A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire – derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
A kiadások növekedését Kína és a NATO-szövetség is ösztönözte
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket – áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
Egy még veszélyesebb hely
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta: Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
Az elmúlt hat hónapban több mint 20 millió tonna rakományt exportáltak az ukrajnai ideiglenes fekete-tengeri folyosón keresztül az Odessza és a város környéki kikötőkből – jelentette Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter február 3-án.
A hajózási útvonalat 2023 augusztusában nyitották meg, hetekkel azután, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonamegállapodást, ami veszélyeztette Ukrajna képességét a gabona kiszállítására.
Kubrakov szerint 661 hajó exportálta a rakományt a világ 32 országába.
A 20 millió tonnából 14,3 millió tonna az ukrán gazdák által termelt mezőgazdasági termék.
Az odesszai és a város környéki kikötők is növelik a rakományátrakást, 2024 januárjában 6,3 millió metrikus tonnát exportáltak, „ami majdnem megegyezik a háború előtti szinttel” – mondta Kubrakov.
A kikötőkbe további 104 hajó fog érkezni, amelyek több mint 3 millió tonna rakományt fognak kiszállítani, mondta Kubrakov.
A folyosót eredetileg azért nyitották meg, hogy lehetővé tegyék az ukrán fekete-tengeri kikötőkben 2022 februárja óta kikötött hajók kilépését – írja a The Kyiv Independent.
Az útvonal azóta az ukrán áruk, például gabona és fém exportjának útvonalává vált. Ukrajna jelentős mezőgazdasági termelő, és az általa szállított termékek jelentős szerepet játszanak a világ, nevezetesen a globális Dél országainak élelmezésében.
Az orosz haditengerészeti képességek elleni sikeres ukrán csapások ellenére a fekete-tengeri hajózás továbbra is ki van téve a háború okozta kockázatoknak, nevezetesen az úszó aknáknak.
Ukrajnában január 1-jén 96 100 embernek volt munkanélküli státusza, ami a fele az egy évvel korábbi adatoknak. A hírt az Ukrinform közölte a Foglalkoztatási Szolgálatra hivatkozva.
Ukrajnában 2024. január 1-jén 96 120 fő volt munkanélküli státuszban, míg 2023. január 1-jén ez a mutató 186 508 főnek felelt meg.
A regisztrált munkanélküliek számában a nők 72 031 főt (74,9%) tesznek ki. A regisztrált munkanélküli férfiak száma 24 089 fő (25,1%).
A 2024. január 1-i állapotok szerint 1 151 008 nyugdíjas kap 10 000 hrivnya feletti járandóságot, ami 10 516 53 nyugállományú ukrán 10,9-a – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Állami Nyugdíjalap (PFU) adataira hivatkozva.
A PFU közlése szerint az ukrán nyugállományú állampolgárok több mint fele 4 ezer hrivnya alatt kap. A nyugdíjak összegszerűen a következőképpen oszlanak meg:
2000 hrivnyáig – 0,6, azaz 64 601 fő kap, 1234,09 hrivnya átlag mellett,
2001-3000 hrivnyáig – 29,1, azaz 3 058 670 fő kap 2 618,7 hrivnya átlag mellett,
3001-4000 hrivnyáig – 21,3, azaz 2 234 970 fő kap, 3 546,54 hrivnya átlag mellett,
4001 és 5000 hrivnya között – 14,9, azaz 1 567 785 fő kap, 4 406,45 hrivnya átlag mellett,
5001-10 000 hrivnya között – 23,2, azaz 2 439 503 fő kap 6 841,75 hrivnya átlag mellett,
10 000 hrivnya felett – 10,9, azaz 1 151 008 fő kap 14 786,47 hrivnya átlag mellett.
A 2023-as átlagnyugdíj 762,66 hrivnyával, azaz 16,5-kal 5385,25 hrivnyára nőtt. Ugyanakkor Ukrajnában 2023-ban az infláció hivatalos szintje körülbelül 5 volt.
A nyugdíjak összegének fő emelkedése 2023-ban a március 1-jétől végrehajtott indexálással történt.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai tagvállalatainak 40%-a úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háború 2025-ben véget ér – derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara Üzleti tevékenység a háborús Ukrajnában: éves eredmények és előrejelzések elnevezésű, Ukrajnában végzett felméréséből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a 2023 december első felében végzett felmérésben a kamarai tagvállalatok 108 vezetője és felső vezetője vett részt. A válaszadók 76%-a cégvezető. A kutatást végzők azt kérdezték a válaszadóktól, hogy szerintük mikor ér véget az ukrajnai háború. A cégek 40%-a úgy véli, hogy a háború 2025-ben véget ér, 24%-a 2024-re, 17%-a 5 éven belülre teszi a háború végét. A többi a válasz 19%-a a „nehéz válaszolni”, „a szövetségesek támogatásától és Ukrajna lépéseitől függ”, 2026–2027, „több mint öt év”, „10 év alatt”.
Ugyanakkor a háború ellenére a cégek 74%-ának sikerült elérnie a tervezett pénzügyi eredményeket 2023-ban. 27%-a többet ért el a tervezettnél). 24% – nem érte el a tervezett pénzügyi eredményt. A vállalkozások képviselői 2024-re is előrejelzést adtak cégeik bevételeiről, létszámáról és befektetéseik mértékéről. Így a kamarai tagvállalatok 46%-a bevételnövekedést remél, 41%-uk úgy véli, hogy a bevétel nem változik, 13%-a pedig csökkenést jósol.
A válaszadók 55%-a ugyanakkor azt jelzi, hogy a vállalati létszám változatlan marad, 33% növeli a létszámot, 12% pedig létszámcsökkenésre számít. A tagvállalatok 54%-a jelezte, hogy befektetései változatlanok maradnak. A vállalatok 37%-a a beruházások növekedését, 9%-a pedig a csökkenést jósolja. Emellett a megkérdezett cégek megnevezték azokat a lépéseket, amelyeket az ukrán kormánynak meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentős mértékben segítse a vállalkozásokat a helyszínen.
Az első 3 lépés között szerepel: a nemzetbiztonság és védelem megerősítése, Ukrajna területének aknamentesítése (24%), valódi és hatékony igazságügyi reform végrehajtása (23%), az ellátási láncok védelmének biztosítása a határokon és a tengeren logisztikai helyzet (20%).
További lépések közé tartozik a külföldi kölcsönök osztalék- és/vagy kamatfizetésére vonatkozó devizakorlátozások enyhítése, az adójogszabályok kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása, valamint az egyértelmű és átlátható könyvelési eljárás, a politikai kockázatok biztosítási fedezetének bővítése.
Az Ukrajnának 2023 augusztusa és októbere között kiutalt új támogatások összege meredeken csökkent: az új csomagok összértéke mindössze 2,11 milliárd euró volt, ami 87 %-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában, és 2022 januárja óta a legalacsonyabb összeg – közölte csütörtökön a Kieli Világgazdasági Intézet, amelynek szakértői az Ukraine Support Tracker adatbázist kezelik, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés Christoph Trebesch, a Kieli Világgazdasági Intézet kutatóközpontjának igazgatója elmondta: „A számadatok megerősítik azt a benyomást, hogy az elmúlt hónapokban az adományozók tétovább hozzáállása volt tapasztalható. Ukrajna egyre inkább függ néhány jelentős donortól, akik továbbra is jelentős támogatást nyújtanak, mint például Németországtól, az Egyesült Államoktól vagy az észak-európai országoktól.”
A szakember szerint Ukrajna a további amerikai segélyekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt csak abban reménykedhet, hogy az Európai Unió végre jóváhagyja a régóta bejelentett 50 milliárd eurós támogatási csomagot. „A további halasztás egyértelműen megerősíti Putyin pozícióját” – mutatott rá Christoph Trebesch.
Novemberben a munkaerő-piacon csökkent állásajánlatok száma, áll a Work.ua álláskereső szolgáltatás tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy novemberben a munkaerőpiacon kialakult változások a szokásos szezonális ingadozásokkal vannak összefüggésben. A szeptemberi és októberi aktivitást követően, amikor a vállalkozók a „főszezonra” készültek, jelentősen csökkent a betöltetlen állások száma.
A munkaadók negyedik hónapja több mint 100 000 betöltetlen állást hirdetnek, munkaerőpiacon tapasztalható élénkülés ellenére regionális különbségek figyelhetők meg – bár ősszel sok cég települt át frontvonalbeli régiókba, a betöltetlen állások száma még mindig jóval alacsonyabb a háború előtti szintnél.
A Work.ua véleménye szerint munkaerőpiac fontos tényezője a katonai toborzás. Novemberben többek között a „Védelem, biztonság” kategóriában volt megfigyelhető a megüresedett állások számának legnagyobb növekedése. Ugyanakkor a legmagasabb fizetést a hadsereg számára szükséges szakembereknek ajánlják.
Az elemzők az alábbi pozitív tendenciákat emelték ki:
az átlagfizetés 18 500 UAH-ra emelkedett;
2023-ban először nőtt meg a verseny az álláskeresők között a munkaerőpiacon, de a munkaerőhiány leküzdéséről még korai beszélni.
Ukrajnában a novemberi adatok szerint, a vetési kampány során csaknem 6 millió hektáron vetettek el őszi növényeket – számolt be az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium sajtószolgálata november 28-án, közölte a korrespondent.net.
Őszi kalászt 4 millió 798 ezer hektáron vetettek, ebből búzát – 4 millió 162 ezer hektáron, árpát – 559 hektáron, rozst – 77,2 hektáron Az elvetett őszi kalászosok mutatói közel állnak a tavalyihoz.
A legtöbb búzát az odesszai (486 ezer hektár), a dnyipropetrovszki (474,2 ezer hektár) és a mikolajivi régiók (325 ezer hektár) gazdálkodói vetették el.
A legtöbb rozst a volinyi (15 000 ha), a rivnei (12 400 ha) és csernyihivi megyékben (12 000 ha) vetették el. A legnagyobb árpaterület Odesszában (154 000 ha) és Mikolajivban (112 000 ha) található.
Az őszi repce vetése is befejeződött: 1 millió 164 ezer hektárt vetettek be.
Az elmúlt három hónapban az oroszok Ukrajna kikötői infrastruktúrája elleni támadásai során csaknem 300 ezer tonna gabonát semmisítettek meg – jelentette be Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter.
Elmondása szerint október 14-ig az orosz hadsereg 17 támadást hajtott végre Ukrajna kikötői ellen, azt követően, hogy az Orosz Föderáció kilépett a gabonaegyezményből. A megszállók csaknem 300 000 tonna gabonát semmisítettek meg.
„17 támadás Oroszország a gabonaegyezményből való kilépése óta, a kikötők exportpotenciáljának 40%-os csökkenése, csaknem 300 000 tonna megsemmisült gabona – Oroszország ezzel tesz kísérletet az élelmiszerválság elmélyítésére azokban az országokban, amelyek az ukrán termékektől függnek” – mondta Kubrakov.
Augusztusban Ukrajna ideiglenes folyosókat nyitott a kereskedelmi hajók számára a kikötők elhagyására.
Szeptemberben az ideiglenes folyosók segítségével 50 ezer tonna mezőgazdasági terméket sikerült exportálni a fekete-tengeri kikötőkből.
Ismertté vált, hogy az ukrán haditengerészet által létrehozott ideiglenes folyosón 25 hajó lépett be a fekete-tengeri kikötőkbe rakodás céljából.
Ukrajna 2023. július 1-jétől augusztus 28-ig 4,157 millió tonna gabonát és hüvelyest exportált, számolt be az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium honlapján.
A jelentés szerint a 2023/2024-es gazdasági évben (2023. július 1. és augusztus 28. között) Ukrajna 1,773 millió tonna búzát; 460 ezer tonna árpát; 0,6 ezer tonna rozst és 1,916 millió tonna kukoricát exportált.
Idén augusztus eleje óta Ukrajna 1,884 millió tonna gabonát és hüvelyest exportált (tavaly augusztus 31-én 2,264 millió tonna). Beleértve:
952 ezer tonna búza (tavaly 763 ezer tonna),
165 ezer tonna árpa (tavaly 161 ezer tonna),
763 ezer tonna kukorica (tavaly – 1,331 millió tonna).
A rozs exportjára idén augusztus eleje óta nem került sor (tavaly ebben az időszakban 0,5 ezer tonnát exportáltak).
A 2023/2024-es gazdasági év eleje óta Ukrajna 20,8 ezer tonna lisztet exportált (a 2022/2023-as gazdasági évben a megfelelő időpontban 11,9 ezer tonnát).
