Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjEwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6MzQ1Njt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 14001
[content] =>
Az Európai Unió 122,4 millió eurót fektet a gazdaság dekarbonizálását célzó innovatív kezdeményezések finanszírozásába 14 uniós tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában; a támogatott projektek között egy magyar-német közös kezdeményezés is szerepel – közölte az Európai Bizottság kedden.
Olyan projektek kapják meg ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat, amelyek célja karbonszegény technológiák bevezetése az energiaigényes iparágakban, a hidrogéniparban, az energiatárolás és a megújuló energiaforrások ágazatában.
Az uniós bizottság indoklása szerint azért esett a választás a kiválasztott 32 kezdeményezésre, mivel ezek a legkorszerűbb technológiákon is túlmutató technikát vezetnének be az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A kiválasztott projektek az érintett ágazatok széles körét ölelik fel, az európai ipar és energiaágazat különböző részeinek dekarbonizálására.
A támogatott kezdeményezések között szerepel a VerBioChem nevű, magyarországi és németországi székhellyel rendelkező vállalatok projektje, amely bioüzemanyagokkal és biofinomító üzemek fejlesztésével foglalkozik, hogy az európai zöld gazdaságot megújuló szénnel lássa el.
A kisléptékű projektekre vonatkozó pályázati felhívás kedvezményezettjei megkezdik az egyedi támogatási megállapodások kidolgozását, amelyeket a negyedik negyedévben kell véglegesíteni, lehetővé téve az Európai Bizottság számára, hogy megkezdhesse a támogatások folyósítását. A projektek pénzügyi lezárására legfeljebb négy év áll rendelkezésre.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 122,4 millió eurót fektet a gazdaság dekarbonizálását célzó innovatív kezdeményezések finanszírozásába 14 uniós tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában; a támogatott projektek között egy magyar-német közös kezdeményezés is sz...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1627420500
[modified] => 1627416718
)
[title] => Az EU 122 millió eurót fordít a gazdaság dekarbonizálását célzó innovatív kezdeményezésekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=14001&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14001
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14002
[image] => Array
(
[id] => 14002
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos.jpg
[original_lng] => 307997
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/varos.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1627405918:10
[_thumbnail_id] => 14002
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2178
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1627409705
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1627434932
[_oembed_dc02d5c3fe53087660bc8d9157b4a186] =>
[_oembed_time_dc02d5c3fe53087660bc8d9157b4a186] => 1632571460
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634433577
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634787891
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634787891
[_oembed_d12b969b7a3d45ff757b114c2890b3c5] =>
[_oembed_time_d12b969b7a3d45ff757b114c2890b3c5] => 1639975025
[_oembed_153947ffb9de477a1a7d3161129d8292] =>
[_oembed_time_153947ffb9de477a1a7d3161129d8292] => 1641981688
[_oembed_e6a5da9ca9ecb363f27c8d9c8c0744b6] => Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) January 16, 2022
[_oembed_time_e6a5da9ca9ecb363f27c8d9c8c0744b6] => 1643995966
[_oembed_e3c0279bae41822dd7fe3e88fc495371] =>
[_oembed_time_e3c0279bae41822dd7fe3e88fc495371] => 1646849170
[_oembed_86e98d7db2180325d8864444fb6841f8] => Today, the House will proudly pass our government funding legislation, which includes $13.6 billion in assistance for Ukraine.
We will also pass our strong, bipartisan bill to ban Russian oil and energy products and taking further actions to diminish Russia’s economy.
— Nancy Pelosi (@SpeakerPelosi) March 10, 2022
[_oembed_time_86e98d7db2180325d8864444fb6841f8] => 1648293472
[_oembed_cb53c5594aa70fbe99bd781f81552b86] =>
[_oembed_time_cb53c5594aa70fbe99bd781f81552b86] => 1651326188
[_oembed_8595dd71098c61cf249240be38916309] => President @ZelenskyyUa, we heard you.
You called on the world to join forces in support of those fleeing the invasion, inside and outside Ukraine.
We respond today with #StandUpForUkraine to mobilise funding and support for Ukraine. https://t.co/ngWpFQzZNm
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 9, 2022
[_oembed_time_8595dd71098c61cf249240be38916309] => 1651326188
[_oembed_285e2f224fee6e76275ab3b80436ad44] => Today ?? government approved 13 mil ? support for ??.
- 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine.
- 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure.
- 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova.
- 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
— Arvydas Anušauskas (@a_anusauskas) November 30, 2022
[_oembed_time_285e2f224fee6e76275ab3b80436ad44] => 1670521735
[_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] => ?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
— Mark Rutte (@MinPres) December 23, 2022
[_oembed_time_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] => 1672229578
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23485
[1] => 3456
[2] => 161
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dekarbonizálás
[1] => környezetvédelem
[2] => támogatás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 13817
[content] =>
Ungváron bemutattak egy, a szennyvíziszap kezelésére használt rendszert. Egy ilyen szerkezet ára 400 ezer euró, amely nagy mennyiségű szennyvíziszap feldolgozására lett tervezve. A közeljövőben például Lembergben 11 hasonló modult fognak telepíteni. Ungvár számára egy is elegendő lenne.
Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását csütörtökön Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához.
Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta.
Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni.
A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik.
Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.
Hegedüs Ákos a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a vállalatcsoport az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezik a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. Közös célnak nevezte a szén-dioxid-semleges zöld megoldások elindítását, támogatását. Az idén Európa egyik legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű elektrolízis technológiával megvalósuló zöld hidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentették be Németországban. Magyarországon 1992-óta vannak jelen, az elmúlt 25 évben közel 300 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, jelenleg közel 50 millió forint értékben építenek új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán. Dunaújvárosban pedig az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építik. 2020-tól már Magyarországon is forgalmaznak úgynevezett zöld oxigént és zöld nitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak, a megújuló erőforrásokra egyre nagyobb az igény – mondta.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását csütörtökön Budapesten.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1619722800
[modified] => 1619709911
)
[title] => Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=12071&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 12071
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 12072
[image] => Array
(
[id] => 12072
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen.jpg
[original_lng] => 225960
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/hidrogen.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1619699112:10
[_thumbnail_id] => 12072
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2432
[_oembed_247a6bd7e1b8be95f567079bbc659dba] =>
[_oembed_time_247a6bd7e1b8be95f567079bbc659dba] => 1619698457
[_oembed_6f186c7685d94e2f7cac70339f559dca] =>
[_oembed_time_6f186c7685d94e2f7cac70339f559dca] => 1619698457
[_oembed_a088b415084ee2c69710f7f1fc5855bb] =>
[_oembed_time_a088b415084ee2c69710f7f1fc5855bb] => 1619712005
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1619790913
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1631779123
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634939745
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634939745
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634939745
[_oembed_69ec5c069a624717b9e9d1b93dacd74d] =>
[_oembed_time_69ec5c069a624717b9e9d1b93dacd74d] => 1639438302
[_oembed_e6eb1338baeabe495ff1ac8d06368439] =>
[_oembed_time_e6eb1338baeabe495ff1ac8d06368439] => 1639438302
[_oembed_153947ffb9de477a1a7d3161129d8292] =>
[_oembed_time_153947ffb9de477a1a7d3161129d8292] => 1643408490
[_oembed_f696e88b4924ee30937db108adb71292] =>
[_oembed_time_f696e88b4924ee30937db108adb71292] => 1652614376
[_oembed_72d936f76186453aea48b3d9017b48e5] =>
[_oembed_time_72d936f76186453aea48b3d9017b48e5] => 1654532111
[_oembed_b124e5ac876d0254531c86117c3e34d7] =>
[_oembed_time_b124e5ac876d0254531c86117c3e34d7] => 1658772685
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4027
[1] => 3456
[2] => 163
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hidrogénstratégia
[1] => környezetvédelem
[2] => Magyarország
)
)
[3] => Array
(
[id] => 10512
[content] =>
Történelmi lépést tesz annak érdekében a világ legnagyobb hajózási társasága, hogy hajói többé ne fosszilis üzemanyaggal működjenek – jelentette a Bloomberg.
