A hétvégi P2P átutalások korlátja 100 000 hrivnya és havi 30 művelet lehet egy számlán.
Az Ukrán Nemzeti Bank határozattervezetet készít a kártyás átutalások korlátozásáról és a magánszemélyek közötti kártyáról kártyára történő pénzátutalások maximális limitjének bevezetéséről. Erről a LIGA.net számolt be május 23-án, csütörtökön.
A korlátozás alapja a Nemzetbiztonsági Tanács áprilisi határozata az illegális szerencsejáték-üzletág elleni küzdelemről. A határozatot egy hónapon belül szándékoznak megvalósítani.
A szabályozó ugyanakkor nem tervezi a bejövő tranzakciók korlátozását, hogy ne bonyolítsa például az önkéntesek tevékenységét.
Az energetikai infrastruktúra jelentős károsodása és az áramhiány miatt az ipari felhasználók áramfogyasztásának napközbeni korlátozását tervezi az Energetikai Minisztérium – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárca közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán energetikai ipar továbbra is nehéz helyzetben van. Az elmúlt napon saját termelésből, kereskedelmi importból, valamint Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából érkezett gyorssegély fedezte a villamosenergia-rendszer szükségleteit.
A sürgősségi segítségnyújtás volumene a villamosenergia-rendszer napi fogyasztásának kevesebb, mint 1%-áról megközelítőleg 2%-ra nőtt. Az áramhiány miatt az ipari fogyasztókra vonatkozó korlátozások bevezetését tervezik.
Ukrajna kész új korlátozásokat bevezetni az Európai Unióval folytatott kereskedelmét illetően, hogy megszüntesse a Lengyelországgal fennálló sajnálatos vitáját, de felszólítja az EU-t, hogy cserébe tiltsa be az orosz gabona behozatalát – jelentette ki szerdán Tarasz Kacska gazdasági miniszterhelyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A beszámoló szerint Kacska kijelentette, hogy Kijev támogatja az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának új korlátozását, de az EU-nak meg kell tiltania az orosz termékek behozatalát is, amelyek továbbra is Fehéroroszországon és a balti államokon keresztül jutnak be a blokkba. „Talán egy átmeneti időszakra az Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi forgalom irányított megközelítésére van szükségünk” – tette hozzá. Mint megjegyezte: „Ami a búzát illeti, nem Ukrajna okoz problémát a lengyel gazdáknak, hanem Oroszország.”
A gazdasági miniszterhelyettes azt is kijelentette, hogy Kijev támogatja a Brüsszel által javasolt új intézkedéseket: júniustól korlátozza a tojás, a baromfi és a cukor kivitelét, és lehetővé teszi egyes országok számára, hogy bezárják a piacaikat az ukrán gabona előtt, kivéve a további tranzitot más országokba. Elismerte, hogy Ukrajnában 500 ezer tonnára nőtt a cukortermelés 2022 és 2023 között: „Amilyen gyorsan ez történt, az mindenkit megrémíthet.”
Kijev a közelmúltban beleegyezett abba is, hogy a feszültség enyhítése érdekében a kukoricaexportot a Fekete-tengeren keresztül irányítsák át Olaszországba és Spanyolországba, ne pedig a szomszédos országokon keresztül szállítsák. „Önként leállítottuk a kukorica exportját mind az öt szomszédos EU-tagállamba. Ennek ellenére újabb rekordmennyiséget exportáltunk – 15 millió tonna kukoricát a 2023-as naptári évben. Ezért nagy a keresletünk más országokban. Ukrajna pótolta a hiányosságokat az uniós termelésben” – mutatott rá Tarasz Kacska.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A Nemzeti Bank első helyettese, Katerina Rozskova szerint az ukrajnai vállalkozások nagy része még mindig különféle mechanizmusokat alkalmaz az adókijátszásra, és ez komoly probléma.
A Nemzeti Bank egy olyan projekten dolgozik, amely korlátozza a kártyás átutalásokat, és felső határt vezet be az önkiszolgáló terminálokon keresztül történő készpénzátutalások esetében. Ezt az információt az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) első helyettese, Katerina Rozskova erősítette meg a Vállalkozások pénzügyei a háború alatt című konferencián.
