Az Ukrán Nemzeti Bank nem vei el az új adózási kezdeményezések bevezetését abban az esetben, ha újabb forrásokra lesz szüksége a költségvetésnek – áll az Ukrán Nemzeti Bank 2024. októberi jelentésében, írta a Jevropejszka Pravda.
A makro-előrejelzés becsléseinek alapja az egyes adók (többek között a hadiadó, a bankok és nem banki pénzügyi intézmények nyereségadója stb.) kulcsának emelésére vonatkozó jogszabályi, és a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások.
A jelentés adatai szerint a többletköltségvetési igények esetén ezek fedezetének forrása a jelenlegi kulcsok emelése vagy új adók bevezetése lehet.
A Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen kezdeményezések paramétereiktől függően eltérő hatással lehetnek az inflációra.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a közvetlen adók többnyire semleges hatásúak, mivel a magasabb költségvetési kiadások inflációt elősegítő hatása kompenzálja a lakossági fogyasztás korlátozását.
Az ukrán vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy szükség esetén kész a hozzáadottérték-adó (ÁFA) emelésére, amit az IMF a költségvetési többletbevételek fő forrásának tekint – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint: „Készen állunk további adóintézkedések gyors megtételére, ha szükséges” Amint a memorandum hangsúlyozza, ebben a szakaszban az ukrán hatóságok mozgástere a jelenlegi forráscsomag keretein belül szigorúan korlátozott.
„Ezért a költségvetés teljesítése érdekében a bevételkiesésekre vagy az új kiadási igényekre adóemeléssel fogunk reagálni. Jelenleg az ÁFA alapkulcsának emelését látjuk a leghatékonyabb lehetséges többletbevételi forrásnak, és ez a központi kérdés készenléti tervünkhöz” – tette hozzá az ukrán kormány.
Ukrajnában az év elején 500 milliárd hrivnya be nem vallott jövedelem volt árnyékban, a költségvesztési veszteség valahol 420-430 milliárd hrivnya között lehet – jelentette ki kedden Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács adóbizottságának a vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
Mint Hetmancev elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság fele árnyékban van, de vannak olyan ágazatok, például a kereskedelem, ahol ez 60-70% körül van.” Szerinte, ha 2021 8 hónapjának áfabevételeit összehasonlítjuk 2024 azonos időszakának a bevételeivel, akkor azok 73%-kal nőttek. Ez lényegesen magasabb, mint az infláció, és a gazdasági visszaesés ismeretében ezek teljesen normális számok.
„Ha 14,2%-kal növeltük adóhatékonyságunkat – ez egy olyan mutató, amely lehetővé teszi, hogy kiszámoljuk, mennyi áfát fizetünk az adóköteles tranzakciók száma után. Az alkohol esetében az adóhatékonyság 2021-ben 5,1% volt, ma pedig 7% Ez abszolút értékben 1,2 milliárdot jelent az év 8 hónapjára vetítve. A legális alkoholos italok eladása 28%-kal nőtt” – mutatott rá a honatya.
A parlamenti képviselő azt is megjegyezte, hogy a múlt héten a Legfelső Tanács megszavazta azt a törvénytervezetet, amely garantált adófizetési kötelezettséget állapít meg a lepárlóüzemek számára a kapacitásuk alapján, nem pedig a termelt alkohol mennyisége alapján. „Az üzemanyagból 5,1 milliárd hrivnya vagy 45%-os plusz van 2023-hoz képest. A szerencsejáték üzletágból 2021-ben 204 millió, 2022-ben 730,9 millió, 2023 8 hónapjában 5,6 milliárd volt a bevétel, 2024 8 hónapjában pedig 11,7 milliárd. Ez egyértelműen mutatja, hogy az „árnyék” mennyibe kerül az államnak” – hangsúlyozta Danilo Hetmancev.
2024 január-augusztusa során a árpátaljai adófizetők csaknem 14 milliárd 310 millió hrivnyát fizettek be az összevont költségvetésbe. 2023 azonos időszakához képest a növekedés több mint 3 milliárd 936 millió hrivnyát tett ki.
