A kubai hatalom a szervezők letartóztatásával a nagy tüntetéssorozatot megállította, de a gazdasági válsággal nem tud mit kezdeni. Ezért a Caritas és más segélyszervezetek támogatását kérte, hogy a közellátás minimális fenntartását elérje.
„A kubai kormányzat igen büszke arra, amit az egészségügyben elért, hiszen egy főre számítva több az orvos, mint Németországban. Ezért elképzelhető, hogy milyen drámai lehet a helyzet, ha most a pandémiára hivatkozva segítséget kértek” – nyilatkozta a Caritas kubai projektkoordinátora, Kilian Linder a közszolgálati Deutsche Wellének.
A német portál emlékeztet: Kubában a gazdasági válság már évek óta tart, de idén különösen súlyossá vált a pénzreform és a pandémia hatása miatt. A pénzreform azt jelentette, hogy megszüntették a kettős pénzrendszert, pontosan akkor, amikor visszaesett a turizmus a Covid-19 járvány miatt – magyarázza a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) igazgatóhelyettese, Günther Maihold, aki évek óta foglalkozik Kubával. „A koronavírus-válság volt az utolsó csepp a pohárban, ez váltotta ki a nagy tüntetéseket” – hangsúlyozza a szakértő.
A támogatók: a Caritas, Oroszország, Kína és néhány latin-amerikai állam
A kubai kommunista hatalom a Szovjetunió bukásáig orosz támogatással tartotta fenn magát az amerikai embargó idején. Később Venezuela vette át a szerepet, de az ottani populista rendszer gyengülésével ez a lehetőség is megszűnt.
Ferenc pápa segítségével átmenetileg sikerült megszüntetni az amerikai embargót Obama elnök idején, de Trump gyorsan visszaállította azt. Azóta a kubai kommunista hatalom kétségbeesetten kapkod.
A katolikus Caritas maximális erőfeszítést tesz, hogy segítsen a szigetország kétségbeejtő helyzetbe került népének. Maszkokat, ventillátorokat, személyes vírusellenes védőfelszereléseket, gyógyszereket szállít Kubába, ahol mindebből hiány van, holott korábbi egészségügyi katasztrófák idején a szigetország szokott másokat segíteni Latin-Amerikában. Venezuela egy egész hajó rakomány élelmiszert küldött. Oroszország 88 tonna humanitárius szállítmányt juttatott el Kubába. A kínaiak egyelőre csak 30 ventillátort küldtek, de Peking komolyabb segítséget is ígért. Mexikó hadihajón küldött élelmiszert és egészségügyi felszereléseket – a többi között oxigént is. Erről a kubai televízió élő adásban számolt be.
„Örökké hálásak leszünk Mexikónak a testvéri segítségért” – hangsúlyozta Kuba külügyminisztere, aki szembeállította ezt az Egyesült Államok politikájával, amely „háborút és erőszakot hoz nekünk”.
Joe Biden USA-elnök feketelistára helyezte Kuba rendőrfőnökét és annak helyettesét a tüntetések brutális elfojtása miatt. „Mások is következnek még, ha nem lesz drasztikus változás” – fenyegette meg a kubai vezetőket az Egyesült Államok elnöke.
Lesz-e reform?
A humanitárius segítség csepp a tengerben a 11 milliós országban, ahol komolyabb változásokra lenne szükség a válság leküzdésére.
Áprilisban nyugdíjba ment Raúl Castro, aki átadta a hatalmat a fiatalabb nemzedéknek. Sokan bíztak abban, hogy megkezdődnek a reformok, de egyelőre csalódniuk kellett – mondja a német szakértő. A hatalom forradalmi jelszavakkal bombázza a fiatal generációkat, de azok csak azt látják, hogy általános az élelmiszerhiány és a kórházakban nemigen képesek megbirkózni a pandemiával.
A kubaiak kifejlesztettek két saját védőoltást a koronavírus ellen. Az Abdala és a Soberana egyaránt három oltást tesz szükségessé a védettséghez. A lakosságnak eddig kevesebb mint az egynegyedét sikerült teljesen beoltani. Eddig ebből nem volt különösebb probléma, de a delta vírus miatt július végén nagyon megugrott a fertőzések száma – mutatott rá a Caritas projektmenedzsere.
„Kérdés, hogy a hazai oltóanyagok milyen védelmet nyújtanak. Az is bizonytalan, hogy mennyire tudja fokozni a kubai gyógyszeripar az oltóanyagok előállítását, és mennyire tudják rábeszélni a lakosságot az oltásra.
Kritikussá válhat a járványhelyzet, ha nem tudják azt az év végéig megállítani – nyilatkozta a katolikus Caritas kubai embere Kilian Linder a Deutsche Wellének.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Arra kérte Kuba a turistákat, hogy ne dollárt vigyenek magukkal a karibi szigetre, mivel az amerikai valutát az országban már nem fogadják el, figyelmeztetett a központi bank alelnöke, Francisco Mayobre Lence.
A kubai kormány bejelentette, hogy az ország bankjai ideiglenesen leállítják a dollárban történő készpénzbetétek elfogadását. A drasztikus lépés hátterében azok a szigorú amerikai szankciók állnak, amelyek korlátozzák Kubát a zöldhasú valuta külföldön történő felhasználásában. Még Donald Trump volt amerikai elnök szigorított az intézkedéseken, amelynek következményeként mintegy húsz bank állította le a szigetországi tranzakcióit.
„Kuba számára egyre nehezebb megtalálni azokat a nemzetközi banki vagy pénzügyi intézményeket, amelyek hajlandók fogadni, átváltani vagy feldolgozni az amerikai valutát készpénzben” – áll a kubai központi bank közleményében.
A döntés ugyanakkor nem befolyásolja a más valutákban történő átutalással vagy betétekkel végzett műveleteket, és az amerikai turisták számára lehetővé teszi a bankkártyás fizetést is, mint alternatíva.
Az intézkedés június 21-én lép hatályba, és érvényességi időtartama függ az amerikai szankciók feloldásától. Joe Biden amerikai elnök a kampánya során ugyan ígéretet tett Trump néhány, Kubát érintő intézkedésének visszavonására, azonban úgy tűnik, hogy a Biden-kormány külpolitikai prioritásaiba egyelőre nem tartozik bele a kubai kérdések rendezése.
Kubában néhány hét múlva – 2021. január 1-től – az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági reformjai lépnek életbe. Jelentette be a közelmúltban Miguel Diaz-Canel, Kuba köztársasági elnöke egy, a nemzethez intézett beszédében.
„A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai bizottsága úgy határozott, hogy bejelenti a gazdasági változás folyamatának kezdetét. Olyan feltételek hoztunk létre, amelyek lehetővé teszik annak kijelentését, hogy a valuta egységesítése 2021. január 1-jén megkezdődik… Az egységes árfolyam – 1 dollár – 24 kubai peso lesz” – mondta az elnök a Kubai Kommunista Párt első titkára, Raul Castro jelenlétében.
Ami a nemzeti valutát illeti, köztudott, hogy Kubában egyidejűleg két nemzeti valuta létezik – a kubai peso (CUP) és a kubai konvertibilis peso (CUC), vagy ahogyan a lakosság nevezi „kuki”. Január 1-től, a döntésnek megfelelően megszűnik a konvertibilis peso.
Mint ismeretes, a CUC, azaz a konvertibilis peso 1994-ben jelent meg mintegy a legsúlyosabb gazdasági válságra reagálva, amely a Szovjetunió és a szocialista tábor szétesése után alakult ki Kubában, értéke egy dollárnak felelt meg, eleinte alkotói saját, „elit” pénznemnek szánták, amelyre a luxus termékek (persze kubai szemmel nézve „luxus”) vásárlásakor volt szükség.
A CUC-ot a turisták is használták, a valutaboltokban lehetett fizetni vele. Ám az idő múlásával a CUC széles körben elterjedt. És itt jelentek meg a mesterségesen létrehozott pénznem problémáinak első jelei. A kezdetek kezdetén a CUC-nak volt fedezete, de idővel konvertibilitása gyengülni kezdett. Az éppen soron következő gazdaság válság következményeként a CUC fedezetlen valutává vált. Egyre nehezebb lett a CUC-ért „kemény valutát” venni. Vagyis a konvertibilis peso elvesztette konvertibilitását. Ezért lehetővé vált az üzletekben mindkét nemzeti pénznemmel fizetni, és az alábbi árfolyamot határozták meg: 24 CUP – 1 CUC-ért.
2021-től csak egy nemzeti valuta lesz az országban – a CUP. De a kubaiaknak nem kell a bankokba sietniük, leadni a most már nem szükséges CUC-ot, ugyanis, a tervek szerint, fokozatosan vonják ki a forgalomból, ennek a folyamatnak az időtartama kb. fél év lesz. Például január 1-től a boltokban a visszajáró összeget kizárólag CUP-ban kapja meg a vásárló, a kapott CUC-okat pedig leadják a bankoknak. A kormány a lakosságnak megtakarításaik szabad cseréjét is ígérte meg.
„Ezek a változások nem kockázatmentesek. Az egyik fő veszély az infláció, amely a tervezettnél lényegesen magasabb lehet. A helyzetet pedig tovább bonyolítja a piacon tapasztalható jelentős áruhiány. Nem engedjük meg a spekulatív áremelést, a szabálysértőkre súlyos büntetés vár… Olyan feltételeket hoztunk létre, amelyek lehetővé teszik, hogy biztosíthassam önöket, hogy senki sem marad segítség nélkül. Soha nem lesz sokkterápia a szocialista Kubában, és minden meghozott döntés széles közmegegyezés eredménye lesz” – figyelmeztetett Diaz-Canel elnök.
„Ismételten emlékeztetem önöket a jövőbeli változások fontosságára, amelyek célja, hogy kedvező feltételeket teremtsenek gazdasági modellünk reformjához annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket, jogokat és társadalmi igazságosságot garantáljunk a kubaiak számára. Mindez csak akkor lehetséges, ha a lakosság érdekelt lesz a munkájában és motivációja lesz a dolgozó embereknek” – tette hozzá az elnök.
Diaz-Canel ezzel mintegy feltárta a leendő reformok egyik célját – a kormány fokozatosan munkára kényszeríti az összes munkaképes kubait. A helyiek gyakran mondják, hogy Kuba a világ azon kevés országainak egyike, ahol nyugodtan lehet élni és nem dolgozni. A szocializmus gyakran eltúlzott formákat ölt: a munkakerülők juttatásokat és segélyeket kapnak. Most viszont kivétel nélkül mindenkinek dolgoznia kell.
Itt a hatalom terve nagyon egyszerű, és abból áll, hogy fokozatosan csökkenteni fogják a szociális fizetések és a kiváltságok számát. Hosszú távon még azt tervezik, hogy megszabadulnak az élelmiszer-jegyektől, amelyekkel a kubaiak milliói vásárolják meg az alapvető termékeket kedvező áron. A megtakarított pénzt pedig várhatóan a fizetések és a nyugdíjak emelésére fordítják. Az effajta változások automatikusan arra kényszerítik az embereket, hogy munkát keressenek és dolgozzanak, mert az állam pénzt és támogatást nem fog könnyen osztogatni.
