A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az ukrán gazdaság következő évekre vonatkozó növekedési előrejelzését – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az IMF októberi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben várhatóan 3,0 %-kal nő, ami alacsonyabb az áprilisi előrejelzésnél (3,2 %). 2025-re az előrejelzést 2,5 %-ra csökkentették 6,5 %-ról. A növekedés csak 2026-ban fog gyorsulni 5,3 %-ig (korábban 5,0 %-os növekedés).
Az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság 2024-ben és 2025-ben is 3,2 %-os növekedést mutat. Az öt éven át tartó középtávú növekedés „átlagosan” 3,1 %-ra lassul, jóval a pandémia előtti trend alatt.
Az IMF októberben frissítette Ukrajna gazdaságának alap- és negatív forgatókönyvét a háború időtartamától és intenzitásától függően. Az alapforgatókönyv szerint a háború 2025 végén ér véget. Korábban az IMF a végét 2024 végére várta.
Ukrajna államadóssága 2025-ben először haladja meg a bruttó hazai termék 100 %-át, idén ennek a mutatónak csak a 3-5 %-a lesz az adósság összege, de a következő években az előrejelzések szerint az adósság nem csökken a GDP 100 %-a alá –számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum szövegére hivatkozva.
Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna államadóssága idén a GDP 95,6 %-a, jövőre pedig 106,6 %-a lesz. Ugyanakkor 2026-ban még egy százalékponttal nő az adósság 2025-höz képest. Bár 2027-ben 5 százalékponttal kellene csökkennie 102,6 %-ra. Negatív forgatókönyv esetén azonban az államadósság idén a GDP 97 %-a lesz. A következő években növekedni fog. Az adósságteher 2025-ben a GDP 117,5 %-át, 2026-ban 132,1 %-át, 2027-ben pedig már az állam bruttó hazai termékének 134,3 %-át teszi ki.
Az adósságterheket növelő főbb kockázatok között az IMF a háború időtartamát és intenzitását emeli ki, beleértve az energiainfrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Ukrajna gazdasági potenciáljának csökkenésével járnak. Emellett az adósságot negatívan befolyásoló tényezők közé tartozik a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatására való hosszú várakozás.
„Mindkét forgatókönyv (alapállapot és negatív – a szerk.) azon alapul, hogy az adományozók teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket (a G7-kezdeményezés keretében is). A késedelmek vagy a forráshiány például a szociális kiadások csökkenéséhez vezethet. Vagy a belföldi adósság, amely jelentős gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokkal jár” – áll a dokumentumban.
Az IMF megjegyezte, hogy Ukrajna ez év augusztusában sikeresen befejezte az államadósság nagyarányú átstrukturálását, mintegy 20,5 milliárd dollár értékben (vagyis körülbelül 24 milliárd dollár tőkésített kamattal együtt). Ez lehetővé tette Ukrajna állam- és garantált adósságának 9 milliárd dolláros csökkentését. A pozitív hírek között megemlítette a G7 biztosítékait is az 50 milliárd dolláros többéves támogatásról Ukrajnának.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a politikai kiigazításokat és a mélyrehatóbb strukturális reformokat még évekig folytatni kell. Bár hozzátette, hogy egyes reformok hosszú távon hatással lehetnek a társadalmi feszültségekre.
A kiterjesztett alapprogram ötödik felülvizsgálata eredményeként frissített IMF-memorandum nem tartalmaz Ukrajnára vonatkozó kötelezettségeket az energiatarifák emelését illetően – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a pénzügyi tárca megjegyezte, hogy az IMF-memorandum aktualizálása során az energiatarifák esetleges emelésének lehetőségét olyan intézkedésként vették figyelembe, amely az energiaszektorban a teljes körű háború miatti problémák megoldását célozza. Egy ilyen intézkedés azonban csak akkor lehetséges, ha elegendő és célzott forrást különítenek el a veszélyeztetett háztartások védelmére.
„A 2024. október 18-án kelt memorandum megismétli azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek a korábbi frissítésekben voltak, nem javasol újakat, és nem ír elő kötelezettséget Ukrajna számára az energiatarifák háború alatti emelésére” – áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank e heti, washingtoni éves közgyűlésén az adósság lesz a legfontosabb napirendi pont.
Az IMF várhatóan azzal érvel majd, hogy az adóssághegy kezd fenntarthatatlanná válni. Az Egyesült Államok és Kína a 2008-as pénzügyi összeomlás óta sorra vette fel a nagy összegű hiteleket, hogy gazdaságuk kerekeit mozgásban tudják tartani. A világjárvány szintén arra kényszerítette a kormányokat, hogy térjenek vissza a kötvénypiacokra, továbbá tetemes állami támogatásokat költöttek el az elmúlt évek inflációs sokkja során a háztartások és vállalkozások támogatására.
Az IMF korábbi országjelentéseiben mindegyiküket megdorgálta, amiért hagyták, hogy az államadósság a GDP száz százaléka körüli szintre emelkedjen.
A The Guardian cikke megjegyzi, hogy a fejlett országok egy csoportja (az Egyesült Királyság, Brazília, Franciaország, Olaszország és többek között Dél-Afrika is) várhatóan kénytelen lesz tovább növelni államadósságát. Ezekben az államokban a jóléti és az egészségügyi kiadások könnyen elszabadulhatnak.
Az adósság fenntarthatóságának legnépszerűbb mérőszáma az adósságnak a nemzeti jövedelemhez, vagyis a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
Olaszország GDP-arányos adósságrátája 130 százalék felett van,
az Egyesült Államoké 124 százalék,
Görögország aránya 160 százalék körüli,
Japáné pedig több mint 260 százalék.
IMF: a globális adósság hamarosan meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt
Az IMF előrejelzése szerint a globális államadósság az év végére meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt. A szegényebb országok általában alacsonyabb GDP-arányos adósságrátával rendelkeznek, viszont az adóbevételekhez képest a kifizetendő kamatteher aránya náluk sokkal magasabb – részben a magasabb kamatfelárak miatt, részben pedig azért, mert dollárban veszik fel hiteleiket, így erősen kitettek saját devizájuk és a zöldhasú árfolyam-ingadozásainak.
A Világbank főnöke, Ajay Banga megpróbálja majd a gazdag országok figyelmét a legszegényebb országok adósságaira irányítani, amelyek közül sokan küzdenek a kamatszámlák kifizetésével. A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó Development Finance International (DFI) jótékonysági szervezet jelentése szerint
a Világbank legkevésbé tehetős országokat felsoroló listáján szereplő, 146 ország esetében az adósságszolgálati költségek átlagosan a kiadások 42 százalékát emésztik fel, ezen belül Afrikában a ráta 55 százalék.
A DFI azt kifogásolja, hogy ezeknek az országoknak az adóbevételekből kell kifizetniük a kamatkiadásokat, amelyeket egyébként az alapvető egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítására és az éghajlati válság kezelésére fordíthatnának. Az alternatíva szerintük az, hogy új hitelt kell felvenni a meglévő kötelezettségvállalások kiváltására – alacsonyabb kamatszinten.
A Világbank csak mentöövet tud dobni, adósságot elengedni nem
A találkozókat megelőző sajtótájékoztatón Banga elmondta, hogy az adósságelengedés nehéz folyamat, mivel a legtöbb hitel összetett és többrétegű. Elmondta, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő országok közül néhányan tárgyalásokat folytatnak az adósság elengedéséről, de ez mindig is nehéz és hosszadalmas folyamat volt. Banga elmondta, a Világbank Zambiának, Csádnak, Etiópiának és Ghánának 16-17 milliárd dollárt juttatott az adósságátütemezési folyamat során.
Mentőövet dobunk nekik, akár adósságelengedésként, akár támogatásként. Ám az adósságukat csak a hitelezők tudják elengedni, mi nem – tette hozzá.
Az ukrán vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy szükség esetén kész a hozzáadottérték-adó (ÁFA) emelésére, amit az IMF a költségvetési többletbevételek fő forrásának tekint – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint: „Készen állunk további adóintézkedések gyors megtételére, ha szükséges” Amint a memorandum hangsúlyozza, ebben a szakaszban az ukrán hatóságok mozgástere a jelenlegi forráscsomag keretein belül szigorúan korlátozott.
„Ezért a költségvetés teljesítése érdekében a bevételkiesésekre vagy az új kiadási igényekre adóemeléssel fogunk reagálni. Jelenleg az ÁFA alapkulcsának emelését látjuk a leghatékonyabb lehetséges többletbevételi forrásnak, és ez a központi kérdés készenléti tervünkhöz” – tette hozzá az ukrán kormány.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetéséhez intézett szándéknyilatkozatban az ukrán hatóságok megígérték, hogy lehetővé teszik a lakossági közüzemi díjak fokozatos emelését a háború alatt, a háború után pedig vámokat is megnövelik – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandumra hivatkozva.
Mint a dokumentum szövege megállapította: „A lehetséges reformintézkedések, amint a körülmények lehetővé teszik, további fokozatos vámemeléseket tartalmaznak (figyelembe véve az új tarifamódszert és a háborús társadalmi megfontolásokat).” Az ukrán tisztviselők emellett „külső finanszírozásra, valamint átlátható és kizárólagos közvetlen költségvetési támogatásra számítanak az energetikai állami vállalatok számára a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében”.
Amint a memorandumban is szerepel, a háború befejezése után az energiaszektor reformja elsősorban a verseny helyreállítását és erősítését teszi szükségessé a nagy- és kiskereskedelmi gázpiacon. „Továbbá a rendszer fenntarthatóságának biztosítása és a kvázi-fiskális kötelezettségek csökkentése megköveteli a gáz- és villamosenergia-tarifák fokozatos emelését a költségek megtérülése érdekében, miközben megfelelő és célzott forrásokat kell elkülöníteni a sérülékeny háztartások védelmére” – áll a dokumentumban.
A dokumentum szerint az ukrán kormány ütemtervet fogad el a gáz- és villamosenergia-piacok fokozatos liberalizálására, a hadiállapot utáni időszakra vonatkozó határidőket megjelölő végrehajtási tervvel. Az ütemterv az ágazat pénzügyi helyzetének technikai elemzésén alapul, az Európai Bizottsággal egyeztetve.
Az IMF-fel kötött frissített memorandumot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnij, az NBU vezetője írta alá. Tartalmazza az ország hatóságainak önkéntes kötelezettségvállalását bizonyos lépések megtételére.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői megújították az Oroszország Ukrajna elleni háborújának időtartamára vonatkozó előrejelzést, az intenzív harcok befejezésének határidejét egy évvel elhalasztották – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumot megállapította: „A frissített alapforgatókönyv szerint a háború 2025 utolsó negyedévében ér véget, aminek erős gátló hatása lesz, de Ukrajna képes lesz fenntartani a mérsékelt (gazdasági) növekedést.” Júniusban az IMF az alapforgatókönyv szerint a háború végét 2024 végére prognosztizálta, a háború 2025 végi befejeződése pedig negatív előrejelzést tartalmazott az alaptól.
Az alapforgatókönyv általában azt feltételezi, hogy a háború hatása a biztonsági helyzet miatt már csökkent gazdasági aktivitású területekre összpontosul. Míg a fellendülés hatására a növekedés továbbra is pozitív marad, egy hosszabb háború negatív hatást vetít előre a gazdasági teljesítményre a tartósabb bizonytalanság, a munkaerőhiány, a védelemhez és javításhoz kapcsolódó importnyomás, valamint a népességdinamika miatt – áll a memorandumban.
A reál-GDP növekedését 2024-ben 3%-os szinten prognosztizálják. A növekedés valószínűleg mérséklődik a harmadik negyedévben, a korai betakarítás és az erőteljes export ellensúlyozza az energiahiány negatív hatását. A negyedik negyedévben tovább lassul a gazdaság a fűtési szezonban megnövekedett kereslet miatt növekvő energiahiány miatt – jósolja az IMF.
Az IMF 3-4 GW-ra becsüli a téli energiahiányt, ami „egyezik a többi érdekelt fél becslésével”, miközben a rakétatámadások és a szezonális tényezők miatti negatív kockázatok érvényesülnek – áll a memorandumban. Az infláció decemberre továbbra is 9%-ra emelkedik, ami a termelői árak (főleg energiavezérelt) és a munkaerőköltségek meredek emelkedését tükrözi.
A reál GDP fellendülése lassabb lesz (a 2,5-3,5%, 2-3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél) a hosszabb háború miatt. Az infláció az év végére 7,5%-ra csökken, ahogy a kiadási nyomás enyhül. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 27,1 milliárd dollárra (a GDP 14,3%-ára) nőhet a tartós importigények, a munkaerőhiány exporttermelésre gyakorolt hatása és a visszafogott támogatások miatt, amelyet a stabil hajózás, a magántranszferek, valamint adósság átstrukturálása.
Az IMF előrejelzése szerint a háború utáni kilábalást egy hosszabb háború sebei lassítják, de a középtávú kilátások erős reformterven és az EU-csatlakozás felé vezető úton, valamint a részleges újjáépítésen alapulnak. A háború utáni kibocsátás visszafogottabb fellendülése a frissített alapállapotban a menekültek lassabb visszatérését tükrözi, ami nagyobb hosszú távú népességfogyáshoz vezet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) három tétellel egészítette ki az ukrajnai hitelezés folytatásának feltételeit, köztük az Ukrenerho energetikai vállalat felügyelőbizottságának a kinevezését – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF frissített memorandumára hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF követeléseinek megfelelően ez év december végéig be kell fejezni az Ukrenerho felügyelőbizottságának teljes feltöltését 7 tagra. Szintén az év végéig a 3354-IX. sz. törvény módosításai, amelyek mentesítik az NKREKU szabályozó határozatait az állami nyilvántartásba vételi eljárás alól, valamint Ukrajna számvevőszéke reformjáról szóló törvény módosítása, kiterjesztve annak hatályát, az év végéig el kell fogadni a könyvvizsgálati funkciókat és a pénzügyi függetlenséget biztosító intézkedéseket is.
Amint a hírportál beszámolt róla, 2024 szeptemberében az Ukrenerho felügyelőbizottságának két független tagja, miután a vállalat elnökét, Volodimir Kudrickijt menesztették, a hatóságok nyomására bejelentette lemondását. Daniel Dobbenyről és Peder Andreasenről van szó.
Az ukrán kormány október 11-én pályázatot hirdetett az Ukrenerho felügyelőbizottsága három független helyének betöltésére. A negyediket jelöltet egy korábban elindított hasonló átlátható eljárás szerint választják ki. Az Ukrenerho felügyelőbizottságának független tagjai kinevezésére 2024. december 9-ig sort kell keríteni.
Az IMF vezetője szerint a magas adósság és az alacsony növekedés továbbra is a világgazdaság fő kihívásai. Kristalina Georgieva figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem korlátozásának veszélyeire, és aggodalmát fejezte ki a geopolitikai feszültségek miatt. Az IMF és a Világbank közelgő éves ülésén a globális gazdasági kilátások, a szegénység felszámolása és a zöld átállás lesznek a fő témák – írja a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Kristalina Georgieva csütörtökön figyelmeztetést adott ki a világgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A CNBC-nek adott interjújában kiemelte, hogy bár jelentős előrelépés történt a globális gazdasági fellendülésben, két fő akadály továbbra is fennáll:
A magas adósságszint és az alacsony növekedési ütem.
Még nincs itt az ideje az ünneplésnek. Ha megnézzük az előttünk álló kihívásokat, a legnagyobb az alacsony növekedés és a magas adósság. Ez az a terület, ahol jobban kell teljesítenünk – mondta Kristalina Georgieva.
Az IMF vezetője elismerően szólt a nagyobb központi bankok infláció megfékezésére tett intézkedéseiről, de rámutatott, hogy az eredmények nem egyenletesek. Egyes gazdaságokban továbbra is problémát jelent a magas infláció, ami fokozza a társadalmi és politikai elégedetlenséget.
Georgieva figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi kereskedelem már nem lesz olyan erős növekedési motor, mint korábban. Kiemelte, hogy számos gazdaságban egyre több a korlátozó intézkedés. Az Egyesült Államok és az Európai Unió például büntetővámok sorozatát vezette be Kínával szemben.
Az IMF vezérigazgatója óva intett a protekcionista intézkedésektől, hangsúlyozva, hogy ezek éppúgy árthatnak a bevezetőknek, mint a célpontoknak.
Azt tanácsoljuk, hogy alaposan vizsgálják meg a költségeket és az előnyöket, és azt, hogy ez mit jelenthet középtávon
A közelgő IMF és Világbank éves ülésén, amelyet jövő héten tartanak Washingtonban, a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök között többek között a világgazdasági kilátásokról, a szegénység felszámolásáról és a zöld energiára való átállásról fognak tárgyalni.
Georgieva a geopolitikai feszültségeket is a globális pénzügyi stabilitást fenyegető fő kockázatok közé sorolta. Különösen aggasztónak nevezte a közel-keleti konfliktus esetleges kiterjedését és annak potenciális hatását a regionális gazdaságokra, valamint a globális olaj- és gázpiacokra.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyhatja az Ukrajnának nyújtott hitel következő részletét 1,1 milliárd dollár értékben, amire az IMF és a Világbank éves találkozója keretében kerülhet sor október 21-26-án tartanak Washingtonban – jelentette be Brent Nieman, az Egyesült Államok pénzügyminiszter-helyettese az Amerika Hangja rádióállomásnak adott interjújában, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az IMF szeptember 10-én jóváhagyta a részletet működőképes szinten, de az igazgatótanács még nem adott végleges jóváhagyást. „Ukrajna a program több felülvizsgálatát már rendkívül jól teljesítette, és körülbelül egy hónapja fejezte be az IMF-program ötödik felülvizsgálatát” – mondta el Nieman.
Az amerikai pénzügyminiszter-helyettes szerint a testület jóváhagyja az ötödik felülvizsgálatot és az 1,1 milliárd dolláros finanszírozást. „Ukrajna nagyon jól teljesített, teljesítette az összes szerkezeti irányadót és mutatót, amit a nyár folyamán teljesíteni kellett. Ezért azt gondolom, hogy hamarosan jóváhagyjuk a felülvizsgálatot, és Ukrajna továbbra is sikeresen végrehajtja a programot” – tette hozzá.
Az IMF 2024-re összességében az ukrán gazdaság 3%-os növekedését várja. Az alap szerint ezért Ukrajna kockázatai „továbbra is rendkívül magasak”. Nieman meg van győződve arról, hogy a nehézségek ellenére Ukrajna képes fenntartani a gazdasági stabilitást.
„Az energetikai infrastruktúra rendkívüli tönkretétele miatt a növekedési előrejelzés 3%-ra csökkent, az infláció pedig nőtt” – mutatott rá Brent Niemen, megjegyezve, hogy „természetesen ezek valódi nehézségek, de Ukrajna képes jól gazdálkodni rendkívül nehéz körülmények között és jól hajtsa végre az IMF-programot”.
