A kelet-európai EU-gazdaságok közül a balti köztársaságokat érintené a legérzékenyebben az orosz–ukrán konfliktus esetleges még további elmérgesedése, de az orosz energiahordozó-szállítások magas aránya miatta sérülékenyebb gazdaságok között van Szlovákia, Csehország és Magyarország is – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban bemutatott átfogó térségi szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő 12 oldalas tanulmánya hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a cég alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol nyílt háború kirobbanásával Oroszország és Ukrajna között.
A Moody’s elemzése szerint, ha a feszültség mégis orosz-ukrán fegyveres konfliktussá fajulna, extrém mértékben valószínűtlen, hogy ez átterjedne a szomszédos EU-országokra. A cég valószínűtlennek nevezi az Európába irányuló orosz energiahordozó-szállítások teljes leállását is.
Az éleződő orosz–ukrán válság hatására jelentősen megugrott az olaj ára. A határidős jegyzésekben négy százalékkal, hordónként 95,18 dollárra ugrott a Brent típusú nyersolaj ára. Az Egyesült Államokban irányadó WTI pedig még nagyobb mértékben, 4,7 százalékkal drágult. Az ára hordónként eléri a 94,21 dollárt, amire 2014 óta nem volt példa.
A pénteken megjelent olajpiaci jelentésben Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ismét rámutatott, hogy Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek van a legtöbb szabad kapacitása, annyi, hogy az alkalmas lenne a globális készletcsökkenés enyhítésére. Ha sikerülne megállítani a folyamatot, annak további áttételes pozitív hatásai is lennének, vagyis ha a kőolaj hordónkénti ára nem nőne 100 dollár fölé, az segíthetne az inflációval szembeni küzdelemben. Az olajpiacon látható kockázatok egyértelműen csökkenthetők lennének, ha a tartalékkapacitással rendelkező országok kompenzálnák a többi termelő országot – áll a párizsi székhelyű ügynökség havi olajjelentésében.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője arról számolt be, hogy az olajár év eleji erősödésének hátterében a keresletre vonatkozó spekuláció és az elégtelen kínálat áll, az omikron a korábbinál vártnál jóval kisebb hatással volt a keresletre. Meglátása szerint rekordot dönthet idén az olajfogyasztás mivel a járvány elmúltával az emberek igyekezhetnek bepótolni az elmaradt utazásokat, és ez szinte biztos, hogy masszív keresletet fog támasztani a kőolaj iránt.
A 2021-es év utolsó három hónapjában olyan alacsony szintre estek az értékeltségi mutatók az orosz tőzsdén, hogy a részvények zuhanását látványos korrekció követte. Ukrajna részvénypiaca viszont a jelek szerint senkit sem hozott izgalomba.
Az orosz–ukrán konfliktus éleződésével párhuzamosan, befektetői szemszögből – akár intézményi, akár lakossági – továbbra is az orosz tőkepiac van sokkal inkább fókuszban, az ukrán eszközök egyrészt kívül esnek a periférián, másrészt kevésbé ismertek – mondta a Világgazdaságnak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfólió menedzsere, aki úgy látja, hogy a befektetők fokozott érdeklődése az utóbbi hónapokban az orosz tőzsde és kötvénypiac iránt nem a véletlen műve: a jelenlegi konfliktust leszámítva a fundamentumok kifejezetten jók, az orosz exportpiac vezető termékei (ipari fémek, gáz, olaj) magas áron és marzsok mellett értékesíthetők, ezért az elmúlt hat hónapban 30 százalékos esést elszenvedő részvénypiac sokak szerint egyre attraktívabb.