A dán hajózási vállalat egyik szállító hajója.
FORRÁS: AFP/AXEL SCHUETT
A globális tengeri kereskedelem mintegy 80 százalékát mozgató és a globális szén-dioxid kibocsátás 3 százalékáért felelős szállítmányozási vállalat 2050-re teljesen karbonsemleges flottát kíván létrehozni, és 2030-ra már készen áll az ilyen hajók üzemeltetésére.
A szállítmányozási vállalaton nagy a nyomás, hiszen 200 legnagyobb ügyfelének a fele már kitűzött szén-dioxid semleges célokat az ellátási láncában.
Így a Maersk nem csupán karbonsemlegessé válik 2050-re, de partner egy olyan kutatóközpont létrehozásában is, mely az iparág károsanyag-kibocsátásának csökkentésére összpontosít.
A cég 2018-ban jelentette be, hogy 2050-re karbonsemlegessé kíván válni. Az akkori könnyen elérhető cél mára igazi kihívást jelent, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő szén-dioxid-semleges üzemanyag. Az ammónia és tiszta metanol formák mellett az úgynevezett alkohol lignin keverék lehet az elsődlegesen megcélzandó üzemanyag.
A vállalat szándékainak komolyságát igazolandó, már 2023-ban, hét évvel korábban az eredeti tervhez képest, vízre bocsátja első szén-dioxid-semleges hajóját. Reményei szerint ez kellő motivációt szolgáltat az alternatív üzemanyagokat gyártóknak is a termelés felgyorsítására.
[type] => post
[excerpt] => Történelmi lépést tesz annak érdekében a világ legnagyobb hajózási társasága, hogy hajói többé ne fosszilis üzemanyaggal működjenek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1613668920
[modified] => 1613647476
)
[title] => Történelmi lépést tesz a világ legnagyobb hajózási társasága
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10512&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10512
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 10513
[image] => Array
(
[id] => 10513
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo.jpg
[original_lng] => 85654
[original_w] => 800
[original_h] => 359
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo-300x135.jpg
[width] => 300
[height] => 135
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo-768x345.jpg
[width] => 768
[height] => 345
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo.jpg
[width] => 800
[height] => 359
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo.jpg
[width] => 800
[height] => 359
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo.jpg
[width] => 800
[height] => 359
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/teherszallito-hajo.jpg
[width] => 800
[height] => 359
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1613640276:5
[_thumbnail_id] => 10513
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3002
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1613601656
[_oembed_13a0821be5e259aceb70861164233f40] =>
[_oembed_time_13a0821be5e259aceb70861164233f40] => 1613601656
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1629253155
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634653897
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634653897
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634653897
[_oembed_8cdbe22f983000ad09d90720d33322dc] =>
[_oembed_time_8cdbe22f983000ad09d90720d33322dc] => 1637187346
[_oembed_a0cb78c734a3bef7f81306ef20babb15] =>
[_oembed_time_a0cb78c734a3bef7f81306ef20babb15] => 1637187346
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11151
[1] => 3456
[2] => 364
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hajózás
[1] => környezetvédelem
[2] => teherszállítás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 10243
[content] =>
A lengyel környezetvédelmi miniszter szerint Pomerániában építhetik fel az első lengyelországi atomerőművet. A meglepő helyről érkező bejelentés bizonyára kiváltja majd a német, a svéd és a dán környezetvédők barátságtalan reakcióját is. Nem csak azért, mert utóbbiak valóban környezetvédők.
