A norvég kormány további kétmilliárd koronát (több mint 170 millió eurót) különít el az ország védelmi ipara termelési kapacitásának növelésére. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Jonas Gar Støre miniszterelnök és Björn Arild Gram védelmi miniszter meglátogatta a Nammo rausfossi gyárat.
„Az ukrajnai háború olyan helyzetet teremtett, hogy nagy mennyiségű lőszerre van szükség. A kormány ezért erőteljes intézkedésekkel járul hozzá ahhoz, hogy a norvég védelmi ipar többet tudjon termelni. Egymilliárd koronát a nammoi gyár konkrét projektjére fordítanak a tüzérségi lőszergyártás növelésére. További milliárdot különítettek el más projektekre a norvég védelmi iparban” – mondta Jonas Haar Støre miniszterelnök.
Ukrajna és Norvégia megállapodott az energetikai együttműködés megerősítéséről, így a skandináv ország 75 milliárd korona értékű támogatást nyújt Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda. Erről az energetikai minisztérium sajtószolgálata számolt be.
A megbeszélésen Jaroszlav Demcsenkov energetikaiminiszter-helyettes, Bard Vegar Solhjell, a Norvég Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (Norad) vezetője, Marianne Kwan norvég külügyminiszter-helyettes és Helene Sand Andresen, Norvégia ukrajnai nagykövete vett részt.
Megjegyzendő, hogy a Norad a norvég külügyminisztérium, az éghajlat- és környezetvédelmi minisztérium alá tartozó szerv, amely a háború utáni fenntartható újjáépítés támogatására és a háború alatti operatív támogatásra irányuló ukrajnai tevékenységek lehetőségeit vizsgálja.
A találkozón a felek megvitatták, hogy a tervezett támogatás hogyan járulhatna hozzá az energiaágazat megerősítéséhez, továbbá megbeszélték a magánszektor bevonásának lehetőségét a zöldátalakításba és az energetikai infrastruktúra decentralizálásába.
A norvég kormány bejelentette, hogy 15 milliárd norvég koronával (körülbelül 1,7 milliárd dollárral) növeli az ország védelmi kiadásait. Ezen alapok egy részét Ukrajna támogatására fordítják – számolt be a BNN Breaking Jonas Gar Stere miniszterelnökre hivatkozva.
Norvégia azt tervezi, hogy 2024-ben 20%-kal növeli védelmi költségvetését az idei évhez képest.
A javasolt költségvetés 90,8 milliárd koronát (mintegy 10,2 milliárd dollárt) tesz ki, és három fő célt tűz ki: a védelmi erők képességeinek javítását, Ukrajna támogatását és az ország védelmi képességeinek megerősítését.
Az ország azt tervezi, hogy 2026-ra teljesíti a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzését, amely a GDP 2%-a. A kormány adatai szerint Norvégia jelenleg GDP-jének valamivel több mint 1,4%-át költi védelemre. A hidegháború után az ország gazdaságához viszonyítva a védelmi kiadások csökkentek, de a közelmúlt eseményei, többek között az ukrajnai katonai akciók rávilágítottak a fegyveres erők megerősítésének szükségességére.
Trygve Slugsvold Vedum pénzügyminiszter kijelentette, a védelemre, biztonságra és készültségre fordított kiadások növelésének szükségességét magasabb biztosítási díjakhoz hasonlítják. Ezeknek a költségeknek a jelentőségét hangsúlyozta Norvégia földrajzi elhelyezkedése kapcsán, amely Oroszországgal határos az Északi-sarkvidéken, bár keleti szomszédjával soha nem állt háborúban.
A költségvetés nagy részét, mintegy 7,5 milliárd koronát (684 millió dollárt) a tervek szerint az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásra fordítják.
A jelenlegi kormány 2021-es hatalomra kerülése óta a védelmi költségvetés 40%-kal nőtt. A 2024-es nemzeti költségvetést pénteken ismertetik.
Norvégia mindaddig szállít földgázt Európába, amíg szükség van rá, ugyanakkor azon is dolgozik, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása minél előbb megszűnjön – jelentette ki pénteken Espen Barth Eide norvég környezetvédelmi miniszter.
„Véleményünk szerint stratégiailag fontos, hogy fenntartsuk a szállításokat, amíg szükség van földgázra, de mindeközben dolgozunk azon is, hogy ne legyen rá szükség, hogy földgáz helyett más energiaforrást használjunk” – magyarázta a norvég miniszter a Reuters hírügynökség által szervezett rendezvényen.
Espen Barth Eide arra számít, hogy a földgázból és kőolajból származó bevételek csökkenni fognak a norvég költségvetésben. „Túl vagyunk a csúcson, ezzel nagyon is tisztában vagyunk, és örülünk is neki, hogy a kőolaj és a földgáz szerepe fokozatosan csökken a gazdaságunkban” – hangoztatta a miniszter.
Espen Barth Eide szerint a nyugati országok felgyorsították az energiaátállással kapcsolatos terveiket az ukrajnai háború hatására. A miniszter arról is beszélt, hogy továbbra is lehetségesnek tartja, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani, de ezt nagyon nehéz elérni.
Haakon norvég koronaherceg szerdán ünnepélyesen átadta a világ legnagyobb úszó tengeri szélparkját az északi-tengeri Gullfaks C olajfúrótornyon.
A trónörökös két kábel összekötésével adott jelképesen zöld utat a Hywind Tampen nevű létesítménynek.
