Az angol Christine McCulloch 1997-ben vásárolt fiának, Adamnek egy példányt a Harry Potter és a bölcsek köve című könyvből. Amikor 10 fontért megvette a stratford-upon-avoni könyvesboltban, nem is gondolta, hogy 30 évvel később rengeteget fog érni.
A könyvet hosszú éveken át otthon a lépcső alatti szekrényben tartották – pont úgy, ahogy Harry Potter élt a könyv és a filmsorozat történetében. 2020-ban a család rájött, hogy egy ritka első kiadású példány birtokában vannak. Eleinte kételkedtek benne, de végül hitelesíttették a könyv valódiságát – írja a Markíza.
Szerdán egy ritka könyvek árverését tartották Lichfieldben. A Hansons Auctioneers aukciósház a példányt azon mindössze 500 keménytáblás kötet egyikének nyilvánította, amelyek az első kiadásban jelentek meg.
A könyv becsült értéke 30 ezer és 50 ezer font között mozgott, végül 45 ezer fontért kelt el (beleértve a vásárlási prémiumot is). A család 36 ezer fontot kapott a könyvért.
A kötet természetesen már nincs eredeti állapotában. Adam többször is elolvasta, így látszik rajta, hogy elhasználódott.
A brit kormány bejelentette, hogy további 30 orosz tartályhajó ellen vezet be szankciót, amelyek nyersolajat és olajpárlatokat szállítanak, megkerülve a nyugati korlátozásokat. Ez a lépés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja az orosz árnyékflotta tevékenységének megakadályozása, amely a nyugati szankciók megkerülésével próbálja fenntartani az orosz olajexportot – írja a Reuters.
A nyersolajat és olajpárlatokat szállító orosz árnyékflotta részét képező tartályhajók újabb csoportjára elrendelt szankciók már a hajóknak biztosítási szolgáltatást nyújtó két cégre – AlfaStrakhovanie és VSK – is kiterjednek.
Az árnyékflotta megnevezés alatt az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő hajókat értik, amelyek az elmúlt egy évben 4,3 milliárd dollár értékű nyersolajat és olajtermékeket szállítottak.
A nyersolaj mellett a listán szereplő olajpárlat a kőolaj finomítása során keletkező termékek gyűjtőneve. A finomítási folyamat során a nyers kőolajat eltérő hőmérsékleteken desztillálják, így különböző forráspontú anyagcsoportokat kapunk, egyszerűbben: benzint, kerozint, dízelt stb.
David Lammy külügyminiszter közleményében hangsúlyozta, hogy a szankciók célja, hogy megakadályozzák az orosz olajbevételek háborús finanszírozásra történő felhasználását. Továbbá kiemelte, hogy ez a legnagyobb ilyen jellegű brit szankciócsomag az orosz „árnyékflotta” ellen az ukrajnai háború kitörése óta.
A most bejelentett szankciókkal együtt eddig 73 orosz tartályhajó ellen rendelt el hasonló intézkedéseket a brit kormány, ami alapján az érintett hajók
Nem térhetnek be nagy-britanniai kikötőkbe, feltartóztathatók, adott esetben kikötésre vagy menetirányváltásra utasíthatók.
Nem vehetők fel a brit tengerhajózási nyilvántartásba, vagy ha már szerepelnek ebben a regiszterben, akkor törlik bejegyzésüket.
A brit Elmbridge város hatóságai havi 600 font összegű anyagi segítséget ajánlanak azoknak a családoknak, akik önként vállalták, hogy menedéket nyújtanak az ukrán menekülteknek, számolt be a BBC közszolgálati műsorszolgáltató.
Újságírók elmondása szerint a havi 600 font összegű pénzügyi támogatási kezdeményezés célja, hogy támogassák azon családokat, akik magas költségekkel szembesültek. Megjegyezték, hogy a program 2022 márciusi kezdete óta több mint 300 elmbridge-i háztartás csaknem 600 ukránon segített.
Az újságírók azt írták, jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak azokra a családokra, illetve emberekre, akik már a városban élnek, de új menedékhelyre kell költözniük.
Jeanne Tweedy, az ElmbridgeCAN helyi jótékonysági szervezet társigazgatója hangsúlyozta, hogy a pénzügyi segítség azért fontos, mert segít ellensúlyozni a menekültek eltartásának költségeit.
„Az emberek nem a pénzért teszik, de a növekvő számlák és költségek, ha plusz még egy személy van a házban, nagyon fontossá teszik ezt a támogatást” – mondja.
A BBC hozzátette, a 2016-ban a szíriai menekültek megsegítésére létrehozott ElmbridgeCAN szervezet aktívan támogatja az ukránok integrációját a helyi közösségbe.
A brit BAE Systems vállalat 25 millió font értékű tüzérségi eszközöket gyártóüzemet nyit Sheffieldben, hogy támogassa az ukrán haderőket az Oroszország elleni harcban.
Az üzem jövőre kezdi meg az M777 tarackok gyártását, és ezzel 50 munkahelyet teremt. A határozat visszavonja a brit tüzérségi termelés korábbi csökkentését, mivel az ukrajnai háború új keresletet generált a fegyver iránt.
Az M777 tarackok megbízhatóságuk és mobilitásuk miatt népszerűek az ukrán honvédek körében.
Számos tarack, amelyet az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából szállítottak Ukrajnába, korszerűsítésre vagy javításra szorul. Ez több millió dolláros szerződésekhez vezetett a BAE-vel pótalkatrészek gyártására és javítására. Ezenkívül a Pentagon 50 millió dollárt különített el a tüzérség titán alváza gyártásának újrakezdésére.
John Borton, a BAE fegyverrendszerek brit részlegének igazgatója az ukrajnai intenzív fegyverhasználatot ismertetve elmondta: „Mindennek megvan a műszaki élettartama, és az általunk tapasztalt használat intenzitása miatt közeledünk egy olyan határhoz, amelyet korábban nem láttunk”.
Ismertető: A BAE Systems egy brit védelmi vállalat, amely Európa legnagyobb katonai vállalkozója. Lőszert és tüzérségi rendszereket gyárt, többek között az Ukrajnába induló szállítmányokba.
Több mint 40 milliárd font éves többletbevételt irányoz elő adó- és járulékemelések révén a brit pénzügyminiszter által szerdán beterjesztett költségvetési tervezet.
Rachel Reeves, aki a londoni alsóházban ismertette a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány első költségvetési indítványát, úgy fogalmazott: nem szabad alábecsülni az előző, konzervatív párti kormánytól örökölt közfinanszírozási helyzet súlyosságát.
Reeves már a választások után nem sokkal bejelentette, hogy a 14 évi kormányzás után ellenzékbe került konzervatívok 22 milliárd font fedezetlen közfinanszírozási köztelezettségekkel adták át az államkasszát, és ezért hatalmas mértékben emelni kell a költségvetés bevételeit.
A szerdán ismertetett, a piacokon és az elemzői közösségen belül feszült figyelemmel várt költségvetési tervezet éves átlagban 41,1 milliárd font adó- és járulékemelést tartalmaz a 2029–2030-ig terjedő előrejelzési időszakra.
A bevételnövelő intézkedéscsomag legnagyobb egyedi eleme a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítás 1,2 százalékpontos emelése.
A kormány egyedül ettől a lépéstől évi 25 milliárd font többletbevételt vár a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az értékpapírforgalmazás nyereségére kivetett tőkejövedelmi adó 20 százalékról 24 százalékra emelkedik, a dohánytermékek jövedéki illetéke az aktuális inflációs ütemet 2 százalékponttal meghaladó mértékben növekszik.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is leszögezte, hogy a költségvetésben „fájdalmas” intézkedésekre lesz szükség a konzervatív párti kormánytól örökölt több tízmilliárd fontos finanszírozási hiány felszámolására.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi kimutatása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta 100 százalék közvetlen közelében jár. Az ONS hangsúlyozta, hogy legutóbb az 1960-as évek elején volt hasonló szinteken a közfinanszírozási szektor adósságterhe.
A brit kormány számára hivatalos makrogazdasági és közfinanszírozási előrejelzéseket készítő független elemzőműhely (Office for Budget Responsibility, OBR) nemrégiben összeállított, modellszámításokra alapuló tanulmányában közölte: ha nem történik jelentős korrekció az államháztartási politikában, a GDP-arányos brit államadósságráta a következő évtized végéig 274 százalékra, az utána következő időszakban 300 százalék fölé emelkedne.
Nagy-Britannia 2,26 milliárd font (mintegy 2,93 milliárd dollár) hitelt nyújt Ukrajnának, amelynek a visszafizetése Oroszország befagyasztott eszközeiből származó bevételek terhére történik majd – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a brit kormány honlapjára hivatkozva
A jelentés szerint a Nagy-Britanniától kapott kölcsön Ukrajna katonai kiadásainak költségvetési támogatására szolgál. A célja, hogy az ország pénzt fektessen be kulcsfontosságú felszerelésekbe, hogy támogassa a háborús erőfeszítéseket. Légvédelemről, tüzérségről és „szélesebb körű felszerelés-támogatásról” van szó. Ezen túlmenően az hitele a Nagy-Britannia által Ukrajnának nyújtott évi 3 milliárd font katonai segélyen felül vannak.
A brit kormány honlapja hangsúlyozta, hogy 2,26 milliárd fontnyi új támogatás a G7 Ukrajna rendkívüli bevételgyorsítási programjához való hozzájárulás, amelynek keretében a G7-országok 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteire. A brit kormány ismét hangsúlyozta, hogy a hitelt a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség terhére fizetik majd vissza.
Tartós negatív hatást jelent a kilépés a kétoldalú kereskedelmi forgalomra az EU-val. Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz.
A Brexit mélyreható és tartós negatív hatással van az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti áruforgalomra, amely az angliai Aston Egyetem kutatóinak becslése szerint 2021 és 2023 között 17 százalékkal volt alacsonyabb ahhoz képest, amilyen akkor lehetett volna, ha az ország a közösség tagja marad.
A frissen nyilvánosságra hozott tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy milyen gazdasági károkat okozott Nagy-Britannia kilépése a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából. Kiderül belőle az is, hogy a negatív hatások idővel egyre erőteljesebbek, hiszen 2023-ban nagyobb volt a visszaesés a brit exportban, mint a megelőző években.
„Ez nem csupán átmeneti, rövid távú zavarról árulkodik az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, hanem mélyebb strukturális változásokról, amelyek valószínűleg tartósan fennmaradnak” – idézte a CNN internetes oldala a tanulmányt.
A 2016-os népszavazást követően, 2020. december 24-én zárult le a Brexit, amikor a két fél végül megállapodott a kereskedelmi kapcsolatokról.
Kihívás az új kormány számára
A tanulmány megállapításai alapján nyilvánvaló, mekkora kihívás ez a munkáspárti kormány azon törekvéseire, hogy beindítsa a gazdasági növekedést, amely a legfőbb prioritása. Ez lesz a jövő hónapban bemutatandó költségvetés első számú célkitűzése is.
Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz, ami pedig segítene a célja elérésében.
Az EU fontosságát Nagy-Britannia szempontjából pontosan megmutatják a számok: az export adja a GDP majdnem egyharmadát, a brit árukivitel 48 százaléka pedig a 27 tagállamba irányul.
Egész ágazatok estek ki
A jelentés szerint azonban meredeken csökkent az EU-ba exportált brit áruk választéka, és az olyan ágazatokban, mint az élelmiszeripar és a ruhaipar, a kisvállalkozások a megnövekedett költségek és a bürokrácia miatt egyszerűen felhagynak a kivitellel.
A tanulmány vezető szerzője, Jun Du közgazdászprofesszor szerint a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás „jelentős akadályokat vezetett be” az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelembe.
A kapcsolatok javítása érdekében a kutatók azt javasolják a kormánynak, hogy helyezze előtérbe az „ágazatspecifikus” megállapodásokat olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, egyszerűsítse a vámeljárásokat a digitális technológia segítségével, és biztosítsa a szabályozás szorosabb összehangolását az EU-val.
Sürgős politikai beavatkozások nélkül az Egyesült Királyság gazdasági pozíciója és a világpiacon elfoglalt helye tovább gyengül – figyelmeztetett Du.
Gazdaságilag nem érte meg
A számok alapján eddig is nyilvánvaló volt, hogy gazdasági szempontból nem érte meg a Brexit. A UK in a Changing Europe nevű akadémiai kutatóintézet becslése szerint a Brexit a 2016-os népszavazás és tavaly július között a 2–4 százalékkal zsugorította a brit GDP-t.
A kormány számára gazdasági előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) szerint pedig hosszú távon az új kereskedelmi kapcsolat várhatóan 4 százalékkal csökkenti Nagy-Britannia kibocsátását ahhoz képest, mint ha az ország az EU-ban maradt volna.
A Financial Times emlékeztetett, hogy az Aston University kutatása a Resolution Foundation közgazdászainak munkájára épül, akik arra figyelmeztettek, hogy a Brexit kiszorítja az Egyesült Királyságot az uniós ellátási láncokkal való integrációtól függő, magasabb termelékenységű gyártási tevékenységekből.
Sophie Hale, az intézet vezető közgazdásza szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági károk még messze nem tetőztek, bár nem világos, hogy a visszaesés mekkora részét okozza az új kereskedelmi megállapodásokra való átállás, illetve az uniós szabályozástól való eltérés.
„Akárhogy is, egyértelmű, hogy a Munkáspártnak sürgősen cselekednie kell, hogy megakadályozza a további romlást, és megvédje az Egyesült Királyság gazdasági érdekeit” – jelentette ki.
Miután a győztes munkáspárti kormány megerősítette, hogy felfüggeszti a külföldi lakcímmel rendelkező britek nagyvonalú adókedvezményét, megugrott azoknak a száma, akik az Egyesült Királyság elhagyására készülnek.
A jelenségre a pénzügyi tanácsadók figyeltek fel elsőként. Egyikük elmondta: öt ügyfele máris elköltözött az országból, tíz pedig tervbe vette. Ha a pénzügyminiszter – Nagy-Britanniában kancellárnak hívják – a korábbi ígéretekkel összhangban ősszel tényleg megemeli a tőkenyereség-adót, a The Telegraph által idézett David Lesperance szerint „nagyon megnövekszik” azoknak a száma, akik elköltöznek az Egyesült Királyságból.
A tehetősek számára a brexitnél is komolyabb kockázatot jelent egy baloldali kormány – ez már 2019-ben is bebizonyosodott.
„Perceken belül” elviszik a pénzüket Nagy-Britanniából a szupergazdagok, ha a baloldali Jeremy Corbyn nyeri a választást – írta az Index. A Munkáspárt akkori vezetője már többször bejelentette: ha ő alakít kormányt, akkor megadóztatja a legnagyobb vagyonokat.
A leggazdagabb családok ügyvédjei és könyvelői öt éve rengeteg telefont kaptak milliomos és milliárdos ügyfeleiktől, akik amiatt pánikoltak: mi lesz, ha a baloldal nyeri a választást. Ez akkor nem következett be, az idén, július elején azonban a Munkáspárt történelmi győzelmet aratott a konzervatívok felett.
Rachel Reeves kancellár már korábban megerősítette, hogy adót kell emelnie az államháztartás rendbetétele érdekében, a tőkenyereség-adó pedig az egyik lehetséges eszköz.
Emellett kilátásba helyezték az úgynevezett non-dom rendszer eltörlését is.
A non domiciledből rövidített non-dom azokra a britekre utal, akiknek adózási szempontból állandó lakóhelye az Egyesült Királyságon kívül van. Kizárólag az adózási státuszt jelzi, és semmi köze az állampolgársághoz, letelepedési vagy tartózkodási engedélyhez – bár ezek a tényezők is befolyásolhatják.
Rishi Sunak felesége is élvezte az adókedvezmény előnyeit
A non-dom kizárólag az Egyesült Királyságban keresett pénze után adózott az Egyesült Királyságban. Nem kellett adót fizetnie másutt szerzett jövedelme után. Következésképpen a gazdagok számára egy lényeges és legális megtakarítási lehetőséget jelentett, ha lakhelyükként egy, a britnél alacsonyabb adózású országot jelöltek meg.
Az egyik legismertebb non-dom Akshata Murty, Rishi Sunak volt miniszterelnök felesége volt – emlékeztetett a BBC.
Miután kiderült adózási státusza, a brit „First Lady” ígéretet tett, hogy külföldön szerzett jövedelmei után is az Egyesült Királyságban fog adózni.
A Munkáspárt már két évvel a választások előtt felfedte, hogy megszünteti a non-dom adózási rendszert. Idén márciusban az akkori konzervatív kancellár, Jeremy Hunt is bejelentette, hogy a kedvezményes adóztatást fokozatosan kivezetik a gyakorlatból.
Rachel Reeves egyébként arra számít, hogy a non-dom felszámolásával 2,6 milliárd fonttal gyarapíthatja a költségvetés bevételi tételeit.
A gazdagok számára vonzó olasz adóztatás
Egy másik brit adótanácsadó is megerősítette, hogy cégéhez az utóbbi időben szinte kizárólag csak azok fordulnak, akik az Egyesült Királyság elhagyását vették a fejükbe.
Mark Davies szerint az „exodus” azt sugallja, hogy a Munkáspárt a magániskolák, a non-dom rendszer és magántőke elleni adótámadása kevésbé teszi vonzóvá az Egyesült Királyságot a szupergazdagok számára.
Az idén eddig rekordszámú, 9500 milliomos költözött el Nagy-Britanniából, szemben a tavalyi, egész évben mért 4200-zal – legalábbis a Henley & Partners tanácsadó iroda kutatása szerint.
Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben vonzza az indiai, közel-keleti, orosz és brit milliomosokat.
Egyre többen költöznek Olaszországba is, miután belengették a non-dom felszámolását – közölte Nicola Saccardo, egy ügyvédi iroda munkatársa.
Olaszország ugyanis 2017-ben átalányadót vezetett be, amely alapján a gazdagok évi csupán százezer euró adót fizetnek Olaszországon kívül szerzett bevételük után – annak nagyságától függetlenül.
Ukrajna sorozatgyártásba kezdett: saját, nagy hatótávolságú csapásmérő drónokat gyárt. Jelenleg több mint 1000 km távolságból támadják az ellenséges stratégiai célpontokat.
A hírt Herman Szmetanyin, az Ukroboronprom vezérigazgatója közölte.
„Jelentős mértékben hozzájárultak vállalkozásaink, amelyek szoros együttműködést alakítottak ki magánszemélyekkel, és segítették őket a termelés növelésében” – mondta az Ukroboronprom vezérigazgatója.
Azt is hozzátette, hogy nem szabad alábecsülni az ellenséget, különösen egy „olyan hatalmasat, mint Oroszország”.
„Innovatívabbak lettünk. Oroszország hatalmas erőforrásokkal és szupererős iparággal rendelkezik, így nincs értelme vakon másolni a megközelítését. Kénytelenek vagyunk rugalmasabbak és találékonyabbak lenni. Idővel Dávid rájött, hogy Góliát saját módszereivel harcolni rossz ötlet. Ennek eredményeként azt a fegyvert választotta, amely győzelmet hozhat, és ügyesen is használta” – tette hozzá Szmetanyin.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormányt.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszközök gyártására jelentkezhetnek.
A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkapacitási koalíció” keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.
A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok.
A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.
A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.
A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.
A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására.
Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.
London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.