Az ellenség tüzérségi támadásai következtében a Zaporizzsjai Atomerőmű két külső távvezetékének egyike nem kap áramot. A támadás következtében az állomás egyik elektromos vezetéke áram nélkül maradt, számolt be az Energiaügyi Minisztérium sajtóosztálya május 7-én délután.
A jelentések szerint az állomás jelenleg csak egy távvezetékről kapja az áramot. A Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges külső áramellátása ismét veszélyben van. Az állomás energiarendszerének teljes lekapcsolása esetén újabb áramszünet következhet be, ami komoly veszélyt jelentene a sugárbiztonságra – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
„Az orosz csapás miatt ismét lekapcsolták az ideiglenesen megszállt Zaporizzsjai Atomerőművet az ukrán villamosenergia-rendszerrel összekötő egyik távvezetékét. Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, az energetikai dolgozók mindent megtesznek az állomás áramellátásának mielőbbi helyreállítása érdekében. Az erőmű megszállás alóli kivonása a biztonságos üzemelés garanciája” – mondta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
A fegyverkezési kiadásoknak jelentősen növekedniük kell, a jelenlegi GDP arányos 2 százalékos szintről 3,5 százalékra. Ez évente 250 milliárd eurós többletkiadást jelent. A kiadások rövid távon adósságból finanszírozhatók, de hosszú távon az európai védelmi kiadások finanszírozására fenntartható forrásokat kell találni – írja a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése.
Európának képesnek kell lennie megvédeni magát Oroszországgal szemben, akár az Egyesült Államokkal, akár nélküle. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet által készített elemzés bemutatja azokat a becsléseket, amelyek szerint Európának milyen további fegyverekre és csapatokra lenne szüksége önvédelméhez, feltételezve, hogy az Egyesült Államok kivonul Európából. A védelmi kiadások drasztikus növelésére lenne ehhez szükség.
Az elemzés a szárazföldi hadviselésre összpontosít, a belátható jövőben továbbra is Európa fő biztonsági kihívása egy esetleges orosz invázió marad.
Az orosz fenyegetés számszerűsítése Az orosz hadsereg számára az ukrajnai háború költséges volt. Azonban a Kreml széles körű társadalmi és ipari mozgósításának köszönhetően az orosz haderő ma már lényegesen nagyobb, tapasztaltabb és jobban felszerelt, mint a 2022-ben Ukrajnát megszálló erő.
Az elmúlt év végén az orosz jelenlét Ukrajnában körülbelül 700 ezer katonából állt, ami jóval meghaladja a 2022-es inváziós haderőt. Az orosz védelmi termelés gyors ütemben növekedett, 2024-ben Oroszország körülbelül
1 550 tankot,
5 700 páncélozott járművet és
450 különböző típusú tüzérségi eszközt gyártott és újított fel.
Emellett 1 800 nagy hatótávolságú kamikaze drónt állítottak elő.
Ez a 2022-es évhez képest
220 százalékos növekedést jelent a tankgyártásban,
150 százalékot a páncélozott járművek és a tüzérségi eszközök terén, valamint
435 százalékot a nagy hatótávolságú drónok gyártásában.
Megújították a szovjet technológiát A legtöbb új eszköz modernizált szovjet technológián alapul. Feltételezhető, hogy az orosz termelésnövekedés továbbra is folytatódni fog, bár valószínűleg lassuló ütemben – főleg, ha a harcok véget érnek. Oroszország jelentős előrelépéseket tett a dróntechnológiában, miután korábban nagyrészt Iránra támaszkodott.
Egy Európa elleni orosz támadás lehetősége nem zárható ki. A NATO, Németország, Lengyelország, Dánia és a balti államok értékelése szerint Oroszország 3–10 éven belül készen állhat egy támadásra. Ez akár hamarabb is bekövetkezhet, mivel a négyévente megrendezett Zapad hadgyakorlatokat 2025 nyarán tartják Fehéroroszországban, demonstrálandó, hogy Oroszország képes nagyszabású katonai manőverek lebonyolítására, még háborús körülmények között is.
Európa szükségletei Európa elsődleges prioritása Ukrajna támogatásának folytatása, nagyrészt abból a stratégiai megfontolásból, hogy Ukrajna háborúban tapasztalatokat szerzett hadserege jelenleg a leghatékonyabb elrettentő erő egy orosz támadással szemben az EU ellen.
Ha Ukrajna úgy dönt, hogy egy esetleges amerikai-orosz békemegállapodás elfogadhatatlan – például azért, mert Putyin békegaranciái nem hitelesek –, Európa képes lenne további fegyvereket biztosítani Ukrajnának, hogy az megőrizze jelenlegi harci kapacitásait.
Makrogazdasági szempontból a szükséges összegek kezelhetőek Európa számára.
2022 februárja óta az Egyesült Államok 64 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, Európa, az Egyesült Királyságot is beleértve, 62 milliárdot. 2024-ben az amerikai katonai támogatás 20 milliárd eurót tett ki a teljes 42 milliárdból. Az USA támogatásának teljes kiváltása az EU számára mindössze a GDP 0,12 százalékának megfelelő többletkiadást jelentene – ez a Bruegel elemzése szerint teljesíthető. Ennél nehezebb forgatókönyv egy békemegállapodás, amelyet Ukrajna elfogad. Ebben az esetben Oroszország valószínűleg folytatná fegyverkezését, ami rövid időn belül komoly fenyegetést jelentene az EU egészére.
Az EU-nak és szövetségeseinek, köztük az Egyesült Királyságnak és Norvégiának, azonnal és nagymértékben fel kellene gyorsítani katonai fejlesztéseiket.
A NATO katonai tervezőinek jelenlegi feltételezése szerint egy európai NATO-ország elleni orosz támadás esetén az Európában állomásozó 100 ezer amerikai katona gyorsan kiegészülne további 200 ezer amerikai katonával, elsősorban páncélos egységekkel.
Ha tehát azt feltételezzük, hogy az USA hadereje kivonul Európából, akkor 300 ezer amerikai katona harci kapacitásával egyenértékű növekedést kellene elérnie, különös tekintettel a gépesített és páncélos erőkre. Ez körülbelül 50 új európai dandárt jelentene.
Katonai koordináció és felszerelés Fontos kiegészítés, hogy az amerikai csapatok harci ereje lényegesen nagyobb, mint amennyit ugyanannyi európai katona képvisel – akik 29 különböző nemzeti hadseregben szolgálnak. Az amerikai katonák nagy, összetartó hadtestméretű egységekben vonulnának be, egyetlen egységes parancsnokság alatt. Az európai hadseregek ezzel szemben széttagoltak és nem rendelkeznek egyesített vezetési struktúrával.
Európának választania kell: vagy jelentősen, több mint 300 ezer fővel növeli haderejét, hogy ellensúlyozza a széttagoltságot, vagy gyorsan fokozza katonai koordinációját.
Európának az alábbi minimális fegyverzetre lenne szüksége:
1 400 harckocsi 2 000 gyalogsági harcjármű 700 tüzérségi eszköz (155 mm-es tarackok és rakéta-sorozatvetők) Emellett szükség van a drónhadviselés, rakéta-, kommunikációs és hírszerzési kapacitások fejlesztésére is.
Költségek és finanszírozás – a védelmi kiadások drasztikus emelésére lenne szükség Az európai védelmi kiadásoknak jelentősen növekedniük kell, a jelenlegi GDP arányos 2 százalékos szintről 3,5 százalékora. Ez évente 250 milliárd eurós többletkiadást jelent.
A kiadások rövid távon adósságból finanszírozhatók, de hosszú távon fenntartható forrásokat kell találni –írja a brüsszeli elemzés. Ebben a folyamatban Németország vezető szerepe kulcsfontosságú lesz. Németországnak önállóan legalább 125 milliárd euróval kellene hozzájárulnia, hogy katonai költségvetését 80 milliárdról 140 milliárd euróra emelje, azaz a hadikiadások GDP-jének 3,5 százalékára emelkedjenek.
Jelenleg a német katonai képességek jelentősen elmaradnak a szükséges és szövetségeseinek tett vállalásoktól. Németország 2022-ben megígérte, hogy 2025-re és 2027-re két hadosztályt – azaz jellemzően körülbelül 40 ezer katonát – biztosít a NATO számára, azonban ennek teljesítése komoly akadályokba ütközik.
A tavalyi év volt a legnehezebb Ukrajna energiarendszere számára a teljes körű háború kezdete óta, 2024-ben az ellenség már márciusban megkezdte a támadásokat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Herman Haluscsenko energetikai miniszter ukrán televízióban tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Haluscsenko elmondta: „Tényleg ez volt a legnehezebb év (2024 – a szerk.). Mert ha elemezzük is a 2022-ben és 2023-ban lezajlott légicsapásokat, akkor az oroszok például október 10-én kezdték. 2024-ben sokkal korábban, már márciustól.”
