A nyugati segítség nélkül összeomlana az ukrán gazdaság, de a jelenlegi körülmények között a GDP 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett szintet. Jövőre gyorsulhat Kijev növekedése, elérheti az 5,4 százalékot.
Szinte valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Mintegy 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett GDP szintjét. Jövőre a finn jegybank prognózisa (amely a londoni elemzőcég, a Consensus Economics aggregált adataira épül) gyorsuló GDP-növekedést jósol, amely elérheti az 5,4 százalékot, de az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül. Becslések szerint a havi nyugati támogatásszükséglet elérheti az 5-6 milliárd eurót. Eszerint hosszabb távon csak egy több száz milliárd eurós alap – kijevi közgazdászok szerint például a Nyugaton, főként Belgiumban lefoglalt oroszországi deviza- és értékpapír-tartalékok – kellene, hogy több évre előre tervezhessenek. Persze a háború alakulása mindenfajta számítást keresztülhúzhat.
Forráshiány
Ukrajna a hatalmas nyugati támogatás ellenére forráshiányban szenved. Emiatt is hirdették meg a háborús államkötvényeket, visszafizetési garanciát ígérve. Évi 16 százalékos hozamot ígérnek (szemben a bankbetétek 10,5 százalékos bruttó kamatával), emellett a kötvények után nem szednek 18 százalékos szja-t.
A háborús viszonyok, az elaknásított termőföldek ellenére Ukrajna tavaly jelentős külkereskedelmet bonyolított le. A külkereskedelem alakulása nem követte az általános, növekedéscentrikus gazdasági trendet, 2023-ban az árukivitel még a háború kirobbanása miatt rendkívül nyomott 2022-hez képest is további 18 százalékkal csökkent, és 36,19 milliárd dollárt tett ki. A behozatal ezzel szemben 15 százalékkal meghaladta a 2022-es szintet, értékben 63,56 milliárd dollárt tett ki – jelentette a kijevi állami statisztikai hivatal.
Ukrajna legfontosabb exportcikkei a gabona és gabonatermékek voltak az összexport 24,6 százalékával. A második legfontosabb kiviteli tételt a növényi és állati zsírok, olajok adták, amelyek az exportban 15,8 százalékkal részesedtek. Mint a statisztikai adatok forrása, a hamburgi Statista megjegyzi, az ukrajnai háború – tekintettel arra, hogy Kijev világméretekben is igen jelentős élelmiszer-exportőr – kihatott a globális ellátási helyzetre is. Ehhez hozzájárult, hogy a háborúban a támadó, Oroszország maga is igen jelentős agrárexportőr, mezőgazdasági kiviteli szerkezete hasonló Ukrajnáéhoz. A háború miatti ellátási zavarok a világ szegényebb, importra szoruló részében voltak érezhetők, kiváltképpen Ázsia és Afrika egyes régióiban.
Ukrajna alapvető gazdaságszerkezete a foglalkoztatottak aránya szerint az „utolsó békeévben”, 2021-ben:
mezőgazdaság: 15,1,
ipar 24,1,
szolgáltatások: 60,8 százalék.
Az ország függetlenné válása (1991) óta elsősorban az iparban foglalkoztatottak száma csökkent (ez kisebb mértékben a mezőgazdaságra is érvényes), miközben a szolgáltatásokban nőtt.
Az ukrán hatóságok kiemelt feladata olyan kiegyensúlyozott mozgósítási normák kialakítása, amelyek megvalósíthatóak, és amelyek nem bénítják meg az ország egy részének munkáját – írta az Európai Üzleti Szövetség (EBA) kedden közzétett felhívásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
Az EBA szerint a mozgósítási törvény tervezetét tudatosan kellene felülvizsgálni, hogy ne álljon le az ország és különösen a gazdaság működése. „Fontos az alkalmazottak rezerválása a gazdasági tevékenység folytatásához. Jelenleg elsősorban a kritikus szakemberek vagy szakértők rezerválása fontos a cégeknél. Ugyanakkor az állam gazdasági szektorának teljes kapacitással kell működnie az igények kielégítése érdekében. Ezért az egyensúly megteremtése, az ország gazdaságának megfelelő működése érdekében fontos gondoskodni a kritikus fontosságú vállalkozások alkalmazottainak a rezerválásáról” – hangsúlyozta közleményében a szervezet.
A felhívás emlékeztetett a kormány képviselői által nem is olyan régen meghirdetett automatikus rezerválási rendszerre, amely bizonyos szempontok figyelembevételével a munkavállalók automatikus rezerválásának a bevezetését célozta. „A kritikus munkavállalók rezerválásának már biztosított eszközei mellett egy ilyen kiegészítő módszer lehetővé teszi a mentesített dolgozói kontingens kategóriájának bővítését, ami pozitív gazdasági hatást fejt ki, és lehetővé teszi mind az ország gazdasági helyzetének kiegyensúlyozását, mind további lehetőségek megteremtését a bevételek növeléséhez a költségvetésbe az ország katonai szükségleteire” – foglalta össze közleményében az EBA.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán hatóságok kiemelt feladata olyan kiegyensúlyozott mozgósítási normák kialakítása, amelyek megvalósíthatóak, és amelyek nem bénítják meg az ország egy részének munkáját – írta az Európai Üzleti Szövetség (EBA).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707254640
[modified] => 1707241364
)
[title] => A mozgósítás mechanizmusa nem béníthatja meg az ukrán gazdaságot – Európai Üzleti Szövetség
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=45727&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45727
[uk] => 45730
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45728
[image] => Array
(
[id] => 45728
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[original_lng] => 38781
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1707234874:2
[_thumbnail_id] => 45728
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3026
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] =>
[_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1716117849
[_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] =>
[_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1720107027
[_algolia_sync] => 1202714480001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 155459
[1] => 218780
[2] => 1881
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Üzleti Szövetség (EBA)
[1] => mozgósítás
[2] => ukrán gazdaság
)
)
[2] => Array
(
[id] => 44921
[content] =>
A Világbank arra számít, hogy idén 3,2%-kal, 2025-ben 6,5%-kal nő az ukrán gazdaság – közölte az Ukrinform a bank előrejelzésére hivatkozva.
A Világbank értékelése szerint Ukrajna GDP-növekedése 2023 végére 4,8% volt.
„Kelet-Európában a GDP növekedési üteme visszatért pozitív tendenciájába, Ukrajnában pedig 4,8 százalékos volt a növekedési ütem. A pozitív tendencia ellenére Ukrajnában a termelés 2023-ban 30%-kal maradt el az Oroszországi Föderáció megszállása előtti szinttől” – közölte a Világbank.
A pénzintézmény ugyanakkor arra számít, hogy az ukrán gazdaság idén 3,2%-kal, 2025-ben pedig 6,5%-kal bővül (ez az európai és közép-ázsiai régió legmagasabb mutatója).
Ukrajna szövetségeseinek a lehető leghamarabb több tízmilliárd dollárt kellene biztosítaniuk az országnak, a kiegészítő finanszírozás késedelme ugyanis veszélyezteti az ukrán gazdaság fellendülését – jelentette ki Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az IMF vezetője elmondta, hogy Kijev valószínű néhány hónapig képes kezelni a rövid távú finanszírozás hiányát, dicsérve az ukrán hatóságokat, mert szerinte „újraélesztették a gazdaságot”, megfékezték az inflációt és megerősítették Ukrajna adóalapját. De mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is alkudozik az ország finanszírozási csomagjain, Ukrajna gazdasági fellendülése veszélybe kerülne, ha „alkalmazkodásra kényszerülne” új pénzügyi támogatás hiányában – tette hozzá.
Mint Georgieva jelezte, a további késedelmek arra kényszeríthetik Kijevet, hogy visszatérjen a destabilizáló politikához, például a pénznyomtatáshoz, ahogy azt az Oroszország tavalyi invázióját követő hónapokban tette. „Fontos, hogy ne hosszabbítsuk meg ezt az időszakot, mert akkor ez nagyobb nyomást fog gyakorolni Ukrajnára, és éppen abban a pillanatban, amikor az ország visszatért a gazdaság legjobb kilátásaihoz” – hangsúlyozta.
Az IMF vezetője elmondta, hogy Ukrajna mindent megtett annak érdekében, hogy biztosítsa szövetségesei támogatását. „Kemény lépéseket tettek a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Az IMF betöltötte szerepét, nagyon szorosan együttműködik Ukrajnával. Szükségünk van Ukrajna partnereire – az Egyesült Államokra és Európára egyaránt. A munka az Egyesült Államokban és Európában folytatódik. Végül továbbra is optimista vagyok, hogy megkapják a támogatást” – fejezte ki bizakodását Kristalina Georgieva.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,5%-ra javította az ukrán gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését, jövőre azonban lassulást jósol a növekedésben a folyamatban lévő háború miatt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF közleménye szerint az alap missziója és Ukrajna hatóságai személyi szintű megállapodásra jutottak az EFF fokozott finanszírozási programjának második felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia, ami várhatóan a következő hetekben kerül napirendre. A hitelrészlet nagysága körülbelül 900 millió dollár lesz.
Az IMF megjegyezte, hogy a 15,6 milliárd dolláros EFF-programot március 31-én hagyták jóvá. „Az IMF által támogatott megállapodás egy sokkal nagyobb nemzetközi támogatási csomag része Ukrajnának, amely jelenleg 122 milliárd dollár körüli összeget tesz ki. Az EFF továbbra is erős támogatásként szolgál a kormány gazdasági programjához, és a program általános teljesítménye annak ellenére jó úton halad, hogy rendkívül kihívást jelent a helyzet” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a június végi mennyiségi teljesítménykritérium és a szeptember végi becsült célmutató teljesült. „A legtöbb strukturális mutató is megvalósult, míg néhány másik némi késéssel vagy a végrehajtási szakaszban van, ami tükrözi a hatóságok folyamatos elkötelezettségét az átfogó reformprogram mellett” – mutatott rá az IMF.
Amint a jelentésben szerepel, az ukrajnai háború továbbra is pusztító hatással van a lakosságra és a gazdaságra, mivel országszerte folytatódnak a kritikus infrastruktúra elleni támadások és a légicsapások. Ráadásul a fekete-tengeri gabonakezdeményezés orosz felmondása és a kikötők lerombolása megnehezítette az ukrán exportot.
„Ennek ellenére a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megmaradt a szilárd politikának, valamint a stabil és időszerű külső támogatásnak köszönhetően. Az ukrán gazdaság továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességet és a stabilizáció további jeleit mutatja, mivel a közelmúlt gazdasági fejleményei azt mutatják, hogy a 2023-ban várható gazdasági fellendülés és jelentős inflációcsökkenés az erős tartalékok és a stabil devizapiac hátterében” – közölte az alap.
Az IMF munkatársai ezért 2023-ra 4,5%-ra javították a reál-GDP növekedését (a korábbi 1–3%-os tartományról, amikor az EFF első felülvizsgálata befejeződött). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3–4%-ra lassul a háború elhúzódásával, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak.
Az IMF szerint továbbra is rendkívül nehéz az államháztartás helyzete: a költségvetési hiány továbbra is nagyon magas, tükrözve a háború gazdasági és társadalmi költségeit, amelyek nagy finanszírozási szükségletekkel járnak. „A kiadási igények kielégítésének elősegítése és az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében a legfontosabb prioritások közé tartozik az adóellenőrzések teljes helyreállítását célzó jogszabályok elfogadása, valamint a nemzeti bevételi stratégia tervezett decemberi elindítása. A tisztviselőknek fel kell készülniük további bevételnövelő intézkedések megtételére és a finanszírozás mozgósítására irányuló erőfeszítések folytatására a hazai kötvénypiacon” – áll a közleményben.
Ugyanakkor az elkülönített külső támogatás időben történő biztosítása kulcsfontosságú lesz a költségvetés finanszírozása és a makrogazdasági stabilitás szempontjából. „A hatósági szerveknek a program paramétereinek megfelelő adósságfenntarthatóság helyreállítási céljának megfelelően az előírt határidőn belül meg kell kezdeniük a tervezett műveleteket a kereskedelmi adóssággal. A fenntarthatóság fenntartásához szükséges legkedvezőbb feltételekkel új hitelek felkutatása és lebonyolítása, a jövedelmeken alapuló középtávú költségvetési kiigazítás” – mutatott rá az IMF.
Ukrajna nem tudja teljesen átállítani a gazdaságát katonai vágányra, mert erre csak olyan autoriter és totalitárius államok képesek, mint a volt Szovjetunió – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az Ukrajinszke Rádiónak adott péntek esti interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danyilov elmondta: „Amikor elkezdjük használni a gazdaság átállítását katonai vágányra kifejezést, akkor rá kell jönni, hogy ez nem teljesen korrekt dolog. A Szovjetunióban volt egy adminisztratív csapat a mindenki és minden átállítására, ahol minden vállalat állami tulajdonban volt, teljesen más államigazgatási rendszer volt. Ez zárt rendszer volt, így fizikailag lehetetlen áttérni katonai vágányra.”
Az RNBO titkára megjegyezte, hogy Ukrajna már kidolgozott programokat lőszerek, páncélozott járművek és rakéták gyártására. Az ország nap, mint nap erőteljesen növeli saját képességeit, ebben az állami vállalatok is részt vesznek. „Az elmúlt másfél évben rengeteg magáncég is részt vett ebben. Nagyon magas színvonalon dolgoznak. Nagyon egyszerű példa a tengeri drónok, amelyek elpusztítják a megszállókat. Ez egy magánszemély cégének a terméke” – tette hozzá.
A nemzetbiztonsági és védelmi vezető jelezte, hogy az említett céget olyan személy hozta létre, akinek semmi köze a tengerhez és a járművekhez. Úgy vélte, Ukrajna nyugati partnerei örülnek, amikor az ország ilyen egyedi dolgokat hoz létre ilyen rövid idő alatt. „Ukrajna már nyit közös védelmi vállalkozásokat külföldi cégekkel. Ez nemcsak hazánk területén történik, hanem a határokon kívül is” – emlékeztetett Olekszij Danyilov.
A Világbank hétfőn 63 millió eurót utalt át Ukrajna költségvetésébe, a pénzt a tervek szerint a tanárok fizetésére fordítják – közölte a Pénzügyminisztérium a honlapján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint a tárca jelezte, „a forrásokat a Nemzetközi Fejlesztési Szövetség biztosította kedvezményes feltételekkel, a Világbank Közkiadások támogatása a fenntartható közigazgatás biztosítására Ukrajnában elnevezésű projektjének részeként.” Megjegyezte, hogy a kölcsön visszafizetési határideje 10 év, 4 éves türelmi idővel.
„A forrásokat az állami hivatalok alkalmazottainak és oktatói állományának 2023. februári és márciusi fizetésének biztosítására fordított költségvetési kiadások részleges megtérítésére fordítják” – áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn telefonon beszélt Ajay Bangával, a Világbank elnökével. A felek az együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak. Május elején Ukrajna 190 millió eurót kapott a Világbanktól a köztisztviselők és pedagógusok fizetésére.
Az orosz jegybank 4,5 és 6,5 százalék közé saccolja az idei infláció mértékét, miközben Kijevben a tavalyi első negyedévhez mért zuhanás ellenére optimisták, mivel az évvégi számokhoz képest 2,4 százalékos javulást regisztráltak.
Minimálisan gyorsult az éves szintű infláció Oroszországban májusban, miután áprilisban 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került részben a tavalyi magas bázis miatt, de így is már a harmadik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.