Érdekes a két ország kötvénypiaca is – tette hozzá Pekár Dávid –, Ukrajnában továbbra is magasabb a nemfizetés kockázata (erre utal például, hogy a múlt héten csak a hathónapos futamidejű kötvények keltek el az aukciókon, a hosszabbak nem), egy esetleges orosz államcsőd esélye viszont változatlanul alacsony a véleménye szerint: a magas nyersanyagárak miatt az ország devizatartaléka magasabb a külső adósságnál. Ez a mozgástér pedig bőven alkalmas lehet a rubel árfolyamának a megtámasztására, így nem is következett be olyan árfolyamesés, mint például 2014-ben. A Raiffeisen Alapkezelő szakértője hozzáfűzte, az orosz részvénypiacot illetően jelenleg a fő kockázat az, ha az Oroszországgal szemben esetlegesen kivetett szankciók egyes kibocsátó cégeket érintenek, vagy ha az ország elleni intézkedések jelentős visszaesést okoznának a reálgazdaságban.
Az ukrán kötvénypiac bejárata elé továbbra is kitehető a „Mélyvíz! Csak úszóknak” felirat – derül ki a Financial Times és a The Wall Street Journal összeállításaiból. A 10-éves ukrán állampapír hozama (itt nem másodpiaci, hanem a rövidebb futamidejű értékpapírok árazása alapján számított hozamról van szó) 22,81 százalék, miközben a központi banki alapkamat 8,5 százalék.
A brit üzleti lap szerint a hrivnyában kibocsátott kötvények közelébe csak a legbátrabbak merészkednek, a 2032-ben lejáró, dollárban denominált, jelenlegi árfolyama alapján évi 9,6 százalékos hozamot biztosító értékpapír viszont már sokak érdeklődését felkelti. Persze az ő figyelmüket sem kerülhette el, amikor egy hete kisebb zavart okozott a kötvénypiac befagyása: alig volt vevő a szokásos aukciókon, csupán a hat hónapos futamidőre voltak hajlandók a befektetők kölcsönözni az ukrán államnak, hosszabb távra nem. Olaj volt a tűzre, amikor a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az ukrán államadósság már csupán 8 százalékát birtokolják külföldi intézmények, ez az arány 10 százalékos volt az orosz hadsereg határmenti felvonulása előtt.
A Financial Timesnak nyilatkozó Timothy Ash, a Blue Bay Asset Management feltörekvő piaci stratégája szerint azonban az aukció nem az országgal szembeni bizalomvesztés miatt „sült be”, mindössze annyi történt, hogy az ukrán kormány alacsonyabb hozamok mellett próbálta eladni az új hitelpapírokat, mint amilyenekkel a piacon már kintlévő kötvények forogtak.
Nem lehet véletlen az sem, hogy a profi befektetők és a kockázatkedvelő hedge fundok tőzsdefronton is az ukrán helyett az oroszt favorizálják. A kijevi PFTS index az elmúlt hat hónapban gyakorlatilag oldalazott, ezzel szemben igazi volatilis mozgások jellemezték a moszkvai tőzsdét: a dollárban számított RTS október végétől 30 százalékot esett, majd azóta 20 százalékkal korrigált. A magyar blue chipeket általában olcsónak tartják az elemzők a rájuk jellemző 8-9-es P/E értékeltségre hivatkozva. Az orosz részvényindex épp egy éve forgott hasonló mutatók mellett, a MOEX-en listázott cégek átlagos P/E értéke mára viszont az 5-ös átlagra süllyedt le.
A posztszovjet térségre alapvetően is jellemző a népesség fogyása, Ukrajnában azonban ez a tendencia elképesztő méreteket ölt. Ennek egyik oka, hogy a kelet-ukrajnai háború sújtotta területek gyakorlatilag kiürültek. A másik, hogy 2014 óta jelentősen javultak Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatai, aminek eredményeként vízummentesség lépett életbe a két fél között. Ez megindította az ukrán munkaerő áramlását az uniós piacokra, ennek pedig Lengyelország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
Meglepően hangzik, de egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak is a lengyelek lehetnek a legnagyobb nyertesei. Ennek oka, hogy elég hosszú Ukrajna és Lengyelország közös határa, a legtöbb menekült vélhetően Lengyelországba érkezne, és ott telepedne le. A bevándorlók többsége is Ukrajnából érkezett 2018 és 2020 között, azonban a ténylegesen munkát vállaló ukránok száma egymillió körül lehet varsói becslések szerint.
