Szlovákia és Lengyelország nemcsak humanitárius, de gazdasági szempontból is jól járt a menekültekkel. Az ukrán menekültek nettó befizetők, a szlovák költségvetés tavaly 198 millió eurót nyert rajtuk.
Az ukrán menekültek Szlovákiában többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit onnan segélyek formájában kapnak – derült ki a Peter Kmec szlovák miniszterelnök-helyettes által közzétett tanulmányból.
A pénzügyminisztérium háttérintézményeként működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) becslése szerint
tavaly az ukrán menekültek 231 millió euróval növelték az állami bevételeket, mégpedig jövedelemadó, járulékbefizetés és az általuk megvásárolt termékek áfája formájában.
Ez az összeg 2023-hoz képest az egyharmadával nőtt.
Másrészt, az ukrán menekültek támogatására fordított összeg 2023-hoz viszonyítva tavaly több mint a felével mérséklődött, már csak 98 millió euróra rúgott.
Ráadásul a 98 millióból 65 millió eurót az uniós forrásokból fedeztek.
Vagyis összességében az ország tavaly nettó 198 millió eurót nyert az ukránokon.
Az ukrán menekültek nettó befizetők, jól jár a szlovák költségvetés
Szlovákia 2022 és 2024 között 509 millió eurót költött az ukránok humanitárius megsegítésére, azonban ennek kétharmadát európai uniós alapokból állták. Az országban legálisan dolgozó 122 ezer külföldi állampolgár mintegy 40 százaléka, 45 ezer fő Ukrajnából érkezett.
A Trend című szlovák gazdasági hetilap arra mutat rá, hogy a menekültek mintegy negyedének felsőfokú végzettsége van, ennek ellenére Szlovákiában döntően alacsonyabb státusú állásokat tudnak csak betölteni. Arról nem is szólva, hogy Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatala szerint a társadalom elöregedése miatt az országnak 2035-ig éves szinten mintegy 70-80 ezer új munkavállalóra volna szüksége.
Lengyelország jobban járt
A mintegy kétmillió ukránt befogadó Lengyelország még jobban járt.
Tavaly a lengyel államkasszába 3,6 milliárd eurót fizettek be, és mindössze 670 milliót kaptak onnan.
Tavaly minden tizedik újonnan alapított céget az ukránok hívtak életre.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége kénytelen volt csökkenteni a frontterületekről evakuált ukránoknak nyújtott segítséget, mert az Egyesült Államok leállította számos támogatási programját – számolt be az rbc.ua hírportál Carolina Lindholm Billingre, az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének ukrajnai képviselőjére hivatkozva, akit a Reuters brit hírügynökség idézett.
A jelentés szerint Billing elmondta: „Néhány programot, amelyet korábban nagyvonalú amerikai támogatással valósítottunk meg, felfüggesztettek.” Szerinte ez magában foglalja a pszichoszociális támogatást, amelyre tömegesen van szükség, az ideiglenes lakások építéséhez szükséges anyagokat és a készpénzes segítséget. A helyzetet leginkább az befolyásolta, hogy az Egyesült Államok leállította segélyezését, amely tavaly az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége finanszírozásának 40%-át tette ki. Más nyugati adományozók is felfüggesztették a segélyezést, mivel számukra a védelmi kiadások a prioritások.
Az ügynökség szerint a 3,32 milliárd dolláros igényt 8,2 millió ukrajnai ember támogatására csak 25%-ban finanszírozták. „Csökkentenünk kellett a prioritásként kezelt személyek számát” – hangsúlyozta a menekültügyi szakember. Mint tisztázta, január óta csaknem 9000 heves tüzérségi tűz elől menekülő ukrán ment át az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének pavlohradi és szumi tranzitközpontjain. Ott ruházatot, higiéniai készleteket, valamint jogi és pszichoszociális támogatást kapnak. „Gyakorlatilag minden holmi nélkül, mély traumával érkeztek” – tette hozzá. A hivatal szerint tavaly augusztustól márciusig több mint 200 ezer embert evakuáltak vagy telepítettek át a frontterületekről.
Donald Trump amerikai elnök még januárban úgy döntött, hogy felfüggeszti az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozását. Emiatt Ukrajnában számos humanitárius projekt megszűnt.
Csehországban jelenleg 368 ezer ukrajnai menekült él ideiglenes védelmi státusszal – közölte a cseh belügyminisztérium pénteken Prágában.
Katerina Stepánková, a munkaügyi minisztérium szakigazgatója szerint a menekültek közül 155 ezer személy van szerződéses alkalmazásban, s közülük 95 százalék már rendszeresen fizeti a törvény által meghatározott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat.
„A menekültek száma a munkapiacon mostanában 155 ezer körül stabilizálódott. Nagyon fontos, hogy ezek 95 százaléka tartós munkaviszonyban van, és fizeti a járulékokat” – közölte a szakigazgató.
A cseh munkaügyi tárca kimutatása szerint 2023 harmadik negyedévétől a munkaviszonyban lévő ukrán menekültektől származó bevételek (adók, járulékok) már meghaladják a menekültekre fordított állami támogatások összegét.
A 368 ezer ukrán menekült 28 százalékát gyermekek és 65 év feletti személyek alkotják. Aktív, munkaképes korban 265 400 ukrán menekült van, ezek 60 százalékát nők alkotják.
Bár az ukrán menekültek nagyobbik része különféle okok miatt továbbra is képzettségén aluli munkákat végez, Katerina Stepánková szerint fokozatosan javul a helyzet: a menekültek a nekik szükséges szinten elsajátítják a nyelvet, rendbe teszik irataikat, és betagozódnak bizonyos közösségekbe. „A kezdeti szürke zónából fokozatosan átkerülnek a standard körülmények közé” – jegyezte meg a szakigazgató.
Mindezek ellenére tény, hogy a menekültek jelentős része továbbra is alacsony képzettséget megkövetelő munkahelyeken dolgozik. „Pénzre van szükségük, ezért kezdetben bármilyen munkát elvállalnak. Később a helyzetük javul” – fejtette ki újságíróknak Stepánková.
Az akadémiai CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, míg Ukrajnában a menekültek 3 százaléka dolgozott képzettséget nem igénylő posztokon, addig Csehországban ez 15 százalék.
Az ukrajnai menekültek harmada az év elején azt nyilatkozta, hogy havi keresete nem fedezi megélhetési költségeit.
A háborús menekülteken kívül további mintegy 150 ezer ukrán vendégmunkás él és dolgozik Csehországban.
A prágai belügyminisztérium kimutatásából kitűnik, hogy jelenleg 112 ezer ukrán állampolgárnak már hosszú lejáratú, letelepedésre is feljogosító tartózkodási engedélye van Csehországban.
Ukrajna gazdaságának egyik meghatározó devizaforrása évek óta a külföldön dolgozó ukrán munkavállalók hazautalásai voltak. Az ukrán háború kitörése és az azt követő tömeges kivándorlás radikálisan átalakította a folyamatot.
Az ukrán munkavállalók hazautalásai a 2021-ben érték el a csúcspontot, 14 milliárd dollárt. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 végére az ilyen átutalások volumene mindössze 9,6 milliárd dollárra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2017 óta.
A csökkenő tendencia már
2022-ben elindult, amikor a 2021-es rekord után az összeg 12,5 milliárd dollárra mérséklődött,
majd 2023-ban további csökkenés következett, 11,3 milliárd dollárra.
A 2024-es 9,6 milliárdos adat már egyértelműen a háború hatásainak következménye, hiszen a pénzáramlás az év utolsó negyedében érte el a mélypontot.
A decemberi beáramlás, amely hagyományosan az egyik legerősebb hónap, mindössze 815 millió dollár volt, 22 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A visszaesés januárban tovább gyorsult, és az első hónapban beérkezett 665 millió dollár már 20 százalékos csökkenést mutatott a 2024 januárjában regisztrált 830 millió dollárhoz képest.
Szakértők több tényezőt azonosítanak a csökkenés mögött. Egyrészt a háború következtében elindult migrációs hullám nemcsak menekülést jelentett, hanem hosszú távú demográfiai és gazdasági átrendeződést is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2024 végére 7,7 millió ukrán tartózkodott külföldön, ebből 5,3 millió az Európai Unióban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijevi látogatásán megerősítette, hogy
az EU-ban maradt ukránok száma elérte a 4,5 milliót, közülük 700 ezer gyermek.
A háború előtti időszakban az ukrán vendégmunkások gyakran egyedül mentek külföldre, családjaik otthon maradtak, ami ösztönözte a hazautalásokat. Azonban 2022 után a „külföldön dolgozunk, de Ukrajnában élünk” modell egyre inkább átalakult a végleges letelepedés irányába.
Bajban az idénymunkások
Az Ukrán Nemzeti Bank korábbi tanácstagja, Vitalij Sapran szerint az ukránok egyre inkább új hazájukban kezdik felépíteni életüket, ami csökkenti a hazautalások szükségességét.
A pénzmozgások visszaesését tovább fokozta az európai gazdaság lassulása és az infláció hatása.
A Közgazdasági Stratégiai Központ (CES) elemzése szerint különösen azok a vendégmunkások érintettek, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és szezonális munkákat végeznek. Az ő keresetük 2024-ben 3,1 milliárd dollárral csökkent, ami 27,9 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az ukrán jegybank által nyilvántartott nemzetközi pénzátutalási rendszereken, például a Western Unionon keresztül küldött összegek is meredeken csökkentek: 2025 januárjában mindössze 163 millió dollárt utaltak ilyen módon, ami 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 229 millió dollárhoz képest.
Vészesen megbillent a folyó fizetési mérleg
A hazautalások csökkenése nemcsak az egyéni háztartások pénzügyi helyzetére, hanem Ukrajna teljes makrogazdasági egyensúlyára is hatással van.
A háború előtt a külföldön dolgozó ukránok által hazautalt évi 12-14 milliárd dollár lényeges szerepet játszott az ország kereskedelmi mérlegének egyensúlyban tartásában.
2024-ben azonban a deficit jelentősen nőtt, mivel az árubehozatal továbbra is magas maradt, miközben a külső források elapadtak. Az Ukrán Nemzeti Bank közleménye szerint az ország folyó fizetési mérlegének hiánya 2024-ben elérte a 27 milliárd dollárt, amelynek pótlására egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nemzetközi hitelekre és segélyekre. A külföldi támogatások azonban más csatornákon keresztül érkeznek, és nem jelennek meg a klasszikus hazautalási statisztikákban, így az NBU szerint a hivatalos pénzáramlásokat torzítják ezek a tényezők. Az adószabályozás változásai is fontos szerepet játszanak a hivatalos utalások visszaesésében.
A 2024-es ukrán adóreformok következtében egyre több egyéni vállalkozó és szabadúszó szakember tért át a kriptodevizák használatára, hogy elkerülje az adófizetést.
Az ukrán menekültek 2024-ben mintegy 15,1 milliárd zlotyt (majdnem 4 milliárd dollárt) fizettek be Lengyelország költségvetésébe.
A Család 800 plusz program keretében 2024-ben több mint 2,8 milliárd zlotyt (686,5 millió dollárt) fizettek ki 292 ezer ukrán állampolgárságú gyermek számára, akik Lengyelországban tartózkodnak. Ez körülbelül 4%-át tette ki az összes támogatásnak a program keretében. Ezzel párhuzamosan 794 ezer ukrán állampolgár fizetett társadalombiztosítási járulékokat, ami a biztosítottak 5%-át tette ki.
A Miniszteri Kabinet ezeket a forrásokat az állami költségvetésből különítette el az ukrán menekültek hazatérésének elősegítésére.
A kormány az állami költségvetésből 150 millió hrivnyát különített el a Nemzeti Összetartozás Minisztériuma számára az ukrán menekültek hazatérésének elősegítésére, jelentette be Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője március 4-én, kedden.
„A külföldön tartózkodó ukránok támogatását és az Ukrajnába való hazatérésüket elősegítő feladatok és intézkedések végrehajtásának biztosítása a program keretében a Gazdasági Minisztérium számára 2025-re az állami költségvetés általános alapjában biztosított költségvetési előirányzatokat 150,03 millió hrivnya értékben átutalni Ukrajna Nemzeti Összetartozás Minisztériumának az új költségvetési programra” – írta Melnyicsuk.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 116 millió eurós pénzügyi támogatást különít el az ukrán menekültek gyermekeinek lengyel iskolákban való oktatásának támogatására – olvasható az Európai Bizottság közleményében, számolt be az Ukrinform.
Megjegyezték, ennek a pénzügyi csomagnak mintegy 30 ezer ukrán iskolás beilleszkedését kell biztosítania a lengyel iskolarendszerbe.
„Az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta Lengyelországban az emberek megnyitották szívüket és otthonukat az ukránok fogadására. A menekültek között sok a gyermek, további fejlődésük szempontjából fontos számukra az iskolai továbbtanulás lehetőségének biztosítása. A ma bejelentett pénzforrások a lengyel iskolákban tanuló ukrán iskoláskorú gyermekeket támogatják, segítve őket abban, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalomba, és javítsák kilátásaikat a munkaerőpiacon”, jegyezte meg Roxana Minzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
Az új finanszírozási csomag kiegészíti a már kiutalt forrásokat: 96 millió eurót az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és 20 millió eurót a lengyel kormány különített el. A pénzt az alábbiakra költik el:
multikulturális asszisztensek alkalmazása;
tanárok képzése az ukrán gyerekekkel való foglalkozásra;
a pszichológiai támogatási rendszer fejlesztése.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy ez a támogatás hozzájárul az ukrán gyerekek jobb beilleszkedéséhez az európai társadalomba és jövőbeni munkaerő-piaci lehetőségeikhez.
A békekötéssel nem minden ország járna jól elemzők szerint, ugyanis az ukrán munkavállalók segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának fellendülését. Az orosz−ukrán háború lezárása azonban 4,3 millió menekültnek tenné lehetővé, hogy hazatérjen otthonába. Azonban ezek a dolgozók hiányoznának a régió gazdaságaiból, csökkentené a teljesítményüket, valamint növelné a munkanélküliség arányát.
Egy esetleges ukrajnai békekötés érzékenyen érintené a kelet-európai nemzeteket, ugyanis ha véget érne a háború, akkor ukrán munkavállalók milliói térnének vissza otthonaikba, így a befogadó országok munkaerőpiaca tovább szűkülne, és emelkedne az infláció. Mintegy 4,3 millió ukrán érkezett Közép- és Kelet-Európába a háború kezdete óta, akik miatt a régió országaiban tovább csökkent a munkanélküliség − írta a Reuters.
Azonban egy esetleges békemegállapodás esetén visszatérhetnének Ukrajnába, amely ugyan számukra pozitív fejlemény, Európa többi országának viszont demográfiai-gazdasági kockázatot jelent, közölte Bécsben Charlotte Ruhe, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közép- és délkelet-európai ügyvezető igazgatója az Invisso közép-kelet-európai fórumon.
Donald Trump azt ígérte, hivatalba lépése után véget vet az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedésnek, amely sokakat késztetett arra, hogy elgondolkodjanak a háború utáni jövőn. Ugyanakkor nem világos, hogy a megválasztott amerikai elnök hogyan éri el a békekötést, amely így hónapokig elhúzódhat.
A Raiffeisen Bank becslése szerint a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés 2024-ben 2,2 százalékos volt, amely magasabb, mint az euróövezetben várható 0,8 százalék. Ehhez a növekedéshez hozzájárultak a háború miatt a régióba menekülő ukrán munkavállalók, akik egy 2022. márciusi európai uniós irányelv miatt kaptak jogot, hogy az Európai Unióban dolgozhassanak, akik segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának gyors növekedését.
Az Eurostat adatai szerint az Ukrajnából 2023 decemberéig az Európai Unióba menekülő 4,3 millió ember 22 százaléka Lengyelországban, 9 százaléka pedig Csehországban tartózkodott. A bécsi fórumon elhangzott, hogy több ország gazdasági sikereit elősegítették az ukrán menekültek, de hozzátették, hogy a háború befejeztével a hazatérők űrt hagynak a munkaerőpiacon, és kihívást jelent majd a pótlásuk.
Nagy a bizonytalanság
A Donald Trump által belengetett vámpolitika több ország gazdasági helyzetét nehezítheti, különösen azokét, akik magas államadóssággal rendelkeznek. Az Erste Group szerint Lengyelország, Románia és Szlovákia GDP-hez viszonyított adósságrátája tovább emelkedhet. Ezt a helyzetet az ukrán munkavállalók lehetséges kiesése növelné.
A lengyel központi bank felmérést készített novemberben az ukrán menekültek körében, amelyből kiderült, hogy mindössze két százalékuk térne haza egy éven belül Ukrajnába, de ha befejeződne a háború, ez az arány azonnal felugrik 59 százalékra.
Eközben Lengyelországban rekordalacsony szinten áll a munkanélküliség, ami tízszázalékos béremelkedést is eredményezett. Ugyanakkor a cseh kormány is arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőhiány veszélyezteti a gazdaságot, és ez a tendencia a régió más országaiban is megfigyelhető.
A növekvő bérek és az infláció megnehezíti a központi bankok számára a kamatcsökkentést, valamint a dollárárfolyam növekedése is befolyásolja. Azonban a kamatlábak magasan tartása nyomást gyakorol a gazdaságra, és növeli az államadósságot.
Gunter Deuber, a Raiffeisen Bank kutatási vezetője szerint az infláció csökkenése egyáltalán nem biztos, de üteme Magyarországon és Romániában stagnál, míg Csehországban emelkedik, emiatt pedig nem várható nagyobb mértékű kamatcsökkentés. Viszont nem hiszi, hogy az ukrán munkavállalók valóban távoznának egy békekötés esetén, mert túl nagy a bizonytalanság.
Szakértők úgy vélik, hogy a háború lezárása esetén több ország profitálna az újjáépítésben való segédkezésnél, köztük leginkább Lengyelország – mint Ukrajnával szomszédos állam.
A 2024 végéhez közeledve mintegy 780 ezer ukrán áll hivatalos alkalmazásban Lengyelországban: 406 ezer férfi és 374 ezer nő, a legtöbben, közel 188 ezren a Mazoviai vajdaságban dolgoznak, aminek a székhelye Varsó – számolt be a minap az UNN hírügynökség a Wprostra hivatkozva.
A számok az év folyamán kisebb ingadozásokat mutattak: januárban még csak 755 ezer ukrán szerepelt a hivatalos munkaügyi adatokban, a nyáron néhány ezerrel csökkent ez a szám, mostanra pedig ismét emelkedett. Összehasonlításképpen: a háború kitörése előtt is több százezer ukrán dolgozott a nyugati szomszédban, de az akkori 500 ezres csúcs jóval elmaradt a mostanitól.
Minthogy a lengyel munkaerőpiac is nagy hullámvasúton ment keresztül a rendszerváltás óta, a tömegesen megjelent ukránok sok éven keresztül jól jöttek az országnak, főleg a Brexit előtti 10-15 évben, amikor rengeteg lengyel lépett be az angliai piacra, jobbára az építőiparban és a vendéglátásban. Sokáig ez a két ágazat állt az élen a lengyelországi ukrán munkaerő mozgását nézve is, csak az elmúlt másfél-két évben kezdett kicsit változni a kép: megjelentek az informatikai szakemberek, persze főleg a 40 év alatti korosztályokban.
Mostanában egyre több fodrász, boltos vagy futár beszéli anyanyelvként az ukránt. A lengyel kormány támogatásával néhány lengyel nagyvárosban vállalkozásindításban segédkező iroda is nyílt, egyre több ukrán jelentkezett már ezekben.
Kevésbé volt jellemző az ukránok arányának növekedése az oktatásban, ám itt is jelentős változásokat lehet megfigyelni. A lengyel felsőoktatási és tudományügyi minisztérium szerint most majdnem minden második felsőoktatási hallgató ukrán. A 2023–2024-es tanévre 19 900 ukrán hallgatót vettek fel Lengyelország valamelyik egyetemére, a tanév végén 45 ezren tanultak az országban.
Többségük, közel 11 900 diák magánegyetemen, 7 800 államin, 200 pedig egyházin végezte a tanulmányait. Az állami intézményekben tanulók speciális kedvezményekre is jogosultak, például családi vagy anyagi helyzetükre hivatkozva kérhetnek rektori ösztöndíjat, a tandíjnak sem a teljes összegét kell fizetniük, ha fizetős helyre jutottak be.
