Európában társadalmi feszültségek alakulhatnak ki, ha kemény lesz a tél, Oroszország ukrajnai hadművelete pedig már most borzalmas gazdasági következményeket okoz és recessziós félelmeket gerjeszt – közölte szerdán Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
A bolgár politikus szerint jelen helyzetben az Európai Központi Banknak óvatosan kell egyensúlyoznia az infláció elleni küzdelmében, párhuzamosan pedig „figyelemmel kell lennie a gazdaság működése fenntartásának szükségletére”.
„Minden bizonnyal vannak recessziós félelmek egyes országokban, és ha nem is lesz tényleges recesszió, mégis a gazdaság zsugorodásához hasonló érzést kelthet ezen a télen” – hangsúlyozta Georgieva. „Némi társadalmi elégedetlenséghez vezethet, ha az anyatermészet úgy dönt, hogy nem segít, és kemény telünk lesz” – tette hozzá.
Georgieva felszólította a központi bankokat, hogy maradjanak kitartóak a „makacs” infláció elleni küzdelemben,
egyben elismerte, hogy sok közgazdász tévedett, amikor tavaly azt jósolták, hogy az idén enyhülni fog az inflációs nyomás.
Az IMF vezetője mindazonáltal kiemelte, hogy ha a költségvetési és a monetáris politikák jól működnek, akkor a jövő év kevésbé lesz fájdalmas. Amennyiben azonban nem megfelelően célzott költségvetési politikát folytatnak, úgy az „a monetáris politika ellenségévé válhat tovább gerjesztve az inflációt”.
Újabb nagy lépéssel, 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A piac leginkább 50 bázispontos emelést várt, de egyre több elemző beszélt arról, hogy a 75 bázispontos emelés se lenne meglepetés.
Végül az uniós jegybank ez utóbbi mellett döntött, és mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal emelte. Az indoklás szerint azért léptek ekkorát, mert szeretnék, ha az árdrágulás minél hamarabb visszatérne a két százalékos inflációs célhoz. Ennek érdekében azt is belengették, hogy a jövőben további kamatemelések jöhetnek.
Az EKB nem volt könnyű helyzetben, hiszen lényegében arról kellett döntenie, melyik ujjába harapjon. Ha alacsonyan tartja az alapkamatot, akkor azzal pörgeti a gazdaságot, hiszen a cégek és a lakosság olcsón jut hitelhez és bátran mer költeni. Ha viszont megemeli, akkor az értelemszerűen visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, hiszen az emberek és a vállalatok sokkal jobban meggondolják, akarnak-e hitelt felvenni.
Ha viszont nem nyúlnak az alapkamathoz, akkor félő, hogy az emiatti nagyobb fogyasztás csak tovább növeli az inflációt, ami már így is négyszerese annak, mint amit az EKB ideálisnak tart.
Jelenleg amúgy arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. Ezzel szemben az uniós gazdaság idén 2022-ben 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékkal fog nőni.
Oroszország hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik – közölte a Bloomberg hírügynökség az orosz kormány belső jelentésére hivatkozva, amelyet a Kommerszant orosz gazdasági lap idézett.
A dokumentum, amely tisztviselők és szakértők hónapokig tartó munkájának eredménye, és megpróbálja felmérni Oroszország gazdasági elszigetelődésének valódi hatását Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója miatt, borzasztóbb képet fest, mint a kormányzati tisztviselők általában derűlátó nyilvános nyilatkozataikban megfogalmaznak.
A Bloomberg betekintést nyert a jelentés egy példányába, amit a legfelsőbb vezetők zárt ajtók mögötti ülésére készítettek augusztus 30-án. A tanácskozást ismerő emberek megerősítették a jelentés hitelességét.
A kormányzati jelentésben bemutatott három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre felgyorsul az orosz gazdaság visszaesése, és a gazdaság teljesítménye csak az évtized végén vagy később áll vissza az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtti szintre.
Az „inerciálisnak” elnevezett forgatókönyv azt feltételezi, hogy a gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengül 2021-hez képest és ezzel eléri a mélypontot a visszaesés. A „borúlátó” forgatókönyv szerint a mélypont 2024-ben lesz, akkor a GDP 11,9 százalékkal marad el a tavalyi szinttől.
Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül az ahhoz csatlakozók száma. A kormányjelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól, érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.
A jelentés kitért arra is, hogy a szakemberhiány milyen hatást gyakorol a gazdaságra. A dokumentum készítői szerint 2025-ig akár 200 ezer informatikus is elhagyhatja az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „agyelszívás” növekedéséről.
A jelentés szerint az Európába, Oroszország fő exportpiacára irányuló gáz teljes leállítása évi 400 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár) kieső adóbevételt jelenthet.
A kieső árbevételt új exportpiacokkal még középtávon sem lehet teljes mértékben kompenzálni. A jelentés figyelmeztet, ha a világgazdaság recesszióba süllyed, Oroszország exportja tovább csökkenhet, ez pedig a rubel zuhanását és az infláció megugrását idézheti elő.
A jelentés összeállítói szerint egyszerűen nincsenek alternatív beszállítók egyes kritikus importtermékekhez. Még a mezőgazdasági szektorban is, ahol a Kreml a külföldi készletek pótlására tett erőfeszítéseit hangoztatja, a kulcsfontosságú inputoktól való függés arra kényszerítheti az oroszokat, hogy csökkentsék élelmiszer-fogyasztásukat, mivel a készletek apadnak.
A nyugati technológiához való hozzáférés korlátozása miatt pedig Oroszország egy-két generációval lemaradhat a jelenlegi szabványoktól, mivel kénytelen kevésbé fejlett kínai és délkelet-ázsiai alternatívákra hagyatkozni.
A gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb becslése szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 2,9 százalékkal csökken az idén. A minisztérium korábbi előrejelzése 7,8 százalékos visszaesésről szólt, amit később 4,2 százalékra, majd a jelenleg is érvényes 2,9 százalékra módosítottak. Makszim Resetnyikov kedden azt mondta, hogy 2024-től az orosz gazdaság „fenntartható pluszba” kerül.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az első becslés szerint 0,1%-kal csökkent az Egyesült Királyság reál GDP-je 2022 második negyedévében az első negyedévhez képest – közölte pénteken a brit statisztikai hivatal. A minimális csökkenés az első negyedéves 0,8%-os növekedés után érkezett.
A közlemény szerint a szolgáltatói szektor teljesítménye különösen nagyot esett: a termelése 0,4%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Ebben a legnagyobb szerepet az egészségügyi szektor zsugorodása hozta (0,4%-os csökkenés), mely a Covid-járvány után kezd most normalizálódni.
Darren Morgan, a statisztikai hivatal gazdasági statisztikáiért felelős igazgatója elmondta, a májusi alacsony csökkenést (-0,4%) egy látványosabb esés követte júniusban (-0,6%), melynek a legnagyobb oka a járvány elleni védekezés visszafogása volt.
Pozitívan járultak hozzá a GDP-hez a fogyasztókat célzó szolgáltatások, például egyéb szolgáltatási tevékenységek (az utazási irodák és utazásszervezők különösen jól jártak a járványkorlátozások enyhülésével), a szállás- és vendéglátás, valamint a művészeti, szórakoztató és rekreációs tevékenységek. Hozzáteszik, a háztartások reálfogyasztása 0,2%-kal csökkent 2022 második negyedévében, amit viszont ellensúlyozott a nettó kereskedelem pozitív hozzájárulása.
A mostani visszaeséssel a nemzeti össztermék az előző év azonos időszakához képest még így is magasabban van (2,8%-kal).
A gazdaság visszaesése a következő időszakokban még látványosabb lehet. A Bank of England a legutóbbi kamatemelése során már figyelmeztetett, hogy az országban már idén beállhat a recesszió, de a hosszabb távú kilátások is nagyon borúsak: a pénzügypolitikai jelentés azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) 2022 negyedik negyedéve és 2023 negyedik negyedéve között minden egyes negyedévben visszaesik. A Bank of England alapeseti prognózisa szerint a brit gdp-érték a legutóbb mért csúcs és a recesszió várható mélypontja között 2,25 százalékkal csökken.
A háztartások életét az energiaárak emelkedése is nehezen érinti. A hét elején a Cornwall Insight, egy energetikai tanácsadó cég, úgy becsülte, hogy a háztartások átlagos éves energiaszámlája októbertől 3582 fontra, januártól pedig 4266 fontra ugrik, amikor az Ofgem (a brit energiafelügyeleti iroda) megemeli árplafonjait.
A kereskedelmi korlátozások áremelkedéshez és éhezéshez vezetnek, véli több világszervezet vezetője.
A nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború súlyosan megzavarta az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacot.
A szakértők számos intézkedést szorgalmaztak a gazdasági kockázatok csökkentésére, többek között a kereskedelmi korlátozások megszüntetésére, amelyek a nyilatkozat szerzői véleménye szerint az árak növekedéséhez vezetnek.
A Világélelmezési Program júniusi adatai szerint az élelmiszerhiányban szenvedők száma 82 országban elérte a 345 milliót – áll a dokumentumban. Közel 25 ország vezetett be élelmiszerexport-korlátozást, ami a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8 százalékát érinti, a műtrágyaárak pedig megduplázódtak az elmúlt évben.
A helyzet további romlásának elkerülése érdekében a nemzetközi szervezetek vezetői az alábbi intézkedéseket javasolják:
azonnali támogatás nyújtása a lakosság veszélyeztetett és kiszolgáltatott rétegeinek;
a kereskedelem és a nemzetközi élelmiszer-ellátás előmozdítása;
a termelés növelése;
a klímabiztos mezőgazdaságba való befektetés ösztönzése.
A nyilatkozat szerzői megjegyezték, hogy a 2008-as gazdasági válság megmutatta a világnak, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.
„Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési módszerek bevezetése segíti az ellátási zavarok minimalizálását és az árak csökkenését” – vélik a szakértők.
A nyilatkozatot David Malpass, a Világbank vezetője, Qu Dunyu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője, Kristalina Georgieva, az IMF vezetője, David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vezetője írta alá.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján az IMF vezére azt nyilatkozta, hogy a kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak – derül ki az IMF közleményéből.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján azt nyilatkozta, hogy bárcsak a világgazdasági kilátások olyan fényesek lennének, mint a bali égbolt (a találkozó Balin van – a szerk.), de sajnos nem azok. A kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak.
Az ukrajnai háború kiéleződött, ami további nyomást gyakorol a nyersanyag- és élelmiszerárakra. A globális pénzügyi feltételek a korábban vártnál jobban szigorodnak. A világjárványok okozta folyamatos zavarok és a globális ellátási láncok újbóli szűk keresztmetszetei pedig a gazdasági tevékenységet terhelik – mondta el.
Ennek eredményeképpen még ebben a hónapban a világgazdasági kilátások aktualizálásakor a globális növekedésre 2022-re és 2023-ra vonatkozóan is további visszaesést prognosztizálnak – teszi hozzá. Emellett a lefelé mutató kockázatok továbbra is fennmaradnak és tovább mélyülhetnek – különösen, ha az infláció tartósabb lesz –, ami még erőteljesebb szakpolitikai beavatkozásokat tesz szükségessé.
Mindezek viszont hatással lehetnek a növekedésre és súlyosbíthatják a tovagyűrűző hatásokat, különösen a feltörekvő és fejlődő országokra. A magas adósságszinttel és korlátozott politikai mozgástérrel rendelkező országok további terhekkel fognak szembesülni. Elég csak Srí Lankára gondolni, mint figyelmeztető jelre.
A fentiek tükrében az IMF-vezér három prioritást emelt ki:
Az országoknak mindent meg kell tenniük az infláció csökkentése érdekében. A jó hír az, hogy a központi bankok lépéseket tesznek, azonban a központi bankok függetlensége kritikus fontosságú az intézkedések sikeréhez, csakúgy, mint a világos kommunikáció és az adatvezérelt megközelítés – mondta.
Másodszor, a fiskális politikának segítenie – és nem akadályoznia – kell a központi bankok infláció megfékezésére irányuló erőfeszítéseit. Ez összetett feladat. A növekedés lassulásával egyeseknek nem kevesebb, hanem több támogatásra lesz szükségük. A költségvetési politikának tehát csökkentenie kell az adósságot, miközben célzott intézkedésekkel kell támogatnia a kiszolgáltatott háztartásokat, amelyek újabb sokkhatásokkal szembesülnek, különösen a magas energia- vagy élelmiszerárak miatt.
Harmadszor, a globális együttműködés új lendülete kulcsfontosságú lesz a világot sújtó többszörös válságok leküzdéséhez. A G20-ak vezető szerepére különösen az élelmezési bizonytalanságból és a magas adósságállományból eredő kockázatok kezeléséhez van szükség. Az IMF az UNFAO, a Világbank, a WFP és a WTO vezetőivel együtt felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy lépjen fel és működjön együtt a közvetlen szükséget szenvedők támogatása, az exportkorlátozások megszüntetése, az élelmiszertermelés érdekében.
Végezetül a közlemény kitér a legsürgetőbb válságra, az éghajlatváltozásra. Az éghajlati átállás pénzügyi forrásainak növelése, valamint a nemzeti kormányok egyértelmű politikai jelzései a gazdaságuk szén-dioxid-mentesítésére kulcsfontosságúak – írják.
Nagyon rossz előérzetei vannak a gazdasággal kapcsolatban Elon Musknak, a Tesla vezérigazgatójának, ezért a cégnek le kell építenie a munkahelyek tíz százalékát – írta a Reuters hírügynökség a vállalat belsős levelezésére hivatkozva.
Elon Musknak a legfrissebb vezetőségi levele alapján „szuper rossz érzése” van a gazdasággal kapcsolatban, ennek kapcsán az elektromos autógyártónál a munkahelyek mintegy 10 százalékát le akarja építeni.
Az üzenet két nappal azután érkezett, hogy Musk felszólította az alkalmazottakat, hogy térjenek vissza a munkahelyükre minimum heti 40 órában, vagy hagyják el a céget. Az ultimátum azonnal nagy felháborodást váltott ki Németországban, a legnagyobb német szakszervezet közölte, hogy támogatni fog minden olyan alkalmazottat, aki ellenzi Musk követelését – a Tesla mintegy 4 000 embert foglalkoztat Németországban, és korábban azt tervezte, hogy 12 ezerre bővíti a létszámot. A CNBC egyébként nemrég arra mutatott rá, hogy egy korábbi szakszervezeti kedeményezésnél megfigyelhette az alkalmazottak online tevékenységeit a Tesla.
Az elektromosautó-gyártó 2021 végén mintegy 100 ezer embert foglalkoztatott az éves SEC-bejelentése szerint, ez alapján akár tízezer dolgozó elbocsátására is készülhet Musk.
A fejleményekre hevesen reagálnak a befektetők, 6,2 százalékos mínuszban kezdte a mai kereskedést a Tesla részvénye, idén pedig már 30 százalékot esett a jegyzés.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzéséből kiderült, hogy a kontinens gazdaságát már így megviselte az Ukrajnában dúló háború. A szervezet gazdasági biztosának közlése szerint viszont, ha Oroszország leállítja a gázszállításokat, az recesszióba taszíthatja Európa gazdaságát.
Lassuló gazdasági növekedés és száguldó infláció – ez a kettősség jellemzi Európa gazdaságát a bizottság friss előrejelzése szerint. A helyzetet tovább rontja Oroszország háborúja Ukrajna ellen.
„Oroszország indokolatlan inváziója Ukrajnában hatalmas szenvedést és pusztítást okoz, ugyanakkor nagy terhet rak Európa gazdasági fellendülésére is. A tavalyi erős fellendülésnek elhúzódó pozitív hatása van idén is. Azonban a háborúnak nagyon romboló hatása van a gazdaságokra” – mondta Paolo Gentiloni gazdasági biztos.
A korábban várt 4 százalék helyett már csak 2,7 százalékos növekedésre számít a bizottság. Az infláció viszont 3,5 százalék helyett 6,1 százalék lehet.
