Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy az ország vállalta, hogy GDP-jének legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítja.
A hírt az államfő az X közösségi oldalon közölte.
„Az Államvédelmi Tanács mai ülésén megállapodtunk arról, hogy a GDP legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítjuk. Litvánia továbbra is szilárdan kiáll a győzelem mellett. Mindig támogatni fogjuk a szabadságot” – áll a bejegyzésben.
A litván kormány jóváhagyta a hadsereg szerkezetének módosításait, amelyek célja egy harckocsizó zászlóaljjal rendelkező gyalogos hadosztály létrehozása, valamint a sorkatonák számának növelése – számolt be a Delfi, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A Minisztertanács jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely a hadsereg gyalogos hadosztályának fejlesztését célozza új katonai egységek létrehozásával és a meglévő katonai egységek megerősítésével.
A módosítások értelmében 2027-től a honvédség átszervezi a Vasfarkas dandár Mindaugas királyról elnevezett huszárzászlóaljat Mindaug királyról elnevezett harckocsizászlóaljra.
A hatóság új egységek létrehozását tervezi – a Haditengerészeti Erők Kikötői és Partvédelmi Szolgálatát és a Kibervédelmi Igazgatóságot.
Emellett új katonai egység – tüzérezred – létrehozását javasolják, míg a meglévő egységeket – a Vitkus Juozas ezredesről elnevezett Mérnökzászlóaljat és a Légierő Légvédelmi Zászlóaljat – ezreddé tervezik átszervezni.
Ezek a változtatások további fegyverek, felszerelések, lőszerek beszerzését és az infrastruktúra fejlesztését teszik szükségessé, amihez 2034-ig körülbelül 2,3 milliárd euró, 2034 után pedig körülbelül 2 milliárd euróra lesz szükség.
Emellett a törvénymódosítások előirányozzák a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számának emelését: évente 4240–7040 főt soroznak be.
Lőszergyárat épít a német Rheinmetall hadiipari és technológiai cég Litvániában 155 milliméteres tüzérségi lőszerek előállításához.
Az erről szóló szándéknyilatkozatot kedden írta alá Ingrida Simonyte litván miniszterelnök jelenlétében Ausrine Armonaite gazdasági és Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a német vállalat egyik képviselőjével Vilniusban. Az egyezség tartalmáról egyelőre nem közöltek részleteket.
Armonaite szerint ez Litvánia történetének egyik legnagyobb védelmi befektetése.
„Fellendülést hoz iparunknak, gazdaságunknak, illetve egész régiónknak” – hangoztatta a litván gazdasági tárcavezető a helyi televízióban élőben közvetített ceremónián. „Készen állunk továbbra is együtt dolgozni a céggel, szavatolva e sikertörténet gyors előrehaladását” – fűzte hozzá.
A litván védelmi miniszter kiemelte: az ukrajnai háború egyik tanulsága, hogy szükség van tüzérségi lőszerek gyártására.
„A globális ellátási láncoktól való függetlenség és a helyi litván gyártás lényegi részét képezik a nemzetbiztonságnak és a védelemnek” – húzta alá Kasciunas.
A Rheinmetall 2022 nyara óta közösen működtet a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) hadiipari vállalattal egy műszaki ellátóközpontot, ahol a Baltikumban állomásozó NATO-csapatok harci járműveit, és az Ukrajnának átadott Leopard-2-ket tartják karban.
Aušrinė Armonaitė elmondta, hogy az Egyesült Államok és Franciaország védelmi vállalataival is folynak a tárgyalások.
Litvánia gazdasági és innovációs minisztere, Aušrinė Armonaitė közölte, hogy az ország két héten belül megállapodást ír alá a német Rheinmetall céggel egy lövedékgyártó üzem megépítéséről. Erről a Delfi számolt be.
„Együtt dolgozunk a céggel, és úgy gondolom, hogy a következő két hétben aláírunk bizonyos megállapodásokat. A részletekről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert még nem mindenben állapodtunk meg” – mondta Armonaite.
A litván vámosok őrizetbe vették az első orosz rendszámú személygépkocsit – egy Audi Q7-et. Az autót átadhatják Ukrajnának. A hírt a Delfi közölte.
Az esetet március 11-én este vették nyilvántartásba, a litván vámosok először vettek őrizetbe egy orosz rendszámú autót. Egy moldovai állampolgár utazott vele Fehéroroszországba, aki azt állította, hogy nem tud az Európai Unió korlátozásairól.
Kiderült, hogy az autó egy oroszországi állampolgáré, de a moldovai állampolgár egyedül utazott az Audi Q7-ben.
„A sofőr megismerkedett a 2024. március 11-től hatályos szabályokkal, és közölték vele, hogy pénzbírsággal és az autó elkobzásával sújtják. Közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyv készült. A 41 690 euró értékű autót őrizetbe vették. Valószínűleg elkobozzák és Ukrajna szükségleteire adják át” – jegyzi meg a Delfi.
A Lengyelország és Litvánia közötti együttműködés az Ukrajnával való új logisztikai útvonalak tervezésében kritikus kérdés.
Litvánia és Lengyelország kifejezte azon szándékát, hogy rendszeres vasúti árufuvarozási útvonalat szervezzen Ukrajnába – számolt be a Railfreight.
A kérdés felvetődött Litvánia és Lengyelország közlekedési minisztereinek a múlt héten Varsóban tartott találkozóján. Feltételezhető, hogy egy ilyen útvonal segít egy megbízható folyosó létrehozásában az ukrán gabona exportjához a balti kikötőkön keresztül.
Marius Skoudis litván közlekedési miniszter elmondása szerint kritikus kérdés Lengyelország és Litvánia együttműködése az Ukrajnával való új logisztikai útvonalak tervezésében. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy egy ilyen együttműködés szükséges a Közép-Európa és a Baltikum közötti kapcsolatok javításához.
„A rendszeres vonatközlekedés az országokban ösztönözheti a beruházásokat és a vasutak korszerűsítését” – jegyzi meg a bejegyzés.
Marius Skoudis emellett kiemelte, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat (Ten-T) lehetővé teszi a balti államok és Ukrajna közötti vasúti folyosó fejlesztését. Az új Ten-T hálózat már a Dorohuszk-Jahodin határátkelőn keresztül biztosít kapcsolatot Ukrajnával.
A Ten-T vasútvonal a litván klaipedai kikötőt is érintené, amely azután megbízható exportútvonalat biztosíthat az ukrán gabona számára.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Az Európai Bizottság 15 millió eurót különít el új óvóhelyek építésére Ukrajna forró pontjain lévő iskolák számára. Litvánia vállalja a felelősséget a projekt megvalósításáért, és további félmillió eurót biztosít.
A megállapodást az Európai Bizottság ukrajnai képviselete és a litván CPVA Központi projektmenedzsment ügynökség írta alá, közölte az EU ukrajnai képviselete.
„Az orosz katonai agresszió ukrán gyerekek ezreit fosztja meg a normális élettől és az oktatástól. Legújabb kezdeményezésünk aláhúzza az EU megingathatatlan elkötelezettségét, hogy a lehető legbiztonságosabb oktatási környezetet biztosítsa minden ukrajnai gyermek számára” – mondta Katarina Maternova, az Európai Unió ukrajnai nagykövete.
Az agresszor az iskolák, óvodák és más oktatási intézmények elleni célzott támadásai során Ukrajnában minden hetedik iskola megrongálódott vagy megsemmisült. Az országban felnövekszik azoknak a gyerekeknek a generációja, akik egyáltalán nem járnak iskolába. Körülbelül 1,6 millió kisiskolás és 0,2 millió óvodás nem jár oktatási intézménybe, és körülbelül 900 000 gyermek nyilatkozik arról, hogy szeretne távoktatás formájában tanulni.
A óvóhelyek építésére irányuló kezdeményezés egy újabb példa arra, hogy az Európai Unió támogatja Ukrajna oktatási szektorát. Ez egyben Litvánia és a CPVA Ukrajna helyreállítására tett erőfeszítéseinek folytatása is.
Az uniós program előnyben részesíti azokat a régiókat, amelyek leginkább szenvednek a katonai műveletektől – Csernyihiv, Szumi, Mikolajiv, Zaporizzsija, Harkiv és Odessza régiók.
A tervek szerint legalább öt menedékhely épül ezeken a frontközeli területeken.
„Legújabb kezdeményezésünk az EU rendíthetetlen elkötelezettségét hangsúlyozza, hogy Ukrajnában minden gyermek számára a lehető legbiztonságosabb oktatási környezetet biztosítson” – tette hozzá a nagykövet.
Litvánia az idei év végéig 2 millió eurót különít el az Ukrajnából származó gabona nevezetű kezdeményezés részeként, és kész növelni kikötőinek tranzitkapacitását az ukrán export számára – írja az Ekonomicsna Pravda.
A litván miniszterelnök szerint Ukrajna jelentős eredményeket ért el a program elindítása óta. Emellett megjegyezte, hogy Oroszország a fekete-tengeri helyzetet arra próbálja felhasználni, hogy megakadályozza az ukrán gabonaexportot, és elérje a szankciók feloldását.
A 160 kW teljesítményű helyhez kötött dízelgenerátorok elektromos áram előállítására és olyan létesítmények ellátására szolgálnak, ahol nincs vagy megszakadt az elektromos ellátás. A generátorok olyan berendezésekkel vannak felszerelve, amelyek automatikusan bekapcsolják a generátor motorját áramkimaradás esetén, és lekapcsolják, ha az áramellátás helyreáll.
Teljes terhelés mellett a generátor legalább 8 órán keresztül tud folyamatosan működni. A generátorok védettek a környezeti hatásoktól, és -30 fokos vagy +40 fokos környezeti hőmérsékleten is üzemeltethetők.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz