A koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk rákényszeríti az energetikai vállalatokat, hogy fokozzák a megújuló energiaforrásokba, a hidrogénbe és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákba történő beruházásokat, ugyanakkor a fosszilis üzemanyagok még egy ideig továbbra is meghatározóak lesznek – közölték az ipar vezetői.
A világjárvány miatt a globális olajfogyasztás több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, az árak pedig évtizedek óta nem látott mértékben bezuhantak, ami arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják, mennyire gyorsan kellene átállniuk az olaj- és gázfüggőségről valami másra.
„Az ágazatban mindenki a reset gomb megnyomásáról beszél (…) Mit kell tennünk, hogy ezt túléljük?” – tette fel a kérdést Arif Mahmood, a Petronas ügyvezető alelnöke. „Az energiaátmenet sokkal gyorsabban megy végbe, mint vártuk” – fűzte hozzá.
A malajziai állami energetikai vállalat az áprilistól júniusig terjedő időszakban 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, ezért felállítottak egy csapatot, amelynek az a feladata, hogy tervet készítsen a cég portfóliójának átalakítására, valamint a nap- és szélenergia-termelés bővítésére.
A nagy olajcégek ambiciózus célokat tűztek ki. Felipe Bayon, a kolumbiai Ecopetrol vezérigazgatója például elmondta, hogy a vállalat 2022-ig nulláról 300 megawattra akarja növelni a saját felhasználásra fordított megújuló energia mennyiségét.
A hidrogéné a jövő (?)
A nap- és szélenergia-fejlesztések mellett több energiaipari vállalat kutatja a hidrogén felhasználási lehetőségeit is, amely ugyebár régóta jelen van számos kereskedelmi célú alkalmazási területen. Ma az iparban használt hidrogént szinte teljes egészében fosszilis energiahordozókból – elsősorban földgázból – állítják elő, ez a módszer azonban jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha azonban ezt kombinálják különféle szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (carbon capture and storage – CCS) eljárásokkal, az érdemben mérsékelheti a földgázból történő előállítással járó kibocsátást. Az így előállított hidrogént kék hidrogénnek is nevezik.
A jövő átmenetileg részben a kék, hosszabb távon viszont egyértelműen az úgynevezett zöld hidrogéné, amelyet gyakorlatilag kimeríthetetlen energiahordozóként, megújuló energia-alapú vízbontással szinte korlátlan mennyiségben lehet előállítani, mégpedig minimális üvegházhatású gázkibocsátás mellett.
Mindazonáltal mindkét fajta hidrogén előállítása rendkívül költséges, ezért egyelőre nem lehet őket Jolly Joker-ként emlegetni.
