A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége hétfőn elkezdi a munkáját Kijevben hitelprogram hatodik módosításának előkészítésén – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselőnek, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága tagjának a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya megjegyezte, hogy a feltételeknek megfelelően Ukrajnában most minden rendben van, előre is sokat tettek. „De érdekes, hogyan magyarázzák el hatóságaink, hogy a 28. napon nem írták alá az adótörvényt, amit ők maguk ígértek meg a partnereknek még szeptemberben” – tette hozzá.
Az IMF 2024-ben újabb 1,1 milliárd dolláros hitelrészletet utalhat Ukrajnának a 2023-2027 közötti 15,6 milliárd dolláros program hatodik felülvizsgálatának eredményei alapján.
A múlt héten Andrij Pisnyi, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) vezetője azt mondta: „Az IMF-fel való interakció intenzitása jelenleg egy maratoni távon való sprint tempóhoz hasonlít – a következő misszió hamarosan elkezdődik. Az NBU teljesen készen áll a program hatodik felülvizsgálatára.”
Ukrajnában 2024–2025 telén 3-4 gigawatt lesz a csúcshiány, de ez kisebb hatással lesz az olyan legfontosabb ágazatokra, mint az egészségügy, védelem – jelentette ki Trevor Lessard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai missziójának helyettes vezetője nyilatkozta az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lessard elmondta: „Azt jósoljuk, hogy ezen a télen körülbelül 3-4 gigawattos csúcsenergia-hiány várható. Természetesen ez a szám nagymértékben változik attól függően, hogy mennyire lesz hideg a tél, a kereslet, és attól, hogy mennyi telepítési és javítási munka folyik jelenleg, szóval ez egy olyan értékelés, amely sok változót tartalmaz.”
A helyettes misszióvezető szerint jelenleg nehéz megmondani, hogy ez a szakadék mit jelent az ukrán gazdaság számára. Nem csak az a kérdés, hogy mekkora termelőkapacitás áll rendelkezésre és mennyit lehet importálni, hanem a kereslet is számít – tette hozzá. „Ez az egyik olyan probléma, amelyet nagyon nehéz lesz megoldani, és ezért látható, hogy sok kommentelő aggódik a tél miatt: ha áramhiány van, akkor azt a hiányt szét kell teríteni a gazdaságban, és valószínűleg az nem egyenletesen oszlik el” – mutatott rá.
Az IMF képviselője felidézte: az ukrán hatóságok korábban úgy nyilatkoztak, hogy ha áramhiány lesz, valószínűleg a gazdaság kritikusan fontos ágazatait fogják előnyben részesíteni. „Tehát, bár létezhet a szakadék, a GDP-re gyakorolt hatása nem lehet olyan nagy, mert a villamos energiát a legfontosabb szektorokba irányíthatják – az egészségügybe, védelembe stb.” – magyarázta Trevor Lessard.
Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belsőforrásokat kell keresnie – jegyezte meg az IMF, írta Jurij Doscsatov az RBC-Ukrajina cikkében.
Változás az IMF alapforgatókönyvében: a háború 2025-ben véget ér
Korábban az Ukrajnára vonatkozó negatív forgatókönyvet valószínűtlennek tartotta az IMF, most azonban ez lett az alapja a Valuta alappal való együttműködésről szóló memorandumnak. A legújabb becslések szerint 2025-re vége lesz a háborúnak, ami csökkenti a jövő évi 1%-os GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásokat, míg 2025-ben még 2,5%-os visszaesést is jeleznek. Az infláció 2024-ben elérheti a 12%-ot, 2025-ben 10%-ra, 2026-ban pedig 8%-ra, emellett a kormány optimistább mutatók alapján dolgozta ki a 2025-ös költségvetést.
Negatív forgatókönyv, mely szerint a háború 2026-ban ér véget
Az IMF egy másik, még negatívabb forgatókönyve a háború végét 2026 közepére jósolja. Ebben az esetben a gazdasági növekedés minimális lesz, a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban tovább nő. Ilyen feltételek mellett Ukrajnának további 35,7 milliárd dollárra lesz szüksége a már tervezett 151,4 milliárdhoz, ami még nagyobb külföldi és belföldi bevételt igényel a költségvetési stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi támogatás a partnerektől 2025-ben
Ukrajna jövőre 38,6 milliárd dollárt vár partnereitől, többek között az Európai Uniótól, az EBRD-től és számos szövetségestől. Az IMF már felülvizsgálta a 2025-ös forráselosztási programot, és azt csaknem 810 millió dollárral növelte. Ukrajna a tervezett két részlet helyett négyet kap, így elkerülhető a segélyek megérkezésének késése, ahogyan 2024-ben is történt.
„Az IMF úgy alakította át a részletek ütemezését, hogy biztosítsa a pénzeszközök ütemesebb áramlását az év során, és elkerülje a hosszú megszakításokat, amelyek a stabilitást veszélyeztetik” – magyarázta Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke.
Hozzátette: a részletek számának növekedése lehetővé teszi az Alap számára, hogy megerősítse Ukrajnával szemben támasztott követeléseit, és erősítse a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Ez a döntés összefügg a más nemzetközi partnerek finanszírozási ütemtervének korrekciójával, amelyek az IMF előrejelzései alapján történnek.
A nehéz gazdasági helyzet esetében az ország nemcsak külföldi bevételekre számíthat, hanem belföldi forrásokra is. Ez magában foglalhatja az adórendszer felülvizsgálatát, a magánbefektetések vonzását, valamint az aktívabb intézkedéseket a dereguláció és a vállalkozások támogatása érdekében. A hazai finanszírozás jelentős növeléséhez azonban a szakértők szerint strukturális reformokra és a költségvetési kiadások további ellenőrzésére lesz szükség, hogy megakadályozzák az adósságteher növekedését.
Ki fogja finanszírozni Ukrajna szükségleteit?
A nagyszabású pénzügyi kihívások hátterében Ukrajna intenzívebbé teszi a tárgyalásokat a külföldi finanszírozás bevonásával kapcsolatban. A főszereplők között szerepel a G7-országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek készek milliárdos segélyek nyújtására. Az Európai Unió közel áll a 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás végleges jóváhagyásához. Ennek az összegnek a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek garanciájaként kell megjelennie, és a döntés már átment az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyásának szakaszán. Az Egyesült Államok is kapott egy közleményt az akár 20 milliárd dolláros összeg lehetséges kiutalásáról. Ezzel egy időben Nagy-Britannia mintegy 3 milliárd dollár kölcsön kiutalását jelentette be. A soron következő – Japán és Kanada álláspontja, amelyek konszolidálják a G7 pénzügyi kötelezettségeit.
A finanszírozás teljes összegét azonban korlátozza az orosz eszközökből származó jövőbeni bevétel, így Ukrajna a hitelezők részéről akár 50 milliárd dolláros támogatásra számíthat. Mindazonáltal minden partnerország esetében külön megállapodásokat terveznek egyedi feltételekkel.
Ezen túlmenően az Ukrajna Facility program keretében az EU 50 milliárd eurós támogatást tervez 2027-ig, az USA pedig tavasszal döntött úgy, hogy összesen 61 milliárd dollár értékben nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.
A pénzügyi támogatás biztosítékai és ígéretei azonban még nem garancia minden terv megvalósítására. „Még mindig fennáll annak a kockázata, hogy Ukrajna a kelleténél kevesebb külföldi forráshoz jut, bár a tavalyi évhez képest csökkent, jegyezte meg Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Elmondása szerint jelenleg a végső szakaszban van egy 50 milliárdos hitel kidolgozása a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az adóemelés a hitelezők egyik követelése
A nemzetközi hitelezők ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna belföldi forrásokat is keresne a költségvetési hiány fedezésére. A legutóbbi IMF-memorandum ezt a követelményt tükrözi. A bevételek hiányának növekedése vagy az új kiadások szükségessége esetén Ukrajna fontolóra veszi az adók, többek között az áfa-kulcsok emelését. „Az áfa alapkulcsának emelése hatékony eszköz ebben a szakaszban”, áll a dokumentumban.
Az emelés 2%-től – akár 22%-ig is lehet. A végső döntés azonban elhúzódott, de ha jövőre megsértik a finanszírozás alapforgatókönyvét, akkor az áfaemelés reális verzióvá válik. „Ha reálisan nézzük, az IMF ragaszkodhat az áfaemeléshez, hogy elkerülje az adókulcsok sürgős felülvizsgálatát, ahogy az a hadiadó esetében történt”, kommentálta Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási igazgatóságának vezetője.
A memorandum lehetőséget biztosít arra, hogy újra bevezessék a részleges devizafelügyeletet negatív pénzügyi forgatókönyv esetén. A hrivnya árfolyamának rögzítése ugyan nem kerül szóba, de a devizavásárlásra és a külföldi tőkekivonásra vonatkozó korlátozások bevezetésére sor kerülhet. Az ilyen intézkedések segíthetik a devizapiac stabilizálását, feltéve, hogy csökken a külföldi támogatás.
Jelenleg a 2024-es külföldi finanszírozás beérkezésével kapcsolatos várakozások optimisták. Ukrajna év végéig több mint kétmilliárd dollárral számol, többek között az IMF következő, 1,1 milliárd dolláros részletével, amelynek decemberben kell megérkeznie.
Az IMF delegációja november elején érkezik Bukarestbe, a napirendek élén pedig nagy valószínűséggel Románia bővülő költségvetési hiánya lesz. Az IMF előrejelzése szerint a következő években Románia költségvetési hiánya a GDP 6 százaléka körül marad.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette missziója november 5. és 8. között Bukarestbe látogat Románia gazdasági helyzetének rendszeres áttekintése céljából – jelentette be Geoff Gottlieb, az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai vezető regionális képviselője. A napirend élén nagy valószínűséggel Románia bővülő költségvetési hiánya lesz, amely az IMF előrejelzése szerint a következő években a GDP 6 százaléka körül alakul.
Románia költségvetési hiánya 2024-ben elérheti a GDP 7,9 százalékát, miután az év első kilenc hónapjában meghaladta az 5,4 százalékot. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy további intézkedésekre lesz szükség a deficit fenntartható szintre való visszaállításához.
A delegáció áttekinti Románia közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi fejleményeit, és frissíti az ország makrogazdasági kilátásait – számolt be róla a Bloomberg. A 2024-es büdzsé tervezésekor a bukaresti kormány 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolt, amit a szeptemberi költségvetés-kiigazítás alkalmával 6,9 százalékra módosított. A kilenchavi adat ismeretében a 6,9 százalék is teljesen illuzórikusnak tűnik, az éves deficit minden bizonnyal 8 százalék körül alakul majd.
A legfrissebb világgazdasági kitekintésben az IMF az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította Románia 2024-es növekedési előrejelzését, 2025-re pedig 3,3 százalékra gyorsul. Az IMF felülvizsgálta a román folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó becsléseit is 2024-ben a GDP 7,5 százalékára emelkedik, 2025-ben pedig csak kis mértékben javul 7 százalékra.
Román választások az IMF-vizsgálat árnyékában
Alig egy hónap múlva parlamenti és elnökválasztást rendeznek Romániában, a jelöltek pedig széles pályán mozognak, de nincs egyértelmű esélyes. Vannak persze hagyományosan nagy szereplők, így a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális-nacionalista PNL egyaránt küzd a választók bizalmáért. Ugyanakkor a közvélemény klientúraépítéssel és korrupcióval vádolja a nagy romániai politikai erőket.
A kampányban az Ukrajna közelsége miatti biztonsági kérdések kevésbé kerültek középpontba, és nem sok szó esett a rossz állapotban lévő költségvetésről sem, ugyanakkor a nacionalista retorika meghatározó elemmé vált.
A nacionalista retorikával nagy sikert lehet elérni: a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) 2020-ban tört be a köztudatba, amikor a Moldovával való egyesülés szorgalmazták. Ma az AUR alapítója, George Simion, az egykori radikális aktivista, 20 százalékos támogatottságot élvez az elnökválasztási versenyben.
A partnerek ígéretet tettek arra, hogy 2024 végéig további pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának, és várhatóan 15 milliárd dollárt folyósítanak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a pénzügyi tárca jelezte, hogy a Pénzügyminisztérium Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter által vezetett csapata részt vett az IMF és a Világbank éves értekezletén. Az ukrán tisztviselők számos találkozót tartottak nemzetközi pénzügyi vezetőkkel, köztük a G7-országok és az Európai Unió pénzügyminisztereivel.
Ukrajna támogatása érdekében miniszteri kerekasztalt is tartottak, szóba került a G7-országok 50 milliárd dolláros kölcsönének nyújtása, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből fizetnek vissza, valamint Ukrajna támogatását célzó projektek megvalósítása.
„Az ukrán pénzügyminisztérium az idei év végéig több mint 15 milliárd dollár külső finanszírozás bevonásával számol. A partnerek arról biztosítottak, hogy teljes körű támogatást nyújtanak” – állította a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve arra, hogy jövőre Ukrajna 12,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól.
A globális infláció továbbra is lassul, a szigorú monetáris politika a világgazdaság aláásása nélkül megtette a dolgát, jelentette be Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „korai még diadalmaskodni”, mert bár az infláció lassul, az árak újabb, magasabb szinteken konszolidálnak.
A Georgieva által közölt IMF-előrejelzés szerint a globális infláció a tavalyi negyedik negyedévi 5,7%-ról a folyó negyedévben 5,3%-ra, a jövő év negyedik negyedévében pedig tovább, 3,5%-ra assul le. Ugyanakkor a fejlett gazdaságú országokban a fogyasztói árak növekedési üteme gyorsabban lassul.
„A világ most az alacsony növekedési ráták és a magas adósságszintek pályájára lép” – mondta Georgieva pénteken az IMF és a Világbank éves washingtoni találkozóján mondott beszédében. „Azt jósoljuk, hogy a következő öt évben a világ GDP-je lassú ütemben, átlagosan évi 3,2%-kal fog növekedni”.
Ezzel párhuzamosan tovább emelkedik az államok államadósságának globális mutatója – várja az IMF. A szervezet szakértői annak kockázatát látják, hogy a világ államadóssága a világ GDP-jének 20 százalékának megfelelő összeggel haladja meg az IMF előrejelzését, és „durvának, de valószínűnek” nevezik ezt a forgatókönyvet.
„A kamatok kifizetése a költségvetési bevételek egyre nagyobb hányadát emésztik fel, különösen az alacsony jövedelmű és a feltörekvő piaci országokban. Mindez a kiadási igények felhalmozódása mellett”, jelentette ki Georgieva.
A kiemelt kiadási területek közé tartoznak az éghajlattal és a demográfiai vonatkozású kiadások, a feltörekvő piaci és az alacsony jövedelmű országokban pedig a gazdasági fejlődési rés megszüntetését célzó beruházások, jegyezte meg.
Georgieva elmondása szerint a világkereskedelem már nem a gazdasági növekedés erőteljes hajtóereje, mint korábban.
„A globális gazdasági integrációtól való visszavonulás, amelyet mind a nemzetbiztonsági aggályok, mind a vesztesek elégedetlensége vezérel, az iparpolitikai intézkedések, a kereskedelmi akadályok és a protekcionizmus rohamos terjedésében nyilvánul meg”, mondta az IMF vezetője.
Egyben felszólította az IMF tagországokat, hogy térjenek át a költségvetési tartalékok helyreállítására, fektessenek be a gazdasági növekedést elősegítő reformokba, és dolgozzanak a globális problémák megoldásán is. Ráadásul a monetáris politika enyhülésének körülményei között az államoknak most kell elkezdeniük a költségvetési konszolidációt, jelentette ki Georgieva.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt – írta meg a Cnbc.
Az IMF éves Fiscal Monitor jelentésében arra figyelmeztet, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100%-át.
A növekvő adósságszint jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik. A szervezet becslése szerint, ha ezt a két országot kizárnák a számításokból, a globális GDP-arányos államadósság mindössze 20% körüli értékre csökkenne.
Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta: „Az államadósság rosszabb lehet, mint amilyennek látszik.” Hozzátette, hogy a kormányok adósságszámításai gyakran optimista előfeltevéseken alapulnak, és hajlamosak az alulbecslésre.
A jelentés rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. Egyrészt a biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, másrészt szembe kell nézniük a magasabb adókkal szembeni ellenállással, miközben az államadósság szintje egyre kevésbé fenntartható.
Különösen nehéz helyzetben vannak a Szaharától délre fekvő afrikai országok. Ezekben az államokban a szegénység enyhítését célzó kiadások szükségessége, az alacsonyabb adózási képességek és a kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek együttesen jelentenek kihívást.
Az IMF figyelmeztet, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek miatt fennáll a hirtelen eladások veszélye a piacokon, ha a befektetők túlságosan rossznak ítélik meg egy ország költségvetési helyzetét. Ez a bizonytalanság még a magasabb adósságtűrő képességgel rendelkező fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában is problémát jelenthet, és magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet más országokban is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt javasolja Ukrajnának, hogy duplázza meg erőfeszítéseit a hazai bevételek mozgósítására, de nem szorgalmazza a kamatemelést – jelentette ki Era Dabla-Norris, az IMF pénzügyi osztályának igazgatóhelyettese washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Dabla-Norris elmondta: „A prioritások szempontjából úgy gondoljuk, hogy a hatóságoknak (Ukrajnában – a szerk.) folytatniuk kell az adósság fenntarthatóságának helyreállítását.” Szerinte ennek két fontos aspektusa van. Az első a külső kereskedelmi adósság szerkezetátalakításának befejezése a program kötelezettségvállalásainak megfelelően. A második pedig az, hogy valóban meg kell duplázni a hazai bevételek mozgósítására és a nemzeti bevételi stratégia végrehajtásának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá.
„Itt az a fontos, hogy a stratégia ne csak a bevételek növelésére, a bevételek mozgósítására irányuljon, hanem az adórendszer alapvető megváltoztatására is” – mondta a tisztviselő. Mint emlékeztetett, a stratégia az adóelkerülés visszaszorítását, az adójogszabályok betartásának javítását, tágabb értelemben pedig az adórendszer méltányosságának és egyenlőségének növelését célozza.
„Az IMF régóta szorgalmazza, hogy az országok ne emeljenek kamatokat. A bázis kibővítéséről és a legigazságosabb és legegyenlőbb adórendszerek létrehozásáról van szó” – mutatott rá Era Dabla-Norris.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az ukrán gazdaság következő évekre vonatkozó növekedési előrejelzését – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az IMF októberi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben várhatóan 3,0 %-kal nő, ami alacsonyabb az áprilisi előrejelzésnél (3,2 %). 2025-re az előrejelzést 2,5 %-ra csökkentették 6,5 %-ról. A növekedés csak 2026-ban fog gyorsulni 5,3 %-ig (korábban 5,0 %-os növekedés).
Az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság 2024-ben és 2025-ben is 3,2 %-os növekedést mutat. Az öt éven át tartó középtávú növekedés „átlagosan” 3,1 %-ra lassul, jóval a pandémia előtti trend alatt.
Az IMF októberben frissítette Ukrajna gazdaságának alap- és negatív forgatókönyvét a háború időtartamától és intenzitásától függően. Az alapforgatókönyv szerint a háború 2025 végén ér véget. Korábban az IMF a végét 2024 végére várta.
Ukrajna államadóssága 2025-ben először haladja meg a bruttó hazai termék 100 %-át, idén ennek a mutatónak csak a 3-5 %-a lesz az adósság összege, de a következő években az előrejelzések szerint az adósság nem csökken a GDP 100 %-a alá –számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum szövegére hivatkozva.
Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna államadóssága idén a GDP 95,6 %-a, jövőre pedig 106,6 %-a lesz. Ugyanakkor 2026-ban még egy százalékponttal nő az adósság 2025-höz képest. Bár 2027-ben 5 százalékponttal kellene csökkennie 102,6 %-ra. Negatív forgatókönyv esetén azonban az államadósság idén a GDP 97 %-a lesz. A következő években növekedni fog. Az adósságteher 2025-ben a GDP 117,5 %-át, 2026-ban 132,1 %-át, 2027-ben pedig már az állam bruttó hazai termékének 134,3 %-át teszi ki.
Az adósságterheket növelő főbb kockázatok között az IMF a háború időtartamát és intenzitását emeli ki, beleértve az energiainfrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Ukrajna gazdasági potenciáljának csökkenésével járnak. Emellett az adósságot negatívan befolyásoló tényezők közé tartozik a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatására való hosszú várakozás.
„Mindkét forgatókönyv (alapállapot és negatív – a szerk.) azon alapul, hogy az adományozók teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket (a G7-kezdeményezés keretében is). A késedelmek vagy a forráshiány például a szociális kiadások csökkenéséhez vezethet. Vagy a belföldi adósság, amely jelentős gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokkal jár” – áll a dokumentumban.
Az IMF megjegyezte, hogy Ukrajna ez év augusztusában sikeresen befejezte az államadósság nagyarányú átstrukturálását, mintegy 20,5 milliárd dollár értékben (vagyis körülbelül 24 milliárd dollár tőkésített kamattal együtt). Ez lehetővé tette Ukrajna állam- és garantált adósságának 9 milliárd dolláros csökkentését. A pozitív hírek között megemlítette a G7 biztosítékait is az 50 milliárd dolláros többéves támogatásról Ukrajnának.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a politikai kiigazításokat és a mélyrehatóbb strukturális reformokat még évekig folytatni kell. Bár hozzátette, hogy egyes reformok hosszú távon hatással lehetnek a társadalmi feszültségekre.