A svédek a németeket vádolják, amiért Svédországban megugrott az áram ára. Elemzők szerint valójában az elhibázott svéd energiapolitikának köszönhető a lakosságot sújtó árrobbanás.
A svéd energiaügyi miniszter szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert Németország drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években ‒ most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra.
A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát. Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén. A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása. Az ellátás biztonsága többször is veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz‒ukrán háború nyomán fellépő energiakereskedelmi nehézségek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az áramfelhasználást annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar az országban.
A hideg beálltával idén decemberben ismét kemény árakkal találkoztak a dél-svédországi lakosok, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy tervezi a kormány megfékezni az árakat. Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre. Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba Busch, energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott. Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonysággal készül a szél- és napenergia. „Hadd mondjam el: haragszom a németekre” ‒ mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős. „A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől” – mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
Olaf Scholz, Németország kancellárja szerint a német vállalkozások jelentős hasznot húzhatnak a jelenlegi befektetéseikből az ukrán gazdaságba. A német kormány 70 millió eurót különít el Ukrajnának, amelyet kisméretű hőerőművek, kazánok, generátorok, napelemes rendszerek és más energetikai eszközök vásárlására fordítanak, hogy Ukrajna biztonságosabban átvészelje a telet a orosz támadások közepette, amelyek az energetikai szektort célozzák. Erről december 11-én beszélt Scholz a német-ukrán gazdasági fórum megnyitóján Berlinben.
A kancellár emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország továbbra is erősíti Ukrajna légvédelmi rendszerét.
Az év végéig megérkezik a hatodik IRIS-T SLM rendszer, további Patriot indítóállások és egy új Gepard. És ez folytatódni fog a következő évben is
– biztosította Scholz.
A kancellár hozzátette, hogy amikor a háború véget ér Ukrajnában, egész Európa látni fogja, milyen gazdasági növekedési kilátások és fejlesztési lehetőségek vannak az országban.
Ukrajnában körülbelül 2000 német vállalat működik. Sokuk további befektetéseket tervez. Önök segítenek az ország újjáépítésében
A nyugati országok kormányai számára nem prioritás az emberek megsegítése. A következő években megfizethetetlenné válhat a fűtési szezon Németországban.
Az orosz‒ukrán háború kitörése óta, illetve az amiatt hozott brüsszeli szankciók miatt 2022-ben elszabadultak az energiaárak egész Európában. A magyar kormány arra törekedett, hogy bár megreformált formában, de fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. Nyugaton ezzel szemben a szolgáltatók és a kormányok alig nyújtottak némi segítséget. Egyszerűen rászabadították az emberekre a horrorárakat, sokak számára kerülhet veszélybe a fűtési szezon.
A legolvasottabb német napilap, a Bild azt írja, hogy a következő években még drámaibb lehet a helyzet. Ezt arra alapozzák, hogy egy friss felmérés szerint majdnem minden második önkormányzati közműszolgáltató attól tart, hogy 2030-ra már nem fognak tudni megfizethető fűtést biztosítani az emberek számára.
Ennek az az elsődleges oka, hogy az eszement zöldpolitika miatt Németországban 2045-től csak olyan házat vagy lakást lehet építeni, amelynek fűtése megújuló energiával biztosítható. Ehhez azonban elképesztő átalakításokra és beruházásokra lesz szükség. Szakértői becslés szerint ez 2030-ig 721 milliárd (!) euróba kerül majd. A szolgáltatók ezt a költséget nem tudják és nem is akarják egyedül finanszírozni. Így a jelentős részüket kénytelenek lesznek átruházni a felhasználóknak.
Fűtési szezon: sokaknak már most is luxus
Amint arról korábban már beszámoltunk, Berlinben már sokaknak most is megfizethetetlenné vált a fűtési szezon. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben országszerte 5,5 millió háztartás nem tudta megfelelően fűteni otthonát pénzhiány miatt. Berlinben pedig több mint 300 000 olyan háztartás volt, amelyek a magas költségek miatt nem voltak megfelelően kifűtve.
Az elmúlt két évben nem csökkentek jelentősen az energiaárak Németországban, így várhatóan idén sem lesz jobb a helyzet. Az embereknek ráadásul különösen nagy terhet jelentenek a növekvő rezsiszámlák, mivel azokon kívül az élelmiszerárak és az albérleti árak is egyre magasabbak.
A német lap október elején bemutatott egy háromtagú berlini családot, akik csaknem 900 euróval fizettek többet a fűtési költségért, mint a tavalyi év hasonló időszakában, pedig 7,2 százalékkal kevesebb energiát használtak fel.
Szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy a fűtésen való spórolás nagyon rossz ötlet. A hideg lakás ugyanis nem csak az emberek egészségére, hanem a házak szerkezetére is katasztrofális hatással lehet.
Rohamosan nőnek a menekültek és migránsok segélyeinek összege, Németországban a pénzügyi segélyek csaknem minden harmadik euróját nem németek kapják – számolt be a Bild a munkaügyi minisztérium adataira hivatkozvaa baloldali Sara Wegnknecht Blokk kérésére.
Ha 2021-ben 5,9 milliárd euró volt a menekülteknek és migránsoknak nyújtott segélyek összege, akkor tavaly elérte a 12,2 milliárdot, a Bürgergelden (munkanélküliek szociális segélye – szerk.) összesen 42,6 milliárd euró volt. Az előrejelzések szerint 2024-ben várhatóan eléri a 13,7 milliárdot, így az összkiadás közel 30 százalékát fogja elérni.
A német állampolgársággal nem rendelkezők támogatása 2023-ban: az orosz háború elől menedéket kereső ukránok (5,8 milliárd euró), a második helyen a szíriaiak (3,5 milliárd euró), a harmadik helyen az afgánok (1,3 milliárd euró).
Németország a menekültekre és migránsokra fordított kiadásainak aránya 2021-től gyorsan növekszik – 2024 január-júliusában 16,6%-ról 29,2 %-ra nőtt.
Ezek a számok nemcsak a megszokott kifizetéseket tartalmazzák, hanem a további szükségletek kifizetését is: lakásbérleti díj, társadalombiztosítási hozzájárulás és egyebek. A kiadvány megjegyzi, hogy az ilyen kifizetéseket elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja okozza, amelynek következtében több mint 1,3 millió menekült, gyakran kisgyermekes nő került Németországba.
A kiadvány megjegyezte, hogy a többi menekülttől eltérően az ukrajnai menedékkérők teljes Bürgergeldent kapnak Németországtól, és joguk van arra is, hogy egyszerűsített eljárás keretében munkát vállaljanak, miután levizsgáztak német nyelvből.
A Sara Wegenknecht Blokk vezetője számára a menekültekre fordított hatalmas kiadások a kormány „migrációs politikája kudarcának” bizonyítékai.
„Bárki, aki a polgárok pénzéből egyre több pénzt fordít a menekültekre, aláássa az hozzájuk való viszonyt, és árt azoknak, akiknek valóban szükségük van rá” – jelentette ki Wagenknecht.
Németország 200 millió euró humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának a téli szezon előtt. Annalena Baerbock német külügyminiszter ezt ukrán kollégájával, Andrii Szibihával Kijevben tartott közös sajtótájékoztatóján mondta.
További 200 millió euróval növeljük humanitárius támogatásunk mennyiségét, hogy a téli időszakban sürgősségi segélyt nyújtsunk. Ez biztosítja az otthonok hőellátását, még akkor is, ha nincsenek központi fűtésre csatlakoztatva. Ezenkívül generátorokat biztosítanak a téli hőellátás támogatására
– mondta Baerbock.
Kiemelte, hogy Németország részt vesz a 37 milliárd eurós segélycsomag bemutatásában, és a legnagyobb adományozója Ukrajnának.
A német diplomata hangsúlyozta az ukrán légvédelem megerősítésének fontosságát is, és megerősítette, hogy Németország egy nemzetközi koalíció részeként dolgozik majd az ukrán légvédelem megerősítésén.
Baerbock hozzátette, hogy a dróngyártás területén folytatott együttműködésről tárgyalt Szibihával.
Ha Németország tud segíteni a drónokkal, akkor ez lesz a legjobb védekezés önmagunk számára
Németországban több mint húsz százalékkal nőtt az idei év szeptemberéig kitoloncolt emberek száma az előző év azonos időszakához mérten – derült ki a német belügyminisztérium csütörtökön közzétett jelentéséből.
A kitoloncolások számának növekedése a Solingen városában elkövetett, heves politikai vitákat kiváltó augusztusi terrortámadás után fontos jelentőséggel bír, mivel a nyár végi merénylet elkövetőjét a hatóságok még a támadás előtt kitoloncolhatták volna, de a férfi végül elkerülte a deportálást Bulgáriába.
A német belügyminisztérium 2024 januárja és szeptembere között összesen 14 706 Németországból való kitoloncolást jegyzett, amely 22 százalékos növekedést mutat a 2023-as év azonos időszakában regisztrált 12 042 deportáláshoz képest.
A Németországból deportáltakat a legtöbb esetben Georgiába, Macedóniába, Ausztriába, Albániába és Szerbiába szállították, és emellett folytatódtak az Afganisztánba való kitoloncolások is – az afganisztáni tálibok hatalomra kerülése óta először.
Nancy Faeser német belügyminiszter nemrégiben megerősítette, hogy az Afganisztánba való deportálások folytatódnak, de a Szíriába történő kitoloncolások megszervezése további vizsgálatot igényel.
A tél beállta előtt üzembe helyeznek még két úszó terminált cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására Alsó-Szászország partjainál, Stadéban és Wilhelmshavenben ‒ jelentette be a szövetségi üzemeltető társaság, a Deutsche Energy Terminal (DET) szóvivője vasárnap.
A vállalat nem adott pontosabb tájékoztatást az üzembe helyezés várható időpontjáról. A szükséges munkálatok még folyamatban vannak mind Wilhelmshavenben, mind Stadéban. A létesítmények üzembe helyezését eredetileg az év első felére tervezték, de májusban beszállítói problémákra hivatkozva 2024 második felére tolták ki a határidőt.
A wilhelmshaveni első – 2023 eleje óta egy meglévő vegyipari árukezelő létesítményben működő – úszó LNG-terminállal ellentétben, a Jade második úszó terminálját egy szigeti mólónál helyezik majd üzembe, fix szárazföldi kapcsolat nélkül. „A mólón a munkálatok teljes gőzzel haladnak” – mondta a DET szóvivője. Stade ipari kikötőjébe az Energos Force terminálhajó már március közepén megérkezett és az üzembe helyezéshez szükséges utolsó munkálatok folynak rajta a DET tájékoztatása szerint.
A német kormány az orosz gázszállításoktól való függőség felszámolása érdekében szorgalmazza LNG-terminálok építését az Északi- és a Balti-tengeren. Németországban jelenleg több úszó terminál is működik. Ezek Wilhelmshavenben, Brunsbüttelben és Mukranban, Rügen szigetén találhatók. Hosszabb távon szárazföldi terminálokkal kívánják felváltani ezeket az úszó létesítményeket.
Németország 70 millió euróval segíti Ukrajna távhő- és áramellátását a téli hónapokban – közölte szerdán a fejlesztési minisztérium Berlinben.
A tárca tájékoztatása szerint ennek keretében ukrán városoknak és településeknek kisebb tömbfűtőműveket, kazánokat, áramfejlesztőket és napenergia-paneleket biztosítanak.
A jelentés szerint a német pénz célja, hogy segítsen az ukrajnai embereknek otthon maradni, és ellenállni az orosz támadásoknak. Oroszország ugyanis szándékosan támadja Ukrajna civil energetikai infrastruktúráját, hogy tönkretegye Ukrajna gazdaságát és védelmi erőit, télen pedig otthonaik elhagyására késztesse az embereket – áll a közleményben.
„Oroszország ki akarja fárasztani és ki akarja űzni az ukránokat az energiaellátás elleni támadásaival. A hő és az elektromosság létfontosságú az ukrajnai emberek túléléséhez, különösen télen. Ukrajna ellenáll ennek, de támogatásra van szüksége. Németország és sok szövetségese határozottan az ő oldalukon áll” – mondta Svenja Schulze szövetségi fejlesztési miniszter.
A tárcavezető szerint Németország támogatja Ukrajnát az energiaellátás decentralizált helyreállításában, mert akkor Oroszország már nem tudja olyan könnyen tönkretenni. „Ez a támogatás a szolidaritás követelése, de megfelel Németország érdekeinek is. Mert Ukrajna a mi biztonságunkat Európában és Németországot is védi ebben a háborúban” – állította Schulze.
Robert Habeck, az energiaügyi és gazdasági miniszter, Németország alkancellárja bejelentette, hogy az ország túljutott az orosz gázhiányon, és készen áll a 2025-ös télre – idézte a politikust a Bild német bulvárlap, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Habeck elmondása szerint a német földgáztárolók előre meg vannak töltve, minden tervezett mutató teljesült és bejelentette a németországi energiaválság végét.
„Már nem hiányzik az orosz gáz… Gázból már nincs hiány” – hangsúlyozta.
A tisztviselő ugyanakkor elismerte, hogy a németországi gázárak jelenleg magasabbak, mint az ukrajnai háború előtt, de ez szerinte nem az oroszországi szállítás hiányára vezethető vissza.
„Az árak magasabbak, ez vonatkozik a gázra is, de nem azért, mert deficit van” – mondta Habeck.
Elmondása szerint a valódi ok az ázsiai országokban tapasztalható hőség, amelyek cseppfolyósított földgázt vásárolnak, hogy elektromos áramot termeljenek a klímaberendezések számára.
Az alkancellár abban bízik, hogy a gázárak ismét csökkenni fognak, amikor több mennyiségű LNG kerül a német piacra. Általánosságban elmondható, hogy Németországban a gázárak csak „mérsékelten lesznek magasabbak, mint a járvány előtti években” – ígérte Robert Habeck.