Az ukrán menekültek számának csökkenése miatt a lengyel cégek egyre gyakrabban szembesülnek munkaerő-problémákkal, a betöltetlen állások száma pedig csak nő – számolt be az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a probléma különösen az építőiparban és a termelő cégeknél súlyos, valamint a szállítás és a logisztika területén, ahol sok migráns dolgozik. A közgazdászok úgy vélik, hogy a helyzet súlyosbodhat, mert „a hasonló kulturális múlttal rendelkező országokból (például Ukrajnából és Fehéroroszországból) érkező bevándorlók lehetőségei fokozatosan kimerülnek, és a kormány megerősítheti a migrációs politikát, ami hatással lesz a munkaerő-beáramlásra a távolabbi országokból”.
Ezenkívül a lengyelországi demográfiai helyzet is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez.
Az energetikai helyzet romlása és a gazdasági viszonyok lassú normalizálódása a korábban vártnál nagyobb menekültáramlást eredményez 2024–2025-ben Ukrajnából, és a fokozatos visszatérés 2026-tól kezdődik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
A jelentés szerint 2024–2025-ben további menekültek külföldre áramlása várható (mintegy 400, illetve 300 ezer fő). Ezt a feltételezést az áprilisi előrejelzéshez képest rontja az ukrán energiarendszer jelentős tönkretétele, amely hosszú áramkimaradásokkal jár, és növeli a fűtési szezon kockázatait. „A mindennapi nehézségek mellett a gyakori áramkiesések negatívan érintik a termelési folyamatokat, ami csökkenti a gazdasági aktivitást és a munkaerő-keresletet, tovább serkenti a migrációt. A migrációt ráadásul a gazdasági feltételek magas biztonsági kockázatok miatti lassú normalizálódása fogja okozni” – áll a beszámolóban.
„Várhatóan 2026-ban megkezdődik a migránsok nettó visszatérése Ukrajnába, és fokozatos lesz (kb. 400 000 fő), mivel az új helyhez való alkalmazkodás fokozódik a hosszú külföldi tartózkodás, valamint az ukrajnai körülmények, többek között az áramszünetek miatt, bonyolultabb lesz, mint korábban gondolták. A belső menekültek száma is jelentős marad, mert a felmérések szerint jelentős részüknek nincs hova visszatérnie a jelentős pusztítások miatt” – jósolta az NBU.
„A gazdaság szerkezetében bekövetkező jelentős változások és a szakképzett munkaerő iránti igény növekedése a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek további erősödését vonja maga után, ami egyes ágazatokban a termelékenység növekedését meghaladó bérnövekedést ösztönöz majd a lakhatás, az infrastruktúra és a gazdaság élénkülése miatti munkahelyszám növekedése a menekültek aktívabb visszatéréséhez vezethet” – olvasható az NBU jelentésében.
Az Oroszországi Föderáció 2022-es teljes körű inváziója következtében ukránok milliói kényszerültek menedéket keresni az országon kívül.
Ezek közül sokan munkaképes és magasan képzett szakemberek. Nem mindenkinek sikerült azonban az új helyen tisztességes munkát találnia.
Az EU érdekelt az olcsó munkaerőben
A Gazdasági Stratégiai Központ tanulmánya szerint a 2024 márciusi adatok értelmében 4,9 millió ukrán tartózkodott Ukrajnán kívül a háború miatt. Körülbelül 4,3 millió ember rendelkezik az ideiglenes védelmi státusszal az uniós országokban. A legtöbb menekült Németországban (1,3 millió), Lengyelországban (951 600) és Csehországban (381 200) él.
Az európai országokat érdekeltek abban, hogy a munkaképes ukránok maradjanak a munkaerőpiacukon. Svenja Schulze, német gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter leszögezte, Németország nem fogja ösztönözni az ukrán menekültek visszatérését. Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozón kijelentette, hogy több forrást fog követelni az EU-tól az ukrán menekültek eltartására. Lengyelország és Csehország is támogatta indítványát.
Csehország június 1-jén indította el a menekültek Ukrajnába való visszatérését segítő programot, amely novemberig tart, és több mint 400 embert érint. A visszatérni vágyók számára buszjegyet vásárolnak, vagy orvosi szállítást biztosítanak. Ez a szám azonban elenyésző a jelenleg Csehországban tartózkodó ukránok számához képest.
