Ukrajna október 1-től korlátozza az indiai dízelüzemanyag importját, mivel India jelentős mennyiségű nyersolajat vásárol Oroszországtól – közölte az Enkorr ukrán energetikai tanácsadó cég.
Az A-95 tanácsadó cég korábban arról számolt be, hogy egy kulcsfontosságú ukrán olajfinomító nyári elvesztése miatt a kereskedők kénytelenek voltak importtal kompenzálni, többek között Indiából vásárolva dízelüzemanyagot.
Még az ukrán védelmi minisztérium is vásárolt indiai üzemanyagot, mivel az megfelelt a poszt-szovjet szabványoknak.
Oroszország az elmúlt időszakban drónokkal és rakétákkal támadta az ukrán olajfinomítókat és üzemanyagtároló létesítményeket.
Az Enkorr szerint az ukrán biztonsági szervek nemrégiben elrendelték, hogy minden importált indiai dízelüzemanyag-szállítmányt laboratóriumi elemzésnek kell alávetni az orosz komponensek jelenlétének ellenőrzésére.
Ukrajna augusztusban 119 ezer tonna indiai dízelüzemanyagot importált, ami az ország teljes dízelimportjának 18%-át tette ki.
A 2022-ben kirobbant háború előtt Ukrajna főként Fehéroroszországból és Oroszországból importált dízelüzemanyagot a hazai termelés hiányának kompenzálására. 2022 óta elsősorban nyugati európai országokból szerzi be az üzemanyagot.
Kijev többször is felhívta a nemzetközi közösség figyelmét arra: ne importáljanak orosz kőolajtermékeket, hiszen Moszkva ezen bevételekre támaszkodva finanszírozza a háborús törekvéseit. Ukrajna azzal, hogy indiai dízelt vásárolt (amely nagyban támaszkodik az orosz nyersanyagra), lényegében „közvetetten” finanszírozta az orosz háborús törekvéseket.
Az orosz kőolaj indiai importőrei a kereskedelemben való részvétel növekvő kockázatai miatt jelentős árkedvezményt kérnek az orosz beszállítóktól. Az árcsökkenésnek hordónként körülbelül 10 dollárnak kellene lennie, míg szeptemberben még csak 2-3 dollár volt, számolt be a Reuters.
Az indiai importőrök hangsúlyozták, hogy az árkedvezmény mértékének a Brent árának körülbelül 10 dollárjára kellene emelkednie hordónként, hogy teljesíteni lehessen az árkorlát feltételeit.
A követelések az USA és az EU között az Indiába irányuló orosz olajexporttal kapcsolatos mélyülő politikai szakadék közepette merültek fel. Donald Trump amerikai elnök követelte, hogy India teljesen hagyjon fel az orosz kőolaj vásárlásával, és válaszul az elutasításra 50%-ra emelte az indiai exportra kivetett vámokat. Ugyanakkor az EU és Nagy-Britannia hordónként 47,60 dollárra csökkentette az orosz kőolaj felső határárát, ami megnehezíti a kereskedelmet, és növeli az India számára a jelentős kedvezmények szükségességét.
Az ilyen ellentmondások miatt az orosz kőolajszállítmányok Indiába októberben kissé csökkenhetnek. Források adatai szerint az átlagos napi szállítmánymennyiség körülbelül 1,4 millió hordó lesz, szemben az augusztusi 1,5 millióval és a szeptemberi 1,6 millióval. Egyes szállítmányok India helyett Kínába mehetnek a kedvezmények mértékével kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Az árcsökkentés ellenére az októberi szállítások többsége meghaladja az EU és az Egyesült Királyság árkorlátját, mivel még a hordónkénti 10 dolláros kedvezmények sem tudják majd 47,60 dollár alá csökkenteni az orosz olaj árát.
Az elemzők megjegyezték, hogy az USA és az EU orosz kőolajjal kapcsolatos politikájának eltérése fokozza a piaci zavart, és megnehezítheti a szankciók betartását. Az orosz vállalatok aktívan használják az úgynevezett „árnyékflottát” is, amely lehetővé teszi számukra, hogy megkerüljék a korlátozásokat, és az árkorláton kívül értékesítsék az olajat.
Összefoglalva, bár az árkorlátozások és a szankciók továbbra is akadályozzák az orosz kőolaj kereskedelmét, nem jelentenek komoly veszélyt az értékesítésre, ugyanakkor radikális korlátozások esetén veszélyeztetik a globális gazdaságot.
India az amerikai 50%-os vám és Donald Trump adminisztrációjának nyomása ellenére is folytatja az orosz olaj beszerzését – jelentette ki Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter a News18 televíziónak adott interjúban.
Legyen szó orosz olajról vagy másról, mi magunk döntjük el, honnan éri meg vásárolnunk ár és logisztika szempontjából. Bárhol is vesszük meg az olajat – különösen, mivel ez drága importárucikk, amelyért jelentős összeget fizetünk –, nekünk kell meghatároznunk, mi felel meg leginkább az érdekeinknek
A szakértők pozitívan értékelik ezt a jelenséget, és hangsúlyozzák, hogy ez a gazdasági korlátozások lényege: csökkenteni Oroszország profitját.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Indiát, hogy az orosz olaj kedvezményes vásárlásával és az ebből származó üzemanyag piaci áron történő értékesítésével hasznot húz, pénzt biztosítva ezzel az orosz katonai gépezetnek. Az Indiával szembeni 50%-os vámok bevezetése, valamint a Roszneft indiai finomítójával szembeni uniós szankciók azonban még olcsóbbá tették az orosz olajat a vásárlók számára. Többek között Kínáról beszélünk, amely elkezdte lefoglalni az indiai szállítások egy részét, írja a Bloomberg.
Az Ural kőolajra vonatkozó kedvezmény hordónként 3-4 dollárra nőtt a Brenthez képest (szállítással együtt). Eközben, csak a múlt héten, az Ural kőolajat körülbelül 2,5 dollárral olcsóbban kínálták, júliusban pedig még hordónként 1 dollárral kevesebbért.
Egy hasonló minőségű ománi kőolajhoz képest Oroszország hordónként 7 dolláros kedvezményt kínál, és az indiai finomítók nehezen utasíthatják vissza ezt a vonzó ajánlatot. Egy hordó Ural olaj most 1 dollárral olcsóbb, mint amikor a Fehér Ház azzal fenyegetőzött, hogy 25%-ról 50%-ra emeli a vámokat.
Kínai vállalatok, amelyek hagyományosan más minőségű – távol-keleti és sarkvidéki – kőolajat vásárolnak, csatlakoztak az Urál-tételek vásárlásához. A kínai olajvásárlások októberi szállításra közel tízszeresére nőttek a szeptemberi szállításra vásárolt tételekhez képest – napi 50-ről közel 420 ezer hordóra – mondta Tom Reed, az Argus Media alelnöke.
Az amerikai elnök érvényesítette fenyegetését, és 50 százalékra emelte az Indiából érkező árukra kivetett vámokat – írja a CNN. A lépés veszélyeztetheti az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével fenntartott kapcsolatát, miközben az amerikai fogyasztók áraiban is növekedést okozhat.
A legújabb vámemelés célja Trump szerint az, hogy büntesse Indiát az orosz olaj importjáért, és azért, mert az ország ezzel hozzájárul Oroszország ukrajnai háborújának finanszírozásához. Az amerikai elnök a közelmúltban külön-külön találkozott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy közvetítsen a hosszú évek óta tartó konfliktus lezárása érdekében, ám a tárgyalások továbbra is holtpontra jutottak.
Az amerikai vállalatok, és mostanra a fogyasztók is, már érzékelik a Trump-kormányzat vámkampányának költségnövelő hatásait, miközben a munkaerőpiac helyzete romlott. Az indiai árukra kivetett újabb magas vámok mindkét hatást súlyosbíthatják.
Újdelhi már korábban jelezte, hogy válaszlépéseket tesz Trump vámintézkedéseire.
Kirti Vardhan Singh indiai külügyminiszter-helyettes szerdán azt mondta a sajtónak, hogy a kormány „megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy gazdaságunkat ne érje kár, és biztosíthatom, hogy gazdaságunk ereje át fog vinni minket ezeken az időszakokon”.
Hozzátette: A legfőbb aggályunk az energiabiztonság, és továbbra is attól az országtól vásárolunk energiát, amely számunkra előnyös.
India azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy igazságtalanul bünteti az országot, kiemelve, hogy más országok, amelyek szintén orosz olajat importálnak, nem szembesülnek hasonló terhekkel. Kína például a legnagyobb orosz olajvásárló, de termékei minimum 30%-os vám alá esnek. Trump azonban figyelmeztetett, hogy a jövőben más, Oroszországtól olajat vásárló országok is magasabb vámokra számíthatnak.
Az Egyesült Államok és India közötti kereskedelmi mérleg az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt, miközben a két ország import- és exportforgalma is nagyjából megduplázódott. Tavaly az Egyesült Államok 87 milliárd dollár értékben importált árut Indiából, miközben az amerikai export körülbelül 42 milliárd dollárt tett ki.
Az amerikai vállalatok a korábbi kínai vámemelések hatására egyre inkább Indiát választották alternatív gyártási helyszínként.
A legfontosabb indiai exportcikkek az Egyesült Államok felé a gyógyszerek, kommunikációs eszközök, például okostelefonok, valamint ruházati termékek voltak. Az okostelefonok azonban mentesülnek az úgynevezett „reciprok” vámok alól, így az 50%-os vám sem vonatkozik rájuk.
Ugyanakkor az Egyesült Államok legfontosabb exportcikkei Indiába az olaj- és gáztermékek, vegyi anyagok, valamint a repülőgépipari termékek és alkatrészek voltak, amelyek az indiai válaszintézkedések leginkább kitett ágazataivá válhatnak.
Az amerikai cégek nemcsak fizikai termékekre támaszkodnak Indiában: az elmúlt években a Microsoft, Google, JPMorgan Chase és az American Express is bővítette indiai jelenlétét új irodák nyitásával. Az indiai kormány válaszként a magasabb vámokra nehezítheti ezen cégek működését az országban.
Az ukrán fegyveres erők drónjai csütörtök éjszaka a novokujbisevi és afipszki kőolajfinomítót támadták, aminek következtében Oroszország elvesztette üzemanyag-termelési kapacitásának további 4,7%-át – jelentette be Robert „Magyar” Brovdi, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek (SZBSZ) parancsnoka a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az SZBSZ parancsnoka közölte, hogy az oroszországi olajfinomítás augusztus első két hetében 21%-kal esett vissza. Egyetlen éjszaka alatt az üzemanyag-mennyiség további 4,7%-kal lett kevesebb. Ez az iparág számára az elmúlt hónapok legrosszabb mutatója. Közvetlenül összefügg az ukrán drónok és különleges erők stratégiai objektumok elleni csapásokkal.
A novokujbisevi olajfinomító (Szamarai terület). A vállalat kapacitása körülbelül 7 millió tonna olaj évente, ami a teljes orosz mennyiség 2,5%-a. Itt hajtotta végre a Madárcsípés egység az ukrán különleges műveleti erőkkel (14. ezred) együttműködve.
Az afipszki olajfinomító (Krasznodari terület). Az évi 6,25 millió tonna olaj feldolgozókapacitású (a teljes mennyiség 2,2%-a) üzemet szintén támadás érte. A hadműveletet a Madárcsípés egység (14. Ezred) harcosai hajtották végre az Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésével együttműködve.
„A benzin egyre ritkább folyadékká válik, a gáz és az olaj pedig gyorsan égővé” – hangsúlyozta Robert „Magyar” Brovdi.
Korábban az SZBSZ parancsnoka azzal dicsekedett, hogy a múlt héten két orosz olajfinomítót, valamint a Barátság olajvezeték két olajszivattyúállomását támadta meg, amely Oroszországot köti össze Európával.
India a világ egyik legnagyobb olajimportőre, és előszeretettel vásárol orosz energiahordozókat, amit régóta kritizálnak a nyugati országok. Ezúttal Donald Trump kereskedelmi tanácsadója sürgette Újdelhit, hogy szüntesse be az orosz nyersolaj importját.
Az amerikai elnök kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro a Financial Timesban megjelent véleménycikkében felszólította Indiát, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával. Navarro szerint Újdelhi ezzel pénzügyi támogatást nyújt Moszkvának, egyben leszögezte: a világ legnépesebb országa csak akkor válhat az Egyesült Államok stratégiai partnerévé, ha elfordul az orosz energiahordozóktól.
A politikus arról is írt, hogy az Egyesült Államoknak kockázatos lenne fejlett katonai technológiát szállítani Indiának, mivel jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával. A két ázsiai óriás között fagyosak voltak a kapcsolatok, de a vámháború miatt enyhülés figyelhető meg: Narendra Modi indiai miniszterelnök a hónap végén találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Vang Ji kínai külügyminiszter pedig a héten Indiába látogat.
Navarro megjegyzése egy szélesebb körű amerikai kritika része volt: Donald Trump júliusban 100 százalékos vámmal fenyegette meg az orosz olaj vásárlóit, ha Moszkva nem állítja le az ukrajnai hadműveleteket. India a hónap elején megkapta a pótlólagos 25 százalékos vámot, bár ennek hatását csak később lehet felmérni.
Az amerikai felszólítás ellenére 2025 augusztusában India körülbelül napi 2 millió hordó orosz olajat importált, ami több, mint júliusban volt. Sajtóhírek szerint az indiai finomítók elhalaszthatják a moszkvai nyersolaj októberre szóló spot vásárlásokat, miközben egyértelmű kormányzati iránymutatásra várnak.
A piacok egyelőre nem számítanak jelentős zavarokra az orosz kőolajexportban, miután Alaszkában Vlagyimir Putyin orosz elnök amerikai kollégájával tárgyalt az orosz–ukrán háború lezárásól. A felek pozitívan értékelték a megbeszélést. Navarro írása után átmenetileg nőtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára, majd csökkenni kezdett, jelenleg 65,8 dollár környékén mozog a kurzus.
Oroszország és India közé eddig nem sikerült éket verni
A két ország jó kapcsolatai több évtizedes múltra tekintenek vissza, ebből kifolyólag Újdelhi semmilyen büntetőintézkedést nem vezetett be Moszkva ellen, és nem ítélte el Oroszországot, inkább közvetítőként lép fel a konfliktusban. Oroszország kénytelen Ázsiában értékesíteni az energiahordozóit, emiatt India és Kína előszeretettel veszi az engedményekkel értékesített orosz olajat.
India a fekete arany mellett orosz műtrágyát és fegyvereket is nagy mennyiségben importál, például tavaly decemberben egy 125 méter hosszú, 3900 tonnás, orosz építésű hadihajóval gyarapodott az indiai haditengerészet. Oroszország közben az indiai gyógyszerek egyik legfőbb felvevőpiacának számít, és bekerült India öt legnagyobb kereskedelmi partnere közé.
A világ legnépesebb országa a nyugati kritikákra válaszul többször közölte: az orosz szállítmányok vásárlásával biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, mivel nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne. Újdelhi azt is leszögezte, hogy a saját energiaszükségleteit helyezi előtérbe.
Az Indian Oil Corporation, India legnagyobb kőolajfinomítója egy tenderen 7 millió hordó olajat vásárolt szeptemberben való szállításra az Egyesült Államokból, Kanadából és a Közel-Keletről, számolt be a Reuters több forrása hétfőn.
Elmondásuk szerint a IOC 4,5 millió hordó amerikai nyersolajat, 500 000 hordó kanadai Western Canadian Select (WCS) és 2 millió hordó Abu Dhabiban, a Das oil által kitermelt kőolajat vásárolt.
A források megjegyezték, hogy a vásárlás részben az orosz olaj helyettesítésével kapcsolatos.
Az ügynökség beszélgetőtársai megjegyezték, „a beszerzések növelése részben az orosz kőolaj pótlását célozzák”.
A pénteken lezárult IOC tenderen a P66 és az Equinor egyenként 1 millió hordó amerikai WTI Midland nyersolajat szállít. A Mercuria 2 millió hordót szállít ugyanebből a fajtából. A Vitol további 1 millió hordó WTI Midlandet és WCS-t, a Trafigura pedig 2 millió hordó Das-t szállít.
A megállapodásban foglalt árakat azonban nem hozták nyilvánosságra.
A beszerzésekre az orosz energiatermékekre kivetett új uniós szankciók közepette került sor. Donald Trump amerikai elnök korábban 100 százalékos másodlagos vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek Moszkvától vásárolnak kőolajat. Ezenkívül az indiai állami tulajdonú finomítók – az IOC, a HPCL, a BPCL és az MRPL – a múlt héten nem nyújtottak be orosz olaj vásárlására vonatkozó kérelmet, jelentette a Reuters.
India továbbra is venni fog orosz olajat, annak ellenére, hogy Donald Trump szankciókat helyezett kilátásba, ha India nem állítja le az orosz kőolajimportot – számolt be a New York Times.
Indiai tisztviselők szombaton bejelentették, hogy az ország a továbbikban is venni fog olcsó orosz olajat, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök szankciókat helyezett kilátásba. Ez újabb fordulat egy olyan kérdésben, amelyet Újdelhi már lezártnak tekintett.
Trump a múlt héten közölte, hogy legújabb vámintézkedései részeként büntetést szab ki Indiára, ha nem állítja le orosz nyersolajimportot.
Szombaton azonban két magas rangú indiai tisztviselő megerősítette, hogy nem történt változás az importpolitikában.
Az egyik tisztviselő elmondta, hogy a kormány nem adott utasítást az olajvállalatoknak az Oroszországból származó import csökkentésére.
