Oroszország árnyékflottája – amely az olajexport árplafonjának kijátszására épült –, jelenleg 1000, többnyire elöregedett tartályhajóból áll. Az Egyesült Államok új szankciói hatására Moszkva rövid távon 15%-os exportcsökkenéssel néz szembe, de az árnyékkereskedelem teljes felszámolásához további intézkedésekre lenne szükség.
Oroszország árnyékflottája jelenleg mintegy 1000 elöregedett tartályhajóból áll, amelyek nyugati biztosítás nélkül, az árplafont megkerülve szállítják az orosz kőolajat – írja az RBC Ukraine ukrán titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva.
Az ukrán védelmi hírszerzés szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt költött ezekre a hajókra, amelyek az orosz tengeri olajexport 70%-át biztosítják.
Az árnyékflotta mérete jelentősen nőtt, hiszen 2023-ban még csak 600 ilyen hajót regisztráltak.
A tartályhajók többsége Panama, Gabon, a Cook-szigetek, Libéria és a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózik, míg a tulajdonosok között kínai, indiai, egyesült arab emírségekbeli, görög és seychelle-szigeteki cégek is szerepelnek. A hajók gyakran változtatják regisztrációjukat és nevüket, hogy nehezebb legyen nyomon követni őket, továbbá a nyílt tengeren olajat rakodnak át más hajókra, illetve manipulálják az útvonaladatokat az automatizált azonosítási rendszer (AIS) kikapcsolásával. Az orosz eredet elrejtése érdekében az olajat más típusokkal keverik össze a tartályokban.
Az orosz olajra továbbra is jelentős a kereslet, különösen Kína, India és Törökország részéről, mivel az árplafon csak a nyersolajra vonatkozik, a feldolgozott olajtermékek exportja viszont nem esik korlátozás alá.
Az Egyesült Államok januárban új szankciókat vetett ki az árnyékflotta egy részére, 183 tartályhajót és több biztosítótársaságot érintve.
A büntetőintézkedések miatt India és Kína leállította az ilyen hajókról történő olajvásárlást, attól tartva, hogy másodlagos szankciókkal sújtják őket.
A DIU szerint az intézkedések hatására Oroszország rövid távon 15%-os exportcsökkenésre számíthat, valamint további árengedményekre kényszerülhet a vásárlók számára. Ugyanakkor a jelenlegi szankciók csak az árnyékflotta egy részét érintik, így az orosz olajkereskedelem teljes blokkolásához további lépésekre lenne szükség.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az elöregedett orosz tankerflotta biztonsági kockázatot jelent az EU számára, és az európai kikötőkbe történő bejutásuk teljes tiltása lehetne az egyik hatékony megoldás.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz diplomaták majdnem egy éven keresztül próbáltak megállapodásra jutni a török féllel, de elutasítást kaptak.
A Törökország és Oroszország közötti tárgyalások a Mir fizetési rendszer működésének helyreállításáról sikertelenül zárultak. Ezt Oroszország ankarai nagykövete, Alekszej Jerhov közölte.
Elmondása szerint nincs perspektíva a kártyák feloldására. Azoknak az orosz állampolgároknak, akik Törökországba terveznek utazni, előre gondoskodniuk kell alternatív fizetési módokról, vagy készpénzt kell magukkal hozniuk.
A Mir kártyák kezelésével kapcsolatos problémák Törökországban akkor kezdődtek, amikor az Egyesült Államok kibővítette a szankciókat, és azzal fenyegette meg a bankokat, hogy leválasztják őket a globális pénzügyi rendszerről, ha együttműködnek az orosz védelmi iparral.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden kijelentette, hogy az EU szankciókkal sújtaná a játékkonzolok és kontrollerek Oroszországba történő értékesítését, mivel ezeket az Ukrajna elleni drónok irányítására is felhasználhatják – számolt be a Telex a Financial Times-ra hivatkova
A Sony által gyártott PlayStation és a Microsoft-féle Xbox is szerepelnek majd azokban a szankciókban, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójára, február 24-re terveznek az Európai Unióban. A három legnagyobb, konzolokat gyártó cég, a Microsoft, a Sony és a Nintendo 2022 márciusa óta nem szállít Oroszországba. Az uniós tilalom az EU-ban működő kereskedőkre irányulna, akik ilyen eszközöket árusítanak, beleértve a használt termékek eladását is.
A tilalom konzolokra, kontrollerekre, repülőszimulátor-vezérlőkre, joystickokra és egyéb, drónok távvezérlésére alkalmas tartozékokra vonatkozna. „A szankciós lista összeállításakor igyekeztünk minden olyan dologra tekintettel lenni, amely segítheti Oroszországot a háború folytatásában, így a konzolokat és tartozékaikat is, amelyeket a drónok irányítására használnak” – mondta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a sajtónak.
„A drónok távvezérlői nélkülözhetetlenek a katonai dróntámadásokhoz, ezért mindenképpen be kell tiltani őket” – mondta Olena Bilouszova, a Kijevi Közgazdasági Iskola katonai szakértője, aki szerint az uniós tiltásnak nem biztos, hogy jelentős hatása lesz, mivel a legtöbb piaci szereplő az Oroszországban elérhető kínai gyártmányú kontrollereket használja. Az oroszok a legtöbb ilyen eszközt eddig is Kínától szerezték be, ahonnan tavaly több mint 120 millió dollár értékben vásároltak játékkonzolokat és egyéb tartozékokat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ING volt az egyik első nyugati bank, amely a Szovjetunió összeomlása után belépett az orosz piacra; a bank 1993-ban kezdte meg szolgáltatások nyújtásátvállalatoknak.
A legnagyobb holland bank, az ING Group több mint 30 éves jelenlét után kivonul Oroszországból, számolt be a bank sajtószolgálata január 28-án, kedden.
Az ING Bank bejelentette, hogy megállapodást kötött orosz üzletágának eladásáról a JSC Global Developmentnek, „egy moszkvai pénzügyi befektető tulajdonában lévő orosz vállalatnak, amely faktoring szolgáltatásokat nyújt”. A hatósági jóváhagyásra váró ügylet várhatóan a harmadik negyedévben zárul le, és „az ING orosz piacon folytatott tevékenységének megszüntetését fogja eredményezni”. A vevő megszerzi a JSC „ING Bank (Eurasia)” összes részvényét, és a teljes orosz üzletet átadják neki, amely új márkanév alatt fog működni.
Az ING volt az egyik első nyugati bank, amely a Szovjetunió összeomlása után lépett be az orosz piacra; A bank 1993-ban kezdte meg a vállalati szolgáltatások nyújtását. Miután Vlagyimir Putyin 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, az ING Bank (Eurasia) felhagyott az orosz cégekkel való üzleteléssel, csökkentette működését, hitelállománya pedig több mint 75%-kal csökkent.
Az orosz eszközeinek leírása 700 millió eurós negatív hatással lesz az ING nyereségére. Ebben az összegben benne van az a „kedvezmény”, amelyet a bank kénytelen volt megadni a vevőnek – az eladási ár és a fenntartás szerinti érték 400 millió eurós különbözete.
Annak érdekében, hogy megnehezítsék a külföldi cégek kilépését, az orosz hatóságok arra kötelezték őket, hogy kedvezményesen adják el üzleteiket, ami jelenleg az eszköz valós értékének legalább 60%-a. Ezen felül a tranzakciós árból 35%-os „önkéntes hozzájárulást” kell fizetni a költségvetésbe, az úgynevezett „kilépési adót”.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Donald Trump ismét felszólította az OPEC-et az olajárak csökkentésére, hogy ezzel gyengítse Oroszország pénzügyi helyzetét és elősegítse az ukrajnai háború befejezését. Ezzel párhuzamosan Keith Kellogg, Trump leendő békeküldöttje is az orosz olajipart célzó szigorúbb intézkedések szükségszerűségéről beszélt.
Trump pénteken, egy észak-karolinai látogatás során fejtette ki véleményét az olajárak és az ukrajnai háború összefüggéseiről.