Alik Szahno a hollandiai ukrán menekültek nehéz életéről írt az RBC-Ukrajina hasábjain. Jelenleg több mint százezer ukrán él az országban, ebből 83 ezren vannak önkormányzati menhelyeken elhelyezve. A sürgősségi lakhatást biztosító menedékházak kihasználtsága elérte a 99,3%-ot. Idén azonban megnőtt a Hollandiában menedékjogot kérő ukránok száma. Az újonnan érkezők között vannak olyanok is, akik más uniós országokból költöztek át.
A hollandiai ukrán menekültek, akik nem találnak munkát, ingyenes szállásra és havi 260 eurós segélyre jogosultak.
Az EWL migrációs platform tanulmánya szerint egy ukránok átlagkeresete Hollandiában 1104 euró. A migránsok körülbelül 25%-a 1000 és 1499 euró között keres, egynegyedük pedig 500 eurónál kevesebbet keres.
Az ukránok fele készen áll a hazatérésre
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet májusban közzétett felmérése szerint a jelenleg a fent említette három országban élő ukránoknak csak a fele kész hazatérni. Kielégítő biztonsági helyzetet, működő infrastruktúrát, rendelkezésre álló lakásokat és a széleskörű háború befejezését követelik.
A munkaerőhiány csökkenti a GDP-t
Az állampolgárok haza nem térése jelentősen érinti az ukrán gazdaságot, amely GDP-je 2,7% és 6,9% közötti mutatóval csökkenhet évente, ahogy az a Gazdaságstratégiai Központ 2023. szeptemberi jelentésében szerepel. A Wall Street Journal jelentése szerint a mindössze 100 000 fős munkaerőhiány 0,5%-kal csökkenti Ukrajna GDP-jét.
„A következő évtizedben Ukrajnának további 4,5 millió munkavállalót kell bevonnia a munkaerőpiacra. Ahogy közeledünk a háború utáni újjáépítés korszakához, a munkaerő iránti igény csak nőni fog” – közölte az ukrán gazdasági minisztérium.
A Forbes.ua jelentése szerint az építőiparban a munkaerőhiány eléri a 40%-ot, és az ukrán fejlesztők már megkezdték a Globális Dél országaiból érkező munkaerő alkalmazását.
Mennyi lesz Ukrajna lakossága 10 év múlva?
Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója szerint 2033-ra Ukrajnában 1991 határain belül legfeljebb 35 millió állampolgár él majd. Ez az előrejelzés optimista.
Ella Libanova megjegyezte: „Felejtsük el, hogy 52 millió ukrán volt. Nem lesz több. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35 millióan leszünk 2033-ban, és ezek az előrejelzések Ukrajnára vonatkozóan az 1991-es határain belül. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az összes menekült hazatér, vagy más országokból jönnek újak, Ukrajna lakossága továbbra is csökkenni fog”.
A lakosság létszámának 30 milliós szinten tartásához évente mintegy 300 000 migránst kell bevonni. Ez pedig felveti ezen emberek társadalomba való beilleszkedésének kérdését. Ella Libanova kifejtette: „Ha nem tudjuk biztosítani magunknak a szükséges munkaerőt, más országokból kell munkavállalókat meghívnunk. Ezek valószínűleg kevésbé fejlett országokból származnak majd. Általában ez a helyzet. Ha azonban Ukrajnában vonzó feltételek lesznek, akkor jöhetnek a lengyelek, a balti országokból, valamint Közép- és Nyugat-Európából – ez lehetséges.”
A mozgósított állampolgárok külföldi munkaerővel való helyettesítése általános gyakorlat a nagyobb háborúk időszakában. Például az első világháború végén több százezer külföldi munkavállalót toboroztak a francia hátországba.
A háború aktív szakaszának vége és a leszerelés kezdete után sok honvéd tér vissza a frontról. Fontos, hogy az állam hozzáértő politikát valósítson meg rehabilitációjuk és társadalmi integrációjuk tekintetében. Ez lehetővé teszi a honvédjeink számára, hogy visszatérjenek a normális életbe, és jelentős lendületet ad a gazdasági növekedésnek.
Soha nem látott mennyiségű ukrán állampolgár hagyta el szülőföldjét az orosz támadásokat követően 2022-ben. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. Becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15,7 milliárd dollár körül alakult, amely elmarad a 2021-es 18 milliárdos rekordtól. A szakértő szerint a visszaesésnek több oka is van:
Egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen hagyták el a családjukkal Ukrajnát, mint korábban, ráadásul az ország lakossága is jelentősen megcsappant, így csökkent a hazaküldött pénzek összege.
A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint a gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokba ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak nagy összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagok részére.
Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását.
Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam-különbözeteket is.
A Lengyelországban élő ukránok körében a polgárok 60%-a nem használta fel az Ukrajnában, az elmúlt évben megkeresett pénzt
A Gremi Personal nemzetközi munkaerő-közvetítő ügynökség elemző központja által az ukrán jegybank felkérésére végzett felmérés eredményei szerint 27%-nak volt megtakarított pénze, amit Lengyelországban költött el, 10%-uk a család pénzét költötte el, 3%-uk pedig online dolgoztak Ukrajnában. A felmérés ez év márciusa és májusa között készült, és 1315 ukrán vett részt benne, aki ügynökségen keresztül kapott munkát Lengyelországban.
Az elmúlt 12 hónapban az Ukrajnában megkeresett pénzt a megkérdezettek számának 40%-a használta fel. Közülük 53% nyilatkozott úgy, hogy a havi kiadásainak összege változott, 47%-uk nem változtatott a kiadásain.
„A kiadások összegét megváltoztatók 20%-a szerint ez a lengyelországi munkahely megjelenésével függ össze. 15%-uk elismerte, hogy elfogyott az Ukrajnában megkeresett pénze. 4% veszítette el online állását Ukrajnában, és 4% mondta azt, hogy a rokonok nem támogatják őket. A többség nem nevezte meg az okot – 57%” – áll a tanulmányban.
A felmérés során megkérdezték a válaszadókat a lengyelországi munkaviszonyuk idején fennálló helyzetükről is: 38%-uk már dolgozott az országban, 18%-uk átmenetileg munkanélküli volt, de munkát keresett, 9%-a diák vagy szakmunkástanuló, 3%-a online dolgozott, 2%-a háztartásbeli, 26%-a más státusszal rendelkezett.
Az ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán állampolgárok 60 százaléka nem használja fel az Ukrajnában megkeresett pénzét. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy már alkalmazkodtak a lengyelországi élethez, és a menekültvédelmi program meghosszabbítása okán még nem tervezik a hazatérést.
Az állami szálláshelyeken tartózkodók pénzbeli támogatását hetente 220 euróról 38,8 euróra csökkentették.
A dublini kormány indoklása szerint az intézkedéssel az ír támogatásokat összhangba hozzák a más uniós tagállamokban folyósított összegek szintjével. Az ukrajnai háború nyomán Írországba menekült mintegy százezer ukrán állampolgár csaknem fele él az ír állam által biztosított szállásokon, így például külön erre a célra kijelölt hotelekben és panziókban.
Az a 19 ezer ukrajnai menekült, akiknek ír állampolgárok biztosítottak szállást, továbbra is 220 eurót kapnak hetente.Írországban egyre nagyobb gond a menedékkérők elszállásolása, miközben az ország lakásínséggel is küzd. Tavaly december óta az ország bevándorlási hatósága sátrakban kénytelen elhelyezni új érkezőket. Az 5,3 milliós Írország azon országok egyike, amely lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet fogadta be.
Az Effective Aid Ukraine nevű, ukrajnai menekülteket segélyező szervezet élesen bírálta a juttatások megkurtítását. Hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés főleg idősebbeket és az anyákat fogja sújtani, akik gyermekeik nevelése miatt nem tudnak munkát találni.
„Az ír nép reagálása rendkívül nagylelkű volt, ahogy az ír kormányé is, ez a csökkentés azonban ellentétben áll ezzel a nagylelkűséggel” – világított rá Tom McEnaney, a segélyszervezet alapítója az RTE közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Az ír központi statisztikai hivatal szerint mintegy 23 ezer ukrajnai menekült már elhagyta az országot.
Negatív hatással lehet a lengyel gazdaságra, ha Varsó segít Kijevnek a hadköteles ukránok hazatoloncolásában – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Forbes magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány kifejtette, hogy a nevezett lépés negatív hatással lesz a lengyel gazdaságra, mivel több ezer ukrán állampolgár lesz kénytelen elhagyni a munkahelyét. Növekszik a félelem amiatt is, hogy néhány hadköteles megpróbál majd megszökni Lengyelországból.