Michal Kurtyka lengyel környezetvédelmi miniszter január 14-én bejelentette, hogy a tervezett lengyel atomerőmű minden bizonnyal Lengyelország északi részén, a tengerparton, azon belül Pomerániában épül fel – adta hírül a Business Insider Polska. A miniszter az RMF FM rádiónak azt is elmondta, hogy az első blokkot 2033-ban helyezhetik üzembe.
A mostani bejelentés azonban két, egészen más aspektusból lehet igazán érdekes. Az egyik, hogy a helyszín megválasztása milyen következményekkel járhat. A másik, hogy miért tesz a környezetvédelmi tárca vezetője a kormány nevében bármilyen bejelentést egy atomerőmű építésével kapcsolatban, s vajon ezügyben miért nem az energetikai miniszter nyilatkozik.
Az első válasz az, hogy a Lengyelország északnyugati részén lévő helyszín közel van Németországhoz, Svédországhoz és Dániához, amelyek nem lesznek elragadtatva attól az ötlettől, hogy a közelükben atomerőművet akarnak építeni. Már csak azért sem, mert Dánia 1985 óta nem engedélyezi ezen energiahordozó használatát a határain belül, Németország és Svédország a nukleáris áramtermelő technológia kivezetését végzi éppen – arra hivatkozva, hogy annak kockázatai, üzemeltetési költsége magas, miközben a biztonságos, károsanyag-kibocsátás mentes energiatermelésben ma már van jobb, kifizetődőbb út is, mint az atomerőmű építése. Lengyelország így komolyabb ellenállásra is készülhet, ha a nukleáris projekt tényleg komolyabbra fordul.
A második kérdésre a válasz az, hogy Lengyelország még mindig 80 százalékban szénerőművekkel állítja elő elektromosenergia-szükségletét, amit néhány évtized alatt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében nullára kellene csökkentenie. A jelenlegi varsói kormány szerint ehhez atomerőművekre lesz szükség, annak ellenére, hogy Lengyelországban ismeretlen az ilyenfajta áramtermelés. A létesítményeket az orosz technológiát elutasítva nyugati cégek segítségével akarják felépíteni.
Kurtyka – az aktuális lengyel kormányzati politikai szólamoknak megfelelően – már korábban is azt mondta, hogy rendkívül nehéz lenne nukleáris energia nélkül elérniük az európai országok által támogatott, ambiciózus klímacélokat. A regnáló varsói kabinet álláspontja az, hogy 3-9 ezer megawatt atomenergia-kapacitásra van szüksége Lengyelországnak a kieső szénerőművek pótlására. Az első blokk építését 2026-ban kezdenék meg, reményeik szerint ez indulhatna el 2033-ban.
A reaktorok pontos helyét két éven belül akarják kijelölni.
Forrás: napi.hu
[type] => post
[excerpt] => A lengyel környezetvédelmi miniszter szerint Pomerániában építhetik fel az első lengyelországi atomerőművet.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1612704600
[modified] => 1612692562
)
[title] => Viharba manőverezhetik magukat a lengyelek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10243&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10243
[uk] => 10290
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 10244
[image] => Array
(
[id] => 10244
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu.jpg
[original_lng] => 106452
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/atomeromu.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1612796347:2
[_thumbnail_id] => 10244
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2929
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1619336249
[_oembed_b362baeb314cbdebfd33cb98215fd205] =>
[_oembed_time_b362baeb314cbdebfd33cb98215fd205] => 1624103996
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1628249463
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634958547
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634958547
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634958548
[_oembed_1dc8a677c5b384f78b22373b6665ccff] =>
[_oembed_time_1dc8a677c5b384f78b22373b6665ccff] => 1667059063
[_oembed_46683bd98dfdc3d5f00bb1b6de2f17b9] =>
[_oembed_time_46683bd98dfdc3d5f00bb1b6de2f17b9] => 1706090813
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 9309
[1] => 3456
[2] => 1274
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomerőmű
[1] => környezetvédelem
[2] => Lengyelország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 9374
[content] =>
A Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt.
A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelynek vemhes nőstényei a térségben alakítanak ki odúkat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra kicsinyeiket – olvasható a BBC News honlapján. A hőmérséklet emelkedésével és a tengeri jég vékonyodásával a ragadozók a szárazföldön, elsősorban a vadrezervátum part menti síkságán kezdtek odukat építeni. A nemzeti park ad otthont továbbá a világ egyik legnagyobb Grant-karibucsordájának, amely nagyjából 200 ezer egyedet számlál. Tavasszal az állatok a part menti síksághoz vándorolnak elleni.
A Trump-adminisztráció most erre a területre – a nemzeti park nagyjából 5 százalékára – vonatkozóan kezdte meg az olajkutatási engedélyek értékesítését. Ezek az kőolaj- és földgázkitermelési jogok tíz évig érvényesek. Az eladás megindításának megakadályozására tett utolsó lépések ugyan elbuktak a bíróságon, ám a környezetvédők és az őslakosok tovább fognak küzdeni a terület megóvásáért. A jelentések szerint alacsony az érdeklődés a koncessziós jogok iránt, szerdán csupán 14,4 millió dollárért adtak el engedélyeket. 2019-ben a kongresszusi költségvetési iroda azzal számolt, hogy 1,8 milliárd dollár fog befolyni az ANWR két térségére kiadandó jogokból a következő tíz évben.
Noha a becslések szerint nagyjából 11 milliárd hordónyi olajat rejthet a vadrezervátum, utak és egyéb infrastruktúra híján rendkívüli költségekkel jár a kitermelés egy ilyen területen. Számos nagy amerikai bank jelezte továbbá, hogy nem fogja támogatni az olaj és földgáz kitermelését a térségben.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1610048460
[modified] => 1610035878
)
[title] => Megnyitották az alaszkai vadont az olajkitermelők előtt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=9374&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9374
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 9375
[image] => Array
(
[id] => 9375
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169.jpg
[original_lng] => 318860
[original_w] => 1000
[original_h] => 562
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/alaszka169.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1610028679:12
[_thumbnail_id] => 9375
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2207
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1610032841
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1626888663
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634130263
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1635222775
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1635222775
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 405
[1] => 3456
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kőolaj
[1] => környezetvédelem
)
)
[6] => Array
(
[id] => 8600
[content] =>
Szuga Josihide, japán kormányfő december 4-én bejelentette, 2 billió jent (19 milliárd dollár) különít el egy környezetvédelmi alap számára a környezetvédelmi vállalkozások és az innováció előmozdítása céljából annak érdekében, hogy 2050-re elérjék a nulla szén-dioxid-kibocsátást – közölte a helyi sajtó.
Szuga Josihide, aki szeptember közepe óta Japán kormányfője, az éghajlatváltozást politikájának egyik fő célkitűzésként jelölte meg a japán társadalom digitális átalakulásának elősegítése mellett – ezek mindazok a problémák, amelyeket elődje, Abe Sindzó hagyott rá, aki rossz egészségi állapota miatt kénytelen volt lemondani.
„Az Alap feladata, hogy befektetőket vonzzon be a környezetvédelmi ágazatba, mivel arra törekszünk, hogy világelsők legyünk ezen a területen” – mondta.
Még októberi beszédében azt ígérte, hogy 2050-ig Japán eléri szén-dioxid-semlegességét, bár ez a feladat komoly problémát jelent, tekintve Japán jelentős függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A beiktatása pillanatától a december 4-én megtartott első teljes értékű sajtókonferenciáján Japán miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya a jövő hétre tervezi a gazdasági csomag elfogadását, amely 1 billió jent (9,5 milliárd dollárt) foglal magában az ország digitális átalakulásának támogatására mintegy hiánypótlásként, amit Japán most ismert fel, amikor a vállalatok megengedhették volna alkalmazottaiknak, hogy otthon dolgozhassanak világjárvány miatt, sok japán ezt nem tudta megtenni.
Bár Szuga Josihide, mint politikus, a cél elérése pragmatikus megközelítéséről híres, van-e elegendő politikai súlya a „haszon érdekek” leküzdéséhez, hogy a forrásokban szegény országot leszoktassa az olaj- és gázimporttól való közvetlen függőségről.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Japánnak világelsőnek kell lennie a szén-dioxid-semlegesség elérésében, és a környezetvédelmi beruházások – a fejlődés lehetősége, nem pedig „teher”.
Szuga Josihide megismételte, hogy Japán és az Egyesült Államok közötti szövetség elmélyítését tervezi, és előmozdítja a „szabad és nyitott Indiai-Csendes-óceáni térség” tervét, hogy ellent lehessen állni Kína egyre növekvő befolyásának a régiójukban.
Megemlítette a koronavírus problémáját is. „Jelenleg, amikor országszerte próbálunk megbirkózni a Covid-19 esetekkel, az egyensúly fenntartása a világjárvány és a gazdaság védelmének felügyelete között továbbra is elsődleges feladata a kormánynak… Mindazonáltal mindaddig, amíg koronavírus fertőzéses esetekkel szembesülünk, a legfontosabb a számunkra a biztonságérzet és a jövő reményének helyreállítása” – konstatálta Szuga Josihide.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Szuga Josihide, japán kormányfő december 4-én bejelentette, 2 billió jent (19 milliárd dollár) különít el egy környezetvédelmi alap számára a környezetvédelmi vállalkozások és az innováció előmozdítása céljából annak érdekében, hogy 2050-re elérj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1607277848
[modified] => 1607271040
)
[title] => Miért különített el Japán 19 milliárd dollárt a környezetvédelmi üzletág fejlesztésére?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8600&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8600
[uk] => 8580
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 8581
[image] => Array
(
[id] => 8581
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6.jpg
[original_lng] => 82287
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-6.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1607263840:12
[_thumbnail_id] => 8581
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3933
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1607270705
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1629231225
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634828424
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634828424
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634828425
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4188
[1] => 3456
[2] => 7973
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Japán
[1] => környezetvédelem
[2] => szén-dioxid-kibocsátás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 8229
[content] =>
Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél tíz évvel előbb, már 2030-ban megtiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán hirdeti meg a kormány által „zöld ipari forradalom” címmel összeállított, nagyszabású és hosszú távú gazdaságátalakítási csomagtervet. Ennek főbb pontjait szerda hajnalban ismertette a londoni kormányfői hivatal.
London már 2017 közepén bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi program keretében 2040-től csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában. A brit kormány azonban a Downing Street szerdai ismertetése szerint egy évtizeddel korábban, 2030-ban be akarja szüntetni az új benzin- és dízelüzemű személyautók és furgonok értékesítését, 2035-től pedig a hibrid meghajtásúakét is. A kormány meghirdetett célja, hogy a brit gazdaság 2050-re nettó semleges széndioxid-kibocsátóvá váljon.
A program fő elemei közé tartozik az a célkitűzés, hogy 2030-ra minden nagy-britanniai háztartásnak tengeri szélerőművek szolgáltassák az energiát. Ennek érdekében tíz éven belül 40 gigawattra, a jelenlegi szint négyszeresére kell emelni az ilyen erőművek energiatermelését.
Nagy-Britannia a kormány szerdán meghirdetett programcsomagja alapján világelsőségre törekszik a légkörből káros szennyezőanyagokat kivonó és tároló technológiák kidolgozásában is. A célkitűzés az, hogy e technológiákkal 2030-ra évi tízmillió tonna szén-dioxidot lehessen eltávolítani az atmoszférából. A kormány mindezek megvalósítására költségvetési forrásokból 12 milliárd font (4900 milliárd forint) beruházást tervez a következő évtizedben, és a magánszektorból ennek több mint a háromszorosát kívánja bevonni társfinanszírozás formájában.