Az egyik módja a gyors megállításnak, ha az OPEC nem keres annyi pénzt, és csökkenti az olajárat, akkor a háború azonnal véget ér – nyilatkozta az elnök.
Keith Kellogg, Trump leendő békeküldötte a FOX Newsnak adott pénteki interjújában megerősítette, hogy az orosz olajipart célzó szigorúbb intézkedések nyomást gyakorolhatnának a Kremlre a tárgyalások megkezdése érdekében.
„Oroszország milliárdokat keres az olajeladásokból” – jelentette ki a Trump-bizalmas. Kellogg hangsúlyozta, hogy a harctéri sikerek önmagukban valószínűleg nem elegendőek Oroszország meghátrálásához.
A politikai kinevezett szerint Oroszország olajbevételeinek hordónkénti 45 dollárra, vagyis a nyereségességi pontra való csökkentése jelentősen gyengíthetné Moszkva pénzügyi ellenálló képességét. Ez a lépés arra kényszeríthetné az orosz vezetést, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Korábban az Európai Unió és a G7-ek egy közös szankciós tervezetet dolgoztak ki és hajtottak végre Oroszország olajiparával szemben. Az azóta is érvényben lévő olajársapka lényege, hogy a szinte teljesen nyugati kézben lévő biztosítók és szállítmányozó cégek csak akkor foglalkozhatnak orosz olajszállítással, ha azt a megadott árszint alatt értékesítik. Ez a lépés azonban az orosz „árnyékflotta” kialakulásához vezetett.
A Reuters hírügynökség január 23-án öt meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin egyre inkább aggódik az ország gazdasági helyzete miatt. Ez az aggodalom részben a nyugati szövetségesek által bevezetett jelentős szankcióknak tudható be, amelyek célja Oroszország katonai agressziójának korlátozása.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A NATO főtitkára, Mark Rutte arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy folytassa Ukrajna fegyverellátását.
A NATO vezetője hangsúlyozta, hogy a szövetségnek többet kell invesztálnia a védelembe, növelni kell a védelmi ipari termelést, és nagyobb részt kell vállalnia Ukrajnának nyújtott támogatásának költségeiből – írja a Reuters.
Ami Ukrajnát illeti, szükségünk van arra, hogy az Egyesült Államok is folytassa az elköteleződését
– mondta Rutte.
Rutte kiemelte, hogy ha Donald Trump új kormánya folytatni szeretné Ukrajna támogatását az amerikai védelmi ipari bázisról, akkor Európa fogja állni a költségeket.
Abszolút meg vagyok győződve erről, és fel kell készülnünk erre
– tette hozzá.
A főtitkár teljes mértékben támogatta Trump Oroszországra irányuló nyomásgyakorló kampányát, amelynek célja a háború befejezése Ukrajnában.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az olajszállítások Oroszországból Kínába 2024-ben rekordmennyiségűek voltak, összesen 108,5 millió tonna, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg. Az import 1%-kal nőtt 2023-hoz képest, elérve a rekord szintet. Erről a Reuters számolt be.
Ezzel párhuzamosan a szaúdi import 9%-kal csökkent.
A Kínai Vámhatóság adatai szerint az Oroszországból érkező szállítmányok, beleértve a vezetékes és tengeri szállítmányokat, összesen 108,5 millió tonnát tettek ki, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg.
Eközben az Oroszországból érkező tengeri szállítmányokat a független finomítók és a nagy állami olajvállalatok kereslete támogatta, valamint a kormányzati utasítások, amelyek az olajkészletek felhalmozását irányozták elő.
Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb olajtermelője, 78,64 millió tonna olajat szállított, ami napi körülbelül 1,57 millió hordónak felel meg, ami alacsonyabb, mint az 1,72 millió hordó napi szállítása 2023-ban.
A malajziai import, amely az Iránból és Venezuelából származó szankcionált olaj egyik fő tranzitcsomópontja, 28%-kal nőtt, és elérte a 70,38 millió tonnát, ami napi 1,41 millió hordónak felel meg, így Malajzia a harmadik helyre került Szaúd-Arábia után.
Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal. A szankciók a vezetéken érkező gázt nem érintenék.
Az Európai Unió az orosz alumínium behozatalának korlátozását és a cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos kivonását fontolgatja egy új szankciócsomag részeként. Az EU büntetőintézkedést hozna több tucat, orosz olajat szállító tanker ellen, valamint további exportellenőrzéseket vezetne be a katonai célokra felhasználható termékekre.
Névtelenségüket kérő források a Bloombergnek elárulták: az alumíniummal kapcsolatos korlátozások fokozatosan lépnének életbe, a részletek még nem tisztázottak. Az LNG-exporttal kapcsolatos szankciók részleteit a jövő hónapban terjesztheti elő az Európai Bizottság.
A tervezetet megvitatják a tagállamok vezetői és még változhatnak. A tisztviselők szerint a vezetéken érkező orosz gáz szankcionálása nem életképes, mert több állam, köztük Magyarország és Szlovákia is erre támaszkodik. Ezzel szemben az LNG-t importáló országok – Spanyolország, Belgium és Franciaország – várhatóan nem blokkolják a büntetőintézkedést.
Az unió a fentiek mellett mérlegeli, hogy több harmadik országbeli vállalatot kellene listára venni, amelyek segítik Oroszországot a fegyverekben használt technológiákhoz jutni. Ez főleg kínai és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyezett cégekre vonatkozna.
Eddig az EU nem lépett fel az orosz gáz ellen
Ha az EU döntésre jut, akkor ez lesz a 16. csomag amit Oroszország ellen hoznak. Érdemes megemlíteni, hogy Európa tavaly rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól: a Rystad Energy elemzése szerint 2024-ben 17,8 millió tonna LNG érkezett az európai kikötőkbe, ami 2 millió tonnával nagyobb mennyiség, mint az előző évben.
Ezzel Moszkva megelőzte Katart, és az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-beszállítójává vált. Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal.
Az újabb csomag részletei nem sokkal azután váltak nyilvánossá, hogy Ukrajna leállította az orosz gázszállítást saját vezetékein keresztül, ezzel megszüntetve egy szovjet korszakból származó energiaútvonalat. Ugyanakkor Moszkvának már vannak alternatív útvonalai, amelyek megvédhetik a komolyabb gazdasági csapástól.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Egyesült Államok tavaly növelte a repülőgép-alkatrészek importját Oroszországból, azonban más cégeket szankciókkal sújt, ha Moszkvával üzletelnek. Washington legutóbb a szerbiai állami olajtársaság ellen hozott büntetőintézkedést.
Az Egyesült Államok novemberben az elmúlt három év legmagasabb szintjére növelte az Oroszországból származó repülőgép-alkatrészek importját: az amerikai behozatal értéke 7,6 millió dollárt tett ki, amely a legmagasabb havi érték 2022 februárja óta. Az előző év novemberéhez képest az import 1,6-szorosára nőtt – írja a Magyar Nemzet.
A 2024-es év első tizenegy hónapjában az alkatrészek beszerzése összesen 31,4 millió dollárt tett ki, szemben az egy évvel korábbi 30,6 millió dollárral. Novemberben az amerikaiak leginkább a repülőgépek futóművei és azok részei iránt érdeklődtek, melyek értéke 6,97 millió dollár volt, valamint egyéb repülőgépek, helikopterek vagy drónok alkatrészei iránt, melyek 586,1 ezer dollárt tettek ki.
Érdemes megemlíteni, hogy az előző előtti hónapban az Egyesült Államok fő alkatrész-beszállítói az Egyesült Királyság (281 millió dollár), Franciaország (195 millió dollár) és Kanada (146 millió dollár) voltak.
Mint a lap megjegyzi: Washington jelentős üzleteket bonyolít le Moszkvával, miközben másokat szankciókkal sújt. Az Egyesült Államok legutóbb a szerb nemzeti olajtársaság (NIS) ellen hozott büntetőintézkedést: a NIS 50 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
A lépés negatívan érinti az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalatot is, amely a szerbiai állami olajtársaság legnagyobb partnere. Aleksandar Vucic szerb elnök mindenesetre közölte, hogy országa kész kivásárolni az oroszokat, ha erre kerül a sor.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr