százalékra, a hitelkamatot 6,5 százalékról 7 százalékra, a leszámítolási kamatot 6,05 százalékról 6,55 százalékra emelték.
Közvetlenül a kamatdöntés után először gyengült a lengyel złoty, majd később erősödésbe kezdett, és kicsivel 16 óra után az euróval szemben 0,3 százalékkal állt magasabban a csütörtöki nyitóárfolyamához képest.
A kamatemelés a növekvő lengyelországi infláció elleni fellépés egyik eszköze, célja a złoty gyengülésének megelőzése is. A lengyel központi statisztikai hivatal becslése szerint az éves infláció a májusi 13,9 százalékról júniusban 15,6 százalékra növekedett.
A lengyel jegybank inflációs célja 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont. Csütörtökön közzétették az idei évi inflációra vonatkozó várakozásaikat is, miszerint az infláció idén átlagosan 13,2 és 15,4 százalék között, jövőre pedig 9,8 és 15,1 százalék között alakulhat, miközben a lengyel GDP idén 3,9-5,5 százalékkal, jövőre pedig 0,2-2,3 százalékkal növekedhet.
A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal emelte meg az irányadó dollárkamatot szerdán az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve. Ekkora emelésre 1994 óta nem volt példa.
A Federal Reserve júniusi ülésén a várt 50 bázispont helyett 75 bázisponttal 1,50-1,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat sávját, miután az inflációs ráta a múlt hónapban váratlanul 41 éves csúcsra gyorsult.
A döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy az első negyedévi visszaesés után az általános gazdasági tevékenység élénkülni látszik. Az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyek számának növekedése, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi.
Az ukrajnai háború és a kapcsolódó események további felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra, és megnehezítik a globális gazdasági tevékenységet. Emellett a kínai járványvédelmi zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási lánc zavarát. A monetáris döntéshozó testület ezért szoros figyelemmel követi majd az inflációs kockázatokat.
A testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon. Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban kiadott, a Federal Reserve mérlegének csökkentésére vonatkozó tervekben leírtak szerint.
A monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a testület továbbra is szoros figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a bizottság céljainak elérését. A Bizottság értékelései során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat.
A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) júniusi kamatdöntő ülésén módosította korábban kiadott gazdasági prognózisát is.
Az idei GDP-növekedési előrejelzését a testület 1,7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2,8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1,7 százalékra csökkentette 2,2 százalékról, a 2024-est 1,9 százalékra 2,0 százalékról.
A munkanélküliségi ráta az idén 3,7 százalék lehet a mostani prognózis szerint, míg márciusban még 3,5 százalékot jelzett a testület. A 2023-as ráta 3,9 százalékra emelkedik a márciusban várt 3,5 százalékról, a 2024-es pedig 4,1 százalékra 3,6 százalékról.
A fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén 5,2 százalék lesz, míg márciusban még 4,3 százalékot várt a testület, a 2023-as 2,6 százalék lesz 2,7 százalék helyett, a 2024-es pedig 2,2 százalék 2,3 százalék helyett.
Hosszú távon a testület 1,8 százalékos GDP-növekedést tart elérhetőnek, 4,0 százalékos munkanélküliségi ráta és 2,0 százalékos infláció mellett.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A globális monetáris politika a magasabb kamatlábak új szakaszába lép az újraéledő infláció leküzdése érdekében – mondta Thomas Jordan, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnöke a Bilanz magazinnak adott interjújában.
„Új helyzet alakult ki, 2008 óta először tapasztaljuk, hogy a monetáris politika a legtöbb valutaövezetben a szigorítás irányába mozdul el” – fogalmazott.
„A monetáris politika szempontjából kellemetlen helyzetbe kerülünk: az infláció már most is magas globálisan, sőt számos országban még további emelkedésre van kilátás, a gazdasági aktivitás viszont világszerte gyengül.”
Az elnök megjegyzései a lap szerint arra utalnak, hogy az SNB eltérni készül az elmúlt években követett laza eszközvásárlási politikájától, amelyet a világ legalacsonyabb (negatív) kamatlába és a svájci frank árfolyamának emelkedését megfékező nagyszabású devizaintervenciók jellemeztek – írja az MTI.
Az SNB a Reuters hírügynökség kérdésére nem kívánta kommentálni a magazin értelmezését.
Ezen a héten Andrea Maechler, az SNB igazgatótanácsának tagja kijelentette, hogy a központi bank nem habozna szigorítani a monetáris politikán, ha az infláció Svájcban tartósan magasnak ígérkezne. Áprilisban 14 éve a legmagasabb inflációs rátát regisztrálták Svájcban, a fogyasztói árak 2,5 százalékkal nőttek, ami kívül esik az SNB 0-2 százalékos célsávján.
A svájci infláció még így is jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államok 8,5 százalékos vagy az euróövezet 7,4 százalékos szintje.
Az SNB június 16-án publikálja monetáris politikai állásfoglalását. „Természetesen elemezni fogjuk és figyelembe vesszük a globális infláció hirtelen megemelkedésének Svájcra gyakorolt hatását” – mondta a jegybankelnök a svájci lapnak adott interjúban.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs volt vezérigazgatója vasárnap kijelentette, hogy szerinte a gazdaságot a recesszió veszélye fenyegeti, mivel az amerikai központi bank, a Federal Reserve az infláció miatt újra kamatemelésekre készül – jelentette a The Washington Times hétfőn.
A CBS „Face the Nation” című vasárnapi hírműsorának washingtoni műsorvezetője a többi között azt kérdezte Blankfeintől: várható-e recesszió az amerikai gazdaságban?
A befektetési bank korábbi csúcsvezetője válaszában megerősítette: eljött az ideje, hogy az amerikaiak inkább romló gazdasági jövővel számoljanak, jóllehet a gazdasági recesszió nem törvényszerű.
Mindenesetre határozottan nagy a kockázata. Ha nagyvállalatot vezetnék, nagyon is készülnék erre. Ha fogyasztó volnék, nagyon is készülnék erre. Ám a recesszió nincs kőbe vésve – fogalmazott Lloyd Blankfein. A pénzügyi szakember a CBS-interjúban kifejtette: az infláció jelentette növekvő költségek egy része belátható ideig velünk marad, és a legszegényebb amerikai fogyasztókat fogja leginkább sújtani. „Nehéz lesz az embereknek takarékoskodniuk, de sokaknak már így is van megtakarításuk. Nem fogják tudni könnyen és gyorsan növelni ezeket a megtakarításokat az infláció miatt, de sokkal jobb helyzetben vannak most, mint amilyenben voltunk akkor (2008-ban)” – mutatott rá a vállalatvezető.
Lloyd Blankfein 2006 és 2018 között állt a Goldman Sachs legmagasabb posztján, és ő kormányozta át a céget a 2008/2009-es pénzügyi válságon, amikor a washingtoni szövetségi pénzügyminisztérium a 2008-ban létrehozott, azonnali pénzügyi segélyprogramja (TARP) keretében 10 milliárd dolláros kölcsönt nyújtott a vállalatnak. A Goldman Sachs végül 2009 júniusában kamatostul visszafizette az állami hitelt.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi jegybankrendszer, a Fed a piaci várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 1,00 százalékra emelte meg az irányadó dollárkamatot májusi monetáris politikai ülésén.
A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) egyhangúlag határozott az 50 bázispontos kamatemelésről, amely 22 éve, 2000 óta a legnagyobb mértékű emelés. Az előző, márciusi kamatdöntő ülésen a Fed 25 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, amely 2020 márciusa óta állt 0,25 százalékon. A jegybank közölte, hogy a célsáv folyamatos növelése a továbbiakban is „megfelelő mértékű” lesz.
A testület döntött arról is, hogy június 1-jén megkezdi a Federal Reserve mérlegében lévő 9 ezer milliárd dolláros eszközállomány csökkentését. A terv a kincstárjegyek havi 30 milliárd dolláros és a jelzálogfedezetű értékpapírok havi 17,5 milliárd dolláros leépítésével kezdődik, majd 60 milliárd, illetve 35 milliárd dollárra emelkedik a értékesítés mennyisége.
A Fed döntése indoklásában közölte, hogy bár az első negyedévben a gazdasági tevékenység összességében csökkent, a háztartások kiadásai és a vállalkozások állóeszköz-beruházásai továbbra is erősek maradtak. Az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyteremtés, és a munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi. A bizottság jelezte, hogy hosszabb távon a maximális foglalkoztatottság melletti 2 százalék körüli inflációs cél elérésére törekszik.
Kitértek arra, hogy Ukrajna orosz megtámadásának az amerikai gazdaságra gyakorolt hatásai rendkívül bizonytalanok. Az invázió és a kapcsolódó események további felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra, és valószínűleg megnehezítik a gazdasági tevékenységet. Ezenkívül a Covid-járvánnyal kapcsolatos kínai zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási lánc zavarát. A bizottság mindezek miatt nagy figyelmet fordít az inflációs kockázatokra.
Az indoklásában a Fed továbbá leszögezi, hogy a monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a kitűzött célok elérését. A Bizottság a helyzet értékelése során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat.
A Fed nem adott ki új gazdasági előrejelzéseket a mostani ülés után, de a legutóbbi, márciusi találkozó óta az adatok kevéssé utalnak arra, hogy az infláció, a bérnövekedés vagy a munkaerő-felvétel rohamos üteme lassulni kezdett volna.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az MNB keddi óriási emelése után Prágába ér a közép-európai kamatexpressz, a cseh jegybankárok nagy szigorításra és piaci devizaeladásokra készítenek fel, emiatt a forint után most a korona is vágtába csapott.
Visszakapaszkodtak a közép-európai devizák, eddig eredményesnek bizonyult a régió nagy jegybankjainak hasonló kaptafára szabott – kamatemelésekre, szóbeli és piaci intervenciókra épített – erőfeszítése, hogy mérsékeljék az orosz–ukrán háború és az euró gyengélkedése miatti zuhanást fizetőeszközeik árfolyamaiban.
Tegnap, a Magyar Nemzeti Bank egyszázalékos kamatemelése után, a forint folytatta a felkapaszkodást, de a 370-es szint környékéről visszapattant az euró keresztben, és a keddi nyeresége felét visszaadva 11 óra körül 372 közelében kereskedett. Vele együtt gyengült a złoty, papírformaszerűen, mivel ma a nemzetközi piacon a dollár vonzza a befektetőket, és az euró – az elmúlt három hetet tekintve sokadszor – átgyengült az 1,1-es vonalon a zöldhasú ellen.
A dollárvásárlásnak menetrendszerűen a cseh koronát is gyengítenie kellett volna, de ennek pont az ellenkezője történt: 24,67 környékéről indulva 24,5 régiójába erősödött az euróval szemben. Legutoljára február vége felé volt ilyen erős, az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban.
A cseh jegybank a következő a régióban, amely a kamatokról döntő ülést tart, egy hét múlva. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán az energiaválság, a beszállítói problémák és a háború következtében felszökött infláció ellen harcolva tavaly nyár óta a közép-európai jegybankok folyamatosan emelgették kamataikat, és a koronát most az segíti, hogy ők következnek, és az MNB tegnapi lépése után náluk is az eddig vártnál erőteljesebb szigorításra számít a piac.
Ezt a várakozást – és a korona árfolyamát – ma az erősítette fel, hogy Marek Mora, a jegybank alelnöke úgy nyilatkozott: a most 4,5 százalékos (a régióban a legmagasabb) irányadó kamat jóval öt százalék fölé emelkedhet, és ő a jövő héten fél százalékpontos szigorítás mellett fog érvelni – jelentették hírügynökségek.
Ráadásul a cseheknek a régió más jegybankjaihoz képest van egy extra fegyvere is: a korábbi években, amikor piaci intervenciókkal a korona erősödése ellen harcolt a jegybank, hatalmas devizatartalékot vásárolt össze, és most ebből eladogat a piacon, hogy a koronát erősítse. A napokban tett nyilatkozatokból kiderül, hogy a bank elnöke, Jiří Rusnok – aki a közelmúltban a VG-nek is nyilatkozott a monetáris politikáról – inkább a devizapiaci intervenciót tekinti kívánatos eszköznek, míg a bank más döntéshozói – mint Tomáš Holub – inkább a kamatemelést.
Szigorítani bőven van miért, hiszen a bank még az eddigi kamatemelések ellenére is arra számít, hogy az éves infláció a februári 11,1 százalékról a nyárra 13-14-re gyorsulhat – emlékeztetett a Bloomberg. Összehasonlításképp: az MNB új előrejelzései szerint éves átlagban a magyar infláció 7,5-9,8 százalék körül alakulhat az idén, és a régió egészében is a rég nem látott 10 százalék körül járnak az inflációs ráták.
Antje Praefcke, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője szerint a régióban további határozott kamatemelésekre lesz szükség az infláció elleni küzdelemben.
Amint társait, a forintot és a złotyt, a cseh koronát is főleg külső tényezők (az ukrajnai konfliktus) mozgatják, a monetáris politikának mindazonáltal lehet stabilizáló hatása – tette hozzá jegyzetében.
0-0,25 százalékos tartományból 0,25-0,5 százalékos tartományba emelte az irányadó kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottsága. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A kamatemelési ciklus aligha áll meg itt: a kiadott közlemény szerint a tagok az év végére már 2 százalékot közelítő rátát is elképzelhetőnek tartanak.
A Fed kamatot utoljára 2018 decemberében emelt, és szinte napra pontosan két évvel ez előtt, 2020. március 15-én vitte le nullára az irányadó kamatát. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a nem sokkal korábban kitört koronavírus-járvány súlyos károkat okoz sok ország gazdasága számára, beleértve az USA-t is.