A miniszter szerint az energiarendszer elleni csapások által okozott pusztítás igen nagy, és összességében jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. Különösen a csapások természete, összetettsége és az ellenség által használt fegyverek változtak – mutatott rá Herman Haluscsenko.
Ukrajnában kedden megelőző vészhelyzeti áramszünetet vezettek be megelőző intézkedésként egy esetleges orosz rakétacsapás miatt. Ez a gyakorlat a jövőben is folytatódni fog – nyilatkozta Jurij Bojko, az Ukrenerho felügyelőbizottságának tagja a Szuszpilne Novini adásában
Elmondása szerint az ilyen megelőző áramszünetek célja, hogy csökkentsék a villamosenergia-rendszerben bekövetkező súlyos balesetek kockázatát, amelyek egyes elemek megkárosodása miatt következhetnek be.
„Nehéz elmagyarázni technikai szempontból, de megpróbálom. Ha a villamosenergia-rendszer valamely erős eleme akár támadás, akár az automatika következtében kikapcsol, az általában a hálózat újrakonfigurálását teszi szükségessé, és gyakran a hálózat más elemek leállásához is vezethet. Vagyis az áramszünetek lépcsőzetes sorozata következik be”, magyarázta Bojko.
Hozzátette: az ilyen jellegű balesetek elkerülése érdekében az energetikai cégek az esetleges fenyegetettség miatt csökkentik a terhelést.
Ugyanakkor kedden nem minden régióban, hanem a frontvonalhoz közelebb eső területeken vezették be a megelőző áramszüneteket, hogy csökkentsék a támadások lehetséges következményeit.
„A hatalmas rakétatámadás újabb veszélye esetén az energiaszektor megelőző lépést fog tenni az ilyen támadások lehetséges következményeinek csökkentése érdekében”, összegezte Bojko.
Az ukrán energiaipar elleni legutóbbi hatalmas orosz támadás következtében három villamosenergetikai létesítmény került tűz alá, közölte Denisz Smihal miniszterelnök Telegram-csatornáján csütörtökön.
„Ma éjjel az ellenség újabb hatalmas támadást hajtott végre az ukrán energiaipar ellen drónokat és rakétákat alkalmazva. Többek között három villamosenergia-átviteli létesítményt támadtak meg, ezek közül az egyik Mikolajiv régióban található. De az orosz terroristák nem érték el céljaikat – Ukrajna energiarendszere kiegyensúlyozottan működik, nem tervezik áramszünet bevezetését” – írta a miniszterelnök.
A miniszterelnök elmondta, hogy csütörtökön kormány képviselői Mikolajiv régióban megvizsgálták az energetikai alállomások mérnöki védelmének építését.
A miniszterelnökség illetékesei megismerkedtek két, egyenként 1,5 MW teljesítményű kapcsolt energiatermelő erőmű telepítésének folyamatával is, amelyek több mint 200 többlakásos lakóház, öt egészségügyi és 24 oktatási intézmény fűtését biztosítják majd.
„A fűtési szezon előtt a Mikolajivoblteploenerho 5, gázdugattyús energiatermelő létesítmény megépítését vállalta, összesen 5,5 MW teljesítménnyel” – foglalta össze a miniszterelnök.
Az energetikai szakemberek dolgoznak a károk felszámolásán az augusztus 26-i nagyszabású légitámadás után, de időbe fog telni a helyzet stabilizálása, és egyelőre korai lenne jóslatokba bocsátkozni – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DTEK energetikai társaság sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a DTEK emlékeztetett arra, hogy a megszállók 15 megyében mértek példátlan nagyságú csapást az energetikai létesítményekre. Az oroszok 127 rakétát és 109 drónt indítottak. Ezenkívül a megszállók először használtak kazettás lőszert az elosztó alállomások megtámadására.
Amíg a következmények felszámolása folyamatban van, nehéz jósolni. „Ne aggódjanak, energetikai mérnökeink jelenleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsák minden otthon áramellátását. Tudják, mit kell tenni, és meg is teszik. Minden szükséges erőforrás rendelkezésre áll, csak időbe telik” – közölte az energiatársaság.
A DTEK hangsúlyozta, hogy nem helyénvaló kommentálni az egyes létesítmények állapotát és a javítások időpontját. Ez segíthet az ellenségnek az új támadások megtervezésében.
Beszüntetik a működésüket és bezárnak a bankok jövő héten a Donyeck megyei Pokrovszkban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Vadim Filaskinnak a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének Telegram közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Filaskin azt írta: „A hét végéig a bankok még működnek Pokrovszkban, de hétfőtől már csak a banki automaták maradnak.” Mint jelezte, 38 ezer ember és mintegy 1900 gyerek maradt még a városban „Mindegyiküknek el kell menniük Ukrajna biztonságosabb régióiba” – hangsúlyozta.