Trump nem részletezte, milyen szankciókat vezetne be, ha India nem engedelmeskedne felszólításának. Egyes szakértők szerint Trump India orosz olajvásárlásaira helyezett fókusza tárgyalási taktika lehet, miközben a két ország kétoldalú kereskedelmi megállapodás korai szakaszainak lezárásán dolgozik. Kína és Törökország – két másik jelentős orosz olajimportőr – nem szembesült hasonló fenyegetésekkel.
India drasztikusan növelte orosz olajvásárlásait az ukrajnai háború kezdete óta. Oroszország ma már India olajimportjának több mint egyharmadát biztosítja – szemben a háború előtti kevesebb mint egy százalékkal.
Napi több mint kétmillió hordó nyersolaj behozatalával India a második legnagyobb orosz olajimportőr Kína után.
Újdelhi erős nyomásnak volt kitéve az orosz invázió utáni első hónapokban, hogy csökkentse gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. A háború második évére azonban megváltozott a hangnem a világ legnépesebb nemzetének importjával kapcsolatban. Úgy tűnt, India meggyőzte amerikai és európai szövetségeseit, hogy a nagyobb mennyiségű orosz olajvásárlás segít a globális olajárakat kordában tartani.
Tavaly év elején az Újdelhibe látogató amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők elismerték, hogy India egy hatékony formula szerint működik: továbbra is engedi az orosz olaj áramlását a globális kínálatba, de elég alacsony áron ahhoz, hogy csökkentse Oroszország bevételeit.
[type] => post
[excerpt] => India továbbra is venni fog orosz olajat, annak ellenére, hogy Donald Trump szankciókat helyezett kilátásba, ha India nem állítja le az orosz kőolajimportot – számolt be a New York Times.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1754246580
[modified] => 1754232403
)
[title] => Trump fenyegetése ellenére sem mond le India az olcsó orosz olajról
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=62517&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62517
[uk] => 62506
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 62507
[image] => Array
(
[id] => 62507
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg
[original_lng] => 229613
[original_w] => 750
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg
[width] => 750
[height] => 497
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg
[width] => 750
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg
[width] => 750
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg
[width] => 750
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg
[width] => 750
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1754221603:12
[_thumbnail_id] => 62507
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1794
[_algolia_sync] => 349589883000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 34369
[1] => 3622
[2] => 40674
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fenyegetés
[1] => India
[2] => orosz olaj
)
)
[9] => Array
(
[id] => 62493
[content] =>
Négy orosz olajszállító hajó várakozik India nyugati partjainál, miközben az ország orosz olajvásárlásai egyre nagyobb nemzetközi nyomás alá kerülnek az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről – közölte a Bloomberg.
Az Achilles és az Elyte tankerek jelenleg Jamnagar közelében horgonyoznak a hajókövetési adatok szerint. A hajók eredetileg augusztus 2-án és 3-án tervezték kirakodni rakományukat Sikkában, miután június végén vették fel a szállítmányt Primorszkban és Ust-Lugában, ahol általában az orosz Urals nyersolajat töltik be. Mindkét tankert szankciókkal sújtotta az EU és az Egyesült Királyság.
India olajimportjának több mint egyharmada Oroszországból származik, és ezek a szállítmányok az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába kerültek, különösen a július közepén bevezetett újabb EU-s szankciók óta. A héten a Trump-adminisztráció az orosz olajvásárlásokat jelölte meg indokként India jelentős importvámokkal való sújtására, és további, pontosan meg nem határozott büntetésekkel fenyegetett. Új-Delhi azóta arra kérte a finomítókat, hogy dolgozzanak ki és osszanak meg terveket a nyersolaj más forrásokból történő beszerzésére.
Az Achilles és az Elyte Aframax típusú tankerek egyenként körülbelül 700 000 hordó olaj szállítására képesek. A sikkai kikötő a Reliance Industries és a Bharat Petroleum vállalatokat szolgálja ki. A Reliance és a BPCL nem reagált azonnal a megkeresésekre.
Két másik tanker, a Destan és a Horae szintén a partoktól távolabb várakozik Urals nyersolajjal, miután június 24. és július 1. között vették fel rakományukat. A hajókövetési adatok szerint az EU és az Egyesült Királyság által szankcionált Destan várhatóan a következő napokban érkezik Sikkába. A Horae úti célja egyelőre nem ismert, és ezt a hajót sem az EU, sem az Egyesült Királyság, sem az Egyesült Államok nem sújtotta szankciókkal. Mindkét Aframax típusú tanker úti célja még változhat.