Az európai gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély a gázszállítás esetleges leállítása lenne.
„A mi gazdasági modelljeink számításba veszik a magasabb energiaárakat, és azt is, ha esetleg teljesen leáll a gázszállítás Oroszországból. Ez súlyos helyzetet eredményezne. Ebben az esetben negatívba fordulhat a növekedés” – tette hozzá az uniós biztos.
A bizottság a jövő héten dönt majd arról, meghosszabbítja-e a koronavírus-járvány alatt hozott költségvetési lazításokat.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A milliárdos szerint már a visszaesés küszöbén vagyunk, ugyanakkor előrejelzése inkább csak megérzés, mivel a makroökonómiai előrejelzés nehézségét ő is elismeri.
Amikor Elon Musk megkezdte Tesla részvényeinek eladását, tettét számos magyarázat kísérte, de a legvalószínűbbnek az látszott, hogy további részvények vásárlásához fűződő opciói adóterhét akarja kifizetni. Tekintve, hogy ezeket az opciókat le is hívta a dél-afrikai származású milliárdos, továbbra is úgy tűnik, hogy ez lehetett a célja.
Ugyanakkor a Tesla-vezér csütörtökön egy Twitter beszélgetés során arról írt, hogy recesszióra számít a közeljövőben. Ugyanakkor azt a milliárdos is elismeri, hogy a makroökonómiai folyamatok előrejelzése komoly kihívás, de a zsigereiben azt érzi, hogy 2022 tavaszán vagy nyarán, de legkésőbb 2023-ban következik a gazdasági visszaesés.
Természetesen a recessziók az esetek többségében váratlanul következnek be, noha a vicc szerint vannak közgazdászok, akik az utolsó három recesszióból tízet megjósoltak. Mindenesetre bár a milliárdost több mint 68 millióan követik a Twitteren, mégsem biztos azért, hogy gazdasági döntéseinket érdemes Elon Musk zsigereire alapoznunk.
Az üzletembernek mostanában amúgy is számos problémája akadt, így például a Tesla több százezer autót volt kénytelen visszahívni az Egyesült Államokban és Kínában is, de a SpaceX kapcsán is érték kritikák, mondván annak műholdjai majdnem karamboloztak a kínai űrállomással. Nem csoda, hogy a hónap elején azt fontolgatta, hogy otthagyja munkahelyeit és főállású influenszernek áll.
Egy caracasi majálisi rendezvényen jelentette be Eduardo Pinate munkaügyi miniszter, hogy a kormányzati döntés értelmében a minimálbérek majdnem megháromszorozódnak. Ám olyan szinten elszabadult az infláció az országban, hogy már veszélybe került a lakosság alapvető szükségleti cikkeinek beszerezhetősége is – közölte a Channel News Asia.
Habár Venezuela vezetése a minimálbérek jelentős növelése mellett döntött, a nemzeti valuta már annyira elértéktelenedett, és az árak annyira meglódultak, hogy érdemben még ennek az intézkedésnek köszönhetően sem lehet az átlagos fizetésekből akár csak egy kilogramm húst sem megvenni.
A gazdasági mutatószámok ezt nagyon jól alátámasztják:
Az új havi minimálbér hétmillió bolivár, ami 2,50 dollárnak (748 Forint) felel meg. Egy kilogramm hús (2,2 font) Venezuelában körülbelül 3,75 dollár (1,122 Forint).
Az egykor gazdag olajtermelő ország a hiperinfláció negyedik és a recesszió nyolcadik évét éli. Ez Venezuela modern történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága. Az inflációval annyira elszaladt a szekér, hogy az ország napi szintű gazdasága már dollár alapon működik.
Nicolas Maduro venezuelai vezető számos intézkedései közül kiemelkedett, hogy bejelentette, nem fog a továbbiakban bért emelni. Ebben az általa nagyon tisztelt Hugo Chavez politikáját vette alapul. Igaz ez a mostani béremelési döntésre is, ami valójában nem hivatalos, hiszen a kormányzati közlönyben sem tették közzé.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
