Oroszország új módszert talált az olaj Egyiptomon keresztül történő szállítására, természetesen, a szankciók megkerülésével. A fekete aranyat az egyiptomi kikötőben keverik, és ez megnehezíti a rakomány végső szállítási helyének nyomon követését.
A hírt a Bloomberg közölte.
Az ügynökség tájékoztatása szerint július 24-én délelőtt mintegy 700 ezer hordónyi orosz olajrakományt szállítottak az Saguia el-Hamra-i olajterminálra. Órákon belül egy másik hajó felvett egy szállítmányt a kikötőből, amely a készlet egy részét vagy egészét tartalmazhatja.
Egy ilyen lépés megnehezíti a rakomány végső rendeltetési helyének nyomon követését. Fontos megjegyezni azt is, hogy Oroszország már Egyiptomot használja a fűtőolaj tranzitjára is.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az Európai Unió módosította a szankciókat, hogy elkerülje „a globális energiabiztonságot fenyegető kockázatokat”.
Módosította az Európai Unió az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyek szerint a Rosznyefty és a Gazprom orosz állami cégek szállíthatnak olajat harmadik országoknak. A hírt a Reuters közölte.
„A világ élelmezés- és energiabiztonságára gyakorolt esetleges negatív következmények elkerülése érdekében az EU úgy határozott, hogy kiterjeszti az egyes állami tulajdonban lévő vállalatokkal folytatott tranzakciókban való részvétel tilalma alóli kivételt a mezőgazdasági termékekkel és olajszállítással kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan a harmadik országokat illetően” – közölték.
Ezentúl az ilyen szállításokhoz kapcsolódó fizetések nem lesznek betiltva.
Az ipari cégek az esetleges gázhiányra készülnek, hogy elkerüljék a gyárak bezárását.
Franciaországban az energiaigényes vállalatok fokozzák vészhelyzeti terveik végrehajtását, és gázkazánjaikat fűtőolajra állítják át. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék az áramkimaradásokat az orosz gázellátás csökkenése esetén – számolt be az Euractiv.
Ugyanakkor Franciaország villamosenergia-igényének mintegy 70%-át atomenergiából termeli ki, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé függ az orosz gáztól, mint a szomszédos Németország.
Az államilag ellenőrzött EDF villamosenergia-termelő elavult villanytelepekkel pótolja Franciaország szükségleteit. A közlemény szerint az 56 atomreaktor közül 29-et leállítottak, ellenőrzés és felújítás céljából.
Az ipari cégek is készülnek az esetleges fennakadásokra.
„Kazánjainkat átalakítottuk, hogy azok gázzal vagy olajjal is működjenek, sőt, ha kell, szénre is átválthatunk” – mondta Florent Menego, a világ egyik vezető gumiabroncsgyártó cége, a Michelin vezetője.
Elmondása szerint, ha mégis gázhiány alakulna ki Európában, a kőolaj továbbra is elérhető alternatíva marad.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Drágult az olaj a világpiacon arra, hogy az állami irányítás alatt álló Saudi Aramco megemelte a hivatalos decemberi szállítási tarifáit az ázsiai vásárlói részére.
A Brent és a WTI alaptípusok 1,1 százalékkal drágultak arra a híre, hogy az Aramco emeli ázsiai szállítási árait. Az ebből fakadó üzenet egyértelmű, a piaci feszültségek az év hátralévő részében is fennmaradnak, a kínálat továbbra is szűk keretek között emelkedik, s noha a kereslet meglendülése a kitermelés nagyobb ütemű növelését indokolná, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az oroszokkal egyetértésben a fokozatos bővítést preferálja, hogy az árak minél magasabbra srófolásával minél többet vissza tudjon hozni a pandémia idején elszenvedett veszteségeiből.
Az olajkartell a szeptemberrel kezdődő négy hónap mindegyikére napi 400 ezer hordós plusz kitermelést engedélyezett tagállamainak, ám ez a mennyiség szemmel láthatóan kevés a globális konjunktúrával járó pluszigények kielégítésére. Az OPEC és szövetségesei nem kapkodnak, múlt heti megbeszélésükön sem láttak nyomós okot eredeti menetrendjük felülírására, noha az Egyesült Államok az árak visszaszorítása és az ellátás biztonsága érdekében a kitermelés fokozására szólította fel őket.
Hétfőn az Egyesült Arab Emirátusok energiaminisztere, Szuhail al-Mazrouei egy helyi tévétársaságnak azt mondta, hogy a kartell képes termelését fokozni, ha a piac ezt igényli. Sőt, Mazrouei hangsúlyozta, hogy az OPEC 2022 szeptemberéig meghosszabbíthatja a 400 ezer hordós havi kvótaemelési politikáját, és akkorra utol is érik a pandémia előtti kitermelési szintjüket. Mazrouei szerint egyébként elsősorban a szénhidrogén-kitermelésben elmaradt beruházások okolhatók a mostani az energiakrízisért, az árak elszabadulásáért.
Akárhogy is lesz, az arab termelők egyértelmű haszonélvezői a mostani helyzetnek.
Az Aramco árfolyama bő két hónap alatt tíz százalékkal emelkedett, s az új ázsiai tarifák is muníciót adhatnak a részvény további drágulásához. A cég a dubai és ománi olajfajták árából képzett irányadó átlagárhoz képest hordónként 2,7 dollárral adja drágábban decembertől saját, Arab Light könnyűolaj-fajtáját, ez 1,3 dolláros áremelésnek felel meg.
Megjegyzendő, hogy a szaúdiak októberben ugyanennyit vágtak az egységárból a pandémia ázsiai előretöréséből fakadó aggodalmak csillapítására, azaz rugalmasan kezelik a tarifáikat. A nyugat-európai szállításaikat fixen a Brent árához kötik ahhoz képest 30 centes most a hordónkénti kedvezmény, szemben az októberi 1,70 dollárral, míg az Egyesült Államokba irányuló exportnál 1,75 dollár a diszkont a múlt havi 1,35 dollárhoz képest.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk rákényszeríti az energetikai vállalatokat, hogy fokozzák a megújuló energiaforrásokba, a hidrogénbe és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákba történő beruházásokat, ugyanakkor a fosszilis üzemanyagok még egy ideig továbbra is meghatározóak lesznek – közölték az ipar vezetői.
A világjárvány miatt a globális olajfogyasztás több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, az árak pedig évtizedek óta nem látott mértékben bezuhantak, ami arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják, mennyire gyorsan kellene átállniuk az olaj- és gázfüggőségről valami másra.
„Az ágazatban mindenki a reset gomb megnyomásáról beszél (…) Mit kell tennünk, hogy ezt túléljük?” – tette fel a kérdést Arif Mahmood, a Petronas ügyvezető alelnöke. „Az energiaátmenet sokkal gyorsabban megy végbe, mint vártuk” – fűzte hozzá.
A malajziai állami energetikai vállalat az áprilistól júniusig terjedő időszakban 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, ezért felállítottak egy csapatot, amelynek az a feladata, hogy tervet készítsen a cég portfóliójának átalakítására, valamint a nap- és szélenergia-termelés bővítésére.
A nagy olajcégek ambiciózus célokat tűztek ki. Felipe Bayon, a kolumbiai Ecopetrol vezérigazgatója például elmondta, hogy a vállalat 2022-ig nulláról 300 megawattra akarja növelni a saját felhasználásra fordított megújuló energia mennyiségét.
A hidrogéné a jövő (?)
A nap- és szélenergia-fejlesztések mellett több energiaipari vállalat kutatja a hidrogén felhasználási lehetőségeit is, amely ugyebár régóta jelen van számos kereskedelmi célú alkalmazási területen. Ma az iparban használt hidrogént szinte teljes egészében fosszilis energiahordozókból – elsősorban földgázból – állítják elő, ez a módszer azonban jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha azonban ezt kombinálják különféle szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (carbon capture and storage – CCS) eljárásokkal, az érdemben mérsékelheti a földgázból történő előállítással járó kibocsátást. Az így előállított hidrogént kék hidrogénnek is nevezik.
A jövő átmenetileg részben a kék, hosszabb távon viszont egyértelműen az úgynevezett zöld hidrogéné, amelyet gyakorlatilag kimeríthetetlen energiahordozóként, megújuló energia-alapú vízbontással szinte korlátlan mennyiségben lehet előállítani, mégpedig minimális üvegházhatású gázkibocsátás mellett.
Mindazonáltal mindkét fajta hidrogén előállítása rendkívül költséges, ezért egyelőre nem lehet őket Jolly Joker-ként emlegetni.
A Mol-csoport tagja, a Mol
Norge AS olajat és gázt talált Északi-tenger norvégiai részén – közölte a
magyar olajtársaság szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A tájékoztatás szerint a cég a
napokban fejezi be a kutató fúrás és annak kiferdítő kútjának mélyítését. A kút
már felfedezett olajmezők közelében mélyült az Északi-tenger középső régiójában,
Stavangertől 200 kilométerre nyugatra.
Az előzetes értékelések alapján a
megtalált szénhidrogén vagyon 12 és 71 millió hordó olajegyenérték közötti. A
talált szénhidrogén API 40 relatív sűrűségű könnyű olaj. Ez a találat is hozzájárul
a Mol organikus és inorganikus készletpótlási stratégiájához a kutatási és
akvizíciós tevékenységein keresztül – írják a tájékoztatóban.
A Mol Norge 40 százalékos érdekeltséggel
a PL820S koncessziós terület operátora, partnerei a Lundin Norway AS (40 százalék),
a Wintershall Dea Norge AS (10 százalék) és a Pandion Energy AS (10 százalék) –
közölte a Mola BÉT honlapján.