Február 5-én Danilo Hetymancev, a Rada pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője bejelentette, hogy a Nemzeti Bank azt javasolja, hogy korlátozzák a pénzátutalásokat Ukrajnában a hadiállapot idején.
Mint a politikus kifejtette, megszorításokra van szükség a téves kódolás és az árnyékpénzügyi tranzakciók elleni további küzdelem érdekében. Hetymancev hozzátette, hogy a készpénz nélküli fizetések szegmensében vannak olyan konstrukciók, amelyek tiltott típusú gazdasági tevékenységek végzését teszik lehetővé. Például:
szerencsejátékok illegális szervezése és lebonyolítása;
a bűnözői úton megszerzett pénzeszközök legalizálása;
adathalászatot használó csalói sémák;
virtuális eszközök használata illegális műveletekhez.
Szlovákia körülbelül 100 teherautót enged át naponta. 200 kamion áll sorban, hogy beléphessen Ukrajnába. Egyelőre nem érkezett hivatalos értesítés a szlovák hatóságoktól a sztrájk befejezéséről.
A hírt az Ukrinform közölte Viktoria Szenhetovszkára, a kárpátaljai vámhatóság szóvivőjére hivatkozva.
2023. december 1-jétől az Ukrán Nemzeti Bank eltöröl minden korlátozást a bankok és nem banki pénzintézetek által a készpénzes deviza lakossági értékesítésére vonatkozóan, hogy kiegyenlítse a készpénzes és nem készpénzes árfolyamok közötti különbséget – olvasható a szabályozó honlapján.
„A jegybank becslése szerint ez segít minimalizálni a készpénzes és nem készpénzes árfolyamok közötti különbséget, és ennek eredményeként stabilizálni az árfolyam-várakozásokat és növelni a devizapiac stabilitását” – áll a közleményben
A fent említetteken kívül a módosítások között szerepel a határon átnyúló átutalással fizethető szolgáltatások listájának bővítése. Többek között azon honvédek számára, akiknek az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója következményeként külföldi kezelésre vagy rehabilitációra van szükségük. Ezzel összefüggésben a külföldi egészségügyi intézményekben végzett kezelési és rehabilitációs folyamatokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások is felkerültek a listára.
Ezen kívül kifizethetőek azok a szolgáltatások, amelyek a külföldön való tanuláshoz szükséges feltételeket biztosítják. Többek között fizethetőek a szállással, tanulmányi vízum megszerzésével, transzferrel, étkezéssel, biztosítással, sürgősségi orvosi szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek is.
A szabályozó megjegyezte, hogy december 1-től az Exporthitel Ügynökség pénzeszközöket utalhat külföldre a külföldi biztosítótársaságokkal kötött biztosítási és viszontbiztosítási szerződések költségeinek kompenzálására, valamint az Exporthitel Ügynökséggel kapcsolatos költségek kifizetésére ezen műveletek végrehajtása során.
„Mindez azért történik, hogy biztosítsák a kockázatok biztosításának lehetőségét az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója során, a hajózás biztonságának garantálása, a tengeren való szállítás stabilitásának elősegítése, valamint az ukrán termékek fenntartható exportjának biztosítása érdekében az ukrán kikötőkön keresztül” – hangsúlyozta a jegybank. Emellett a december 1-jétől bekövetkező változások lehetőséget adnak az Exporthitel Ügynökség számára az akkreditív fizetési forma használatára.
Az erre vonatkozó műveleteket az állami költségvetés tartalékalapjából a hajózás és a tengeri szállítás biztonságának garantálására és a stabilitás előmozdítására irányuló pénzeszközök elosztásáról szóló, november 2-án kelt 1140. számú kormányhatározat követelményeinek végrehajtása érdekében hajtják végre.
A Nemzeti Bank pontosította, hogy az engedmények az intézmény igazgatóságának ez év november 30-i, 155. számú határozata alapján vezették be.