A különbségek meghatározók minden egyes szektorban a keresetek terén. Az építőiparban 387, a vendéglátásban 354, az iparban 295, a kereskedelemben 269, a szállítmányozásban 224 százaléka az ukrán béreknek a lengyel.
Ágazat
Ukrajna (euróban)
Lengyelország (euróban)
Százalékos arány (lengyel/ukrán)
Építőipar
228
1100
387%
Vendéglátás
183
831
354%
Ipar
275
1089
295%
Kereskedelem
291
1074
269%
Szállítmányozás
300
973
224%
Amellett, hogy az ukrán termékenységi ráta a legalacsonyabb Európában, egészen pontosan 1,20, a fiatalok népességen belüli alacsony arányát csak tovább rontja az a tény, hogy a kivándorló munkaerő nagy része szintén ehhez a korosztályhoz tartozik.
A másik, hogy jelenleg több mint 77 ezer ukrán hallgató tanul külföldi egyetemeken. Jelentős részük viszont a megszerzett tudást nem a hazájában tervezi kamatoztatni. Ezt erősíti meg az a felmérés is, amely szerint az ukrán fiatalok egyharmada készül elhagyni az országot.
A külföldre áramló humán tőkének az oktatás szempontjából is Lengyelország a legnagyobb nyertese. A külföldön tanuló ukrán hallgatóknak ugyanis majdnem a fele, körülbelül 35 ezer fiatal tanul lengyel egyetemeken.
Ukrajna egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai terméket nézve, a rendszerváltáskor Ukrajna még egy szinten volt Lengyelországgal. Ehhez képest ma Lengyelország Közép-Kelet-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, míg Ukrajna jellemzően Moldovával versenyez az „Európa legszegényebb országa” címért.
Demográfiai problémákkal azonban nemcsak a posztszovjet térség, hanem a legtöbb közép-európai ország is küzd.
Európának már egy ideje fejfájást okoz az orosz–ukrán helyzet, és arra is fel kell készülnie, ha elzárják az orosz gázcsapokat. A Statista összeszedte, hogy mely országok vannak a leginkább kiszolgáltatva az orosz földgáz áramlásának.
Néhány kisebb európai ország kizárólag az orosz gázra támaszkodik, mint Észak-Macedónia (100 százalék), Bosznia-Hercegovina és Moldova. Finnországban (94 százalék), Lettországban és Szerbiában is a gázellátásnak legalább a 90 százalékát teszi ki az orosz szállítmány.
Európa nagy gazdaságai közül Németország gázszükségletének a felét Oroszországból importálja.
A legkevésbé Franciaországot (24 százalék) viselné meg a helyzet, amely az összes készletének negyedében számol az orosz gázzal, jelentősebb része pedig Norvégiából származik.
Az Egyesült Királyság is jó helyzetben van, gázellátásának felét hazai forrásból szerzi, és többnyire Norvégiából és Katarból importál. Spanyolország sem szerepel az orosz gáz fő megrendelőinek listáján, jelentősebb kereskedelmi partnereik Algéria és az Egyesült Államok.
Katar már felajánlotta a segítségét az uniónak, természetesen elkérnék az árát.
Az ország a világ egyik legnagyobb LNG-kitermelője. A feltételek között hosszú távú, kizárólagos szerződések és különböző szankciók is szerepelnének. Joe Biden igyekszik megoldást találni Európa energetikai problémáira, a napokban fogadta a katari emírt Washingtonban. Nyitott kérdés, hogy így is elegendő lenne-e a gáz. A katari kapacitások jelentős részét hosszú távú szerződések adják, melyek a termelés 90-95 százalékára rúgnak, így iparági szakértők szerint Európa nem számíthat többre a katari termelés 8-10 százalékánál, ráadásul ez sem teljes mértékben új kínálat, hiszen az emírség már most is szállít Európába.