A statisztikai hivatal azt közölte, hogy májusban az éves infláció 2,5 százalék volt, meghaladta az áprilisi 2,3 százalékot és felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 2,4 százalékot. Tavaly májusban 17,1 százalékos inflációt mértek Oroszországban. Az orosz jegybank múlt heti kamatdöntő ülése után megerősítette a 4,5-6,5 százalékos idei éves átlagos inflációra vonatkozó becslését, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium továbbra is 5,3 százalékkal számol.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 10,5 százalékkal csökkent az idén az első negyedévben éves összevetésben, a gazdasági teljesítmény visszaesése kisebb volt a vártnál. Julia Sviridenko ukrán gazdasági miniszter azt mondta: nagyobb, 14 százalékos éves gazdasági visszaesésre számított, és jelezte, hogy a GDP 2,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve.
Ukrajna GDP-je 29,1 százalékkal csökkent tavaly. A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban várt 3,2 százalékos bővülésről. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban közölt legfrissebb előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 3 százalékkal csökken, a Világbank viszont 0,5 százalékos növekedést vár.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A német kormány és az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) pénteken megállapodást írt alá 3 millió euró odaítéléséről a Német Szövetségi Köztársaságnak az Ipari potenciál fejlesztése, politika és diagnosztika Ukrajna zöld újjáépítése elnevezésű projektre – jelentette be Jevhen Cimbaljuk, Ukrajna nemzetközi szervezetek melletti állandó képviselője Bécsben, adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Cimbaljuk elmondta: „Ukrajna hálás Németországnak az UNIDO projekt finanszírozásához nyújtott 3 millió eurós hozzájárulásért. Azonnal el kell kezdenünk Ukrajna újjáépítését, anélkül, hogy megvárnánk Oroszország országunk elleni agresszív háborújának végét.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy ez a projekt kutatást és diagnosztikát foglal magában az ipar területén, fejlesztési ajánlások készítését és tervezését. Kiterjed a többi között az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság, a zöld energia, a minőségi előírások tökéletesítésére.
A kormány egyeztette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), az Európai Unióval és a Reformhivatallal, hogy milyen legyen az együttműködés Ukrajna újjáépítésében, és a kormány új gazdasági modellt fejleszt ki, hogy Ukrajna Európa erőforrásközpontja legyen – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn a Telegram-csatornáján, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
Mint a kormányfő írta, az újjáépítés szükségleteit és az együttműködést egyeztettük az EBRD-vel, az EU-val és a kormánynak alárendelt Reformhivatallal. A nagyszabású háború új kihívásokat és új munkaprioritásokat teremtett, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy újragondoljuk az ukrán reformok szerkezetének projektjét – tette hozzá.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint a tevékenységeket tíz kulcsfontosságú irányra és reformra összpontosítják: Ukrajna új gazdasági modelljének kidolgozására Európa erőforrásközpontjaként; a civil biztonsági ágazat reformjára; a veterán politika megújítására; az energetikai függetlenséget és modernizációt célzó energiareformra; az újjáépítésre; nagyszabású szociális reformra; üzleti támogatási projektekre; új trendekre az oktatási reformban; vámreformra; gazdasági reformra.
„Köszönöm a partnereknek, hogy készek támogatni a kormány prioritásait, a Reformhivatal csapatának és az URA projektnek a mindennapi munkáját” – közölte Denisz Smihal.
(vb/korrespondent.net)
[type] => post
[excerpt] => A kormány egyeztette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), az Európai Unióval és a Reformhivatallal, hogy milyen legyen az együttműködés Ukrajna újjáépítésében, és a kormány új gazdasági modellt fejleszt ki, hogy Ukrajna Európa erő...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681814520
[modified] => 1681812053
)
[title] => Smihal bejelentette Ukrajna új gazdasági modelljének a kidolgozását
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37236&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37236
[uk] => 37225
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37237
[image] => Array
(
[id] => 37237
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4.jpg
[original_lng] => 72878
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/smihal-4.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1681801253:12
[_thumbnail_id] => 37237
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2341
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] =>
We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJV
