Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjEwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6MjU5O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 57008
[content] =>
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti potenciális „kereskedelmi háború” mindkét fél számára káros lenne. Ezt az EU-vezetők február 3-i informális csúcstalálkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésen jelentette ki, írta a Jevropejszka Pravda.
Kallast megkérdezték Donald Trump kijelentését illetően, miszerint magas vámok kivetését fontolgatja az Európából származó árukra.
„Természetesen mi is készülünk a magunk részéről… A kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei. Ha az USA és az EU kereskedelmi háborút kezdene, annak csak Kína örülne. Mi kölcsönösen függünk egymástól. Szükségünk van Amerikára, Amerikának pedig Európára”, jegyezte meg Kaja Kallas.
Emlékeztetőül, Donald Trump február 1-től 25 százalékos vámot jelentett be a mexikói és kanadai importra.
Kanada és Mexikó saját vámokkal válaszolt Trump intézkedéseire.
[type] => post
[excerpt] => Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti potenciális „kereskedelmi háború” mindkét fél számára káros lenne.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738669800
[modified] => 1738656987
)
[title] => Kaja Kallas: Trump kereskedelmi háborúja csak Kína számára előnyös
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57008&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57008
[uk] => 56972
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56973
[image] => Array
(
[id] => 56973
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1.png
[original_lng] => 512485
[original_w] => 1300
[original_h] => 729
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1-1024x574.png
[width] => 1024
[height] => 574
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1.png
[width] => 1300
[height] => 729
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1.png
[width] => 1300
[height] => 729
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-1.png
[width] => 1300
[height] => 729
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1738649787:12
[_thumbnail_id] => 56973
[_edit_last] => 12
[views_count] => 483
[_oembed_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] => 🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
“The European Union has treated us so terribly!”
🎥 @Scavino47 pic.twitter.com/3BVxxlkyYI
— Nick Sortor (@nicksortor) January 31, 2025
[_oembed_time_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] => 1738662605
[_oembed_166c2114860bb12ba86f3c32e8af1901] => President Donald Trump says his administration “will be doing something very substantial” when it comes to tariffs on the European Union https://t.co/OYTSzjyJM7 pic.twitter.com/eRTqzKhmfm
— Bloomberg TV (@BloombergTV) January 31, 2025
[_oembed_time_166c2114860bb12ba86f3c32e8af1901] => 1738662605
[_oembed_60e2b13e0679fa47e5a6a604c446215c] => Sostuvimos una buena conversación con el presidente Trump con mucho respeto a nuestra relación y la soberanía; llegamos a una serie de acuerdos:
1.México reforzará la frontera norte con 10 mil elementos de la Guardia Nacional de forma inmediata, para evitar el tráfico de drogas…
— Claudia Sheinbaum Pardo (@Claudiashein) February 3, 2025
[_oembed_time_60e2b13e0679fa47e5a6a604c446215c] => 1739204175
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 209403
[1] => 259
[2] => 17401
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kaja Kallas
[1] => Kína
[2] => vámok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 56775
[content] =>
Kína és India leállították az orosz olaj vásárlását a legújabb amerikai szankciók hatására, amelyek az olajszállítási költségek növekedését eredményezték.
A hírek szerint az ázsiai piacokon, különösen Kínában, megállt az orosz olaj kereskedelme a márciusi szállítmányokkal, mivel jelentős árkülönbség alakult ki az eladók és vásárlók között. Ez annak következménye, hogy a tankhajózás költségei drámaian megemelkedtek.
Január 10-én az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be, amelyek az orosz olaj szállítására irányultak. Ennek következtében jelentősen emelkedtek a tankhajók bérleti díjai.
2024-ben Oroszország az indiai nyersolajimportjának 36%-át és a kínai importjának csaknem 20%-át biztosította.
A legújabb amerikai szankciók a tankhajókat célozták, amelyek az orosz olaj tengeri exportjának körülbelül 42%-át szállítják, leginkább Kínába, bár azok a tankhajók, amelyek a szankciók alá estek, most már fokozatosan elégítik ki az olajigényt mind Kínában, mind Indiában, az egyesült államokbeli szankciók által biztosított mentességi időszak alatt.
