Krisztalina Georgijeva, a Nemzetközi Valutaalap feje szerint 2023 még a mögöttünk hagyott évnél is nehezebbnek ígérkezik. Egyszerre lassulnak le a világ legnagyobb gazdaságai, és ezt a világ jórésze megérzi.
A világgazdaság jó része számára 2023 nehéz év lesz, mert a fő növekedési motorok – az Egyesült Államok, Európa és Kína – mind gyengülő aktivitással szembesülnek – jósolta a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgijeva.
Az IMF vezetője a CBS vasárnap reggeli „Face the Nation” programjának nyilatkozva azt mondta, az újév „keményebb lesz, mint a magunk mögött hagyott év” – írta a Reuters. Az ok: az USA, az Európai Unió és Kína gazdasága egyszerre lassul le.
Már az IMF októberi világgazdasági előrejelzése sem tűnt túl optimistának: csökkentették növekedési előrejelzésüket az elhúzódó ukrajnai háború hatásai, a magas infláció és a nagy jegybankok, mint a Federal Reserve kamatemelései miatt.
Azóta Kína felhagyott a gazdaságot visszafogó zéró-Covid politikával, de a gazdasága újranyitása kaotikus, és a fogyasztók most a járvány gyors terjedése miatt váltak óvatossá. Újévi köszöntőjében Hszi Csin-ping elnök egységre és új erőfeszítésekre kérte a kínaiakat.
Negyven év után először, Kína növekedése 2022-ben valószínűleg megegyezett a globális növekedéssel, vagy alatta volt – mondta Georgijeva, aki nemrégiben maga is Kínában járt. Ráadásul a járvány futótűzszerű terjedése a következő hónapokban is visszafoghatja a kínai gazdaságot, tette hozzá.
Kínában voltam a múlt héten, egy buborékban, egy városban, ahol nincs Covid. De ez nem marad így, miután az emberek elkezdenek utazni – mondta. A következő hónapok kemények lesznek Kína számára, a hatás a növekedésre negatív lesz, a régióra is, és a globális gazdaságra is – jósolta az IMF-vezér.
„A monetáris unió történetében sohasem volt még ilyen magas, kétszámjegyű az infláció” – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pénteken, az EBC frankfurti eseményén. Az elnök beszédében arra is kitért, miért nem bízhatjuk Kínára és Oroszországra az energiaellátásunkat, és a leküzdésre váró legnagyobb kihívásokra is rámutatott.
A 32. Európai Bankkongresszuson tartott beszédében Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy a „tömbökre bomló világban” fontos, hogy Európa továbbra is hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és erőforrásokhoz, mint például a kőolaj és a földgáz. Ezt az elnök szerint mind a stratégiai iparágak áthelyezésével és stratégiai szövetségek biztosításával érheti el Európa.
Az inflációval kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy az árstabilitás biztosítása az EKB prioritása. Lagarde az EKB részéről további kamatemelést lengetett be az infláció elleni harc érdekében.
Nőtt az euróövezet recessziójának kockázata
Lagarde szerint a kamatlábakat olyan szintre kell emelni, amely korlátozza a gazdasági bővülést, hogy le lehessen szorítani a hivatalos célérték több mint ötszörösére ugrott inflációt.
Lagarde pénteken azt mondta, hogy a recesszió kockázata megnőtt, de a visszaesés önmagában nem lesz elegendő a száguldó árak megfékezéséhez.
Miután az EKB már végrehajtotta története legagresszívabb monetáris szigorítását, a jövő hónapban várhatóan a jelenlegi 1,5 százalékról 2 százalékra vagy még magasabbra emeli a hitelfelvételi költségeket – véli a Bloomberg.
Lagarde a frankfurti beszédében leszögezte, hogy további kamatemelés várható. „Végső soron olyan szintre fogjuk emelni a kamatokat, amely időben visszavezeti az inflációt a középtávú célunkhoz” – ismertette.
Az EKB tisztviselői fenntartják, hogy a hitelfelvételi költségeknek tovább kell emelkedniük, hogy ellensúlyozzák az elmúlt két évtized leggyorsabban emelkedő inflációját. Azonban egy olyan környezetben, ahol egymást követték a 75 bázispontos emelések, az ilyen drasztikus lépések iránti kedv csökkenhet, különösen mivel az előrejelzések szerint téli recesszió várható az euróövezetben.
A recesszió sem állítja meg az inflációt
A Bloomberg szerint az év utolsó, december 15-i döntésénél valószínűbb lehet egy 50 bázispontos emelés, amennyiben az e havi inflációs adat nem emelkedik a várakozásokon felül.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke szerint az euróövezetben októberben mért 10,6 százalékos infláció még hónapokig magasan maradhat. Lagarde-hoz hasonlóan ő is azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság miatt gyengülő gazdasági háttér önmagában nem fogja visszafogni az árak emelkedését – mutatott rá a Bloomberg.
„Az euróövezetben az infláció túlságosan magas” – véli Lagarde. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy recesszió valószínűleg nem fogja jelentősen csökkenteni az inflációt, legalábbis rövid távon” – húzta alá.
Az elnök megerősítette, hogy a mennyiségi szigorításként ismert folyamatra vonatkozó legfontosabb elveket decemberben fogják lefektetni.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
A brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében – valószínűsíti az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének szerdán ismertetett őszi prognózisa.
Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken. A ház hangsúlyozza, hogy ez erősen rontott előrejelzés, a nyári EY ITEM Club-prognózisban ugyanis még 1 százalékos brit gazdasági növekedés szerepelt 2023-ra.
A cég 2022-re 8,9 százalékos, jövőre 5,5 százalékos egész évi átlagos inflációt vár Nagy-Britanniában, 2024-re azonban azt valószínűsíti, hogy a fogyasztóiár-index átlagos emelkedési üteme a Bank of England 2 százalékos célszintje alá, 1,8 százalékra lassul.
Az ITEM Club londoni elemzőinek várakozása szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank jelenlegi kamatemelési ciklusa a piac által árazott 5,50 százalék helyett 4,00 százalékos kamatszinten tetőzik jövő tavasszal, 2023 végén és 2024-ben pedig kamatcsökkentések következhetnek. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly, december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát, 0,10 százalékos, rekordmélységű kamatszintről.
A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb. A piac feszülten várja a november 3-án esedékes következő kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon felszólalva kijelentette, hogy a mostani inflációs környezetben a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa novemberben akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett friss adatai szerint a brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok szerint legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel. A brit gazdaság recesszióját más nagy londoni házak is valószínűsítik.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia AA/A-1 plusz szintű államadós-osztályzatának kilátását. A cég elsősorban azzal a várakozásával indokolta a lépést, hogy a brit kormány által nem sokkal korábban bejelentett – a hatalmas piaci felfordulás hatására azóta csaknem teljes egészében visszavont – nagyszabású adócsökkentési program az évtized közepéig tartó előrejelzési időszakban folyamatosan növelni fogja a brit államháztartási hiányt és az államadósság-rátát.
Az indoklásban szerepelt az is, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,5 százalékkal visszaesik. Ez erősen rontott előrejelzés, mivel az S&P korábbi prognózisa 2023-ra 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a brit gazdaságban.
Nouriel Roubini közgazdász, aki a 2008-as pénzügyi válságot is megjósolta, „hosszú és csúnya” recesszióra számít az Egyesült Államokban és világszerte – írja a Bloomberg.
„Még egy sima recesszióban is 30%-ot eshet az S&P 500” – mondta Roubini, a Roubini Macro Associates elnök-vezérigazgatója egy hétfői interjúban. „Igazi kemény landolás esetén”, amire ő is számít, akár 40%-ot is eshet.
Roubini, aki a 2007–2008-as ingatlanbuborék kipukkanásának előrejelzésével a dr. Doom becenevet kapta, elmondta, hogy akik enyhébb amerikai recesszióra számítanak, azoknak a vállalatok és a kormányok magas adósságrátáját kellene nézniük. A kamatlábak emelkedésével „sok intézmény, zombi háztartás, vállalat, bank, árnyékbank és zombi ország fog meghalni” Roubini – aki bika- és medvepiaci időszakok alatt is figyelmeztetett arra, hogy a globális adósságszintek le fogják húzni a részvényárfolyamokat – úgy gondolja, a 2%-os inflációs ráta elérése kemény landolás nélkül a Fed számára „lehetetlen küldetés” lesz. A következő ülésen 75 bázispontos kamatemelésre számít, novemberben és decemberben pedig egyaránt 50 bázispontosra. Ez azt eredményezné, hogy a Fed alapkamata az év végére 4% és 4,25% közé kerülne.
A tartós infláció, különösen a bérek és a szolgáltatási szektor esetében, azt jelenti, hogy a Fed-nek „valószínűleg nem lesz más választása”, mint további emeléseket végrehajtani, és a kamatlábak hamarosan 5% felé nőnek majd. Ráadásul a világjárványból, az orosz–ukrán háborúból és Kína zéró Covid-intézkedéseiből eredő negatív kínálati sokkok magasabb költségeket és alacsonyabb gazdasági növekedést eredményeznek majd. Ezzel a Fed csak nagyon nehezen tudná teljesíteni a „növekedési recessziós” célját, amely egy elhúzódó, csekély növekedéssel és növekvő munkanélküliséggel járó időszakot jelentene az infláció megfékezésére.
Ha a világ egyszer recesszióba kerül, Roubini nem számít fiskális ösztönzőkre, mivel a túlságosan eladósodott kormányok „kifogynak a fiskális munícióból”. A magas inflációt ráadásul tetézi „a fiskális ösztönzők alkalmazása, amely túlfűti az aggregált keresletet”. Roubini tehát az 1970-es évekhez hasonló stagflációt és a globális pénzügyi válsághoz hasonló masszív adósságválságot jelez előre.
Ez nem egy rövid és sekély recesszió lesz, hanem súlyos, hosszú és csúnya – idézi a Bloomberg Roubinit.
Roubini arra számít, hogy az amerikai és a globális recesszió egész 2023-ig el fog tartani, attól függően, hogy a kínálati sokk és a pénzügyi válság mennyire lesz súlyos. A 2008-as válság során a háztartásokat és a bankokat érte a legnagyobb csapás. Szerinte „ezúttal a vállalatok és az árnyékbankok, például a fedezeti alapok, a magántőke- és a hitelalapok fognak összeomlani”.
Európában társadalmi feszültségek alakulhatnak ki, ha kemény lesz a tél, Oroszország ukrajnai hadművelete pedig már most borzalmas gazdasági következményeket okoz és recessziós félelmeket gerjeszt – közölte szerdán Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
A bolgár politikus szerint jelen helyzetben az Európai Központi Banknak óvatosan kell egyensúlyoznia az infláció elleni küzdelmében, párhuzamosan pedig „figyelemmel kell lennie a gazdaság működése fenntartásának szükségletére”.
„Minden bizonnyal vannak recessziós félelmek egyes országokban, és ha nem is lesz tényleges recesszió, mégis a gazdaság zsugorodásához hasonló érzést kelthet ezen a télen” – hangsúlyozta Georgieva. „Némi társadalmi elégedetlenséghez vezethet, ha az anyatermészet úgy dönt, hogy nem segít, és kemény telünk lesz” – tette hozzá.
Georgieva felszólította a központi bankokat, hogy maradjanak kitartóak a „makacs” infláció elleni küzdelemben,
egyben elismerte, hogy sok közgazdász tévedett, amikor tavaly azt jósolták, hogy az idén enyhülni fog az inflációs nyomás.
Az IMF vezetője mindazonáltal kiemelte, hogy ha a költségvetési és a monetáris politikák jól működnek, akkor a jövő év kevésbé lesz fájdalmas. Amennyiben azonban nem megfelelően célzott költségvetési politikát folytatnak, úgy az „a monetáris politika ellenségévé válhat tovább gerjesztve az inflációt”.
Újabb nagy lépéssel, 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A piac leginkább 50 bázispontos emelést várt, de egyre több elemző beszélt arról, hogy a 75 bázispontos emelés se lenne meglepetés.
Végül az uniós jegybank ez utóbbi mellett döntött, és mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal emelte. Az indoklás szerint azért léptek ekkorát, mert szeretnék, ha az árdrágulás minél hamarabb visszatérne a két százalékos inflációs célhoz. Ennek érdekében azt is belengették, hogy a jövőben további kamatemelések jöhetnek.
Az EKB nem volt könnyű helyzetben, hiszen lényegében arról kellett döntenie, melyik ujjába harapjon. Ha alacsonyan tartja az alapkamatot, akkor azzal pörgeti a gazdaságot, hiszen a cégek és a lakosság olcsón jut hitelhez és bátran mer költeni. Ha viszont megemeli, akkor az értelemszerűen visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, hiszen az emberek és a vállalatok sokkal jobban meggondolják, akarnak-e hitelt felvenni.
Ha viszont nem nyúlnak az alapkamathoz, akkor félő, hogy az emiatti nagyobb fogyasztás csak tovább növeli az inflációt, ami már így is négyszerese annak, mint amit az EKB ideálisnak tart.
Jelenleg amúgy arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. Ezzel szemben az uniós gazdaság idén 2022-ben 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékkal fog nőni.
Oroszország hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik – közölte a Bloomberg hírügynökség az orosz kormány belső jelentésére hivatkozva, amelyet a Kommerszant orosz gazdasági lap idézett.
A dokumentum, amely tisztviselők és szakértők hónapokig tartó munkájának eredménye, és megpróbálja felmérni Oroszország gazdasági elszigetelődésének valódi hatását Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója miatt, borzasztóbb képet fest, mint a kormányzati tisztviselők általában derűlátó nyilvános nyilatkozataikban megfogalmaznak.
A Bloomberg betekintést nyert a jelentés egy példányába, amit a legfelsőbb vezetők zárt ajtók mögötti ülésére készítettek augusztus 30-án. A tanácskozást ismerő emberek megerősítették a jelentés hitelességét.
A kormányzati jelentésben bemutatott három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre felgyorsul az orosz gazdaság visszaesése, és a gazdaság teljesítménye csak az évtized végén vagy később áll vissza az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtti szintre.
Az „inerciálisnak” elnevezett forgatókönyv azt feltételezi, hogy a gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengül 2021-hez képest és ezzel eléri a mélypontot a visszaesés. A „borúlátó” forgatókönyv szerint a mélypont 2024-ben lesz, akkor a GDP 11,9 százalékkal marad el a tavalyi szinttől.
Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül az ahhoz csatlakozók száma. A kormányjelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól, érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.
A jelentés kitért arra is, hogy a szakemberhiány milyen hatást gyakorol a gazdaságra. A dokumentum készítői szerint 2025-ig akár 200 ezer informatikus is elhagyhatja az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „agyelszívás” növekedéséről.
A jelentés szerint az Európába, Oroszország fő exportpiacára irányuló gáz teljes leállítása évi 400 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár) kieső adóbevételt jelenthet.
A kieső árbevételt új exportpiacokkal még középtávon sem lehet teljes mértékben kompenzálni. A jelentés figyelmeztet, ha a világgazdaság recesszióba süllyed, Oroszország exportja tovább csökkenhet, ez pedig a rubel zuhanását és az infláció megugrását idézheti elő.
A jelentés összeállítói szerint egyszerűen nincsenek alternatív beszállítók egyes kritikus importtermékekhez. Még a mezőgazdasági szektorban is, ahol a Kreml a külföldi készletek pótlására tett erőfeszítéseit hangoztatja, a kulcsfontosságú inputoktól való függés arra kényszerítheti az oroszokat, hogy csökkentsék élelmiszer-fogyasztásukat, mivel a készletek apadnak.
A nyugati technológiához való hozzáférés korlátozása miatt pedig Oroszország egy-két generációval lemaradhat a jelenlegi szabványoktól, mivel kénytelen kevésbé fejlett kínai és délkelet-ázsiai alternatívákra hagyatkozni.
A gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb becslése szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 2,9 százalékkal csökken az idén. A minisztérium korábbi előrejelzése 7,8 százalékos visszaesésről szólt, amit később 4,2 százalékra, majd a jelenleg is érvényes 2,9 százalékra módosítottak. Makszim Resetnyikov kedden azt mondta, hogy 2024-től az orosz gazdaság „fenntartható pluszba” kerül.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az első becslés szerint 0,1%-kal csökkent az Egyesült Királyság reál GDP-je 2022 második negyedévében az első negyedévhez képest – közölte pénteken a brit statisztikai hivatal. A minimális csökkenés az első negyedéves 0,8%-os növekedés után érkezett.
A közlemény szerint a szolgáltatói szektor teljesítménye különösen nagyot esett: a termelése 0,4%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Ebben a legnagyobb szerepet az egészségügyi szektor zsugorodása hozta (0,4%-os csökkenés), mely a Covid-járvány után kezd most normalizálódni.
Darren Morgan, a statisztikai hivatal gazdasági statisztikáiért felelős igazgatója elmondta, a májusi alacsony csökkenést (-0,4%) egy látványosabb esés követte júniusban (-0,6%), melynek a legnagyobb oka a járvány elleni védekezés visszafogása volt.
Pozitívan járultak hozzá a GDP-hez a fogyasztókat célzó szolgáltatások, például egyéb szolgáltatási tevékenységek (az utazási irodák és utazásszervezők különösen jól jártak a járványkorlátozások enyhülésével), a szállás- és vendéglátás, valamint a művészeti, szórakoztató és rekreációs tevékenységek. Hozzáteszik, a háztartások reálfogyasztása 0,2%-kal csökkent 2022 második negyedévében, amit viszont ellensúlyozott a nettó kereskedelem pozitív hozzájárulása.
A mostani visszaeséssel a nemzeti össztermék az előző év azonos időszakához képest még így is magasabban van (2,8%-kal).
A gazdaság visszaesése a következő időszakokban még látványosabb lehet. A Bank of England a legutóbbi kamatemelése során már figyelmeztetett, hogy az országban már idén beállhat a recesszió, de a hosszabb távú kilátások is nagyon borúsak: a pénzügypolitikai jelentés azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) 2022 negyedik negyedéve és 2023 negyedik negyedéve között minden egyes negyedévben visszaesik. A Bank of England alapeseti prognózisa szerint a brit gdp-érték a legutóbb mért csúcs és a recesszió várható mélypontja között 2,25 százalékkal csökken.
A háztartások életét az energiaárak emelkedése is nehezen érinti. A hét elején a Cornwall Insight, egy energetikai tanácsadó cég, úgy becsülte, hogy a háztartások átlagos éves energiaszámlája októbertől 3582 fontra, januártól pedig 4266 fontra ugrik, amikor az Ofgem (a brit energiafelügyeleti iroda) megemeli árplafonjait.
A kereskedelmi korlátozások áremelkedéshez és éhezéshez vezetnek, véli több világszervezet vezetője.
A nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború súlyosan megzavarta az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacot.
A szakértők számos intézkedést szorgalmaztak a gazdasági kockázatok csökkentésére, többek között a kereskedelmi korlátozások megszüntetésére, amelyek a nyilatkozat szerzői véleménye szerint az árak növekedéséhez vezetnek.
A Világélelmezési Program júniusi adatai szerint az élelmiszerhiányban szenvedők száma 82 országban elérte a 345 milliót – áll a dokumentumban. Közel 25 ország vezetett be élelmiszerexport-korlátozást, ami a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8 százalékát érinti, a műtrágyaárak pedig megduplázódtak az elmúlt évben.
A helyzet további romlásának elkerülése érdekében a nemzetközi szervezetek vezetői az alábbi intézkedéseket javasolják:
azonnali támogatás nyújtása a lakosság veszélyeztetett és kiszolgáltatott rétegeinek;
a kereskedelem és a nemzetközi élelmiszer-ellátás előmozdítása;
a termelés növelése;
a klímabiztos mezőgazdaságba való befektetés ösztönzése.
A nyilatkozat szerzői megjegyezték, hogy a 2008-as gazdasági válság megmutatta a világnak, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.
„Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési módszerek bevezetése segíti az ellátási zavarok minimalizálását és az árak csökkenését” – vélik a szakértők.
A nyilatkozatot David Malpass, a Világbank vezetője, Qu Dunyu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője, Kristalina Georgieva, az IMF vezetője, David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vezetője írta alá.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján az IMF vezére azt nyilatkozta, hogy a kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak – derül ki az IMF közleményéből.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján azt nyilatkozta, hogy bárcsak a világgazdasági kilátások olyan fényesek lennének, mint a bali égbolt (a találkozó Balin van – a szerk.), de sajnos nem azok. A kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak.
Az ukrajnai háború kiéleződött, ami további nyomást gyakorol a nyersanyag- és élelmiszerárakra. A globális pénzügyi feltételek a korábban vártnál jobban szigorodnak. A világjárványok okozta folyamatos zavarok és a globális ellátási láncok újbóli szűk keresztmetszetei pedig a gazdasági tevékenységet terhelik – mondta el.
Ennek eredményeképpen még ebben a hónapban a világgazdasági kilátások aktualizálásakor a globális növekedésre 2022-re és 2023-ra vonatkozóan is további visszaesést prognosztizálnak – teszi hozzá. Emellett a lefelé mutató kockázatok továbbra is fennmaradnak és tovább mélyülhetnek – különösen, ha az infláció tartósabb lesz –, ami még erőteljesebb szakpolitikai beavatkozásokat tesz szükségessé.
Mindezek viszont hatással lehetnek a növekedésre és súlyosbíthatják a tovagyűrűző hatásokat, különösen a feltörekvő és fejlődő országokra. A magas adósságszinttel és korlátozott politikai mozgástérrel rendelkező országok további terhekkel fognak szembesülni. Elég csak Srí Lankára gondolni, mint figyelmeztető jelre.
A fentiek tükrében az IMF-vezér három prioritást emelt ki:
Az országoknak mindent meg kell tenniük az infláció csökkentése érdekében. A jó hír az, hogy a központi bankok lépéseket tesznek, azonban a központi bankok függetlensége kritikus fontosságú az intézkedések sikeréhez, csakúgy, mint a világos kommunikáció és az adatvezérelt megközelítés – mondta.
Másodszor, a fiskális politikának segítenie – és nem akadályoznia – kell a központi bankok infláció megfékezésére irányuló erőfeszítéseit. Ez összetett feladat. A növekedés lassulásával egyeseknek nem kevesebb, hanem több támogatásra lesz szükségük. A költségvetési politikának tehát csökkentenie kell az adósságot, miközben célzott intézkedésekkel kell támogatnia a kiszolgáltatott háztartásokat, amelyek újabb sokkhatásokkal szembesülnek, különösen a magas energia- vagy élelmiszerárak miatt.
Harmadszor, a globális együttműködés új lendülete kulcsfontosságú lesz a világot sújtó többszörös válságok leküzdéséhez. A G20-ak vezető szerepére különösen az élelmezési bizonytalanságból és a magas adósságállományból eredő kockázatok kezeléséhez van szükség. Az IMF az UNFAO, a Világbank, a WFP és a WTO vezetőivel együtt felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy lépjen fel és működjön együtt a közvetlen szükséget szenvedők támogatása, az exportkorlátozások megszüntetése, az élelmiszertermelés érdekében.
Végezetül a közlemény kitér a legsürgetőbb válságra, az éghajlatváltozásra. Az éghajlati átállás pénzügyi forrásainak növelése, valamint a nemzeti kormányok egyértelmű politikai jelzései a gazdaságuk szén-dioxid-mentesítésére kulcsfontosságúak – írják.
