A német hatóságok közel 250 000 euró készpénzt foglaltak le egy kriptovaluta ATM-eket érintő országos művelet során.
Ez áll az ország pénzügyi szabályozó hatósága, a BaFin közleményében – írja a Reuters.
A hatóság tájékoztatása szerint a hatóságok 13 olyan ATM-et foglaltak le, amelyek a szükséges engedélyek nélkül működtek, „a pénzmosás kockázatát teremtve”.
A közlemény szerint az ATM-eket bitcoinok és más kriptovaluták kereskedelmére használták, és 35 különböző helyen voltak elhelyezve.
A BaFin a bűnüldöző hatóságokkal és a német Bundesbankkal közösen hajtotta végre az akciót.
A kereslet visszaesése miatt krónikus kihasználatlansággal küzdenek a német autógyárak, s a helyzet tavaly óta nem változott: a kapacitások egyharmadára gyakorlatilag nincs szükség. Az elektromos átállás is betette a kaput, egyedül a kurrens, luxuskivitelű autókat összeszerelő üzemekben folyamatos a munka.
A német autógyártás éppenséggel nem a legintenzívebb időszakát éli, mind a termelési adatok, mind az értékesítési darabszámok szomorú képet festenek Európa vezető gazdaságában zajló folyamatokról, amely nagyban meghatározza a magyar ipar teljesítményét is. A Markline adatszolgáltató statisztikájából kiderül, hogy a beépített teljes, 6,2 millió darabos kapacitásnak tavaly mindössze a kétharmadára volt szükség a piaci kereslet kielégítéséhez.
A helyben legyártott 4,1 millió darabos mennyiség természetesen csak egy része a német autógyártók éves kibocsátásának, hiszen az alacsonyabb anyag-, energia- és munkaerőköltségek miatt gyártásukat túlnyomórészt már rég kiszervezték külföldi összeszerelő üzemeikbe, többek között Magyarországra.
Német autógyártás: valami félrement
A Die Welt által szemlézett tavalyi adatok szerint az egyes vállalatok között is hatalmas különbségek mutatkoznak. Általánosságban megállapítható, hogy a magasabb ár- és minőségi színvonalat képviselő német márkák gyártásánál különösebb gond nem volt, némely luxusautó-modellt gyártó üzemben pedig egyenesen felpörgött a termelés.
Példa erre, hogy a Porsche stuttgarti gyára csaknem 100 százalékon teljesített, az Audi Ingolstadtban és a BMW Münchenben 90 százalék körüli kihasználtságról számolt be. Az üdítő kivételeket is beszámítva a Volkswagen, a BMW és a Mercedes németországi üzemei tavaly átlagosan csak valamivel több mint kétharmados kapacitással mentek.
(Csak a BMW kilenc üzemmel rendelkezik német földön.) Még rosszabb mutatókkal rendelkezik a Stellantishoz tartozó Opel eisenachi gyára, illetve a Ford kölni üzemegysége, előbbi átlagosan közel 30, utóbbi 33 százalékkal pöfögte végig a 2023-as évet.
Az Opel első számú, rüsselsheimi bázisa ezzel szemben 60 százalékot ért el. Más nagy telephelyek csak körülbelül fél kapacitással működtek, köztük a VW és a Mercedes-Benz fő üzemei Wolfsburgban és Sindelfingenben. A Berlin melletti Grünheide-ben található, 2022-ben felavatott Tesla-gyár szintén csak 51 százalékon teljesített első teljes évében.
A vállalatok reakciója az időszakos bezárás és a munkaidő rövidítése mellett egyes üzemeikben a harmadik műszak beszüntetése volt, a Volkswagen például emellett voksolt, így az éjszakai műszakpótlékot is meg tudták spórolni.
Az Audi is leépítéseken gondolkodik, igaz, az erős német szakszervezeti ellenállásra is gondolva első körben a Brüsszel melletti elektromosautó-gyártó üzemére tenne lakatot, de végső döntés ebben még nem született.
Takaréklángon az elektromos átállás
Az elektromos átállásban vakon bízó és emiatt előre szaladó gyártók most bajban vannak, a sebtiben kiépített kapacitások a kereslet váratlan visszaesésével nem kalkuláltak, márpedig ez következett be. Jó példa erre a Tesla mélyrepülése, amely a teljes európai piacot Németországból látja le a Model Y crossoverével.
Egyelőre a Tesla is jegeli a grünheidei Gigafactory bővítési terveit, noha azokhoz az előzetes engedélyeket a napokban megkapta. André Thierig gyárigazgató szerint akkor vágnak majd bele a fejlesztésbe, ha a villanyautó-kereslet stabil növekedésnek indul, s mivel a mélypontot az idei évre datálják, innentől a helyzet csak javulhat.
Legalábbis ebben reménykednek, s abban, hogy a jobb kormányos Teslák helyi sorozatgyártásának beindulásával a brit és az ír piac is megnyílik előttük. A jobb kormányos Teslák összeszerelését áprilisban kezdték meg, egyelőre az indiai piacra szállítanak belőlük.
A kereslet nő, növöget, de nem eléggé
A kontinens legnagyobb felvevőpiacán az értékesítések sem eget rengető módon alakulnak. A magas infláció miatt elhalasztott vásárlásokat most kezdik bepótolni, az eladások az első félévben 5,4 százalékos éves alapú bővülést jeleznek, összesen 1 471 641 autót adtak el Németországban.
A tisztán elektromos autók kereslete 16,4 százalékkal, 184 125 darabra esett vissza, az elektromos hibridek viszont taroltak, 12,3 százalékos növekedéssel és 363 966 darabbal 25 százalékos részt hasítottak ki a teljes forgalomból. A tölthető, plug-in hibridek 13,3 százalékos növekedési dinamikája tetszetősebb, de a 89 549 darabos mennyiség így is csak a negyede az eladott „sima hibridekének”.
A Marklines az idei első félév németországi gyártási adatait is publikálta a honlapján. A vállalatok összesen 2 199 247 személyautót és kishaszonjárművet gyártottak, utóbbi kategóriában csak a Mercedes és a Volkswagen volt érdekelt, együtt 100 353 járművel.
„Félútnál” tehát a 2023-as teljesítmény 53,6 százalékánál járnak, azaz a jelenlegi tempót feltételezve némi bővüléssel zárják 2024-et, ám ettől az alapprobléma nem változik: a kihasználatlan kapacitások durván egyharmados arányával mielőbb valamit kezdeniük kell.
A beszállítókon is csattan az ostor
Az autóipari beszállítók egyik legnagyobbikaként ismert német Continental csoport erős második negyedévet zárt, ám borúsan látja a jövőt: eladásai beszűkülését vetíti előre.
A hazánkban is gyártóbázisokkal rendelkező csoport három ága
abroncsgyártás,
autóalkatrész-gyártás
és ipari megoldások (ContiTech) közül
a kereslet visszaesésével küzdő járműipari üzletággal vannak súlyos problémák,
amelyeket átszervezésekkel, leépítésekkel és költségcsökkentésekkel próbálnak rendezni, majd leválasztva a csoportról önálló útjára indítani. E téren jól állnak, erről tanúskodik a Continental ma publikált második negyedéves gyorsjelentése, amelyben az autóipari marzs –0,5 százalékról 2,4 százalékra történt irányváltásán örvendeznek.
A munka beérni látszik, a környezet azonban továbbra sem optimális a cégcsoport számára: az autógyártás visszaesésével lefelé, 44-ről 42,5 milliárd euróra húzták le éves bevételtervük felső határát, az autóipari részleg év végére várt üzemi marzsát fél százalékponttal lejjebb, a 2,5-3,5 százalékos tartományba vitték.
Csoportszinten 44 százalékkal magasabb, 544 millió eurós üzemi nyereséggel zárták a második negyedévet, az összforgalom kereken 10 milliárd euró volt, ez 4,1 százalékos visszaesés.
A Continental-csoport üzemi marzsa 4,8 százalékról 7 százalékra nőtt, ezt és a világszerte százezer főnek munkát adó autóipari üzletág magára találását 5,3 százalékos árfolyam-erősödéssel ünnepelték meg a befektetők a frankfurti tőzsdén.
A német kormány azt tervezi, hogy hónapok óta tartó vitát követően jóváhagyja a 2025-ös költségvetést, remélve, hogy az erőteljes gazdasági fellendülés segít lefedni a tervezett kiadások és bevételek közötti 17 milliárd eurós különbséget – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint euróövezet legnagyobb gazdasága elkerülte a recessziót az év elején, de a növekedés lassabb volt a vártnál, és a német kormány Nagy-Britanniához és Franciaországhoz hasonlóan azon fáradozik, hogy betömje a költségvetési lyukat. A jövő évi költségvetés kevésbé lesz bőkezű Ukrajnával: a kormány a 2024-es, mintegy 8 milliárd euróról 4 milliárd euróra csökkenti a Kijevnek szánt katonai segélyt – derül ki a hírügynökség által megismert költségvetési tervezetből.
A 2025-ös költségvetés középtávú pénzügyi tervezést tartalmaz 2028-ig, amikor is a NATO minimális kiadási céljainak teljesítéséhez szükséges Különleges Fegyveres Erők Alap kimerül. Néhány nappal azután, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, Olaf Scholz kancellár bejelentette a Zeitenwende-t (németül – történelmi fordulópont), amely egy 100 milliárd eurós speciális alap létrehozását foglalja magában a hadsereg modernizálására és a NATO védelmi kiadási referenciaértékének teljesítésére, ami a bruttó hazai termék 2%-ának felel meg.
2028-ban a rendes költségvetésben 39 milliárd eurós hiány lesz, a NATO céljának megvalósításához pedig külön alap nélkül 28 milliárd euróra lesz szükség – közölték pénzügyminisztériumi források. A források szerint 2026-ban és 2027-ben 13 milliárd eurós finanszírozási hiány lesz.
A háború alatt Németország 120 rakomány humanitárius segélyt adott át Ukrajnának az energiaszektor számára.
Németország 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna Energiatámogatási Alapjához. Így az ország alaphoz való hozzájárulásának teljes összege több mint 275 millió euró lesz. Erről az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
„Ez a szponzorok legnagyobb hozzájárulása az alaphoz, amelyben eddig több mint 545 millió euró gyűlt össze” – áll az üzenetben.
A sajtószolgálat szerint Németország 2022 márciusa óta 120 rakományt szállított Ukrajnába az energiaszektornak szánt humanitárius segélyszállítmányból, amelyek össztömege meghaladja az 1670 tonnát. Főként transzformátorokról, generátorokról, kábelekről, felsővezetékek szerelvényeiről és a helyreállítási munkák elvégzéséhez szükséges egyéb berendezésekről van szó.
Az ukrán Energiatámogatási Alapot 2022 tavaszán hozták létre. Az elmúlt hetekben Ausztrália, Nagy-Britannia, Ausztria, Svédország, Izland és Észtország is hozzájárult az alaphoz, vagy bejelentette hozzájárulási szándékát.
A berlini Ukrajna Újjáépítéséről szóló Konferencián a német kormány új, mintegy 100 millió eurós támogatást ígért Kijevnek az egészségügyi programokra.
Ebből 65 millió eurót mentálhigiénés és pszichoszociális támogatásra, 12 millió eurót kórházi partnerségi projektekre, 20 millió eurót pedig nőkkel foglalkozó egészségügyi intézményekre irányoznak elő.
Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter rámutatott: Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nem korlátozódik arra, hogy sok emberéletet követel és számtalan embert megnyomorít.
„Az állandó szenvedés, a szeretteink elvesztése és a drámai élmények egész nemzedékeket traumatizálnak” – magyarázta a támogatás szükségességét, különösen a mentális szférában.
A kormánytisztviselő olyan ukrajnai gyerekek példáját hozta fel, akiknek első emlékei a robbantásokhoz kötődnek.
Svenja Schulze, a német kormány gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztere szorgalmazta, hogy a jövőben az Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott segélyeket a német szövetségi költségvetés mellett külön alapba vonják össze – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Tagesschau tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Schulze úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek nem felelhetnek meg a szövetségi költségvetés éves kialakítása elveinek, mindenekelőtt, ha annak volumene meghaladja a szokásos költségvetést. „A kötelezettségvállalásainknak megbízhatóbbaknak kell lenniük” – hangsúlyozta.
A médium megjegyezte, hogy Schulze Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját képviseli. Ugyanakkor Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt pénzügyminisztere jelenleg nem hajlandó külön alapot létrehozni a 2025-ös költségvetésen kívül.
Németország ellenzi az Európai Unió azon törekvéseit, hogy lezárják azt a kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy a csúcskategóriás áruk, köztük a luxusautók Fehéroroszországon keresztül juthassanak el Oroszországba – mondta négy uniós diplomata a Politicónak.
Berlin és Párizs arra kényszeríti Brüsszelt, hogy mérlegelje: kettéválasszák-e az Oroszország elleni 14. szankciócsomagot a Fehéroroszország elleni hasonló intézkedésektől – mondta három diplomata. A kérdés azért került napirendre, mert nagyban folynak az előkészületek a G7-országok júliusi csúcstalálkozójára, amelyen a további szankciókat vitatják meg.
Az EU szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot, még mielőtt Moszkva megtámadta Ukrajnát, és megbüntette Minszket a 2020-as elnökválasztás miatt. Ám a Minszk elleni szankciók nem olyan nagy horderejűek, mint a Moszkva ellen azóta bevezetett intézkedések, így megvan a lehetőség arra, hogy az oroszok Fehéroroszországon keresztül kerüljék meg a brüsszeli szankciókat.
Nevetséges, hogy gyenge intézkedéseket teszünk Fehéroroszországgal szemben, miközben tudjuk, hogy az áruk Minszken keresztül érkeznek Moszkvába – mondta az egyik EU-diplomata a brüsszeli lapnak.
A csúcskategóriás Mercedes autók abszolút státuszszimbólumnak számítanak minden önmagát valamire is tartó orosz oligarcha vagy apparatcsik számára.
Módosult a német álláspont, Berlin immár hajlandó támogatni az amerikai tervet, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordítsák – értesült a Bloomberg. A németek beleegyezése a portál szerint kulcsfontosságú, és közelebb vihet ahhoz, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül biztosítsák a támogatást Kijevnek.
A kérdés nagy súllyal szerepel majd a legfejlettebb ipari államok, a G7 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtökön kezdődő egyeztetésén az olaszországi Stresában.
Német illetékesek azonban nem számítanak végső megegyezésre a G7 június 13. és 15. között tartandó csúcstalálkozója előtt, valamint arra sem, hogy az intézkedés még az idén életbe lépjen.
A tét Ukrajna pénzügyi életképessége
A tét az ukrán kormány pénzügyi életképességének fenntartása jövőre és azon túl is. Egyelőre semmi jele, hogy csillapodnának a harcok, ellenkezőleg, az orosz offenzíva eredményeként újabb területeket foglalnak el. Ukrajna leghűségesebb támogatói ezért szeretnének középtávú finanszírozást biztosítani Kijevnek, és egyúttal üzenetet küldeni Moszkvának, hogy nem lankad a támogatás a G7-ek körében – emlékeztetett a portál.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása a novemberi amerikai választásokat övező bizonytalanság miatt egyre sürgetőbb. A politikai megosztottság Washingtonban már így is megnehezítette Joe Biden elnök számára, hogy több segítséget nyújtson Ukrajnának, kihívója, Donald Trump volt elnök pedig enyhén szólva szkeptikus Kijev támogatását illetően.
A csoport az ukrajnai invázióra válaszul fagyasztott be mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van.
Többféle opció
Washington hónapok óta nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy ezt a pénzt használják Ukrajna támogatására. Többféle opció napirendre került a vagyon elkobzásától és Kijevnek adásától kezdve kötvénykibocsátás fedezeteként való felhasználásig. Több európai országban, például Franciaországban és Németországban azonban szkeptikusan fogadták ezeket a javaslatokat, félnek ugyanis attól, hogy milyen hatásuk lenne az ilyen lépéseknek a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára. Nem biztosak a döntések jogszerűségében sem.
A legutóbbi amerikai javaslatot azért fogadták pozitívabban az európai országokban, köztük Berlinben is, mert az csupán az eszközök által termelt profit felhasználásáról szólna, a tőkét nem foglalnák le.
Az Európai Unió már megállapodott, hogy közel 100 százalékos adót vetnek ki a bevételre, és a befolyó összeget évente kétszer átutalják Ukrajnának. Ezt váltaná fel a G7-ek megállapodása. A döntést az uniós nagykövetek május elején, az európaügyi miniszterek kedden támogatták.
Hitelként előre megkapja Ukrajna
A befagyasztott eszközök becslések szerint évi ötmilliárd eurót generálnak. A javaslat szerint a hét vezető ipari állam meg fogja becsülni, hogy mennyi profit termelődik adott idő alatt, és ezt az összeget előre átadják Kijevnek hitelként. Bár sok a bizonytalanság, az átutalt összeg elérheti az 50 milliárd eurót. Ki kell még dolgozni olyan részleteket is, hogy hogyan és ki kezeli majd a pénzt.
Washington abban bízik, hogy minden G7-tagállam beszáll a hitel finanszírozásba, de egyedül is hajlandó állni a cechet, ha az EU garanciát vállal rá, hogy az orosz vagyon befagyasztva marad, és visszafizetik a kölcsönt.
Oroszország visszavág
Maradnak azonban jócskán bizonytalanságok. Mi történik például abban az egyelőre igen kevéssé valószínűnek tűnő esetben, hogy véget ér a háború, és Oroszország kész finanszírozni Ukrajna újjáépítését? Az Európai Központi Bank (EKB) és az uniós tagállamok meg akarják védeni az Eurocleart is a pénzügyi kockázatoktól, például arra az esetre, ha Oroszország perel vagy ellenintézkedést hoz, ami borítékolható.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház, a duma elnöke többször nyilvánosan kijelentette, hogy Moszkva elkobozza az uniós vagyont, ha Brüsszel „ellopja” az övékét, és Ukrajna megsegítésére vagy újjáépítésére használja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még tovább ment, egy december végi sajtótájékoztatón bejelentette: már készen is van egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonokról, amelyeket elkoboznak válaszképpen. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet, vagyis majdnem akkora érték, mint a lefoglalt orosz vagyon.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az EU-nak szankcióként kell végrehajtania a megállapodást, mert akkor hathavonta meg kell újítania a vagyonbefagyasztásról szóló határozatát, ami egyhangú döntést igényel. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy egyetlen uniós tagállam kétségessé teheti a hitelek visszafizetését azzal, hogy megakadályozza ezt.
Nem alakult túl fényesen a német külkereskedelem az első negyedévben és márciusban. Az adatokból kiderült, hogy nőtt a kétoldalú forgalom Kínával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, azonban az Oroszországgal folytatott kereskedelem tovább csökkent.
Németország márciusban 134,1 milliárd euró értékben exportált termékeket, ami havi szinten 0,9 százalékos emelkedés, míg az előző év azonos hónapjához képest 1,2 százalékos növekedést regisztrált a Destatis. A januártól márciusig tartó első negyedévben a kivitel 402,2 milliárd eurót ért el, ez viszont 1,1 százalékkal kevesebb az előző év első negyedévhez viszonyítva.
Az import sem alakult túl fényesen: a 111,9 milliárd értékű behozatal havi szinten mindössze 0,3 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 3 százalékkal zsugorodott. A január–márciusi időszakban a behozatal 6,6 százalékkal, 331,8 milliárd euróra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg terén azonban nem lehet ok a panaszra: az ország márciusban 22,3 milliárd többletet könyvelhetett el.
Európa legnagyobb gazdasága az első negyedévében 70,5 milliárd eurós pluszt ért el. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk az Európai Unió tagállamaiba 73,3 milliárd euró értékben exportált míg az import 58,8 milliárd eurót ért el. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke havi szinten 3,6 százalékkal, 14,3 milliárd euró nőtt, ellenben az Egyesült Királyságba 3,8 százalékkal 6,4 milliárd euróra csökkent.
Németország Kínába 8,3 milliárd euróra értékben exportáltak termékeket, havi szinten 3,7 százalékos az emelkedés. A legtöbb áru a távol-keleti országból érkezett: az import havi összevetésben 14,3 százalékkal bővült, és 13,7 milliárd euró ért el. Az Egyesült Államokból a behozatal 2,7 százalékkal 7,6 milliárd euróra emelkedett. Ellenben az Oroszországgal folytatott kereskedelem tovább zsugorodott, márciusban már az egymilliárd eurót sem érte el.
Az Oroszországba irányuló export 0,6 milliárd euróra csökkent, éves szinten 35,3 százalékkal, míg havi összevetésben 14,8 százalékkal esett vissza. Az eurázsiai országból származó behozatal 0,2 milliárd euróra mérséklődött, ez 2023 márciusához képest 45,9 százalékos, míg idén februárhoz viszonyítva 16,3 százalékos zsugorodás.
Európa beteg embere?
Európa legnagyobb gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott 2023-ban. A német GDP az előzetes adatok szerint előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, vagyis a visszaesés idén tovább folytatódhat.
A Nemzetközi Valutaalap áprilisi jelentése szerint 2024-ben mindössze 0,2 százalékkal nőhet a német GDP, míg 2025-ben 1,3 százalékos növekedés várható. Az viszont biztató jel, hogy az előző hónapban a németeknél is magához tért a fogyasztás és nőtt a kiskereskedelmi forgalom, miközben csökkent az infláció.
A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltathatja. Ennek kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy a Capital Economics elemzői szerint Közép- és Kelet-Európa képes ellensúlyozni a német gazdaság tartós lassulását.
Németország hozzáférést biztosított Ukrajnának a bezárt energetikai létesítményeihez, amelyekből adományként felhasználható felszerelést kaphat – közölte vasárnap Herman Haluscsenko energetikai miniszter az ukrán televízió háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko elmondta: „Valójában folyamatosan jönnek a segélyek. Ide tartoznak a különféle felszerelések. Most nagyon szorosan együttműködünk litván barátainkkal. A Litvániában dolgozó szakértői csoportunk jelenleg azt vizsgálja, hogy milyen berendezések vannak a régi hőerőművekben, hogy használni tudjuk azokat adományként az ukrajnai újjáépítéshez.”
A miniszter megjegyezte, hogy Németország segítséget nyújt az ukrán infrastruktúra felszereléséhez is. „Németország kancellárja felajánlotta a lehetőséget, hogy megvizsgáljuk a még felhasználható német bezárt létesítményeket” – tette hozzá Herman Haluscsenko.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