A teljes körű háború kezdete óta Lengyelországba érkezett több mint egymillió ukrán közül mintegy 371 ezer a hadköteles korú férfi, akit mozgósítás alá vonhatnak.
Władysław Kosiniak-Kamys lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy Varsó segíthet Ukrajnának a hadkötelesek visszaküldésében. Az ehhez használható mechanizmusokról azt mondta, hogy „minden lehetséges”.
Egyelőre nem tudni, hogy Lengyelország meghosszabbítja-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, amely június 30-án jár le.
A lengyel Miniszterek Tanácsa április 30-án fogadta el az ország területén zajló fegyveres konfliktus kapcsán Ukrajna állampolgárainak megsegítéséről szóló törvénytervezetet, amely számos kedvezmény további csökkentését írja elő. Lehetőség van az ukránok lengyelországi tartózkodási státuszának megváltoztatására is: a jelenlegi ideiglenes védelemről legfeljebb három évig tartó ideiglenes tartózkodásra. A hírt az Ukrinform közölte.
A törvénytervezet előírja az ukrán háborús menekültnek nyújtott 300 zloty összegű egyszeri lengyelországi szociális segély törlését, valamint az Ukrajnából érkező háborús menekülteknek a szállásért kifizetett kompenzáció törlését.
Gyermekenként 800 zloty összegű szociális segélyt kapnak azok a családok, akiknek gyermekei lengyel iskolába járnak, és ezt hivatalosan is megerősítik.
A törvénytervezet másik fontos újítása az ukránok lengyelországi tartózkodási státuszának megváltoztatásának lehetősége: a jelenlegi átmeneti védelemről legfeljebb három évig tartó ideiglenes tartózkodásra.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szeptember 30-ig meghosszabbította az Ukrajnából érkező menekültek számára nyújtott ingyenes utazási lehetőséget a közösségi közlekedési járatokon. A díjmentes utazáshoz továbbra is szükséges egy érvényes ukrán úti okmány felmutatása.
A BKK kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében hozzátette: a környéki buszok és a HÉV-ek Budapesten belüli szakaszára április 1-től nem vonatkozik az ukrán menekültek díjmentes utazási lehetősége, továbbá szintén nem lehet igénybe venni a díjmentességet a 100E reptéri gyorsjáraton, a siklón, a nosztalgia járatokon és a hajókon – írták.
Minden második Lengyelországban foglalkoztatott ukrán állampolgár (53%) 2 vagy 3 személyes szobában él.
Ezt bizonyítja az EWL Migrációs Platform, a RentLito és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja által készített első lengyelországi tanulmány a foglalkoztatott migránsok lakhatási helyzetéről Lengyelországban – írja az Ukrinform.
A válaszadók 20%-a mondta azt, hogy egyedül lakik egy szobában. Majdnem ugyanennyien – 19%-uk – négy emberrel osztoznak egy szobán.
A lengyelországi bevándorlók 4%-a 6 személyes szobákban él.
„2015–2020-ban az alkalmazottak szobái 6 személyesek, gyakran emeletes ággyal felszereltek voltak, a bérlők pedig leggyakrabban férfiak. A koronavírus világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió után azonban a helyzet változni kezdett. Összehasonlításképpen 2023-ban a legnépszerűbbek a 2 és 3 ágyas szobák voltak, előnyt élveztek a „családi” szobák konyhasarokkal, a drágább változatban pedig külön fürdőszoba is volt” – magyarázta a tanulmány eredményeit Maria Dombrovska, a RentLito igazgatótanácsának vezetője.
Az életminőség és a szomszédok nagyon fontosak. A tisztaság a válaszadók 96%-a számára fontos pozitív tényező. Emellett a lakótársak (95%) befolyásolják a foglalkoztatott ukránok lakóhelyének általános megítélését.
„Az ukránok nagy jelentőséget tulajdonítanak a befogadó ország általános életkörülményeinek, a válaszadók többsége (87%) azt szeretné, ha ezek hasonlóak lennének az otthoni körülményekhez, beleértve a lakás elrendezését, méretét, sőt belső kialakítását is. Ha a házat a személyes ízléshez igazítjuk, beleértve a dekorációkat és a konyhai felszereléseket is, az segíthet az otthoni környezethez hasonló környezet kialakításában” – mondja Maria Dombrovska.