A szélfarm öt olaj- és gázfúró platformot lát el villamosenergiával az Északi-tengeren, így csökkentve azok széndioxid-kibocsátását. A projektet vezető Equinor olaj- és gázipari vállalat szerint ezzel évente 200 ezer tonna széndioxidot spórolhatnak meg.
„Ma történelmet írunk” – jelentette ki Jonas Store norvég miniszterelnök a megnyitón.
A kormányfő hozzátette: bár a projekt költséges, valakinek a technológiai forradalom élére kell állnia.
„A két kábelt összekötve csatlakozunk a jövőhöz” – jegyezte meg Haakon.
A lebegő szélturbinák nincsenek a tengerfenékhez rögzítve, helyette úszó betonszerkezetekre vannak szerelve egy közös rögzítési rendszerrel.
A Hywind Tampen az első hasonló létesítmény Norvégiában, és 11 turbinából áll. A szélerőmű 7,4 milliárd koronába (695 millió dollár) került, és 2022 novemberében termelt először áramot. A maga 88 megawattos összkapacitásával a tervek szerint a Snorre A és B, valamint a Gullfaks A, B és C olaj- és gázfúrótornyok áramszükségletének harmadát fogja fedezni.
Norvégia dél-nyugati részén nagyjából 70 milliárd tonna foszfátkőzet pihen a mélyben. A világnak évente körülbelül 50 millió tonna foszforra van szüksége.
A norvég Norgie Mining öt éven belül megkezdené a kitermelést azon a területen, ahol nemrég hatalmas foszfátkőzet-lelőhelyet fedeztek fel Norvégiában. A lelőhelyen elegendő ásvány van ahhoz, hogy a következő 100 évben kielégítsék vele az akkumulátorok és napelemek iránti globális keresletet.
A Norgie Mining közlése szerint Norvégia dél-nyugati részén 70 milliárd tonna foszforkő található, közvetlenül más fontos ásványok, például a titán és a vanádium lelőhelyei mellett. A foszfátőzet nagy mennyiségű foszfort tartalmaz, ami szükséges a zöld technológiák építéséhez. Ugyanakkor jelenleg ellátási problémákkal küzdenek az ezzel foglalkozó cégek.
A foszfort Hennig Brandt német tudós fedezte fel 1669-ben, aki a bölcsek kövét kereste. Bár a közönséges fémek arannyá alakításában hatástalannak bizonyult, az elektromos autók lítium-vas-foszfát akkumulátoraiban, valamint a napelemekben és a számítógépes chipekben elengedhetetlen alapanyaggá vált.
Korábban Oroszország ellenőrizte a legnagyobb lelőhelyet, az Európai Unió szerint azonban ez ellátási kockázatot jelent. Oroszországon kívül jelenleg Kína, Szíria és Irak területén vannak nagy lelőhelyek.
A becslések szerint a világgazdaságnak évente 50 millió tonna foszforra van szüksége.
Ezt megelőzően Oslo 100 millió dollár összegű támogatást nyújtott Ukrajnának. Az erről szóló megállapodást 2022 decemberében írták alá.
Norvégia kétmilliárd norvég korona (190 millió dollár) támogatásban részesítette a Világbank Ukrajna részére nyitott Támogatási, Újjáépítési és Reformalapját (URTF). A hírt a Világbank közölte.
„A jelenlegi támogatás a kritikus infrastruktúra fenntartását és az alapvető közszolgáltatások mindennapos biztosítását támogatja. A Világbankon keresztül nyújtott segítségünk a gazdasági növekedés, valamint a háború utáni újjáépítés és az európai integráció előmozdításához szükséges reformfolyamatokhoz is hozzájárul” – mondta a norvég külügyminiszter.
Öt év leforgása alatt Ukrajna összesen 75 milliárd norvég korona (mintegy 6,8 milliárd euró) összegben kap katonai, humanitárius és lakossági segélyt Norvégiától.
Ezt Jonas Har Stere norvég miniszterelnök nyilatkozta – írja az Interfax-Ukrajna.
„Norvégia és más nyugati országok katonai támogatása szükséges az ukrán katonai műveletekhez, és mindaddig támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges. A Nansen Ukrajnát támogató program részeként Norvégia összesen 75 milliárd NOK katonai, humanitárius és lakossági segélyt nyújt öt év alatt” – mondta Stere.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A Norvég Menekültügyi Tanács programot indított azoknak a cégtulajdonosoknak a támogatására, akik a harci cselekmények övezetéből Lemberg vagy Ternopil régiókba költöztek, számolt be az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium honlapján.
Harmincnál is több multimilliomos és dollármilliárdos költözött el Norvégiából 2022-ben. Ez nem tűnik túl magas számnak, csakhogy valójában több, mint ahány szupergazdag 2009 és 2021 között összesen elhagyta az országot – derült ki a Dagens Naeringsliv lap kutatásából.
A Guardian a norvég újság hírét szemlézve azt is hozzátette: idén tovább gyorsulhat az elvándorlás. A legtöbben Svájcba költöznek.
A szupergazdagok tömeges elköltözésének nagyon egyszerű oka van: a norvég kormány felemelte a vagyonadójukat, tavaly 1, idén pedig már 1,1 százalékosra. Ezt a vagyon 1,7 millió korona, azaz nagyjából 56 millió forint fölötti része után kell fizetni.