Sokan vártak kamatemelést a Fedtől, főleg miután a múlt héten kiadták azt az adatot, hogy az amerikai infláció 7,9 százalékosra nőtt a januári 7,5 százalék után. Ennél magasabb havi szám utoljára 1982 januárjában érkezett. Ráadásul az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy a drágulás leginkább az olyan termékeknél jelentős, amelyek a szegények és az alsó középosztálybeliek számára fontosak: az élelmiszerek ára 7,9, az energiáé 25,6 százalékkal nőtt (természetesen a gazdagabbaknak is kell erre költeniük, de az ő kiadásaikban mindez kisebb arányt képvisel), a használt autóké pedig úgy ugrott meg 41,2 százalékkal, hogy az új autóké „csak” 12,4-gyel nőtt.
Sok elemző azt várta korábban, hogy a februári vagy legrosszabb esetben is a márciusi infláció lesz a csúcs, ahonnan lassulni fog az árak emelkedése, csakhogy a háború mindent boríthat. A világ gazdasági bizonytalansága és az Oroszországgal szembeni szankciók hatására a kőolaj és a gáz ára már emelkedik, és lehetetlen biztos előrejelzést adni, mi történhet a világban ezek után.
A Fed mindenesetre prognózist is adott kamatdöntése mellé, amely nem ad okot derűlátásra. Amellett, hogy a 2 százalékos inflációs cél elérését a korábbiaknál távolibbnak látják, a növekedésre vonatkozó prognózison is módosítottak: amíg eddig 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt a bizottság, most már 2,8 százalékra teszik a bővülés idei mértékét, jövőre pedig 2,2 százalékot várnak.
A kamatemelésnek megvan persze az a komoly kockázata is, hogy a hitelezés drágításával és néhány befektető elriasztásával visszafogja a gazdasági növekedést, nagyon rossz esetben akár recesszió felé is küldheti az országot. Egyértelmű üzenetet küld viszont, hogy a Fed le akarja törni az inflációt, ennek pedig jó hatása is lehet. A dollár erősítésére is jó – más kérdés, hogy tovább gyengülhet az euró és a közép-európai országok devizái is, de ez már nem a Fed baja. Az Európai Központi Bank a múlt héten 0 százalékon hagyta a saját irányadó kamatát, Közép-Európa jegybankjai, köztük az MNB is, folyamatos kamatemeléssel próbálják védeni a maguk gazdaságát.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az ukrán központi bank (UNB) az elemzők által várt mértékben emelt kamatot csütörtökön a makacsul magas infláció letörése céljából.
A jegybank az alapkamatot 50 bázisponttal, 8,5 százalékra növelte. A napokban megkérdezett 15 elemző közül 13 számolt az alapkamat 50 bázispontos emelésével.
Ugyancsak 50 bázispontos kamatnövelésről döntött előző, júliusi ülésén, ami akkor nagy meglepetés volt, miután a szakértők döntő része a kamat szinten tartását várta.
Ukrajnában júliusban az éves fogyasztói ár emelkedése 10,2 százalék volt, először jegyeztek fel két számjegyű növekedést 2018 óta.
Elemzők augusztusra még nagyobb, 10,4 százalékos inflációval számolnak. A jegybanki inflációs cél 5 százalék körüli.
A jegybank a csütörtöki döntéssel együtt az idén már negyedszer emelt kamatot.
Az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) az elemzők által vártnál jelentősebb kamatnövelésről döntött csütörtökön, és ezzel már a második egymást követő hónapban emelt kamatot – írja a Portfolio a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jegybank az alapkamatot 100 bázisponttal, 6,50 százalékról 7,50 százalékra módosította. A csütörtöki lépés célja, hogy „visszatereljék az inflációt az 5 százalék körüli jegybanki célsávba 2022 első felében, és ennek érdekében akár további kamatemelésekre is sor kerülhet” – áll a kamatdöntés után ismertetett közleményben. Szakértők kisebb, 50 bázispontos kamatemelést vártak.
Márciusban 8,5 százalék volt már az éves infláció Ukrajnában a januári 6,1 százalék után, ezen belül különösen az élelmiszerárak emelkedtek. Az ukrán jegybank tavaly júniusban vitte le az alapkamatot 6 százalékra az addigi 8 százalékról.
A 6 százalék az ország függetlensége óta a legalacsonyabb kamatszint. 2019 áprilisa óta tavaly júniusig nyolcszor csökkentették az alapkamatot, az akkori 17,5 százalékról, ezen belül tavaly négy kamatcsökkentésre került sor.
Nem végleges adatok szerint tavaly 4,4 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP). A tavalyi volt az első év 2015 óta, amikor csökkent az ukrán gazdaság teljesítménye, akkor a GDP 9,8 százalékkal esett. Ukrajna gazdasága 2019-ben 3,2 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal, 2017-ben pedig 2,5 százalékkal nőtt.
