Annak ellenére sem akar Törökország lemondani az orosz olajról, hogy Donald Trump a Moszkvával való energetikai kapcsolatok megszakítását szorgalmazza.
„Ez alapvetően a magáncégek, forgalmazók és finomítók döntése” – hangsúlyozta Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter a CNNTurk televíziónak.
A miniszter rámutatott, hogy a török finomítókat a közeli forrásokból származó nyersolaj feldolgozására építették, ezért az orosz import nemcsak kereskedelmi döntés, hanem technikai szükségszerűség is.
A miniszter nyilatkozata válasz is az orosz energiakereskedelem visszaszorítását szorgalmazó washingtoni nyomásgyakorlásra – mutatott rá a Bloomberg.
„Szeretném, ha leállítaná az olajvásárlást Moszkvától, addig amíg Oroszország folytatja az ámokfutást Ukrajna ellen” – mondta az Egyesült Államok elnöke múlt héten a török kollégájával folytatott találkozón.
Moszkva egyik legnagyobb olaj-és gázvásárlója Törökország, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal kötött új, hosszú távú LNG-megállapodásokkal is igyekszik diverzifikálni ellátását.
Irak újraindította az olajexportot Törökországba egy amerikai támogatású megállapodás keretében, amely alternatív ellátási forrást kínálhat Ankarának.
Törökország azonban vonakodva viszonyul az amerikai iránymutatáshoz.
A török energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a közelgő téli hónapokra tekintettel Törökországnak különböző forrásokból kell biztosítania az energiaellátást.
„Oroszországból, Azerbajdzsánból, Iránból, Türkmenisztánból, bárhonnan, ahonnan csak tudunk, gázt kell vásárolnunk” – szögezte le Alparslan Bayraktar.
A termelés növekedése valószínűleg lehetővé tette a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének növekedését is, állítja a Bloomberg.
A Kínával kötött megállapodás, miszerint megkezdik az amerikai szankciók hatálya alá tartozó Arctic LNG 2 projektből származó cseppfolyósított gáz szállításának lehetővé tette a termelés maximális növelését a 2023 decemberi üzembe helyezés óta. Azonban legfeljebb két hónap van hátra, mielőtt az üzemanyagot exportálják a Novatek projektből, számolt be a Bloomberg egy, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.
Szeptemberben az Arctic LNG 2 átlagos napi termelése 17,9 millió köbméter volt. Ez a legmagasabb érték az üzem történetében, és 14%-kal magasabb az augusztusi előző maximumnál.
A termelés növekedése valószínűleg az LNG-termelést is fellendítette, mivel a Novatek megkezdhette a szállításokat Kínába. Hét hajó rakodott ki a dél-angliai Beihai LNG-terminálon, mióta az első, szankciós rakományt szállító tartályhajó augusztus végén megérkezett Putyin kínai látogatása előtt. Egy másik már úton van, a tartályhajók követési adatai szerint.
Az LNG-t eddig főként a kamcsatkai Koryak FSU úszó gáztárolójából szállították Beihaiba, ahová 2024 óta exportálnak gázt az Arctic LNG 2-ből. A szükséges tartályhajók hiánya miatt az Arctic projektből keletre történő szállítások a nyári hónapokra és a kora őszig korlátozódnak.
A cseppfolyósított formában (LNG) Európába exportált orosz gázon Moszkva mintegy 8,10 milliárd euró adóbevételre tett szert 2022 és 2024 között a Greenpeace kedden megjelent kutatása szerint.
Miközben a vezetékes orosz gáz vásárlását az Európai Unió többségében megszüntette az Ukrajna elleni orosz invázió után, az LNG-vásárlások továbbra is folytatódnak, azok az idei első félévben 12,8 milliárd köbmétert tettek ki, ami 67 százalékkal magasabb a négy évvel korábbinál – írja az Euronews.
Az orosz LNG-eladásokból brutálisan sok fegyvert lehet venni
A Greenpeace számításai szerint a 9,5 milliárd dollár értékű, az orosz LNG-export zászlóshajóját, a Jamal LNG-t sújtó nyereségadóból Oroszország 9,4 millió 152 mm-es lőszert vásárolhat, ami a jelenlegi évi hárommilliós orosz termelés több mint háromszorosa, de ebből az összegből 270 ezer Sahed drón vagy 2658 tank is kijön.
Az egyebek mellett olyan európai vállalatokkal, mint a TotalEnergies, az Engie, a Shell, a Naturgy vagy a SEFE üzletelő Jamal LNG 2022 és 2024 között mintegy 40 milliárd dollárt keresett az európai üzleten.
Az orosz LNG főként Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba, Svájcba és Nagy-Britanniába érkezett, miközben a szerződések 2038-ig és 2041-ig tartanak.
Ezek a szerződések azonban könnyen lehet, hogy nem lesznek ennyire tartósak, miután az Európai Unió 2027-től kivezetné az orosz LNG-t a kontinensről. Döntés ugyan még nem született az ügyben és annak meghozatala jogi eljárással is fenyeget az európai cégek ellen, ám Brüsszel eléggé eltökéltnek tűnik. A legnagyobb importőrök Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak 2022 és 2025 júniusa között, és a legtöbb szállítmányt a belga Zeebrugge kikötője fogadta.
Az elemzés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok mennyire fontos szereplővé lépett elő az európai gázellátásban, így az amerikai LNG importja csak az idei első félévben 52,7 milliárd köbmétert tett ki, több mint négyszer annyit, mint az orosz. Ráadásul a Trumppal kötött kereskedelmi alku értelmében az unió ezt kénytelen lesz tovább növelni.
A Greenpeace szerint azonban Európa csak úgy menekülhet az LNG-csapdából és a Trump vagy Putyin szeszélyétől való függéstől, ha mielőbb megszabadul a földgáz használatától és helyette megújuló forrásokból fedezi energiaszükségletét, ami helyben is megtermelhető.
Az Arctic LNG-2 szállítmányait továbbra is akadályozza a másodlagos szankciók kockázata és a tartályhajóflotta hiánya. A szankcionált cseppfolyósított földgáz szállításában részt vevő Arctic LNG-2 projekt negyedik gázszállítója megérkezett a kínai Beihai LNG terminálba, közölte a Reuters jelentése az LSEG adataira hivatkozva.
A Buran LNG-szállító tartályhajó a dél-kínai Guangxi régióbeli Tieshan kikötőjében tartózkodik.
Augusztus végén jelentették be az Arctic LNG-2 első rakományát, amelyet a létesítmény 2023 végi indulása óta egy vevőnek szállítottak.
Az LNG-szállítmányt az Arctic Mulan LNG-szállítóhajó, majd szeptember elején a Voskhod és a Zarya gázszállító hajók szállították a terminálra.
Az Arctic LNG-2 szállítmányát bonyolítja a másodlagos szankciók kockázata és a tartályhajóflotta hiánya.
Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.
Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.
Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető: a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.
A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.
Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.
Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.
Törökország nem tervezi, hogy betartja az új európai uniós jogszabályokat, amelyek teljes mértékben leállítanák az orosz üzemanyagot. Ez „kiskaput” teremthet az orosz gázellátás folytatása szempontjából Európába, írja a Politico.
„Törökország nem fogja támogatni az EU tervét, hogy leállítsa az orosz gázimportot, ami veszélyezteti Brüsszel azon erőfeszítéseit, hogy a blokkot elvonja Moszkva energiaforrásaitól” – írta az újság. Törökország régóta kulcsfontosságú tranzitútvonal az orosz energia számára Európába, de az útvonal felügyelet alá került, miután az EU javaslatot tett az orosz gázimport 2027-ig történő teljes leállítására vonatkozó tervre.
„A terv megvalósításához Brüsszel több monitoringkövetelményt kíván bevezetni, hogy jobban felmérhesse, hogyan és hol jut be a moszkvai gáz a blokkba. Ahhoz azonban, hogy ez működjön, az EU-nak valószínűleg információkra lesz szüksége a kulcsfontosságú tranzitországoktól, például Törökországtól. Bár Ankarát ez nem érdekli” – áll a cikkben.