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztette a jelentős orosz kitettséggel rendelkező hitelintézeteket, hogy készüljenek fel a Moszkva elleni nemzetközi szankciók bevezetésére, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, írja a Financial Timesra hivatkozva a Portfolio.
A 115 legnagyobb euróövezeti bankot felügyelő EKB figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „masszív következményekkel” kell szembenéznie, ha csapatokat küld Ukrajnába.
A szankciók jelentős kockázatot jelentenének a nagy orosz kitettséggel rendelkező nemzetközi bankok, köztük az amerikai Citi, a francia Société Générale, az osztrák Raiffeisen és az olasz UniCredit számára.
Az EKB tisztviselői részleteket kértek arról, hogy a bankok hogyan kezelnék a különböző forgatókönyveket, például azt, hogy az orosz bankok ne férhessenek hozzá a Swift nemzetközi fizetési rendszerhez, a tárgyalásokról tájékozott személyek szerint.
Az EKB biztosítani szeretné, hogy az európai bankok bármilyen szankciórendszernek meg tudjanak felelni, és képesek legyenek gyorsan reagálni azokkal az ügyfelekkel szemben, akikkel nem üzletelhetnek. A központi bank megvizsgálta a különböző forgatókönyvek kockázatait, és sürgette a bankokat, hogy osszák meg saját értékeléseik és vészhelyzeti terveik részleteit.
A JP Morgan elemzése szerint az európai bankok közül a SocGen rendelkezik a legnagyobb pénzügyi kitettséggel Oroszországgal szemben, 2,6 milliárd euróval, a Raiffeisen 1,9 milliárd eurós, az UniCredit pedig 1,4 milliárd eurós kitettséggel rendelkezik.
Az egyik nagybank egyik magas rangú vezetője szerint a szankciókból eredő fő kockázat inkább a nagy multinacionális vállalatokkal és oligarchákkal foglalkozó orosz befektetési banki tevékenységet fenyegeti, mintsem a kereskedelmi banki egységet, amely főként középvállalkozásokkal foglalkozik. A vezető szerint a legnagyobb rendszerszintű kockázatot az jelentené, ha Oroszországot elvágnák a Swift fizetési hálózatától, ami hatással lehet az egész oroszországi bankrendszerre. Az ügyvezető szerint azonban az orosz központi bank tervezi, hogy szükség esetén egy hazai bankközi fizetési rendszert hoz létre a Swift helyettesítésére.
Hét év óta először érte el az olaj a 90 dolláros hordónkénti árat, amit a szűkös kínálat és az Oroszország és Ukrajna közötti növekvő politikai feszültség támogatott, ami tovább növelte a már amúgy is feszült piac további zavarai miatti aggodalmakat.
A Brent típusú kőolaj ára ma 90 dollár fölé emelkedett, ilyen magasan utoljára 2014 októberében állt az árfolyam.
Oroszország több ezer katonát vonultatott fel Ukrajna határán, ami egy inváziótól való félelmet szít. Az energiapiaci árakat az az aggodalom emelte, hogy Oroszország gázszállításai Európába megszakadhatnak.
Tony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok gondoskodik arról, hogy Oroszország fellépése esetén ne szakadjon meg a globális energiaellátás.
„A világ készletei tovább csökkentek, mivel a termelők igyekeztek visszaállítani a termelést a járvány előtti szintre” – mondta Andrew Lipow, a houstoni Lipow Oil Associates elnöke. „Ehhez jön hozzá az Egyesült Államok és Oroszország közötti, Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai feszültség, emiatt emelkedett az olaj ára.”
