Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása – áll a Moody’s Investors Service Londonban ismertetett szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.
Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.
A cég kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi.
E forgatókönyv-változat megvalósulása a tanulmány szerint jelentős globális stresszhelyzetet okozna, függetlenül attól, hogy az orosz energiahordozók kereskedelmének leállítását melyik fél kezdeményezné.
Ebben a környezetben egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody’s által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát – áll a hitelminősítő keddi elemzésében.
A Moody’s tanulmánya szerint az európai recesszió valószínűleg globális szinten is a növekedés komoly mértékű lassulását, esetleg világgazdasági recessziót okozhatna, és ez jelentős piaci árfolyam-volatilitáshoz, szűkös likviditással jellemzett környezet kialakulásához vezethetne.
Egy ilyen forgatókönyv esetén a magas hozamú, vagyis kockázatos minőségű adósságeszközök felára érdemben emelkedne és problémás szinteket érhetne el ezeknek az eszközöknek a refinanszírozási kockázata – fogalmaznak a Moody’s londoni elemzői.
A recessziós kockázat, a magasabb infláció és az emelkedő kamatok több gazdasági ágazatra kiterjedő járványhatást idézhetnének elő, különösen olyan spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – osztályzattal ellátott vállalatok körében, amelyeknek 2023-ban vagy még korábban lejáró adósságkötelezettségeik vannak – hangsúlyozza keddi elemzésében a hitelminősítő.
A Moody’s szerint a globális kiterjedésű gazdasági szektorok közül az autóipart is érdemi kockázatok terhelnék a kedvezőtlenebb forgatókönyv megvalósulása esetén.
A Németországban gyártott autóipari részegységek az amerikai és az ázsiai gyártás beszállítói hálózatában is jelen vannak, és ha az európai gyáripart az orosz földgázszállítások leállása megfosztja energiaforrásaitól, az leállíthatja vagy jelentősen hátráltathatja a világ összes autógyártója számára szükséges részegységek gyártását is, főleg olyan országokban, köztük Németországban, amelyek erősen függnek a földgázellátástól – áll a Moody’s elemzésében.
Más nagy londoni házak szerint az energiahordozó-kereskedelem leállása ugyanakkor Oroszországban még súlyosabb gazdasági válságot okozna.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék (GDP) az idén 12 százalékkal zuhan.
A háznak ugyanakkor szintén van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport.
A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait csütörtökön a Moody’s Investors Service – számolt be az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szub-szuverén oroszországi entitások – köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület – külön osztályzatára vonatkozik.
A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és a devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének.
A Moody’s a csütörtöki visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző „Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.
Erre a besorolásra március elején rontotta a cég az orosz szuverén minősítést az addigi „B3” szintről, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az ukrajnai háború miatt elrendelt nyugati szankciók és az ezek nyomán érvénybe léptetett tőkekorlátozások hatással lesznek a külföldre irányuló fizetésekre, köztük az orosz államadósság-szolgálati kötelezettségek törlesztésére is.
A Moody’s az ukrajnai háború kezdete óta kétszer minősítette le az orosz államadósság-besorolást. A cég március 3-án megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású szuverén osztályzatot, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a minősítést, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartotta.
A Moody’s három nappal később bejelentette, hogy e felülvizsgálat alapján az addigi „B3″ szintről további négy fokozattal a spekulatív sávon belül még mélyebben lévő „Ca”-ra rontotta tovább az orosz osztályzatot.
A hitelminősítő így néhány napon belül tíz fokozattal minősítette vissza Oroszország hosszú futamidejű külső és hazai államadósságának besorolását.
A cég meghatározása szerint a „Ca” minősítés azt jelzi, hogy az ezzel a besorolással nyilvántartott adósságkötelezettségek esetében valószínűleg már bekövetkezett, vagy nagyon közel van a törlesztési csődhelyzet, bár van valamelyes kilátás a kamat- és a tőketartozások behajtására.
A Moody’s osztályzati listáján a „Ca”-nál csak egy rosszabb minősítés létezik, a „C”, amely rendszerint már bekövetkezett törlesztési csődöt és csekély későbbi törlesztési kilátásokat tükröz.
Csütörtökön azonban a Moody’s ezt a rendkívül gyenge orosz adósminőségi besorolást is visszavonta.
Ugyanígy tett a minap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is, közölve, hogy döntését az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott EU-szankciók alapján hozta.
Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.
A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása „C” volt. A hitelminősítő március 8-án rontotta erre a mélyen spekulatív szintre a hosszú futamidejű orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek osztályzatát az addigi „B”-ről, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.
Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta péntek éjjel Ukrajna besorolását a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az orosz invázió nyomán romlik Ukrajna képessége és valószínűleg hajlandósága is adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.
A Moody’s Londonban bejelentette, hogy az eddigi „B3”-ról két fokozattal „Caa2”-re minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát. A cég az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. A Moody’s módszertana alapján az Ukrajnától most megvont „B3” osztályzat is mélyen a spekulatív – vagyis befektetésre nem ajánlott – sávban volt, az új „Caa2” minősítés pedig a Moody’s hivatalos meghatározása szerint már nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket. A „Caa2” besorolás nyolc fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody’s osztályzati metodikája alapján „Baa3”. A Moody’s a héten éppen ezt az alapszintű befektetési államadós-besorolást vonta meg Oroszországtól, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát. A cég az új orosz besorolást szintén további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. Nem sokkal a Moody’s bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az addigi „BBB”-ről szintén egyszerre hat fokozattal „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot. A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak spekulatív szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását. Az ukrán államadós-osztályzat pénteki leminősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet, Ukrajna költségvetési és külső tartalékai javultak a 2014-es katonai konfliktus óta, ez a javulás azonban nem lesz elégséges a likviditási kockázatok teljes mértékű ellensúlyozásához, tekintettel a szűkösebbé váló finanszírozási opciókra, a külföldi befektetők kivonulására és a külső ukrán fizetési pozícióra nehezedő egyre nagyobb nyomásra. A Moody’s számításai szerint az idén 6 milliárd dollár, a következő évtizedben évente 2-6 milliárd dollár – az ukrán hazai össztermék (GDP) 1-4 százalékának megfelelő – ukrán államadósság-hányad törlesztése válik esedékessé. Bár a január végi 27,5 milliárd dolláros ukrán devizatartalék a törlesztési igényeket fedezte, erre a tartalékra is várhatóan egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, éppen olyan időszakban, amikor csökkennek a devizabevételek, szűkülnek az ukrán gazdaság finanszírozási opciói és a hazai valuta tartósan gyengül – áll a Moody’s elemzésében. A hitelminősítő közölte: becslése szerint a külföldi kormányok és a nemzetközi intézmények – köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió – eddig 15 milliárd dollárnyi pénzügyi segélyre vállaltak kötelezettséget.
A Moody’s szerint ez a jelentős nemzetközi pénzügyi támogatás elősegíti a likviditási helyzet erősítését, valószínűtlen azonban, hogy elégséges lesz annak a hatásnak a teljes ellentételezésére, amelyet az orosz invázió gyakorol Ukrajna adósprofiljára. Az elmúlt években a hazai bankok jelentették a fő refinanszírozási forrást, nem valószínű azonban, hogy meglenne a kapacitásuk jelentős további államadósság-kibocsátás felvételére, tekintettel az orosz invázió által az ukrán pénzügyi szektorban okozott felfordulásra, valamint a nagyarányú betétkivonások kockázatára – áll a Moody’s elemzésében. Más nagy londoni házak szerint Ukrajnának már a mostani közvetlen orosz fegyveres támadás előtt is példátlan károkat okozott az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minapi helyzetértékelésében közölte: modellszámításai arra vallanak, hogy a Krím-félsziget orosz annektálásától 2020 végéig eltelt hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár – vagyis a teljes időszakban 280 milliárd dollár – veszteséget szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében – állt a CEBR tanulmányában.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings.
A Moody’s az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.
A Moody’s módszertanában a „Baa3” minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.
Nem sokkal a Moody’s csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody’s-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.
A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.
A Moody’s és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.
A Moody’s a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.
A Moody’s közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére.
A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt.
A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő szerint emellett ha olyan mértékű betétkivonás kezdődik, amely szűkíti a bankrendszer likviditását, az növelheti a pénzügyi szektor stabilitását terhelő kockázatokat és szükségessé teheti a bankrendszer kormányzati megsegítését.
Még tovább fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.
A Moody’s idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody’s várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása is devizára.
Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét – áll a Moody’s csütörtöki elemzésében.
A cég szerint ráadásul a szankciók esetleges még további szigorítása már ezt a fontos devizaforrást is érintheti.
A Fitch Ratings is azzal a véleményével indokolta Oroszország leminősítését, hogy a nemzetközi szankciók súlyossága növelte a makroszintű pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat, hatalmas sokkhatásnak tette ki Oroszország adósminőségi alapmutatóit, és kikezdheti Oroszország hajlandóságát arra, hogy eleget tegyen államadósság-szolgálati kötelezettségeinek.
A Fitch emellett szintén kiemelte, hogy a szankciók maradéktalan betartása hozzáférhetetlenné tenné Oroszország nemzetközi tartalékainak jelentős részét.
A cég adatai szerint Oroszország devizakészleteinek 32 százaléka euróban, 16 százaléka dollárban fekszik, és e készleteknek több mint a fele olyan országokban van, amelyek részesei a szankcióknak.
Az orosz export 55 százalékát dollárban, 29 százalékát euróban számolják el, a szankciók viszont korlátozzák a kereskedelmi fizetések klíringjét is. Ráadásul a kereskedelmi partnerek várhatóan más forrást keresnek majd az eddig Oroszországból importált termékek beszerzéséhez, különösen az energiaszektorban, amelynek exportbevétele tavaly 241 milliárd dollár volt. Ez a teljes orosz exportjövedelem 44 százalékát tette ki – áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A kelet-európai EU-gazdaságok közül a balti köztársaságokat érintené a legérzékenyebben az orosz–ukrán konfliktus esetleges még további elmérgesedése, de az orosz energiahordozó-szállítások magas aránya miatta sérülékenyebb gazdaságok között van Szlovákia, Csehország és Magyarország is – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban bemutatott átfogó térségi szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő 12 oldalas tanulmánya hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a cég alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol nyílt háború kirobbanásával Oroszország és Ukrajna között.
A Moody’s elemzése szerint, ha a feszültség mégis orosz-ukrán fegyveres konfliktussá fajulna, extrém mértékben valószínűtlen, hogy ez átterjedne a szomszédos EU-országokra. A cég valószínűtlennek nevezi az Európába irányuló orosz energiahordozó-szállítások teljes leállását is.
Felminősítette Magyarországot a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, az eddigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Baa2”-re javítva a magyar államadós-osztályzatot.
A Moody’s ezzel egy időben a tavaly szeptember óta érvényben tartott pozitívról stabilra módosította a magyar szuverén besorolás kilátását.
A döntés indoklásában a cég a felminősítés fő tényezői között kiemelte, hogy a növekedés erőteljesen visszalendült az idei év első felében, és ez is erősítette a magyar gazdaság ellenállóképességét.
Mindezt a hatékony költségvetési és monetáris politika is segítette.
A hitelminősítő közölte: megítélése szerint a kilátások – mindenekelőtt a robusztus beruházási lendület miatt – középtávon is erőteljesek.
A cég várakozása szerint a magyar hazai össztermék potenciális növekedése évi 3-4 százalék környékén lesz a következő öt évben.
Felminősítette Szerbia államadósság-kötelezettségeinek besorolását a Moody’s Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a szerb gazdaság viszonylag ellenállóképesnek viszonyult a koronavírus-járvány sokkjával szemben, és szilárdak a középtávú növekedési kilátások – írja az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Ba3”-ról egy fokozattal „Ba2”-re javította Szerbia hosszú távú szuverén besorolását. Az osztályzat kilátása ezzel egy időben pozitívról stabilra módosult.
A Moody’s besorolási módszertanában a „Ba2” adósosztályzat még mindig két fokozattal elmarad a befektetési ajánlású kategória alapszintjét jelentő „Baa3” minősítéstől. Így Szerbia továbbra is a spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – besorolással ellátott államadósok között van a Moody’s osztályzati listáján.
A hitelminősítő a szerb osztályzat javításához fűzött indoklásban mindazonáltal kiemelte, hogy várakozása szerint Szerbia költségvetési mérőszámai a következő években is jobbak lesznek a „Ba” sávban szereplő többi szuverén adóséinál, mivel folytatódnak a költségvetési keretrendszer erősítését célzó reformok, és ezek biztosítják a megfontolt költségvetési politikát.
A Moody’s elemzése szerint az új szerb adósosztályzat stabil kilátása a cég azon várakozását tükrözi, hogy a szerb gazdaság az idén ismét növekedésnek indul, és a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság-ráta 2022-től csökkenni kezd az 58 százalék körüli jelenlegi szintről.
A stabil kilátás emellett azt is tükrözi, hogy a Moody’s megítélése szerint a szerb gazdaság fogékonysága az eseménykockázatokra megfelelően illeszkedik a most megadott „Ba2” szuverén osztályzathoz, és ez elsősorban az alacsony politikai kockázatnak, a korlátozott szuverén likviditási és külső sérülékenységi kockázatoknak, valamint a stabil, az eszközminőség romlásával szemben ellenálló bankrendszernek köszönhető – áll a hitelminősítő pénteki londoni elemzésében.
A Moody’s kiemeli, hogy a szerb hazai össztermék – amely a 2018-2019-es időszakban éves átlagban 4,4 százalékkal nőtt – az előzetes becslés szerint tavaly a koronavírus-sokk közepette is mindössze 1 százalékkal csökkent. Ez kedvező regionális összehasonlításban és a hasonló besorolású szuverén adósok teljesítményével összevetve egyaránt, és mutatja, hogy a szerb gazdaság lendülete milyen robusztus volt a világjárvány elhatalmasodásának kezdetén – áll a Moody’s elemzésében.
Mindemellett az elmúlt években kialakított költségvetési mozgástér átfogó, a tavalyi szerb hazai össztermék hozzávetőleg 12,5 százalékának megfelelő költségvetési válaszlépéseket tett lehetővé – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s közölte: az idei évre már 4,7 százalékos növekedést vár a szerb gazdaságban. A cég szerint ennek fő hajtóerői között lesz a viszonylag gyors szerbiai oltási kampány hatására normalizálódó gazdasági aktivitás.
Leminősítette Nagy-Britannia államadós-besorolását pénteken a Moody’s Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) tovább rontotta a brit gazdaság egyébként is gyengülő szerkezeti dinamikáját.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Aa2”-ről egy fokozattal „Aa3”-ra rontotta a hosszú futamidejű brit államadósság-kötelezettségek osztályzatát. A besorolás kilátása az eddigi negatívról stabilra módosult. A döntéshez fűzött indoklásában a Moody’s kiemelte, hogy Nagy-Britannia gazdasági ereje tovább gyengült a 2017 szeptemberében végrehajtott előző leminősítés óta, a gazdaság növekedési üteme számottevően elmarad a várakozásoktól, és ez valószínűleg a jövőben is így marad.
A cég szerint emellett tovább gyengítette az egyébként is negatív hosszú távú gazdaságszerkezeti dinamikát Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, valamint az, hogy London nem tudott olyan kereskedelmi megállapodást elérni az EU-val, amely az uniós tagsággal összemérhető előnyökkel járna. Ha sikerülne is megállapodásra jutni egy kereskedelmi szerződésről, az valószínűleg szűk kiterjedésű lenne, és emiatt a Brexit a jövőben is lefelé ható nyomást gyakorol majd a magánszektorbeli beruházásokra és a gazdaság egészének növekedésére – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Moody’s várakozása szerint a növekedési kilátásokat valószínűleg a koronavírus-járvány által a brit gazdaságon ütött sebek is károsítják. A cég szerint egy ideig még bizonytalan lesz, hogy a koronavírus-sokknak milyen szerkezeti hatásai lesznek, de az már a beruházásokra és a foglalkoztatásra gyakorolt eddigi hatásokból is valószínűsíthető, hogy a gazdasági sebek egy része tartósan megmaradhat.
A Moody’s közölte: becslései szerint a brit gazdaság legutóbbi csúcsteljesítménye és a jelenlegi recesszió mélypontja közötti visszaesés meredekebb ívű lesz, mint a húsz legnagyobb globális erőcentrum csoportjának (G20) bármelyik más gazdaságában, elsősorban azért, mert a nagy-britanniai járvány súlyosabb, mint a többi G20-országban, emellett a brit gazdaság teljesítménye a szolgáltatási szektor aktivitásától függ, ez pedig magasabb szintű humán kapcsolati interaktivitást igényel.
A koronavírus-járványt a brit gazdaság már eddig is súlyosan megszenvedte: a végleges adatok szerint az idei második negyedévben 19,8 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék (GDP) az első három hónaphoz viszonyítva. Ez példátlan mértékű visszaesés azóta, hogy 1955-ben megkezdődött a negyedéves összevetésű GDP-adatok rendszeres közlése Nagy-Britanniában.
A júniussal zárult három hónap ráadásul a második olyan negyedév volt egymás után, amelyben visszaesett a brit gazdaság teljesítménye, az idei első naptári negyedévben ugyanis 2,5 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék. Ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság hivatalosan is recesszióban van, mivel a konszenzusos meghatározás szerint egy gazdaság akkor kerül technikai recesszióba, ha teljesítménye két egymást követő negyedévben csökken. Mindeközben a brit közfinanszírozási dinamika is példátlan ütemben romlik.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi havi összegzésében kimutatta, hogy augusztus végén a nettó államadósság-állomány 2023,9 milliárd font (815 ezer milliárd forint) volt. Ez a brit hazai össztermék 101,9 százalékának megfelelő államadósság-ráta, ami hat évtizede nem mért csúcs.