Boris Johnson már az év elején körvonalazta a nagyszabású „zöld” gazdaságátalakítási program főbb elemeit azon a londoni rendezvényen, amely az ENSZ eredetileg novemberre Glasgowba összehívott 26. nemzetközi klímakonferenciáját volt hivatott előkészíteni. A konferenciát utóbb a koronavírus-világjárvány miatt egy évvel elhalasztották.
A londoni Tudománytörténeti Múzeumban tartott februári rendezvényen a brit kormányfő elmondta: Nagy-Britannia 1992 óta 42 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, miközben 73 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) értéke.
Három évtizede a brit áramtermelés 70 százalékát adták széntüzelésű erőművek; ez az arány mára 3 százalékra csökkent – hangsúlyozta a brit kormányfő. A brit kormány szándéka az, hogy 2024-ben már ne működjön szénerőmű Nagy-Britanniában.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A brit kormány 2030-ban be akarja szüntetni az új benzin- és dízelüzemű személyautók és furgonok értékesítését, 2035-től pedig a hibrid meghajtásúakét is.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1605698408
[modified] => 1605694299
)
[title] => Nagy-Britanniában 2030-tól megtiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8229&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8229
[uk] => 8242
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 8230
[image] => Array
(
[id] => 8230
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169.jpg
[original_lng] => 286924
[original_w] => 792
[original_h] => 446
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169.jpg
[width] => 792
[height] => 446
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169.jpg
[width] => 792
[height] => 446
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169.jpg
[width] => 792
[height] => 446
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/stop-diesel169.jpg
[width] => 792
[height] => 446
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1605707766:3
[_thumbnail_id] => 8230
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 10174
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c3005c5e6769fedefca8456c47740928] =>
[_oembed_time_c3005c5e6769fedefca8456c47740928] => 1605687101
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1605691266
[_oembed_027d8cd1df2c7990e8e4e64b26eba9a9] =>
[_oembed_time_027d8cd1df2c7990e8e4e64b26eba9a9] => 1616513716
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1629543898
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1632677464
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634723106
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634723106
[_oembed_5ff90379f30b2bad2d1b21879e2840ef] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6126
[1] => 3456
)
[tags_name] => Array
(
[0] => autó
[1] => környezetvédelem
)
)
[8] => Array
(
[id] => 8147
[content] =>
Korábban már beszámoltunk az ungvári Öko-Csubakkák csoportról, arról, hogy két kerékpáros lány hogyan gyűjtötte az újrahasznosítható hulladékot. Ezúttal bemutatjuk azt a helyet is, ahová a hulladék kerül. A vállalkozás már 15 éve működik, másfél éve pedig új címre, a Proektna 3 alá költözött. A telep címe egyben az üzem neve is lett. Itt papírt, műanyagot és üveget dolgoznak fel.
Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását. A kompromisszum értelmében a tagállamok vállalták a magasabb szintű környezetvédelmi célok elérését, az ehhez szükséges szigorúbb feltételeket, melynek megvalósítása során nagyfokú rugalmasságot élvezhetnek a termelők.
Szerdán hajnalban az uniós tagállamok agrárminiszterei megegyezésre jutottak a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformcsomagjáról. A KAP jelenlegi szabályai 2020. december 31-én járnak le. Átmeneti szabályokkal kell felváltani mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács meg nem állapodik, az Európai Parlament ezen a héten tárgyal a kérdésről és pénteken este várható a végső álláspontjának elfogadása.
A téma jelentőségét mutatja, hogy a közös agrárpolitika az EU 2020-as költségvetésének 34,5%-át teszi ki, ez 58,12 milliárd eurót jelent. A KAP költségvetésének mintegy 70 százaléka hat-hét millió uniós gazdaság jövedelmét támogatja.
A tagállamok által elfogadott közös álláspont határozott kötelezettségvállalást fogalmaz meg a magasabb környezeti ambíciók elérése iránt olyan eszközökkel, mint a kötelező ökoszisztémák (ez újdonság a jelenlegi szabályozáshoz képest) és a szigorúbb feltételrendszer. Különösen azért, mert a mezőgazdaság az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 29 százalékáért felelős Európában. A gazdálkodók azzal a feltétellel kapnak pénzügyi támogatást, hogy az éghajlat és a környezet számára előnyös gyakorlatokat alkalmaznak. Például az imént említett „ökoszisztémák” bevezetésének támogatására a költségvetés 20 százalékát különítették el. Ez a keret a közvetlen kifizetések részét alkotja, de attól elhatároltan működik majd. Ugyanakkor rugalmasságot is biztosít a program mindezek elérése érdekében. Például az ökoszisztémák számára kétéves kísérleti szakaszt vezetnek be, a tagállami hatóságok pedig a pénzek elosztásakor mérlegelhetnek a különböző zöld gyakorlatok figyelembe vétele alapján.
Magyarország „megharcolt” a kompromisszumért
Nagy István magyar agrárminiszter videoüzenetben jelentette be a megállapodást, hangsúlyozva, hogy „megharcoltunk érte”. Utóbbit nem részletezte, a 45 másodperces videóban arról tesz említést, hogy már a megállapodás közelében „egyszer csak asztalra került egy olyan javaslat, ami teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kis gazdaságok számára. Ezt nem hagyhattuk!” – jelentette ki a miniszter. Hogy ez mi volt, azt nem részletezte.
Az Európai Tanács tájékoztatása alapján azt viszont tudjuk, hogy a kisebb gazdálkodókat is magasabb környezetvédelmi előírások kötik majd. Ugyanakkor megsegítésük érdekében egyszerűsített ellenőrzéseknek vetik őket alá, csökkentve az adminisztratív terheket.
Az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja a környezetünk, a teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképesség termelését. A feltételek adottak, jó munkát kívánok! – összegezte véleményét Nagy István. Amennyiben az Európai Parlament is elfogadja saját tárgyalási pozícióját, megindulhatnak az intézményközi egyeztetések.
[type] => post
[excerpt] => Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1603306985
[modified] => 1603304322
)
[title] => Megegyeztek az EU-tagállamok a közös agrárpolitikáról
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=7661&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7661
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 7662
[image] => Array
(
[id] => 7662
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag.jpg
[original_lng] => 83455
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/mezogazdasag.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1603293523:5
[_thumbnail_id] => 7662
[_edit_last] => 5
[views_count] => 8277
[_oembed_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] =>
[_oembed_time_b021f85c43c8d9ad009a0a247207c9c7] => 1608255094
[_oembed_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] =>
[_oembed_time_1825ee9a6a76d66901723cff36caea5a] => 1629218245
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1634132177
[_oembed_c4907f86d0ea10676464b7c2a3484343] =>
[_oembed_time_c4907f86d0ea10676464b7c2a3484343] => 1634654420
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1634836826
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1634836827
[_oembed_ddbdb0a7f58499e2c6adca65c44e0360] =>
[_oembed_time_ddbdb0a7f58499e2c6adca65c44e0360] => 1646498261
[_oembed_e70bfb10b521dd0fa793572e136d59af] =>
[_oembed_time_e70bfb10b521dd0fa793572e136d59af] => 1651230452
[_oembed_c1d8819c7f262ed6c68929d82c7c0ebf] =>
[_oembed_time_c1d8819c7f262ed6c68929d82c7c0ebf] => 1651555837
[_oembed_01469c4ccce8da47ab836679fea27e92] =>
[_oembed_time_01469c4ccce8da47ab836679fea27e92] => 1662842634
[_oembed_5a284ea410b5beabe0b161b736878e07] =>
[_oembed_time_5a284ea410b5beabe0b161b736878e07] => 1690423780
[_oembed_9202b9d701245ed071e08cce9af95898] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1811
[1] => 3456
[2] => 620
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Tanács
[1] => környezetvédelem
[2] => Mezőgazdaság
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3456
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3456
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
környezetvédelem (2 Oldal)
