Az Ukrenerho több mint egymilliárd dollárt vonzott nyugati partnereitől az energetikai infrastruktúra javítására, de még több száz millióra lehet szüksége a teljes helyreállításhoz.
A hírt Volodimir Kudrickij, a vállalat vezetője közölte a Hromadszke radioban.
„Igényeink nagy részét már finanszíroztuk, de úgy gondolom, hogy több száz millióra lehet még szükség ahhoz, hogy az objektumokat ne csak olyan formátumban állítsuk helyre, amilyenben voltak, hanem egy modernebb változatra építsük ki” – hangsúlyozta.
Kudrickij megjegyezte, hogy ez az összeg nem tartalmazza azokat az esetleges beruházásokat, amelyekre az összes ukrán terület, így a Krím és Donbász felszabadítása után szükség lesz.
Denisz Smihal miniszterelnök utasította a minisztériumokat, hogy számolják ki az Oroszország által okozott károkat.
„Oroszországnak meg kell térítenie a háborúban okozott összes kárt. A munkát úgy koordináljuk, hogy az elkerülhetetlen legyen az agresszor számára. Az Igazságügyi Minisztériummal, az Infrastrukturális Minisztériummal, a Reintegrációs Minisztériummal folytatott megbeszélésen tájékoztattak a károk szerkezetéről és besorolásáról, amelyet bemutatunk majd a nemzetközi partnereknek” – közölte a miniszter.
A prioritás az emberközpontú megközelítés. A feladat az, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe az egyes állampolgárok minden lehetséges veszteségét. A gazdaságban, a humán tőkében és a vállalkozásokban okozott károk is a látómezőben vannak – tette hozzá.
A Kijevi Közgazdasági Intézmény beszámolója szerint 2023 júliusában 150,5 milliárd dollárt tettek ki ukrajnai infrastruktúrát ért károk.
Elmondták, hogy leginkább a lakásállomány sínylette meg a támadásokat, a károk értéke 55,9 milliárd dollár. Ebben beleszámolták a Kahovkai Vízerőmű felrobbantása során tönkrement lakóépületeket is.
A háború során 167 200 lakóépület semmisült vagy sérült meg:
147,8 ezer magánház
19,1 ezer társasház
illetve 350 kollégium.
A közlekedési infrastruktúra, a közúthálózat, a vasúti infrastruktúra, valamint a légiipar és a kikötői ipar 36,6 milliárd dollár értékben sérült. Az oktatási intézményekben keletkezett kár értéke 9,7 milliárd dollár. Közel 3400 oktatási intézmény rongálódott meg, a legtöbb Harkiv, Doneck, Csernyihiv, Zaporizzsja és Kijev megyében.
Ami az energiaszektort illeti, az ezt ért károk értéke 8,8 milliárd dollár, a mezőgazdasági szektort 5,9 milliárd, a szociális szférát pedig 5,9 milliárd dollár kár érte.
Az Ukrajna területén dúló több mint 500 napon át tartó háború során az ország környezetében okozott kár több mint 2 trillió hrivnya.
Ezt Olekszandr Krasznoluckij, a környezetvédelmi és természeti erőforrások miniszterének első helyettese közölte az ussia-Ukraine War: Environmental Impact című tanulmány bemutatásakor.
„A teljes körű invázió kezdete óta nyilvántartják a környezeti károkat. Ma ezek értéke több mint 2 trillió hrivnya. Több mint 2500 környezeti hatást dokumentáltak. Ez vonatkozik a természetvédelmi területek pusztítására, a vízszennyezésre, a szántóföldek aláaknázására, a leégett erdőkre stb.” – jegyezte meg.
Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter a kormány segítségét ígérte azoknak a boltoknak és bankoknak, amelyek fosztogatás áldozataivá váltak az elmúlt hét során Franciaországban, ahol a belügyminisztérium szerint visszatért a nyugalom az elmúlt napok zavargásai után.
Ezerre becsülte a kifosztott üzletek számát a francia pénzügyminiszter, aki a CNN francia televíziójának, a BFM TV-nek nyilatkozott szerdán. 400 bankfiók is a lázongó fiatalok célpontjává vált – mondta Bruno LeMaire, aki igyekezett megnyugtatni mindenkit Franciaországban és külföldön: „mindennek nem lesz komoly hatása a francia gazdaság teljesítményére.” A gyáriparosok szövetsége nem volt ennyire optimista: „a kár meghaladja az egymilliárd eurót” – tették közzé az első jelentést a zavargás mérlegéről.
A francia biztosítók is állami támogatást várnak arra hivatkozva, hogy a közrend összeomlása nem az ő felelősségük.
Emmanuel Macron elnök fogadta az Élysée-palotában azoknak a városoknak a polgármestereit, ahol a zavargások komolyan fenyegették a közrendet. Egy Párizs környéki kisvárosban a fiatalok megrohamozták a polgármester házát, és bántalmazták a feleségét. A polgármester nem volt otthon a támadás idején. Macron elnök 45 ezer rendőrt küldött az utcákra, és közölte: mindenképp fenntartják a közrendet.
A francia elnök felvetette, hogy új szükségállapot törvényre lenne szüksége Franciaországban, és ebben felfüggeszthetnék a közösségi oldalak működését a zavargások idejére. A jobbára fiatal tüntetők ugyanis ezeken az oldalakon szervezték akcióikat. Macron elnök ötletét többen bírálták, és nem lesz könnyű azt keresztülvinnie a nemzetgyűlésben és a szenátusban, ahol nincsen többsége.
A káosz képei nem tesznek jót a turizmusnak
Franciaország a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontja, ezért az utazási irodák aggódva tapasztalják: sokan lemondják foglalásaikat a szállodákban, mert a gyújtogatás és a káosz képei elriasztják őket Franciaországtól.
„A külföldi turisták 20-25%-a lemondta franciaországi látogatását” – nyilatkozta a France Inter rádiónak a gyáriparosok szövetségének elnöke. Ez rossz jel az egész francia gazdaságnak, amely eddig jobban teljesített, mint az eurozóna átlaga – igaz, utóbbi a recesszió jeleit mutatta. Júniusban már a francia gazdaság is negatív mutatót produkált, és ha a turistaszezon sem hozza a várható eredményt, akkor Macron elnöknek komoly gondokkal kell szembenéznie.
Nem engedik ki az előzetesből a rendőrt
A 17 éves fiatalembert halálosan megsebesítő rendőr ügyvédje kérte ügyfele szabadlábra helyezését, de ezt a bíróság csütörtökön elutasította – írta a FranceInfo rádió. Több mint egymillió eurót gyűjtöttek össze az előzetesben tartott rendőr számára közadakozásból, amelyet a jobboldal és a szélsőjobboldal aktívan támogatott Franciaországban.
A belügyminisztérium szerint visszatért a nyugalom Franciaországban, ahol szerdáról csütörtökre virradóra már csak húsz fiatalt vettek őrizetbe a zavargásokban való részvétel miatt. Macron elnök újra felhívta a szülők figyelmét arra, hogy ők a felelősök a kiskorú gyerekek tetteiért. A rendőrség szerint a lázongásban nagyon sok 12-13 éves gyerek is részt vett Franciaországban.
A kormány több mint 4 milliárd hrivnyát különített el a Kahovkai Vízerőmű oroszok általi felrobbantásának következményeinek leküzdésére, jelentette be Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke a kormány ülésén.
„Összesen, a terrortámadás következményeinek leküzdésére a kormány több mint 4 milliárd hrivnyát különített el. Ezt az összeget ivóvíz szállítására, a létesítmények újjáépítésére és az áldozatok egyszeri támogatásának kifizetésére használták fel” – mondta Smihal.
Elmondása szerint közvetlenül azután, hogy az oroszok felrobbantották a Kahovkai Vízerőmű gátját, a kormány a Likvidálási Alapból 1,5 milliárd hrivnyát különített el a vízvezeték hálózat építésére. A munkálatok már elkezdődtek.
Ami az egyszeri anyagi segélyt illeti, már 2300 ilyen jellegű támogatási kérelmet nyújtottak be, ebből közel ezer segélyt már folyósítottak. A pénzeszközöket már folyósították a helyi hatóságoknak, és az elkövetkezendő két napon belül a helyi hatóságoknak ki kell fizetniük.
Legalább 2 milliárd dollár az Ukrajnának okozott közvetlen kár összege, amelyet a Kahovkai Vízerőmű a megszállók általi felrobbantása okozott. A tragédia az energiaszektort, valamint a lakás- és kommunális szolgáltatásokat érintette, és jelentős közvetett kárt okozott a mezőgazdaságban.
Ez az első olyan felmérés, amelyet a Kijevi Gazdasági Iskola Intézete az Elnöki Hivatallal, a Gazdasági Minisztériummal és a kistérségek, területek fejlesztéséért felelős és infrastrukturális minisztériummal közösen végzett.