Ez a tömeg (a munkavállalók, a diákok, valamint a családtagjaik) természetesen számottevő tényezővé váltak a lakáspiacon. Vásárlóként és bérlőként is befolyással vannak az árakra és a beruházásokra is. Az országban meghatározó pozíciót elfoglaló Duna House lapunkkal azt közölte, hogy csak 2023-ban mintegy 30 ezer olyan tranzakcióról tudnak, amikor ukrán állampolgár vásárolt lengyelországi lakóingatlant. Nyilván idén további sok ezerrel bővült ez a szám, végleges adatok várhatóan 2025 első negyedévében lesznek.
Természetesen a lakásbérleti piacon is növelték a keresletet az ukránok, s ezt kihasználták a bérbeadók is. A bérleti díjak 10-15 százalékkal nőttek egy év alatt. A numbeo.com szerint jelenleg Varsóban havonta mintegy ezer eurónak megfelelő złotyt kell fizetni egy központban lévő egyhálós lakásért, de a külső kerületekben sem lehet megúszni a díjat 750 euró alatt egy hasonló ingatlanban. Ha nagyobb a család, akkor egy háromhálós, központban található otthonért könnyedén elkérnek 1800–1900 eurót, ugyanez a kategória kijjebb 1300 euró körül van.
Természetesen a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, míg az Ukrajnához közeli városokban (Lublin, Kielce, Rzeszow), a település mérete miatt is szerényebbek az ukránok esélyei. Viszont ha talál valaki munkát, akkor a bérleti díj 30-40 százalékkal is kisebb lehet – figyelhető meg a fenti grafikonunkon.
Mindeközben változott az ukránok elfogadottsága is Lengyelországban, méghozzá számukra rossz irányba, ami összefügghet azzal, hogy az ukránok akár alacsonyabb bérért is hajlandók dolgozni, mint a lengyelek, s emiatt feszültségek vannak a piacon. A CBOS helyi közvélemény-kutató őszi adatai szerint 2022-ben az orosz invázió utáni hetekben a megkérdezettek 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, de most ez az arány 53 százalékra esett egy folyamatos csökkenés eredményeként. Ez a folyamat 2023 tavaszán, az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos vita elmérgesedése után gyorsult fel. A válaszadók kétharmada szerint a hadköteles korú ukrán férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba. A rászoruló családok, különösen a gyermekek és az őket nevelő édesanyák azonban továbbra is szívesen látottak.
Téves az a vélemény, hogy az ukrán menekültek a lengyel adófizetők kárára élnek – mondta a Deloitte szakértője, Aleksander Laszek a Szabadság Rádiónak, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Szerinte másfél éves lengyelországi tartózkodás után az ukrán menekültek többsége önállóan tartotta el magát, bérmunkások és vállalkozók egyaránt. Ugyanakkor a katonai migránsok 80 százalékának Lengyelországban volt munkája, vagy távmunkában dolgozott Ukrajnában.
„A gazdasági integráció mértéke nagyon gyors volt. Ezt elősegítette, hogy a Lengyelországba érkező menekültek átlagosan magasan képzettek voltak, különösen az előző migrációs hullámhoz képest. Kezdetben azonban a képzettségi szintjük alatti munkakörökben voltak kénytelenek dolgozni” – jegyezte meg a szakértő, ugyanakkor cáfolta azt a mítoszt is, hogy az Ukrajnából érkező menekültek költségesek a lengyel gazdaság számára. Így az Eurostat adatai szerint 2024. szeptember végén csaknem 980 ezer ukrán menekült tartózkodott Lengyelországban. Ugyanakkor a migránsok által befizetett adók meghaladják az államtól kapott kezdeti támogatást.
„Becsléseink szerint a háborús migránsok beáramlása 0,7-1,1 százalékkal növelte a lengyel GDP-t. Ez a menekültáradat segített a lengyel gazdaságnak. (…) Ha globálisan beszélünk a menekültekről, akkor a lengyel gazdaság, a lengyel adófizetők és a lengyel vállalkozók egyértelműen profitáltak a lengyel piacra érkezésükből” – mondta Laszek.
Az újság szerint az az információ sem igazolódott be, hogy az ukránok elveszik a lengyelektől a munkát. Az Ukrán Vállalkozók Szövetsége szerint ugyanis Lengyelországban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Európában. Így az Állami Statisztikai Főigazgatóság szerint 2024. augusztus végén a munkanélküliségi ráta 5 százalék volt, a munkaügyi központokban csaknem 80 ezer üres állásra érkezett megkeresés.
