Görögország történelmi, 20 évre szóló LNG-megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal, miközben Ukrajna újabb amerikai gázszállítmányokat biztosított be Lengyelországon keresztül az energetikai infrastruktúráját célzó orosz támadások miatt kiesett mennyiségek pótlására. A lépések egyértelműen mutatják: az USA felgyorsította az orosz gáz lecserélését célzó energetikai offenzíváját Európában.
Pénteken egy athéni konferencián az érintett felek bejelentették, hogy Görögország 2030-as kezdettel, 20 éves időtartamra évi 700 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) importál – ami később akár évi 2 milliárd köbméterre is bővülhet, írja az MTI. A szerződést a görög állami DEPA, az Aktor Energy Group és az amerikai Venture Global kötötte.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az USA célja minden egyes orosz gázmolekula kiváltása a kontinensen.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök „történelmi lehetőségnek” nevezte a lépést, és hangsúlyozta, hogy Athén nemcsak saját ellátását biztosítja, hanem regionális elosztóközponttá kíván válni az amerikai LNG továbbításában a Balkán, Ukrajna és Közép-Európa irányába.
A konferencián Ukrajna is létfontosságú megállapodást jelentett be: az orosz rakéta- és dróntámadások miatt a kitermelése közel 60 százalékát elvesztő ország újabb 300 millió köbméter amerikai LNG-t kötött le Lengyelországon keresztül.
A Bloomberg beszámolója alapján a megállapodás a lengyel Orlen és az ukrán Naftogaz között jött létre, amely hitelkerettel is kiegészül, hogy Kijev át tudja vészelni a téli időszakot. A lengyel vállalat idén már több mint 600 millió köbmétert juttatott el így Ukrajnának, és jövőre akár 1 milliárd köbméter feletti mennyiségre is képes lesz ugyanazon az útvonalon.
Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter szerint a mostani megállapodás nemcsak Ukrajna túlélését szolgálja, hanem egy új, alternatív amerikai gázellátási útvonalat is biztosít Közép- és Kelet-Európa felé.
A Naftohaz csoport és a lengyel ORLEN vállalat legalább 300 millió köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására vonatkozó megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszterre hivatkozva.
A jelentés szerint a megállapodást a Transzatlanti Energetikai Együttműködési Partnerség (P-TEC) miniszteri találkozóján írták alá. „Köszönjük amerikai és lengyel partnereinknek ezt a fontos támogatást Ukrajna energiafenntarthatósága érdekében egy olyan helyzetben, amikor Oroszország nap mint nap támadja energia- és gázinfrastruktúránkat” – mondta Szvitlana Hrincsuk ukrán energetikai miniszter.
A tárcavezető szerint a vonatkozó memorandum aláírása nemcsak a sürgős szükségleteket elégíti ki, hanem lehetőségeket nyit a hosszú távú együttműködésre az ellátási útvonalak diverzifikálása és Európa energiabiztonságának megerősítése érdekében az Egyesült Államok támogatásával.
Hrincsuk köszönetét fejezte ki partnereinek – Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszternek, Chris Wright amerikai energiaügyi miniszternek és Doug Bergum amerikai belügyminiszternek – a konstruktív együttműködésért és Ukrajna következetes támogatásáért.
A két ország a régió biztonsági fenyegetéseiről egyeztetett, miközben Kijev több európai partnerrel – köztük Norvégiával – is tárgyal energiaügyi segítségről. Litvánia elnöke, Gitanas Nausėda ígéretet tett arra, hogy országa támogatni fogja Ukrajnát a téli gázellátásban.
Gitanas Nauseda litván elnök telefonbeszélgetésben biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy Litvánia kész segíteni Ukrajnát a tél előtti gázellátásban. A megbeszélésre november 5-én került sor, ahol a felek az ukrán energiaellátás helyzetét, valamint a régió biztonsági kockázatait vitatták meg.
Zelenszkij elmondása szerint Nauseda konkrét gázellátási támogatást ajánlott fel, és a két ország szakértői közös munkacsoportot hoznak létre az együttműködés részleteinek kidolgozására.
Litvánia ismét készen áll arra, hogy segítsen nekünk. Gitanas gázellátási támogatást ajánlott fel. Köszönöm ezt. Megállapodtunk, hogy csapataink együtt fognak dolgozni – közölte az ukrán elnök a Pravdával.
A beszélgetés során Zelenszkij felajánlotta, hogy Ukrajna támogatja Litvániát a Fehéroroszország felől érkező hibrid fenyegetések – például migrációs nyomás vagy légi provokációk – kezelésében. „Dolgozni fogunk, hogy nagyobb biztonság legyen a régiónkban és a baráti Litvániában” – fogalmazott.
A két államfő diplomáciai és biztonsági kérdésekben is egyeztette álláspontját, valamint összehangolták a következő hetekre tervezett lépéseket. Október végén a litván parlament elnöke, Juozas Olekas már jelezte: Litvánia készen áll a Trypillia hőerőmű újjáépítésének támogatására, és fontolóra veszi a klipiai LNG-terminál bevonását az Ukrajnába irányuló gázszállításba.
A cseppfolyósított formában (LNG) Európába exportált orosz gázon Moszkva mintegy 8,10 milliárd euró adóbevételre tett szert 2022 és 2024 között a Greenpeace kedden megjelent kutatása szerint.
Miközben a vezetékes orosz gáz vásárlását az Európai Unió többségében megszüntette az Ukrajna elleni orosz invázió után, az LNG-vásárlások továbbra is folytatódnak, azok az idei első félévben 12,8 milliárd köbmétert tettek ki, ami 67 százalékkal magasabb a négy évvel korábbinál – írja az Euronews.
Az orosz LNG-eladásokból brutálisan sok fegyvert lehet venni
A Greenpeace számításai szerint a 9,5 milliárd dollár értékű, az orosz LNG-export zászlóshajóját, a Jamal LNG-t sújtó nyereségadóból Oroszország 9,4 millió 152 mm-es lőszert vásárolhat, ami a jelenlegi évi hárommilliós orosz termelés több mint háromszorosa, de ebből az összegből 270 ezer Sahed drón vagy 2658 tank is kijön.
Az egyebek mellett olyan európai vállalatokkal, mint a TotalEnergies, az Engie, a Shell, a Naturgy vagy a SEFE üzletelő Jamal LNG 2022 és 2024 között mintegy 40 milliárd dollárt keresett az európai üzleten.
Az orosz LNG főként Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba, Svájcba és Nagy-Britanniába érkezett, miközben a szerződések 2038-ig és 2041-ig tartanak.
Ezek a szerződések azonban könnyen lehet, hogy nem lesznek ennyire tartósak, miután az Európai Unió 2027-től kivezetné az orosz LNG-t a kontinensről. Döntés ugyan még nem született az ügyben és annak meghozatala jogi eljárással is fenyeget az európai cégek ellen, ám Brüsszel eléggé eltökéltnek tűnik. A legnagyobb importőrök Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak 2022 és 2025 júniusa között, és a legtöbb szállítmányt a belga Zeebrugge kikötője fogadta.
Az elemzés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok mennyire fontos szereplővé lépett elő az európai gázellátásban, így az amerikai LNG importja csak az idei első félévben 52,7 milliárd köbmétert tett ki, több mint négyszer annyit, mint az orosz. Ráadásul a Trumppal kötött kereskedelmi alku értelmében az unió ezt kénytelen lesz tovább növelni.
A Greenpeace szerint azonban Európa csak úgy menekülhet az LNG-csapdából és a Trump vagy Putyin szeszélyétől való függéstől, ha mielőbb megszabadul a földgáz használatától és helyette megújuló forrásokból fedezi energiaszükségletét, ami helyben is megtermelhető.
Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.
Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.
Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető: a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.
A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.
Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.
Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.
Az Egyesült Államokban belső egyeztetések folytak arról, hogy orosz nukleáris meghajtású jégtörő hajókat használjanak fel az alaszkai gáz- és cseppfolyósított földgáz (LNG) projektek fejlesztésének támogatására. Ez egyike lehet azoknak a fontos témáknak, amelyek napirenden voltak a Trump–Putyin-csúcstalálkozó keretében – értesült a Reuters.
Az amerikai elnök korábban már közölte, hogy az alaszkai csúcstalálkozón „nagy tétek” lesznek. A Reuters értesülése alapján most kiderült, hogy Trump korántsem csak az orosz–ukrán háborúra gondolt. A jégtörőkkel kapcsolatos ötletet a Fehér Ház tisztviselői a lehetséges megállapodások egyikének tekintik. Ez igazolja a Trump-doktrínát, amely szerint a geopolitikai konfliktusokat üzleti alapon lehet enyhíteni.
Oroszország üzemelteti a világ egyetlen nukleáris meghajtású jégtörő flottáját, amely kulcsszerepet játszik az Északi-tengeri útvonal egész éves hajózási hozzáférésének fenntartásában. Ez az útvonal stratégiai fontosságú a globális energia- és kereskedelmi szállítások szempontjából.
Közös gazdasági érdekek segíthetik az alkut. Az északi-sarkvidék közös kiaknázása is kiemelt téma lehetett Putyin és Trump találkozóján.
A Trump-adminisztráció azon dolgozik, hogy az Alaszka távoli északi részén kitermelt gázt ázsiai vásárlókhoz juttassa. A terv szerint egy 44 milliárd dolláros beruházás keretében, 1300 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítanák a gázt.
Az amerikaiak marketingje szerint ez csökkentené az orosz LNG-től való függőséget – ezek szerint az orosz infrastruktúra felhasználásával.
Egy másik, szintén az ázsiai piacokra irányuló projekt a Qilak LNG, amely évi 4 millió tonna LNG kitermelését és szállítását célozza. Mead Treadwell, a Qilak LNG egyik alapítója szerint nem lenne szokatlan, ha egy amerikai LNG-projekthez orosz jégtörőket használnának fel. A nukleáris jégtörők emellett elősegíthetnék az építőanyagok és berendezések szállítását Alaszka eldugott térségeibe, ahol korlátozott az infrastruktúra, és zordak az időjárási körülmények.
Az orosz eredetű bután importja a szankciók ellenére megháromszorozódott, és torzítja a lengyel piacot – figyelmeztetett a POGP szakértője. A növekvő behozatal mesterségesen lenyomja az árakat, és nehezíti az energiaszektor diverzifikációját. Varsó uniós szintű szankciók, különvám vagy nemzeti beavatkozás bevezetését sürgeti a probléma kezelésére.
Komoly kihívást jelent a lengyel autógázpiacon az olcsó orosz bután behozatala – figyelmeztetett Bartosz Kwiatkowski, a Lengyel Folyékonygáz Szövetség (POGP) képviselője a Petroleum Ukraine – Warsaw’25 konferencián. A szakember szerint az orosz LPG-re vonatkozó szankciók ellenére a tiszta bután nem került tiltólistára, emiatt az utóbbi hónapokban az importja megtriplázódott.
„A bután részaránya 7 százalékról 20 százalékra nőtt, és ez világosan látszik az első negyedéves adatokból” – mondta Kwiatkowski. Kiemelte: márciusban rekordmennyiségű, 37 ezer tonna orosz bután érkezett Lengyelországba, szemben az egy évvel korábbi 8 ezer tonnával. A megnövekedett orosz import mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, torzítja a versenyt és akadályozza a lengyel energiaszektor diverzifikációját.
A POGP képviselője három lehetséges megoldást vázolt fel a helyzet kezelésére:
Az első és legátfogóbb: az Európai Unió szintjén kiterjeszteni a szankciókat a butánra is. Ezt azonban politikailag nehéz kivitelezni, mivel egyes tagállamok – például Magyarország és Szlovákia – ellenállását váltaná ki.
A második lehetőség egy különleges importvám bevezetése lenne az energetikai célú bután behozatalára. Ez már csupán minősített többséget igényelne az uniós tagállamok részéről, de így is összetett tárgyalásokat és politikai szándékot követel.
A harmadik megoldásként Kwiatkowski a nemzeti szintű beavatkozást említette: tilos lenne Lengyelországon belül összekeverni az importált butánt más gázokkal, ami visszafoghatná annak piaci beépülését. Ez a lépés ugyanakkor nem zárná ki az esetleges megkerülést szomszédos országokon keresztül.
A lengyel vámhatóság egyelőre szigorította az ellenőrzéseket: áprilisban és májusban több olyan butánszállítmányt fordítottak vissza, amelyek három szankciós listán szereplő orosz finomítóból származtak. Kwiatkowski azonban figyelmeztetett, hogy ez csak ideiglenes megoldás, hiszen az orosz eredetű bután még mindig könnyen bejuthat a lengyel piacra harmadik országokon keresztül, „európai termékként” álcázva magát.
Teljes gáztilalom: nagyon feszültté váltak az EU tárgyalásai az orosz energiaszankcióról
Az Európai Bizottság olyan jogszabálycsomagot terjesztett elő, amely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz gázimportot, beleértve a vezetékes és LNG-szállításokat is. A tervezet 2026 elejétől tiltana új szerződéseket, a meglévő megállapodások fokozatos lezárásával. Több tagállam, köztük Magyarország és Ausztria, ellenzi a javaslatot, mert szerintük az energiaszuverenitást és az ellátásbiztonságot veszélyezteti. A bizottság szerint azonban az intézkedés kulcsfontosságú Moszkva bevételeinek csökkentése és az EU energiafüggetlensége szempontjából. Mivel nem szankciós alapon készül a jogszabály, a magyar és szlovák vétó kikerülhető a minősített többségi döntéssel.