2024 8 hónapjában csaknem 8 milliárd 600 millió hrivnya érkezett az államkincstárba állampolgároktól és gazdasági társaságoktól, ami 5 milliárd hrivnyával több, mint 2023 azonos időszakában. A helyi költségvetések bevételei 2024. január-augusztusban 5 milliárd 710 millió hrivnyát tettek ki.
Olekszij Petricsenko, a megyei adóhivatal vezetője megköszönte az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását az adófizetéshez.
Ukrajna vezetése nehéz tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziójával 2025-ös ukrán költségvetéséről, a napirenden Kijev és a nemzetközi adományozók lépései vannak – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a miniszterelnök megjegyezte, hogy az IMF-misszió jelenleg Ukrajnában működik, és ez az első olyan misszió, amely a háború alatt offline zajlik a misszióvezetés kijevi jelenlétével. „Szinte éjjel-nappal dolgozunk: napközben a misszióval, éjszaka Washingtonnal dolgozunk, szabadnapok nélkül. Kemény munka, nehéz küldetés, nehéz tárgyalások, sok kihívás” – emlékeztetett.
A miniszterelnök szerint ez az IMF-misszió 2025-re tekint, és arról folyik a vita, hogy milyen lesz 2025, milyen legyen a 2025-ös költségvetés, milyen lépéseket tegyen Ukrajna, milyen lépéseket tegyen az IMF és a G7-partnerek.
„Mert a 2024-es év tervei az IMF-programban mások voltak, mint ami a valóságban történik. Ezért a 2025-ös évben a nulláról indulunk. Ezért ez a misszió rendkívüli, nehéz. Nincs felhatalmazásom bejelenteni az eredményeket most, mert jelenleg a misszió működése folyamatban van, amikor befejeződik közös nyilatkozat lesz, de egyelőre folyik a munka, folynak a tárgyalások” – tette hozzá Denisz Smihal.
Az IMF-misszió szeptember 4-én kezdte meg a működését Kijevben. A misszió munkájának eredménye 1,1 milliárd dollár Ukrajnának juttatása lehet, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program célmutatóit, és elegendő forrással és lehetőséggel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
A 2024-es költségvetés IMF-fel közös tervezésénél figyelembe vették azt az előrejelzést, hogy a háború 2024 nyaráig tart, emiatt a költségvetés jelentős kiadásokat irányzott elő a katonai szükségletekre, de a mozgósítás és a fegyveres erők utánpótlása többletforrást igényel – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte: 500 milliárd hrivnya a hiány, amelyet az év végéig fedezni kell. „Tudjuk, hogy egy-egy katona finanszírozása 1,2 millió hrivnyájába kerül a költségvetésnek, ezért az emberek behívásának megfelelően növelnünk kell a hadsereg költségvetését. A bejelentett és benyújtott 500 milliárdos szám a hiány, amelyre a fegyveres erőknek ez év végéig van szüksége” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a jövő évi költségvetés az új realitásokat is figyelembe veszi, a további finanszírozásról pedig jelenleg is folynak az egyeztetések az IMF-fel. Mint hangsúlyozta, a partnerek nem biztosítanak forrást a fegyveres erők számára, ezért a finanszírozás belső forrásokból történik, beleértve a hazai piaci hitelfelvételt és egyéb pénzügyi eszközöket.
„A partnerek nem adnak forrást a hadseregre, magunknak kell finanszíroznunk, mind a hazai hitelfelvételben, mind más pénzügyi eszközökben kell forrást találunk. Az egyik forrás, amit látunk, a hadiadó emelése és a kérdés a hadiadó igazságos elosztásáról az ukrán társadalomban valójában ezt terjesztette elő a kormány” – tette hozzá. „A kormány mintegy 50 milliárd hrivnya bevételt tervez az elkobzott orosz vagyonból, amelyet mind a költségvetési hiány fedezésére, mind a katonai szükségletekre fordítunk majd” – emelte ki Denisz Smihal.
A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága hétfőn sürgősséggel és általánosságban elfogadásra javasolta a költségvetési kiadások 500 milliárd hrivnyával történő növeléséről szóló felülvizsgált kormányprojektet – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak jelezte, hogy a képviselők két olvasatban javasolták a 11417. számú törvénytervezet tárgyalását. „De a döntést bármelyik képviselő blokkolhatja a teremben, és akkor belépünk a második olvasatba” – írta.
Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője beszámolt a törvénytervezet bizottság által javasolt és támogatott változatában szereplő főbb változásokról:
Körülbelül 115,4 milliárd hrivnya – az államadósság kezelési és visszafizetési költségeinek csökkentése (a kormány változatában – 125,6 milliárd hrivnya volt),
Államkötvények kibocsátásából további mintegy 216 milliárd hrivnya előteremtését tervezik (a kormányzati változatban +160 milliárd hrivnya volt tervezve).
Ezenkívül mintegy 100 milliárd hrivnya – az adók és illetékek beszedésének túlteljesítéséből (korábban – 76 milliárd hrivnyát terveztek).
Körülbelül 12,7 milliárd hrivnya – az üzemanyag és a dohány jövedéki adójából származó bevétel (korábban 13,7 milliárd hrivnya volt).
Körülbelül 30 milliárd hrivnya bevétel várható az új adóváltozásokból (eredetileg 125 milliárd hrivnyát terveztek).
Az általános és speciális alap kiadásainak csökkentése/elutasítása 25,5 milliárd hrivnya.
Olaf Scholz koalíciós kormánya hónapok óta nem tudott megegyezni a jövő évi kiadásokról, most azonban elkészülhetett a tervezet végső formája. A 2025-ös német költségvetés egy részére viszont még mindig nincs meg a fedezet.
Megegyezett egymással a Németországot kormányzó, három pártból álló, sokszor csak jelzőlámpa-szövetségként emlegetett kormánykoalíció a jövő évi költségvetés végső formájáról, melyet így már csak a parlament két házának kell jóváhagynia, hogy az törvényi erőre emelkedhessen – írta meg a Bloomberg.
A lap cikke emlékeztet: Olaf Scholz kabinetje már a múlt hónapban jóváhagyta az alaptervezetet, de Christian Lindner pénzügyminiszter ezt követően megkérdőjelezte, hogy egyes intézkedések nem sértik-e Németország alkotmányos hitelfelvételi szabályait. A Lindner által nehezményezett pontok közt szerepelt például a korábban az energiaköltségek megugrásának megfékezésére elkülönített pénzeszközök Ukrajna támogatására való átirányítása is.
A végleges tervezet a korábbinál 7,5 milliárd euróval magasabb, 51,5 milliárd eurós új hitelfelvételt helyez kilátásba a 2025-ös évre vonatkozóan, ami az elmúlt hetek módosításival együtt immáron belefér az alkotmányos hitelfelvételi keretekbe is. És ugyan a költségvetési tervezet jelen formáját a felek véglegesnek tekintik, fontos kiemelni, hogy 12 milliárdnyi tervezett kiadásnak egyelőre még semmilyen formában nincs fedezete.
A honatyák ezzel kapcsolatban azt remélik, hogy azokat majd a várakozások szerint megugró kormányzati bevételekből finanszírozzák: úgy vélik ugyanis, hogy a növekedés, így az adóbevételek is erősebben alakulnak majd, mint az a konszenzus várja, így megoldhatóvá válhat a kiadások fedezése is.
A költségvetés végleges formájára ideális esetben még az idén rá kellene, hogy bólintson a német törvényhozás mindkét háza, a pénteki egyezség pedig nagy lépést jelent ennek irányába – a megállapodás létrejöttének pedig a kormánykoalíció tagjai is kifejezetten örülhetnek, a büdzsé körüli, elmúlt hónapokban látott nyilvános civakodások ugyanis bődületes csapást mértek a szövetség támogatottságára, egyesek már azt is megkérdőjelezték, hogy kormányzóképes tud-e maradni egy ennyire megosztott kabinet.
A Szövetségi Sajtóiroda közleménye szerint az Unipernek 2,9 milliárd eurót kell fizetnie a kormánynak, ami 300 millió euróval több, mint az eredetileg tervezett. Uniper azt mondta, hogy kész félretenni ezt az összeget. Ez év elején 2,3 milliárd eurót már fizettek a kormánynak. „A növekedés kizárólag az Uniper 2024-es eredményeire vonatkozó jobb várakozások eredménye” – mondta a cég szóvivője, hozzátéve, hogy a kifizetés 2025. március végén esedékes. A pontos összeg az egész éves eredménytől függ.