„A török külügyminisztérium kijelentette, hogy Ankara nem támogatja az egyoldalú szankciókat, mivel azok ronthatják a gazdasági helyzetet és az energiabiztonságot, és csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának szintjén szorgalmazza a szankciókat.
„Törökország vonakodása az EU ellenőrzési rendelkezéseinek betartása terén problémákat okozhat a javasolt rendelet hatékony végrehajtásában, különösen tekintettel Törökország növekvő szerepére tranzitpontként és az orosz gáz potenciális csomópontjaként” – mondta Ville Niinisto, a Zöldek Európai Parlamentjének képviselője, aki az Európai Parlament az új jogszabályon végzett munkáját vezeti.
Korábban arról számoltak be, hogy az Európai Parlament olyan javaslatokat fontolgat, amelyek egy évvel, 2027 januárjáig felgyorsítanák az EU orosz gázról való lemondását.
Az orosz eredetű bután importja a szankciók ellenére megháromszorozódott, és torzítja a lengyel piacot – figyelmeztetett a POGP szakértője. A növekvő behozatal mesterségesen lenyomja az árakat, és nehezíti az energiaszektor diverzifikációját. Varsó uniós szintű szankciók, különvám vagy nemzeti beavatkozás bevezetését sürgeti a probléma kezelésére.
Komoly kihívást jelent a lengyel autógázpiacon az olcsó orosz bután behozatala – figyelmeztetett Bartosz Kwiatkowski, a Lengyel Folyékonygáz Szövetség (POGP) képviselője a Petroleum Ukraine – Warsaw’25 konferencián. A szakember szerint az orosz LPG-re vonatkozó szankciók ellenére a tiszta bután nem került tiltólistára, emiatt az utóbbi hónapokban az importja megtriplázódott.
„A bután részaránya 7 százalékról 20 százalékra nőtt, és ez világosan látszik az első negyedéves adatokból” – mondta Kwiatkowski. Kiemelte: márciusban rekordmennyiségű, 37 ezer tonna orosz bután érkezett Lengyelországba, szemben az egy évvel korábbi 8 ezer tonnával. A megnövekedett orosz import mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, torzítja a versenyt és akadályozza a lengyel energiaszektor diverzifikációját.
A POGP képviselője három lehetséges megoldást vázolt fel a helyzet kezelésére:
Az első és legátfogóbb: az Európai Unió szintjén kiterjeszteni a szankciókat a butánra is. Ezt azonban politikailag nehéz kivitelezni, mivel egyes tagállamok – például Magyarország és Szlovákia – ellenállását váltaná ki.
A második lehetőség egy különleges importvám bevezetése lenne az energetikai célú bután behozatalára. Ez már csupán minősített többséget igényelne az uniós tagállamok részéről, de így is összetett tárgyalásokat és politikai szándékot követel.
A harmadik megoldásként Kwiatkowski a nemzeti szintű beavatkozást említette: tilos lenne Lengyelországon belül összekeverni az importált butánt más gázokkal, ami visszafoghatná annak piaci beépülését. Ez a lépés ugyanakkor nem zárná ki az esetleges megkerülést szomszédos országokon keresztül.
A lengyel vámhatóság egyelőre szigorította az ellenőrzéseket: áprilisban és májusban több olyan butánszállítmányt fordítottak vissza, amelyek három szankciós listán szereplő orosz finomítóból származtak. Kwiatkowski azonban figyelmeztetett, hogy ez csak ideiglenes megoldás, hiszen az orosz eredetű bután még mindig könnyen bejuthat a lengyel piacra harmadik országokon keresztül, „európai termékként” álcázva magát.
Teljes gáztilalom: nagyon feszültté váltak az EU tárgyalásai az orosz energiaszankcióról
Az Európai Bizottság olyan jogszabálycsomagot terjesztett elő, amely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz gázimportot, beleértve a vezetékes és LNG-szállításokat is. A tervezet 2026 elejétől tiltana új szerződéseket, a meglévő megállapodások fokozatos lezárásával. Több tagállam, köztük Magyarország és Ausztria, ellenzi a javaslatot, mert szerintük az energiaszuverenitást és az ellátásbiztonságot veszélyezteti. A bizottság szerint azonban az intézkedés kulcsfontosságú Moszkva bevételeinek csökkentése és az EU energiafüggetlensége szempontjából. Mivel nem szankciós alapon készül a jogszabály, a magyar és szlovák vétó kikerülhető a minősített többségi döntéssel.
A német állami tulajdonban lévő Securing Energy for Europe (SEFE) vállalat 10 éves földgázszállítási szerződést írt alá az azerbajdzsáni állami olaj- és gázipari vállalattal, a SOCAR-ral, amely magában foglalja a német beruházásokat a termelési infrastruktúrába, számolt be a SEFE sajtóosztálya.
Ami a beruházásokat illeti, többek között gázkompresszorok telepítését tervezik, ami lehetővé teszi az Európába szállított vezetékes gáz mennyiségének növelését.
Az import elérheti a 15 terawattórát (TWh), azaz az évi 1,5 milliárd köbméter gázt, ami Németország éves fogyasztásának több mint 1,7%-a.
Azerbajdzsán már szállít gázt Bulgáriának, Magyarországnak, Görögországnak, Grúziának, Olaszországnak, Romániának, Észak-Macedóniának, Szerbiának, Szlovákiának, Szlovéniának, Törökországnak és Horvátországnak.
[type] => post
[excerpt] => A német állami tulajdonban lévő Securing Energy for Europe (SEFE) vállalat 10 éves földgázszállítási szerződést írt alá az azerbajdzsáni állami olaj- és gázipari vállalattal, a SOCAR-ral, amely magában foglalja a német beruházásokat a termelési in...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749803400
[modified] => 1749749565
)
[title] => Az EU orosz gáz nélkül: Németország szerződést írt alá az Azerbajdzsánból származó nyersanyag importjára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=61068&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61068
[uk] => 60981
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60982
[image] => Array
(
[id] => 60982
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[original_lng] => 74634
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998-300x191.webp
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998-768x488.webp
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1749738766:12
[_thumbnail_id] => 60982
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3023
[_algolia_sync] => 108294777002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33258
[1] => 135
[2] => 819188
[3] => 26719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Azerbajdzsán
[1] => németország
[2] => nyersanyag import
[3] => orosz gáz
)
)
[9] => Array
(
[id] => 60557
[content] =>
Aláírták pénteken a meglévő szerződés mellékletét az orosz gáz szállításáról Szerbia számára, ami lehetővé teszi a tárolók feltöltését a téli szezon előtt Szerbiában és a magyarországi tárolókban – nyilatkozta a Szerbiai RTV-nek Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek igazgatója.
Hozzátette, hogy a megállapodás szerint ezer köbméterenként 290 eurós áron napi 6,1 millió köbméter gázt kap Szerbia. Elmondta, hogy ez a jelenlegi piaci ár alatt van, mert jelenleg 360 eurót kell fizetni a tőzsdén ezer köbméter gázért.
A háztartások számára nem emelkedik a gáz ára, a vállalkozók pedig kedvezőbb árra számíthatnak – emelte ki Bajatović. A meglévő gázszállítási megállapodás ezen a héten járt volna le, de pénteken aláírták a szerződés szeptember végéig érvényes mellékletét.
„Gyakorlatilag egy mellékletet írtunk alá a meglévő hosszú távú szerződés mellé, amely június elsejétől szeptember 30-ig lesz érvényben, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag meghosszabbítottuk ugyanazokat a feltételeket. Ez mit jelent? Lehetőségünk lesz 6 millió köbmétert, azaz napi 6,1 millió köbmétert lehívni, tisztán, a beszerzési terv alapján. Árban ez mintegy 290 euró. Jelenleg a TTF holland gáztőzsdén a földgáz 1000 köbméterét 360 euróért vásárolhatjuk meg, ami azt jelenti, hogy jól jártunk.”