A helyzet annyira súlyos, hogy novembertől februárig szigorú kvótákat szabtak ki, ami felboríthatja a világkereskedelmet. A kizárt hajók kénytelenek megváltoztatni útjukat a Szuezi-csatorna felé, ami horribilis szállítási költségekhez vezet.
A Panama-csatorna forgalmát az éghajlatváltozás hatásai korlátozzák. A csapadékhiány következtében a panamai Gatun-tó 1950 óta a legsekélyebb. A probléma annyira súlyos, hogy kvótákat szabnak ki arra vonatkozóan, hogy hány hajó haladhat át rajta, ami az energia, a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek kereskedelmét rontja, mivel a kizárt fuvarozók több ezer extra kilométert kénytelenek hajózni a szállítás érdekében – számolt be róla a Bloomberg.
A korlátozások ebben a hónapban kezdődtek, és legalább februárig tartanak – közölte a csatorna kezelő hatósága. A kizárt hajók kénytelenek megváltoztatni az útirányt a Szuezi-csatorna vagy a Magellán szoros felé, ami legalább egy héttel meghosszabbítja az Egyesült Államok keleti partvidéke és Kína közötti utat. Így a hajók több üzemanyagot égetnek el, ami magasabb szállítási költségekkel jár.
Ez valóban egy katasztrófa, amely lassított felvételben játszódik le – mondta a Bloombergnek Peter Sand, az oslói székhelyű Xeneta vezető elemzője, amely az óceáni és légi árufuvarozási piacokat elemzi.
A válság azt tükrözi, ami Európa folyóival történt a 2022-es rekordot döntő hőhullámok idején. A Rajna és a Duna például olyan ütemben párolgott, hogy az évi mintegy 75 milliárd eurónyi kereskedelmet érintett, közte az olajfinomítást, az energiatermelést és a kukoricatermesztést.
Az idei október volt a legszárazabb Panamában, amióta 1950-ben elkezdték a nyilvántartást. A Gatun-tó vízszintje, egy édesvíztest, amelyen a hajók áthaladnak a csatornán, soha nem látott mélypontra esett.
A csatornahatóság szerint a földszoroson keresztüli kereskedelem 4 milliárd eurós bevételt generált tavaly. A fő felhasználók közé tartoznak
a kőolajtermékeket – különösen a cseppfolyósított propánt – az amerikai finomítókból Ázsiába szállító tankerek;
Kínában készült árukat szállító konténerhajók az Egyesült Államok keleti partvidékére;
Több millió tonna gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket szállító hajók
A súlyos forgalomkorlátozások különösen nagy kihívást jelentenek a propánkereskedőknek. Az amerikai kormány előrejelzése szerint az Egyesült Államok várhatóan 12 százalékkal több propánt exportál ezen a télen a tavalyihoz képest. Az export nagy részének a csatornán kell keresztülhaladnia, és az ottani késések költségesek lehetnek a szállítók és a fogyasztók számára egyaránt.
Az egyik szállítónak a várakozás elkerülése 2,85 millió dollárt ért – ezt az összeget egy aukción fizették ki, hogy a jövő héten soron kívül áthaladhassanak a Panama-csatornán – mondta Oystein Kalleklev, a Flex LNG és Advance Gas hajózási társaságok vezérigazgatója a Bloomberg érdeklődésére.
A foglalási helyek februári megszorítása éppen akkor fog nagyot ütni, amikor az importőrök az ünnepek utáni készletek feltöltésére törekednek – mondta Sand.
A Panama-csatorna hatóságának adatai szerint 2022-ben körülbelül 38,4 millió tonna gabona ment át a csatornán – túlnyomó többsége keletről nyugatra haladt. Ha a várakozási idő túl hosszú, egyes mezőgazdasági kereskedők fontolóra veszik a gabonák átirányítását a Szuezi-csatornára – közölte Jan Rindbo, az olaj- és ömlesztettáru-szállító flottát üzemeltető D/S Norden A/S vezérigazgatója. Az is lehetséges, hogy az Európából Dél-Amerika nyugati partjaira irányuló műtrágyaszállítmányokat felváltják az Ázsiából származó áruk – fűzte hozzá.
A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
Bulgária korlátozza az ukrán napraforgómag importját a tömeges gazdatüntetések nyomán – jelentette be kedden Nyikolaj Denkov miniszterelnök a mezőgazdasági termelőkkel folytatott megbeszéléseket követően.
„A termelők rendkívüli nehézségekkel küzdenek, ezek éveken át halmozódtak, egy sor kérdésben nincs gyors megoldás. De ott, ahol lehetséges javasolni fogjuk a problémák orvoslását” – mondta Denkov.
A bolgár kormányfő közölte, hogy egyelőre megtiltják az ukrán napraforgómag behozatalát, ezen felül pedig megbeszélést folytat majd Ukrajna képviselőivel további termékek importtilalmáról.
Denkov hangsúlyozta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek megfelelnek az uniós szabványoknak, de ha ezek megsértését tapasztalják, a követelményeknek nem megfelelő áruk behozatalát megszakítják.
Bulgáriában második napja tiltakoznak blokádokkal a gazdák az ellen, hogy a szófiai kormány feloldotta az ukrán gabona behozatalának tilalmát. A termelők az olcsó importtól tartanak és azt követelik, hogy Bulgária vezessen be ismét tilalmat az ukrajnai gabonafélék, valamint az onnan származó étolaj, gyümölcsök, zöldségek, tej- és tejtermékek, hústermékek, élő állatok és méz behozatalára.
A termelők kedden munkagépekkel Szófiába vonultak, egyelőre csak a főváros határában tüntettek, de bejelentették, hogy szerdán megbénítják a belvárost is, ha követeléseiknek nem tesz eleget a kormány.
Közölték, hogy fontolóra veszik a kormány mostani javaslatait és azt követően döntenek a demonstráció folytatásáról vagy feloszlatásáról.
A nap folyamán bányásztüntetés is volt Szófiában. Több ezer vájár az ország három szénkitermelő térségéből követelte, hogy a kormány tegye egyértelművé a tiszta energiákra való átállás, valamint az uniós újjáépítési terv végrehajtásának következményeit. Denkov a szakszervezetek képviselőivel tartott megbeszéléseken arról biztosított mindenkit, hogy a munkahelyek 2038-ig megmaradnak az ágazatban. Az erről szóló megállapodást szeptember végén írják alá a tervek szerint.
Az Európai Bizottság döntésének megfelelően szeptemberig meghosszabbították négy árucikk behozatali tilalmát, de a vetőmagokat kivették a listából.
A magyar kormány az EU-val folytatott tárgyalások alapján már május közepén a búzára, kukoricára, repcére és napraforgómagra korlátozta a korábban piaci zavarra hivatkozva 25 termékre bevezetett importtilalmat, és ez július 1-ig lett volna érvényes.
Az Európai Bizottság kedden jelentette be: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének megfelelően meghosszabbították az említett négy, Ukrajnából származó gabonaféle behozatalára vonatkozó korlátozást, mert ezekben az országokban az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport tarthatatlan helyzetet okozott.
Erre reagált a magyar kormány a kedd este közzétett rendelettel, amely szeptember 16-áig meghosszabbította a májusi rendelkezés érvényességét, de kivette a tilalom alól mind a négy termény vetőmagját. Egyúttal azt is törölték a májusi jogszabályból, hogy a tilalmat csak a 2023. május 2-án vagy azt követően aláírt szerződésekre kell alkalmazni.
Moldova korlátozni kívánja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalát.
A moldovai mezőgazdasági miniszter a moldovai EU-delegáció vezetőjével folytatott beszélgetésben bejelentette, hogy be kívánja vezetni az „egyes EU-országok által az Ukrajnából származó gabona- és olajnövények behozatalára vonatkozó intézkedéseket”.
A moldovai kormány emellett kompenzálni akarja a gazdálkodókat az általuk használt gázolaj jövedéki adója miatt, valamint támogatást kíván bevezetni a növényvédő szerek és műtrágyák vásárlására.
Korábban a Moldovai Gazdák Szövetsége felszólította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy ideiglenesen korlátozza az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