A lengyelországi Gaz-System 2,12 millió dollárból korszerűsít egy gázmérő állomást annak érdekében, hogy az eddiginél több földgázt lehessen szállítani Ukrajnába. A közelmúltban már született egy új kereskedelmi megállapodás a lengyel–ukrán gázpartnerségről.
Ez év végén vagy a jövő év elején átadják azt a felújított gázmérő állomást Lengyelország ukrajnai határának közelében, amely lehetővé teszi az eddiginél több gáz Ukrajnába történő továbbítását. A fejlesztés 2,12 millió euróba kerül.
A beruházó a lengyelországi nagynyomású gázhálózat üzemeltetője, a Gaz-System, a Reuters a társaságra hivatkozva számolt be a munkáról. A hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna a fűtési szezon előtt nagy mennyiségű amerikai LNG-t tervez importálni Németországon, Görögországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül. Ezt segítené az Európából Ukrajnába tartó gázszállítási folyosók bővítése. Mint a társaság honlapján olvasható, a fejlesztésre a hermanowice-i gázmérő állomáson kerül sor. A projekt magában foglalja a helyi gázüzem korszerűsítését, valamint annak mérési és számlázási kapacitásának növelését. Az üzemeltetők már megállapodtak, hogy a mérést áthelyezik a drozdovicsi mérőállomásról a hermanowice-i összekapcsolási pontra. A változás lényege hívták fel a Világgazdaság figyelmét üzleti körökből –, hogy korábban a lengyelországi gázszállítás is a kelet felől érkező gáz továbbítására volt berendezkedve, de a Fehéroroszországon át Oroszországból érkező Jamal vezeték leállítása után előtérbe került az ezzel ellentétes irányú továbbítás. A Jamalon történő kivitelt a Gazprom 2022. április 26-án szüntette meg, miután Oroszország átfogó támadást indított Ukajan ellen. A Jamal használatára vonatkozó szerződés csak 2022 decemberének utolsó napján járt le.
Az orosz Oilcapital emlékeztet, hogy az ukrajnai Naftogaz és a lengyelországi Orlen a közelmúltban megállapodott egy LNG-partnerségről: a Naftogaz 200 millió köbméter cseppfolyós földgázt vásárolt az Orlentől, ebből egy tételt Amerikából vár. Ugyanakkor nem tárgyalnak a Lengyelországból Ukrajnába irányuló gázszállítás lehetséges mennyiségeiről, mert sok múlik többek között magán a lengyelországi gázkeresleten.
A lap azt is felidézi, hogy Ukrajna és Lengyelország még 2022-ben döntött egy gázvezeték megépítéséről, amellyel vi 2 milliárd köbméterről 6,6 milliárd köbméterre nő a továbbítható mennyiség.
Már akkor is szó volt a főleg Amerikából várt, visszagázosított LNG szállításáról, de akkor nemcsak a Lengyelország és Ukrajna közötti gázvezetéki összeköttetés kapacitása, hanem a lengyelországi Swinoujscie-i LNG-terminál kapacitása sem volt elég a folyamatos szállításhoz.
Az orosz gáz tranzitja nélkül nehezebb
Miután az év elején – a szerződés lejártával, és ukrán döntés nyomán – megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja – gázvásárlásai terén Ukrajna nehézségekbe ütközött. Most az LNG-re összpontosít, Európa pedig megosztja az általa hozzáférhető gázt a keleti szomszédjával. Ukrajna Európából februárban és márciusban 800 millió köbméter gáz importját tervezte az Unian ukrán hírügynökség szerint azért, hogy pótolja azt a 40 százalékos belföldi termeléscsökkenést, amelyet az ágazatot ért orosz rakétacsapások okozta.
Ukrajna több szomszédján keresztül is hozzájut földgázhoz. Lengyelország mellett számíthat Szlovákiára, Moldáviára, Romániára és Magyarországra. Magyarországon át jut a legnagyobb mennyiséghez. Vélhetőleg olyan gáz is érkezik Ukrajnába, amely Magyarországról Szlovákián át kerül keleti szomszédunk felé. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Komáromban bejelentette, hogy aznaptól megnövelték a magyar–szlovák gázvezeték Szlovákiába irányuló kapacitását. Az eddig évi 2,6 milliárd köbméter helyett mostantól évi 3,5 milliárd köbmétert lehet kijuttatni. Arról is beszámolt, hogy az idei első három hónapban a tavalyi rekordmennyiségnél 50 százalékkal nőttek a szállítások Magyarországon keresztül Szlovákia irányába.
A lakossági tarifák maradnak
Április 30-án járnak le az éves gáztarifák Ukrajnában. Ugyanakkor a lakosságnak nem kell tartania drágulástól, mert a tarifaemelési moratóriumot még nem oldották fel. A GazPravda szerint a beszállítók éves ajánlatai egyelőre nem változnak, de a havi ajánlatok a piaci trendek függvényében módosulhat – írja szintén az Unian. Áprilisban kilenc szolgáltató látja el az ukrán lakosságot földgázzal. Kínálatukban van
ötéves,
fix
és havi változó ár,
közülük négy csak éves árat ajánl.
A fogyasztók 98 százaléka, vagyis az a több mint 12 millió háztartás, akiket az ukrán Naftohaz szolgál ki, továbbra is 7,96 hrivnyát fizet az éves fix ár részeként. A többi szolgáltatónál az éves köbméterenkénti ár 7,79 és 9,99 hrivnya, a havi pedig 8,46 és 20,99 hrivnya között mozog.
A következő német kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőinek egy része örömmel fogadná, ha amerikai közreműködéssel helyreállítanák és újra működésbe helyeznék az Északi Áramlat vezetéket, amelyen keresztül ismét érkezhetne az orosz gáz Európa legnagyobb gazdaságába. Lelkesen támogatja a hatalmas politikai vihart kavaró ötletet a legnagyobb ellenzéki erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán erősítette meg, hogy folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal a 2022-ben felrobbantott vezeték helyreállításáról. Azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy egy amerikai befektető engedélyt kért a washingtoni kormánytól, hogy ajánlatot tegyen a gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
Thomas Bareiss CDU-képviselő a LinkedIn oldalára írt hosszú posztban üdvözölte az ötletet. „Amikor helyreáll a béke és elhallgatnak a fegyverek #Oroszország és #Ukrajna között (és ez remélhetőleg hamarosan megtörténik), a kapcsolatok normalizálódnak, az embargókat előbb-utóbb feloldják, és természetesen a #gáz is újra áramolhat, ezúttal talán egy amerikai ellenőrzés alatt álló #vezetéken” – idézte a posztot a Deutsche Welle.
Támogatja őt ebben Jan Heinisch is, aki a CDU energiaügyi munkacsoportjának tagjaként részt vesz a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD) folytatott koalíciós tárgyalásokon.
Ha egy nap igazságos és biztonságos béke születik, akkor újra beszélhetünk az orosz gázvásárlásról – nyilatkozta a Politicónak.
Nem tudni még, mit gondol majd az új kormány az Északi Áramlat újraindításáról
Az egyelőre még a Zöldek irányítása alatt álló berlini gazdasági minisztérium elutasítja az orosz gázimport újraindítását. Kérdés, mi lesz az új, várhatóan Friedrich Merz vezetésével és az SPD részvételével megalakuló új kormány álláspontja a kérdésben, Az biztos, hogy a visszatérés az orosz gázhoz jelentős fordulat lenne Németország számára.
Olyan fordulat, amelyet teljes mellszélességgel támogat az AfD. Tino Chrupalla, a párt társelnöke is úgy gondolja, hogy vissza kell térni a megfizethető orosz gázhoz, és üdvözölte, hogy a CDU keresi a módját annak, hogy „érdekvezérelt politikát” folytasson.
Német energiapolitikai szakértők azonban határozottan elutasítják ezt a fordulatot. Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) energia-, közlekedési és környezetvédelmi osztályának vezetője szerint
katasztrofális
és geopolitikai szempontból felelőtlenség lenne
ismét egy agresszortól függővé válni.
Egy esetleges orosz–amerikai megállapodás az Északi Áramlatról ráadásul gyakorlatilag kétszeresen is függővé tenné Németországot, figyelmeztetett.
Megszerezni olcsó, helyreállítani is érdemes lehet
A vezeték helyreállítása egyébként műszakilag megvalósíthatónak tűnik, becslések szerint 500 millió dollárba kerülne. A svájci székhelyű Nord Stream vállalat jelenleg csődeljárás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a vezetékeket potenciálisan alacsony áron meg lehet vásárolni.
Az esetleges vevő nyilvánvalóan abban a reményben tenné ezt, hogy az ukrajnai békemegállapodás az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséhez vezet. Motiválhatja az is, hogy túl lassan halad Európa a megújuló energiára való átállással, és emiatt szüksége van a földgázra.
Legalábbis egyelőre, mivel a párizsi egyezmény részeseként Németország is elkötelezte magát a klímasemlegesség, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése mellett.
Az azonban továbbra sem világos, hogy megvan-e a politikai akarat az energiaátállás végigviteléhez és az Oroszországtól való energiafüggetlenség fenntartásához. Úgy tűnik, hogy a következő német kormányban legalábbis egyesek nem annyira elkötelezettek az utóbbi mellett.
Európának szüksége van az olcsó orosz gázra
Európának ugyanis változatlanul szüksége lesz bizonyos mennyiségű orosz gázra, ha azt akarja, hogy az ipar versenyképes maradjon, állítja a francia TotalEnergies vezérigazgatója is.
Nem lennék meglepve, ha az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből kettő újra működésbe lépne – mondta Patrick Pouyanne a héten egy berlini ágazati rendezvényen. „Kizárt, hogy a cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes legyen az orosz gázzal szemben, bárhonnan jön is” – idézte a szavait a Reuters.
Pouyanne logikusnak és észszerűnek tartja, hogy Európa diverzifikálni akarja az energiaforrásokat, de „a kontinensnek vigyáznia kellene, hogy ne kerüljön a jövőben az oroszhoz hasonló helyzetbe az Egyesült Államokkal”, utalt a növekvő amerikai LNG-importra.
„Azt hiszem, érdekes lesz figyelni, hogy ellent tudunk-e állni az olcsó orosz gáznak” – mondta, emlékeztetve, hogy az mennyire fontos volt az európai, különösen a német ipar számára. „Úgy vélem, hogy Közép-Európa nem lesz képes teljesen lemondani róla” – tette hozzá.
Ukrajna az idén nagy mennyiségű amerikai gázt importálhat németországi, görögországi, litvániai és lengyelországi terminálokon keresztül – hivatkozik az ukrán Unian hírügynökség a Reutersra. Kijevnek az energia-infrastruktúráját ért orosz csapások miatt van nagy szüksége a külföldi vezetékes gázra és LNG-re.
Az amerikai gáz Ukrajnának történő eladása megerősítheti a két ország gazdasági partnerségét a Reuters szerint, e gáz megjelenése az ukrajnai tárolókban pedig „elrettentheti” az orosz támadásokat. Az ukrán gázszállító rendszert üzemeltető társaság (GTSOU) vezetője, Dmitro Lippa elmondta, hogy Ukrajna április és október között legalább négymilliárd köbméter gázt importálhat.
A Reuters úgy számol, hogy Ukrajna teljes importszámlája legalább egymilliárd dollár lesz. Azonban – miközben az amerikai LNG importjának a terve már korábban ismert volt – a mostani hírben egyelőre nincs szó sem konkrét megállapodásról, sem az eladók kilétéről.
Az Európán keresztül érkező teljes import fele európai terminálokra érkező LNG lesz, és nem vezetékes gáz, a mennyiségből Dmitro Lippa tájékoztatása szerint a legtöbbet az USA-ból szállíthatják. Mint elmondta, ukrán részről az a jó, ha minél több amerikai LNG érkezik Lengyelországba, és onnan azt fokozatosan eljuttatják Ukrajnába. Geopolitikai megfontolásból kedvezőbbnek tartja az amerikai LNG-t például a konkurens katarinál, feltéve, hogy az árkülönbség nem jelentős.
Nem elég a lengyel útvonal
A lengyel és a litván útvonal a legolcsóbb, de Ukrajnának más vezetékeket is igénybe kell vennie, mert az ukrán–lengyel interkonnektor csak napi 7 millió köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé, miközben az igény 20-25 millió köbméter.
Az Unian felidézi, hogy a legutóbbi támadások előtt Ukrajna napi 52-53 millió köbméter gázt termelt, de a mennyiség a február 20-i támadások után 40 százalékkal csökkent. Ennek ellensúlyozására a februári és a márciusi együttes európai gázimportjának el kell érnie a 800 millió köbmétert. A 2025–2026-os téli fűtési szezonra energetikai szakértők szerint október közepére legalább 13 milliárd köbméterrel kell rendelkeznie, hogy átvészelje a telet. A betárolást általában április közepén kezdik meg.