Ingatlanok – az árvíz a magánházakban és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrában okozott veszteségeit 950 millió dollárra becsülik, főleg a Dnyeper bal partján. Az előzetes becslések szerint 20-30 ezer házat, köztük 150 tömbházat öntött el a víz.
Ezen kívül többletköltségeket okoz a vízvezetékrendszer újjáépítése, mert a Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Mikolajiv és Herszon régió egy része vízellátás nélkül maradhat.
Energetika – a veszteség 624 millió dollár. Ennek az összegnek több mint negyede – 586 millió dollár – a Kahovkai Vízierőmű és a gát megsemmisüléséből eredő kár. Az árvíz következtében a lakott területeken megrongálódott az elektromos hálózat, valamint 17 benzinkút és 2 kőolajraktár is víz alá került.
Közlekedési infrastruktúra – 311 millió dollár veszteség. Szakértők szerint több mint 290 kilométernyi utat tett tönkre az áradás, a legnagyobb kár, a teljes hossz több mint 50%-a a kommunális utakban keletkezett.
Ipar – az ipari és egyéb vállalkozások 105 millió dollárt veszítettek.
Mezőgazdaság – 25 millió dolláros veszteség. A szakértők szerint a jelentéktelen közvetlen kár oka, hogy a területek folyamatos bombázás alatt vannak, a mezőgazdasági területeket nem használják rendeltetésszerűen, valamint a mezőgazdasági területek viszonylag kis területét öntötte el a víz.
Környezetvédelem és ökológia – 1,5 milliárd dolláros kár keletkezett.
A helyi önkormányzatok eddig 116 300 megrongálódott épületet vettek nyilvántartásba.
A sokkoló számot Olekszandra Azarhina infrastrukturális miniszterhelyettes közölte a Londonban megrendezett konferencián, melynek témája Ukrajna újjáépítése volt. A tisztviselő megemlítette, hogy ezt az információt veszik figyelembe a helyreállítási munkálatok állami politikájának kidolgozásakor.
A miniszterhelyettes hozzátette, hogy eddig 6000 tervezet, illetve befektetési javaslat készült el, melyek Ukrajna nemzetközi partereinek rendelkezésére állnak.
Az orosz invázió következményeinek felszámolására létrehozott alapból eddig 6,6 milliárd hrivnyát használtak fel Zsitomir, Zaporizzsja, Kijev, Mikolajiv, Odessza, Szumi,Harkiv és Herszon megyében. Az összegből 159 lakóházat, illetve infrastrukturális objektumot újítottak fel.
A közeljövőben nyilvánosságra hozzák a Világbank jelentését a Kahovkai Vízerőmű felrobbantása által okozott károkról – számolt be Denisz Smihal miniszterelnök.
„A következő napokban közzétesszük a Világbank jelentését az okozott károkról. Ez több milliárd dolláros kár a környezetben, az infrastruktúrában és az emberek életében Ukrajnában” – mondta Smihal csütörtökön a nemzeti telemaraton adásában. Megjegyezte, hogy Oroszországnak a jövőben fizetnie kell az okozott károkért.
A Törökországi Vállalkozások és Cégek Szövetsége több mint 84 milliárd dollárra becsüli a február 6-án bekövetkezett pusztító földrengés kárát, ami a GDP körülbelül 10%-a.
A lakóépületekben keletkezett kárt mintegy 70,8 milliárd dollárra becsülték, a nemzeti jövedelem pedig 10,4 milliárd dollárnyi kárt szenvedett. Az ország infrastruktúrájában – beleértve az utakat, az elektromos hálózatokat, a kórházakat és az iskolákat – keletkezett károk a GDP-nek 5,4%-os költségvetési hiányt eredményezhetnek, szemben a hivatalos 3,5%-os előrejelzéssel.
A katasztrófa utáni első napokban Erdogan elnök bejelentette, hogy a kormány 5,3 milliárd dollárt különített el a katasztrófaelhárításra. A tömegmédia azt írta, hogy az emberek aktívan kritizálták a kormányt, lassú és nem megfelelő reakcióval vádolták. A kritikák miatt az országban blokkolták a Twitterhez való hozzáférést. A szakértők, aktivisták és önkéntesek felháborodtak a korlátozásokon, ugyanis a Twitter koordinálja az eltűntek felkutatását.