A geopolitikai feszültségek csak fokozták az aggodalmakat a különböző tényezők miatt, amelyek hozzájárulnak az amúgy is feszült olajpiaci helyzethez. Az OPEC+ nehezen teljesíti a havi termelési célokat, miközben a 2020-as drasztikus csökkentések után helyreállítja a piacok ellátását, az Egyesült Államok pedig több mint egymillió hordóval marad el a napi rekordszintű kitermeléstől.
Ugyanakkor a kereslet továbbra is erős, ez alapján pedig a készletek tovább csökkenhetnek.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, az OPEC+ néven ismert szervezet február 2-án ül össze, hogy fontolóra vegyen a kitermelés további növelését.
Az Egyesült Államokban a készletek a legutóbbi héten nőttek, a nyersolajkészletek 2,4 millió hordóval emelkedtek, szemben a készletek mérsékelt csökkenésére vonatkozó várakozásokkal. A benzinkészletek csaknem egy éve a legmagasabb szintre emelkedtek.
[type] => post
[excerpt] => Hét év óta először érte el az olaj a 90 dolláros hordónkénti árat, amit a szűkös kínálat és az Oroszország és Ukrajna közötti növekvő politikai feszültség támogatott, ami tovább növelte a már amúgy is feszült piac további zavarai miatti aggodalmakat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1643294940
[modified] => 1643273699
)
[title] => 90 dollár fölé repítette az olaj árát háború veszélye
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19041&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19041
[uk] => 19093
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19042
[image] => Array
(
[id] => 19042
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949.jpg
[original_lng] => 123935
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/olaj-507949.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1643352163:8
[_thumbnail_id] => 19042
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3132
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] =>
[_oembed_time_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] => 1646990777
[_oembed_e698d17bd3852a8c984cd19e606c232e] =>
[_oembed_time_e698d17bd3852a8c984cd19e606c232e] => 1647960975
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653938782
[_oembed_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] =>
[_oembed_time_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => 1667150047
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Oroszország állhat az Európát sújtó földgáz-hiány hátterében Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetőjének szerdai szavai szerint – írja a Financial Times.
Hozzátette, hogy az Oroszország felől Európa felé irányuló gázszállítások csökkenése egybeesik az ukrán határon kialakult feszültséggel. Birol szerint Oroszország legalább a harmadával lenne képes a gázszállításokat növelni Európa irányába, miközben az orosz Gazprom a kontinensen található tározóit is kiürítette.
Oroszország azonban ragaszkodik hozzá, hogy minden hosszútávú szerződését teljesítette, ugyanakkor sokak szerint viszont a korábban a spot piacon elérhető kínálatát erőteljesen visszafogta. Mindeközben a Gazprom, az orosz állami hátterű gáztermelő a Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték mielőbbi engedélyezésére vár.
Oroszország 100 ezer katonát vonultatott fel Ukrajna határainak közelében, miközben a európai biztonsági helyzetről Moszkva az Egyesült Államokkal tárgyal, ahol a várakozások szerint a szenátus a héten szavazhat az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos szankciókról.
Birol szerint az európai országoknak és Nagy-Britanniának fel kell készülnie a jövőben bekövetkező hasonló válságokra a gáztározói kapacitás növelésével. A szokásos januári 70 százalék helyett mintegy 50 százalékos töltöttséggel rendelkező Európai Uniós gáztározókat vizsgálva is nyilvánvaló a Gazprom szerepe, hiszen a hiány felét a Gazprom tározói adják, noha azok csupán az EU-ban található kapacitás tizedére rúgnak. Vagyis a Gazprom tározói teljesen üresek.
A földgáz ára az év második felében azonban az orosz zsarolás ellenére ismét mérséklődött, megawattóránként körülbelül 76 euróig az irányadó holland TTF gáztőzsdén, köszönhetően az enyhe hőmérsékletről szóló időjárási előrejelzésnek és a magas energiaárak miatt csökkenő ipari termelésnek. A holland kormány időközben a groningeni gázmező kitermelésének növeléséről április 1-ig hozhat döntést a hírek szerint.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