Az Egyesült Államok arról tájékoztatta Indiát, hogy a szankciók alá eső tankhajók 2024. február 27-ig kell, hogy kiürüljenek, és a hajón szállított olaj kifizetéseit március 12-ig rendezni kell.
Most India alternatív forrásokat keres márciusra és áprilisra a Közel-Keletről, Afrikából és az Egyesült Államokból.
[type] => post
[excerpt] => Kína és India leállították az orosz olaj vásárlását a legújabb amerikai szankciók hatására, amelyek az olajszállítási költségek növekedését eredményezték.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738082880
[modified] => 1738070374
)
[title] => Kína és India leállították az orosz olaj vásárlását a legújabb amerikai szankciók után
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56775&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56775
[uk] => 56769
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 56770
[image] => Array
(
[id] => 56770
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume.jpg
[original_lng] => 309122
[original_w] => 720
[original_h] => 460
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume-300x192.jpg
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume.jpg
[width] => 720
[height] => 460
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume.jpg
[width] => 720
[height] => 460
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume.jpg
[width] => 720
[height] => 460
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume.jpg
[width] => 720
[height] => 460
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/oqc7ow5cofjaxemr3wf2mhmume.jpg
[width] => 720
[height] => 460
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1738063174:5
[_thumbnail_id] => 56770
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2233
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] => US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBf pic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) January 24, 2025
[_oembed_time_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] => 1738078088
[_oembed_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] => 🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
“The European Union has treated us so terribly!”
🎥 @Scavino47 pic.twitter.com/3BVxxlkyYI
— Nick Sortor (@nicksortor) January 31, 2025
[_oembed_time_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] => 1738689993
[_oembed_166c2114860bb12ba86f3c32e8af1901] => President Donald Trump says his administration “will be doing something very substantial” when it comes to tariffs on the European Union https://t.co/OYTSzjyJM7 pic.twitter.com/eRTqzKhmfm
— Bloomberg TV (@BloombergTV) January 31, 2025
[_oembed_time_166c2114860bb12ba86f3c32e8af1901] => 1738689993
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 541643
[1] => 3622
[2] => 259
[3] => 40674
[4] => 201655
[5] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => export leállítása
[1] => India
[2] => Kína
[3] => orosz olaj
[4] => orosz olajexport
[5] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 56594
[content] =>
Az olajszállítások Oroszországból Kínába 2024-ben rekordmennyiségűek voltak, összesen 108,5 millió tonna, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg. Az import 1%-kal nőtt 2023-hoz képest, elérve a rekord szintet. Erről a Reuters számolt be.
Ezzel párhuzamosan a szaúdi import 9%-kal csökkent.
A Kínai Vámhatóság adatai szerint az Oroszországból érkező szállítmányok, beleértve a vezetékes és tengeri szállítmányokat, összesen 108,5 millió tonnát tettek ki, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg.
Eközben az Oroszországból érkező tengeri szállítmányokat a független finomítók és a nagy állami olajvállalatok kereslete támogatta, valamint a kormányzati utasítások, amelyek az olajkészletek felhalmozását irányozták elő.
Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb olajtermelője, 78,64 millió tonna olajat szállított, ami napi körülbelül 1,57 millió hordónak felel meg, ami alacsonyabb, mint az 1,72 millió hordó napi szállítása 2023-ban.
A malajziai import, amely az Iránból és Venezuelából származó szankcionált olaj egyik fő tranzitcsomópontja, 28%-kal nőtt, és elérte a 70,38 millió tonnát, ami napi 1,41 millió hordónak felel meg, így Malajzia a harmadik helyre került Szaúd-Arábia után.
[type] => post
[excerpt] => Az olajszállítások Oroszországból Kínába 2024-ben rekordmennyiségűek voltak, összesen 108,5 millió tonna, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg. Az import 1%-kal nőtt 2023-hoz képest, elérve a rekord szintet.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737559680
[modified] => 1737472240
)
[title] => Kína rekordmennyiségű olajat vásárolt Oroszországtól
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56594&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56594
[uk] => 56544
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 56545
[image] => Array
(
[id] => 56545
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774.jpg
[original_lng] => 79954
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4286774.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1737465041:5
[_thumbnail_id] => 56545
[_edit_last] => 5
[views_count] => 906
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 259
[1] => 52572
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kína
[1] => olajexport
[2] => Oroszország
)
)
[3] => Array
(
[id] => 56530
[content] =>
A Jianghan Ping’an alagútfúró gép debütált a Jangce-Hancsiang-csatorna építésén. Kína vízelvezetéssel orvosolná az ország északi részén tapasztalható vízhiányt.
Alighogy elkezdődött az év, Kína máris egy gigantikus építészeti rekorddal rukkolt elő. Az ország középső részének zord tájai alatt egy 60 emeletes épület nagyságú mérnöki csoda kezdte meg működését január 5-én, amely centiméterről centiméterre fúrja a kemény sziklákat és a talajt, hogy emberek millióihoz juttassa el a vizet. A Jianghan Ping’an alagútfúró gépet (TBM) nemcsak Kína, hanem talán az egész világ eddigi legambiciózusabb vízügyi infrastrukturális projektjének megvalósításához hozták létre.
A New Atlas cikke szerint a Jianghan Ping’an a valaha épített egyik legnagyobb föld alatti alagútfúró gép. Bár nem éri el a Shanhe alagútfúró gép méretét, a technológiai hatékonyság és alkalmazkodóképesség terén felülmúlja. Egy fontos rekordot is tart: ez a legnagyobb kétpajzsos sziklafúró gép, amelyet Kína valaha is épített: 180 méter hosszú és 3540 tonna súlyú.
A kettős pajzsrendszer azt jelenti, hogy a váratlan vészhelyzeteken kívül semmilyen okból nem kell megállnia a munkának. A fúrógép 260 métert halad havonta. Ez ugyan alagútépítésben nem számít csúcsteljesítménynek, de mivel kemény kőzetben kell haladnia, elfogadható tempónak számít. Ráadásul az a képessége, hogy miközben fúrja az alagutat, be is fejezi egyben, jelentősen felgyorsítja a projektet. Ez az a képesség, amire a gyorsabb föld alatti alagútfúró gépek nem képesek.
Kína történetének egyik legnagyobb projektje
Kell is a gyors munkatempó, ugyanis Peking egy igencsak ambiciózus projektbe vágta a fejszéjét. Jelenleg egy 16,6 kilométeres szakaszon dolgoznak, ami a Jance-Hancsiang vízterelési projekt 194,7 kilométer hosszú alagútjának egy kulcsfontosságú szakasza. Ez a csatorna teszi majd lehetővé a Jangce folyó és a Kína száraz, északi régióiban futó Hancsiang folyó összekötését. Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb vízterelési projektje.
Észak-Kínában több nagyváros mellett egy (kínai mércével mérve is) nagy mezőgazdasági övezet található, de a térség régóta szenved a túlzott vízhasználattól és az ezzel is összefüggő vízhiánytól. Erre nyújtana megoldást a bővizű folyókból a víz északra terelése.
Vízeltereléssel az aszály ellen
A 6342 kilométer hosszú Jangce a leghosszabb folyó Kínában és a harmadik leghosszabb a világon. Teljes egészében Kína határain belül folyik, vízhozamát tekintve a hatodik a Földön, és a nagy vízgyűjtő medencéjének köszönhetően majdnem kétszer annyi víz folyik át a rajta, mint az amerikai Mississippi folyón.
A most készülő projekt a Jangce Három-szurdok területéről fog vizet elvonni, és ezt a vizet olyan területekre osztja szét, ahol a vízhiány jelentős probléma. Ugyanakkor a gazdasági és környezeti szempontok kiegyensúlyozása is számos kihívást jelent ekkora mennyiségű víz elvezetése esetén. A kínai tisztviselők gondos tervezést végeztek a kockázatok felmérése és mérséklése érdekében. Az alagút a tervek szerint 2030-ra készül el.
[type] => post
[excerpt] => A Jianghan Ping’an alagútfúró gép debütált a Jangce-Hancsiang-csatorna építésén. Kína vízelvezetéssel orvosolná az ország északi részén tapasztalható vízhiányt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737315240
[modified] => 1737291063
)
[title] => Kína gigantikus alagútépítéssel orvosolná a vízhiányt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56530&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56530
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56531
[image] => Array
(
[id] => 56531
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f.jpg
[original_lng] => 252254
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/149d5022704f48d0a8bba9f421ee6f4f.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1737283864:12
[_thumbnail_id] => 56531
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1116
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 536263
[1] => 259
[2] => 68302
)
[tags_name] => Array
(
[0] => alagútépítés
[1] => Kína
[2] => vízhiány
)
)
[4] => Array
(
[id] => 56034
[content] =>
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.
[type] => post
[excerpt] => Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735676880
[modified] => 1735661987
)
[title] => Irigylésre méltó bejelentést tett Kína
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56034
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56035
[image] => Array
(
[id] => 56035
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[original_lng] => 88676
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1735654788:12
[_thumbnail_id] => 56035
[_edit_last] => 12
[views_count] => 775
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 496213
[1] => 382
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2025
[1] => gazdaság
[2] => Kína
)
)
[5] => Array
(
[id] => 55954
[content] =>
A kínai kormány jóváhagyta minden idők legnagyobb vízerőművének megépítését a Tibeti-fennsík keleti részén, amely évente 300 milliárd kilowattóra áramot termelhet.
A grandiózus létesítmény a Yarlung Zangbo folyó alsó szakaszán épül majd fel, jelentősen felülmúlva a jelenleg világelső Három-szurdok-gát 88,2 milliárd kilowattórás kapacitását. A Power Construction Corp of China 2020-as becslése szerint az új erőmű termelése több mint háromszorosa lesz elődjének.
A beruházás kulcsfontosságú szerepet játszik Kína szén-dioxid-kibocsátási céljainak elérésében, emellett jelentős gazdasági előnyökkel is kecsegtet a térség számára – közölte a Hszinhua állami hírügynökség. A projekt várhatóan új munkahelyeket teremt és fellendíti a helyi mérnöki iparágakat.
A helyszín kiválasztását nagyban befolyásolta a folyó egyedülálló földrajzi adottsága, az ugyanis mindössze 50 kilométeres szakaszon 2000 méteres szintkülönbséget tesz meg, ami kivételes energiatermelési potenciált rejt magában.
A beruházás költségvetése várhatóan meghaladja a Három-szurdok-gát 254,2 milliárd jüanos (34,83 milliárd dolláros) végösszegét. A kínai tisztviselők szerint a tibeti vízerőművek, amelyek az ország teljes vízenergia-potenciáljának több mint egyharmadát adják, nem gyakorolnak majd jelentős hatást a környezetre vagy az alvízi vízkészletekre.
India és Banglades azonban aggodalmának adott hangot a projekttel kapcsolatban, mivel az befolyásolhatja a folyó természetes áramlását és a víz útját az érintett országokban. A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket arról, hány embert kell áttelepíteni a építkezés miatt, illetve milyen hatással lesz a beruházás a fennsík egyik leggazdagabb és legváltozatosabb ökoszisztémájára.
[type] => post
[excerpt] => A kínai kormány jóváhagyta minden idők legnagyobb vízerőművének megépítését a Tibeti-fennsík keleti részén, amely évente 300 milliárd kilowattóra áramot termelhet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735476600
[modified] => 1735467259
)
[title] => A kínai kormány jóváhagyta minden idők legnagyobb vízerőművének megépítését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55954&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55954
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55955
[image] => Array
(
[id] => 55955
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash.jpg
[original_lng] => 1378491
[original_w] => 1920
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash-1536x1152.jpg
[width] => 1536
[height] => 1152
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash.jpg
[width] => 1920
[height] => 1440
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/wanghao-sang-swzaumq8hfg-unsplash.jpg
[width] => 1920
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1735460060:12
[_thumbnail_id] => 55955
[_edit_last] => 12
[views_count] => 676
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 723
[1] => 259
[2] => 520226
[3] => 21443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => építés
[1] => Kína
[2] => legnagyobb
[3] => vízerőmű
)
)
[6] => Array
(
[id] => 55591
[content] =>
A Kínai Űrkutatási Tudományos és Ipari Társaság által fejlesztett „T-Flight” vonat nemrég elérte a 623 km/h sebességet egy tesztpályán. A mérnök nem állnak meg itt. A cél 800-900 km/h-s sebesség.
Kínában új vonalat kezdtek el építeni a „maglev” vasúti hálózatához, amely mágnesek segítségével emeli a szerelvényeket a sín fölé. A végső cél egy olyan kiterjedt hálózat létrehozása, amely óránként több mint 800 kilométer per órás sebességgel szállítaná az utasokat.
Ez már megközelíti egy Boeing 737-es repülőgép 900 km/h-s utazósebességét.
A lebegő mágnesvasút vagy lebegő mágnesvonatok alagutakban közlekednek majd, amelyek zárt csövek révén csökkentik a légellenállást, és lehetővé teszik a vonatok számára, hogy elképesztő sebességet érjenek el. Jelenleg a leggyorsabb vonatok is csak 400 km/h körüli sebességgel közlekednek, de az új technológia ezt a határt is jelentősen kitolhatja.
Kínának már két működő maglev vonala van: a Csangsa Maglev és a Sanghaj Maglev. Az előbbi 100 km/h sebességre képes, míg a sanghaji vonal – a világ első kereskedelmi célú nagysebességű maglev vonata – eléri a 431 km/h-t. A Sanghaj Maglev naponta több ezer utast szállít, a két terminál közötti 30 kilométeres utat kevesebb mint 7,5 perc alatt teszi meg.
A kínai mérnökök intenzíven dolgoznak a hálózat további fejlesztésén. A Kínai Űrkutatási Tudományos és Ipari Társaság által fejlesztett „T-Flight” vonat például nemrég elérte a 623 km/h sebességet egy tesztpályán. Ez azt jelenti, hogy például a Peking és Sanghaj közötti több mint ezer kilométeres utat kevesebb mint két óra alatt lehetne megtenni.
Kína mellett Japán és Németország is dolgozik maglev vasutak fejlesztésén. Japáné jelenleg a világ leggyorsabb vonata, amely 2016-ban 603 km/h sebességet ért el egy kísérleti pályán. Azonban a magas költségek és az infrastruktúra inkompatibilitása továbbra is jelentős akadály a technológia széles körű bevezetése előtt.
Kína célja, hogy a maglevtechnológiát kiterjessze az egész országra, hosszú távon forradalmasítva a közlekedést. Bár ez évtizedeket és óriási anyagi ráfordítást igényelhet, az ország elkötelezett a projekt megvalósítása mellett.
[type] => post
[excerpt] => A Kínai Űrkutatási Tudományos és Ipari Társaság által fejlesztett „T-Flight” vonat nemrég elérte a 623 km/h sebességet egy tesztpályán. A mérnök nem állnak meg itt. A cél 800-900 km/h-ás sebesség.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734182280
[modified] => 1734179786
)
[title] => Kína: a „T-Flight” vonat gyorsabb, mint egy repülő
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55591&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55591
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55592
[image] => Array
(
[id] => 55592
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[original_lng] => 10305
[original_w] => 289
[original_h] => 174
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[width] => 289
[height] => 174
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[width] => 289
[height] => 174
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[width] => 289
[height] => 174
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[width] => 289
[height] => 174
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[width] => 289
[height] => 174
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/letoltes-4.jpeg
[width] => 289
[height] => 174
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1734184726:5
[_thumbnail_id] => 55592
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1452
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 493182
[1] => 259
[2] => 493183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => "T-Flight"
[1] => Kína
[2] => mágnesvonat
)
)
[7] => Array
(
[id] => 55281
[content] =>
Kína azután lépett, hogy az USA bővítette azt a kínai vállalati listát, amelyeknek nem lehet chipeket eladni.
A kínai hatóságok azonnali hatállyal tilalmat vezettek be számos olyan ritka fém Egyesült Államokba történő exportjára, amelyek fontosak a félvezető alkatrészek gyártása szempontjából.
A kínai kereskedelmi minisztérium keddi bejelentése szerint az intézkedés a galliumra, germániumra, antimonra és a szuperkemény anyagokra (például a gyémántok és szintetikus anyagok, amelyek nem összenyomhatóak és rendkívül sűrűek) vonatkozik, egyben jelezte, hogy szigorúbb ellenőrzést vezet be a grafit exportjára. A minisztérium közleménye szerint Kína nemzetbiztonsága védelme érdekében hozta meg döntését.
A galliumot és a germániumot félvezetőkben, míg az antimont infravörös technológiában, optikai kábelekben és napelemekben is használják.
A keddi kínai bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy Washington bővítette azt a kínai vállalati listát, amelyekre a számítógépes chip-gyártó berendezések, szoftverek és nagy sávszélességű memóriachipek exportellenőrzése vonatkozik, és amivel azt kívánják megakadályozni, hogy Kína hozzájusson a legmodernebb technológiákhoz.
Az amerikai geológiai intézet szerint Kína adja a világ galliumtermelésének 98 százalékát és germániumtermelésének 60 százalékát.
[type] => post
[excerpt] => A kínai hatóságok azonnali hatállyal tilalmat vezettek be számos olyan ritka fém Egyesült Államokba történő exportjára, amelyek fontosak a félvezető alkatrészek gyártása szempontjából.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733339220
[modified] => 1733312449
)
[title] => Kína betiltotta a ritka fémek kivitelét az Egyesült Államokba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55281&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55281
[uk] => 55307
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55283
[image] => Array
(
[id] => 55283
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d.jpg
[original_lng] => 108069
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/5539b70ef0804b2aa05955a5fb1e486d.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1733404021:8
[_thumbnail_id] => 55283
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1183
[translation_required_done] => 1
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] => Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
— Justin Trudeau (@JustinTrudeau) February 2, 2025
[_oembed_time_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] => 1742498092
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 259
[1] => 484231
[2] => 246
[3] => 28519
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kína
[1] => ritka fémek
[2] => USA
[3] => vámháború
)
)
[8] => Array
(
[id] => 55276
[content] =>
Ennek ellenére a szankciók nem állítják meg az orosz–kínai kereskedelmet, azonban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy bonyolultabb és drágább fizetési módszereket válasszanak.
Az Egyesült Államok novemberben bevezetett új szankciócsomagja jelentősen megnehezítette az orosz cégek számára, hogy közvetlen kifizetéseket hajtsanak végre Kínába, arra kényszerítve őket, hogy alternatív, olykor kétes módszereket keressenek a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. Ezt a The Moscow Times jelentette.
Kína, amely az orosz piac legnagyobb áruszállítója lett, most aktívan alkalmaz fizetési ügynököket. Ezek az ügynökök kényelmes elszámolási sémákat kínálnak, például kölcsönös elszámolások révén, ahol az exportőrök, akiknek orosz árukért kell fizetniük, szerepet vállalnak a tranzakciókban.
A több mint 50 orosz bankot érintő szankciók hatására nőtt az ilyen szolgáltatások iránti kereslet. A külkereskedelmi cégek munkatársainak nyilatkozata szerint az ügynökök díja 3%, de azon áruk tekintetében, amelyek szankciók alá esnek, akár 15%-ra is felmehet.
Eközben az orosz rubel hirtelen értékvesztése további nehézségeket okoz: egyes kínai beszállítók leállították az áruk szállítását Oroszországba.
[type] => post
[excerpt] => Ennek ellenére a szankciók nem állítják meg az orosz–kínai kereskedelmet, azonban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy bonyolultabb és drágább fizetési módszereket válasszanak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1733336100
[modified] => 1733323493
)
[title] => Kína megtagadja az együttműködést a szankcionált orosz bankokkal
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55276&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55276
[uk] => 55256
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 55257
[image] => Array
(
[id] => 55257
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574.jpg
[original_lng] => 56658
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4273574.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1733316293:5
[_thumbnail_id] => 55257
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1140
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] => US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBf pic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) January 24, 2025
[_oembed_time_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] => 1738671517
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 201
[1] => 259
[2] => 183
[3] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bank
[1] => Kína
[2] => Oroszország
[3] => szankciók
)
)
[9] => Array
(
[id] => 55105
[content] =>
Kína a szerencsés megtaláló, aminek szüksége is van a sok aranyra, de hiába gigantikus a bánya, nem lesz sokáig elég a nemesfémet habzsoló országnak.
Az új, Kínában felfedezett aranybánya értéke több mint 80 milliárd dollár. Ez lehet a Föld legnagyobb aranylelőhelye eddig, a hírre az arany globális ára rekordmagasságba szökött – írja a Live Science. Az új lelőhelyre a Hunan tartomány északkeleti részén található Wangu aranymezőnél bukkantak.
Több mint 40 aranytelért észleltek, amelyek körülbelül 300 tonna aranyat tartalmaztak 2000 méter mélyen, de számítógépes modellek alapján azt jósolják, hogy akár 1100 tonna arany is lehet 3000 méter mélységben. Az arany minősége is megfelelő, úgyhogy a kutatások és ásatások folytatódnak a régióban.
2022-ben a Föld legnagyobb ismert aranykészlete a dél-afrikai aranybánya volt körülbelül 930 tonna arannyal. De a prognózisok szerint a kínai ezt is lepipálja.
A felfedezés híre a globális gazdaságra is hatott, az arany ára unciánként körülbelül 2700 dollárra ugrott.
A Reuters szerint Kína már most is a világ legnagyobb aranytermelője, tavaly a globális kibocsátás 10 százalékát adta, de még mindig több aranyat használ fel, mint amennyit elő tud állítani. Körülbelül háromszor annyi nemesfémet fogyaszt, mint amennyit ki tud ásni, úgyhogy egyelőre muszáj igénybe vennie az Ausztráliából és Dél-Afrikából származó aranyimportot is.
Az új aranylelőhely segíthet enyhíteni ezt a problémát, de nem oldja meg, a mostani fogyasztás alapján csak 1,4 évre fedezné az ország szükségleteit.
2023 végéig összesen 234 332 tonna aranyat ástak ki a világtörténelemben, ennek több mint kétharmadát 1950 óta. Ez egyébként nem is olyan sok: kiderült, hogy ha az összes kibányászott aranyat beolvasztanák, csak egy 22 méteres oldalhosszú kockát kapnánk.
[type] => post
[excerpt] => Kína a szerencsés megtaláló, aminek szüksége is van a sok aranyra, de hiába gigantikus a bánya, nem lesz sokáig elég a nemesfémet habzsoló országnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732912740
[modified] => 1732822921
)
[title] => A Föld egyik legnagyobb aranylelőhelyre bukkantak Kínában
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55105&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55105
[uk] => 55148
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55106
[image] => Array
(
[id] => 55106
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya.jpg
[original_lng] => 667408
[original_w] => 1199
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/aranybanya.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1732941610:3
[_thumbnail_id] => 55106
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 919
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5702
[1] => 478598
[2] => 173778
[3] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranykészlet
[1] => aranylelőhely
[2] => bánya
[3] => Kína
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Kína (2 Oldal)