Filaskin tegnap bejelentette, hogy Pokrovszkban és a hozzá tartotó területi közösségben jelentősen megerősítették a kijárási tilalmat.
Az orosz csapatok legnagyobb aktivitása jelenleg Pokrovszkban figyelhető meg. Az ellenség megpróbálja rohamozni az ukrán fegyveres erők állásait, miközben egyszerre támadja a várost és a közösséget. Ma az oroszok légibombát dobtak egy Pokrovszk melletti falura.
A megszállók ma éjjel megtámadták a villamosenergia rendszer létesítményeit Csernyihiv és Dnyipropetrovszk térségében. Donyeck régióban egy bányára mértek csapást, aminek következtében 86 bányász került a föld alá. Erről szombaton értesítették az Energiaügyi Minisztériumot.
Az elmúlt 24 óra alatt az ellenség háromszor támadta meg a csernyihivi régióban található energetikai létesítményeket, aminek következtében az alállomások és a felsővezetékek, valamint a hozzájuk csatlakozó háztartási fogyasztók áram nélkül maradtak.
Dnyipropetrovszk régióban az egyik alállomás területén berendezések sérültek meg egy dróntámadás miatt.
Ismertté vált, Ukrajna tegnap további gyorssegélyt kapott Szlovákiától és Lengyelországtól. Az ukrán villamosenergia-rendszer a lengyel villamosenergia-rendszer többlet áramát kapta meg.
A mai napra a tervek szerint az áramszünetek ütemterve csak a fogyasztási csúcsidőszakban – 17:00 és 23:00 óra között – lesznek érvényben. A korlátozások az ütemterv egy szakaszára lesznek érvényesek.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az agresszor állam, Oroszország megsemmisítette Ukrajna termelési kapacitásának 90%-át. Az elektromos vezetékek lettek az új frontvonal, így az ukránoknak hozzá kell szokniuk az időszakos áramszünetekhez, írta az Economist ukrán energetikai szakértőkre hivatkozva.
A március óta tartó oroszok hullámszerű támadásai hő- és vízerőműveket, valamint nemrégiben először a napenergia-létesítményeket célozták meg. Az teljes körű invázió előtt Ukrajna termelőkapacitása 36 gigawatt (GW) volt. 2022 végére ennek a kapacitásnak a fele már elveszett – vagy megszállás alá került, vagy megsemmisült illetve megrongálódott. Ukrajnának sikerült némi kapacitást visszaállítania, és átvészelnie a telet elektromos árammal, így a kapacitás csaknem 18 GW-ra állt vissza. Az idei támadások azonban 9 GW kapacitást semmisítettek meg. Szinte minden, ami megmarad, az atomerőművekből származik.
„Nem számít, milyen új projektek jelennek meg, Ukrajnának sürgősen több áramra van szüksége ezen a télen, néhány hónapon belül. Túl kevés az idő és túl kevés az néhány dollármilliárd kis erőmű telepítéséhez, lebombázott erőművek helyreállításához vagy szél- és naperőművek építéséhez. Az időszakos áramszünet mindennapos dolog lesz” – áll a cikkben.
Jelenleg Ukrajna 1,7 GW-ot importál az EU-ból. Az optimista előrejelzések szerint ez a mutató megközelítőleg 2 GW-ra növelhető. Rövid távon van némi remény arra, hogy a megrongálódott erőműveket annyi helyre tudják hozni, hogy az idei télre további 2-3 GW kapacitást termeljenek – jegyzi meg a kiadvány.
A július 8-i Ukrajna elleni hatalmas orosz rakétatámadás költsége 200-250 millió dollár. Ezt a Forbes számításaibizonyítják.
Az ellenség 38 különféle típusú rakétát lőtt ki, közölte a Forbes, ugyanakkor a rakéták típusonkénti pontos megoszlása továbbra sem ismert, a kiadvány a csapás teljes költségét 200-250 millió dollárra becsülte. A megsemmisített 30 rakéta költsége 160-200 millió dollár.
Emlékeztetőül, a megszállók Kindzsal aeroballisztikus rakétát, Iszkander-M ballisztikus rakétákat, X-59/X-69 irányított légi rakétákat, valamint X-101, Kalibr, X-22 cirkálórakétákat, és a „cirkont” indítottak Ukrajna irányába”.
