Az Európai Unió válaszlépéseket tervez az Egyesült Államok által bevezetett 20%-os vámokkal szemben – jelentette be csütörtökön Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke felszólította az amerikai vezetést, hogy a konfrontáció helyett tárgyalások révén igyekezzenek megoldást találni – számolt be a hirado.hu.
„Az Európai Unió készen áll arra, hogy további ellenintézkedéseket vezessen be az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta Ursula von der Leyen, az Euronews cikke szerint. Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Üzbegisztánban volt, ahol az EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozón vesz részt.
Már véglegesítjük az első ellenintézkedés-csomagot az acélra kivetett vámokkal szemben. Most pedig további lépéseket készítünk elő, hogy megvédjük érdekeinket és vállalatainkat, ha a tárgyalások kudarcot vallanak
– fogalmazott Von der Leyen.
A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán 20 százalékos vámot vetett ki az európai termékekre, míg a világ többi részéből érkező importot minimum 10%-os vámmal sújtotta. Az EU-t azonban külön listára helyezte, amelyen a „60 legnagyobb szabályszegő” szerepel. A vámok a tervek szerint jövő szerdán lépnek hatályba.
Trump továbbá azonnali hatállyal 25 százalékos vámot jelentett be az USA-n kívül gyártott autókra is, ami különösen érzékenyen érintheti az európai autógyártókat.
Az EU lehetséges válaszlépései
Brüsszel már két listát állított össze azokról az amerikai termékekről, amelyekre megtorló vámokat vethetnek ki – erősítették meg EU-s tisztviselők. Ezek egyike olyan termékeket tartalmaz, amelyekre már 2018-ban felfüggesztett vámokat szabtak ki. Emellett az EU azt is mérlegeli, hogy a szolgáltatási szektort is érintő intézkedéseket vezessen be.
Von der Leyen szerint az EU erős tárgyalási pozícióból indulhat.
A kezünkben vannak a kulcsterületek – a kereskedelemtől kezdve a technológiáig, az európai piac méretéig. Ezeket az erőforrásokat használjuk majd fel a tárgyalások során
– hangsúlyozta.
A Bizottság elnöke ugyanakkor egyetértett Trump azon megállapításával, hogy a jelenlegi globális kereskedelmi rendszer reformokra szorul. „Kész vagyok támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a globális gazdaság realitásaihoz igazítja a kereskedelmi szabályokat” – mondta.
Ugyanakkor figyelmeztetett: „A vámok nem lehetnek az első és egyetlen eszköz a problémák megoldására. Ideje elmozdulni a konfrontációtól a tárgyalás irányába.”
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok jövőjét illetően.
Az Európai Bizottság 35 milliárd eurós hitelt nyújt Ukrajnának, Kijev a G7-vállalások részeként kapja meg a kölcsönt – közölte pénteken a kijevi látogatáson tartózkodó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen azt írta: „Oroszország folyamatos támadásai azt jelentik, hogy Ukrajnának állandó támogatásra van szüksége az EU-tól. Az Európai Bizottság a G7-vállalások részeként legalább 35 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának.”
Ursula von der Leyen szerint ez az EU újabb jelentős hozzájárulása Ukrajna talpra állításához.
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője Kijevbe érkezett. Ez a nyolcadik látogatása Ukrajnában.
Ukrajna már 108 milliárd euró támogatást kapott az Európai Unió országaitól – közölte szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerin az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Az EU az orosz agressziós háború első napja óta támogatja Ukrajnát. Tagállamainkkal együtt csaknem 108 milliárd euró támogatást nyújtottunk.”
„Ukrajna meg fogja nyerni ezt a túlélésért folytatott háborút, és az EU támogatni fogja Ukrajnát és népét, ameddig szükséges” – biztosított Ursula von der Leyen.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondása szerint az elkövetkezendő napokban folyósítják Ukrajnának a 2023-as makroszintű pénzügyi támogatás utolsó, 1,5 milliárd eurós részletét, amely lehetővé teszi egy „kis, de fontos híd” építését, amely ahhoz szükséges, hogy további 50 milliárd eurós finanszírozást lehessen biztosítani a 2027-ig tartó időszakra. Ennek a kérdésnek a megvitatására a rendkívüli EU-csúcson kerül sor, amelyre 2024 január végén–február elején kerül sor.
„Az elkövetkezendő napokban Ukrajna számára kiutaljuk az idei utolsó 1,5 milliárd eurót, amelyről az úgynevezett 2023-as makroszintű pénzügyi támogatási csomag keretében állapodtak meg. A következő napokban kifizetésre kerül – 1,5 milliárd euró, ami segít Ukrajnának finanszírozni szükségleteit 2024 elején. Ez egy kis, de fontos híd építéséhez (az új finanszírozásig) szükséges. Az Európai Tanács ülése előtti időt arra használjuk, hogy meglegyen 27 (tagállam) jóváhagyása, és olyan alternatívákon dolgozunk, amelyek lehetővé teszik, hogy operatív döntéseket hozzunk, amikor eljön az ideje. Számunkra nagyon fontos, hogy Ukrajna számára következetes, kiszámítható és megbízható finanszírozás legyen. Ez fontos Ukrajna, az üzleti környezet és a befektetők számára” – mondta von der Leyen pénteken Brüsszelben, az Európai Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a maga részéről reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy sikerül olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi Ukrajna további pénzügyi támogatását.
„Bízom benne, hogy sikerül megoldást találni, mert a kiindulópont az, hogy 26 vezető támogatása van ahhoz, hogy teljesítsük ígéreteinket. És egy másik pont az, amit „tárgyaló doboznak” nevezünk – a legutóbbi javaslatokat 26 tagállam támogatta. Ez azt jelenti, hogy a következő találkozót annak tudatában kezdjük meg, hogy a 26 tagállam ugyanazokat a célokat, ugyanazokat a prioritásokat támogatja, köztük egy 50 milliárd eurós csomagot Ukrajnának négy évre. Különféle eszközök állnak rendelkezésünkre annak biztosítására, hogy ígéreteinket teljesíteni tudjuk” – biztosított Charles Michel.
Az Európai Bizottság (EB) 50 millió eurót biztosít Ukrajnának az orosz csapások által megrongált kikötői infrastruktúra helyreállítására, hogy megkönnyítse a mezőgazdasági termékek további exportját a világpiacra.
Az Európai Bizottság 50 millió eurót különít el az orosz csapások következtében károsodott ukrán kikötői infrastruktúra helyreállítására – jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a X-en, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Despite the war, Ukraine keeps feeding the world.
In this effort, you can count on the EU.
We continue enhancing our Solidarity Lanes and will provide €50 million to repair your port infrastructure.
A jelentés szerint Von der Leyen Volodimir Zelenszkij elnöknek írt üzenetében leszögezte, hogy az ukrán kikötők infrastruktúrájának gyors javítására és megújítására szánt 50 millió euró uniós támogatásnak hozzá kell járulnia a mezőgazdasági termékek további világpiaci exportjához.
„A háború ellenére Ukrajna továbbra is eteti a világot. Számíthat az Európai Unióra ezekben az erőfeszítésekben. Továbbra is bővítjük szolidaritási folyosóinkat, és 50 millió eurót különítünk el az Önök kikötői infrastruktúrájának javítására. Együtt küldünk ukrán gabonát a világnak. 2023 októberében Ukrajna 4,6 millió tonna gabonát exportált, amelyből 3,6 millió tonnát tengeren, 1 millió tonnát vasúton és közúton szállított” – írta az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna 1,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi segélycsomag részeként. A pénzt elsősorban az infrastruktúra helyreállítására fordítják, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője Twitteren.
Elmondása szerint határozottan elítéli az ukrán gabonatárolók és az exportot biztosító infrastruktúra elleni orosz támadásokat.
„Miközben Oroszország folytatja könyörtelen háborúját, mi továbbra is támogatjuk Ukrajnát. A mai napon további 1,5 milliárd eurót utaltunk az állam működésének támogatására és az infrastruktúra helyreállítására” – írta von der Leyen.
Az Európai Bizottság csütörtökön 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
A csütörtöki kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 70 milliárd eurót tesz ki.
Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Európa tartja a szavát, és még több segély fog érkezni Ukrajnába. Az EU Ukrajna hosszú távon is Ukrajna mellett áll a szabadságért folytatott bátor harcában.”
Von der Leyen kedden azt javasolta, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot juttat Ukrajnának – jelentette be kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen azt írta, hogy „a következő 4 évre legalább 50 milliárd eurós hitelt ajánlunk Ukrajnának.” Amint az Európai Bizottság elnöke kifejtette, ez lehetővé teszi „a várható finanszírozás biztosítását az Európai Unió felé vezető úton a globális partnerekkel és a magánszektorral együtt”.
Volodimir Zelenszkij elnök június 19-én telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyennel. Nem lett titok, hogy a megbeszélés témája Ukrajna további pénzügyi támogatása és az Oroszország elleni 11. uniós szankciócsomag elfogadásának kérdése volt.
Ma, június 20-án vált ismeretessé, hogy az Európai Unió kész mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot felajánlani Ukrajna támogatására.
A Bloomberg beszámolója szerint a segélycsomagot vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök és garanciák formájában nyújtják 4 éven keresztül, 2024-től 2027-ig. Az éves támogatás összege ugyanakkor nem éri el a 18 milliárd eurót, amit az Európai Unió az idei évre felajánlott.
A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodimir Tszependa azonban egy feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére – értesült a Magyar Nemzet.
Információink szerint a levélben az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta: „Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé.”
Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A feljegyzést a Mol továbbította Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni.
Mint ismert, öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. A bizottság ezután intézkedéseket fogadott el, amelyek négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án léptek hatályba. Ezen időszak alatt a felsorolt négy termék továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett öt tagállamot. A termékek közös árutovábbítási eljárás keretében azonban továbbra is forgalmazhatók ezen öt tagállamon belül vagy áthaladhatnak rajtuk.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Európai Unió egymilliárd euróval járul hozzá a február elején pusztító földrengés utáni újjáépítéshez Törökországban, és 108 millió euróval a humanitárius segítségnyújtáshoz és a helyreállításhoz Szíriában – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Az Európai Unió által – a törökországi és szíriai földrengés túlélőinek megsegítésére és az újjáépítés támogatására – szervezett nemzetközi adományozó konferenciát megnyitó beszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta: jelentős adományokra van szükség a nemzetközi közösség részéről, ugyanis a lehető leggyorsabban otthonokat, iskolákat és kórházakat kell újjáépíteni a legmagasabb szintű szeizmikus biztonsági követelmények mellett.
Hozzájárulásra van szükség továbbá a vízellátás és a szennyvízelvezetés, valamint minden egyéb megrongálódott kulcsfontosságú infrastruktúra megjavításához, ahogy az ideiglenes szállások biztosítása, az élelmiszerellátás, az egészségügyi segítségnyújtás továbbra is szükséges – hangsúlyozta az uniós bizottság elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió azonnal anyagi segítséget nyújtott, a tagállamok mentőalakulatai pedig gyorsan a helyszínre siettek a bajbajutottak megsegítésére. A segítségnyújtás tagállami erőfeszítéseit sorolva elsőként kiemelte: Magyarország tűzoltói öt méterrel a romok alatt leltek egy életben maradt nőre a mínusz kilenc Celsius-fokos hidegben, 47 órával a ház összeomlását követően.
A földrengés okozta károk oly mértékűek, hogy egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni a helyreállítás és a humanitárius segítség költségeivel. „Az elmúlt évek egyik legnagyobb természeti katasztrófája a legnagyobb szintű szolidaritást és összefogást igényli. Közösen meg tudunk birkózni ezzel a rendkívüli kihívással” – fogalmazott.
Az EU ezért arra kéri a nemzetközi partnereket és a globális adományozókat, hogy e nehéz körülmények közepette tanúsítsanak szolidaritást Törökország és Szíria lakosságával, és a kár mértékével és nagyságrendjével összhangban tegyenek vállalásokat – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Recep Tayyip Erdogan török elnök videóösszeköttetéssel elmondott beszédében közölte, a földrengés által Törökországban okozott károk mértéke meghaladja a 104 milliárd dollárt.
„Bármilyen is legyen egy ország gazdasági helyzete, lehetetlen, hogy egyedül birkózzon meg egy ekkora katasztrófával” – fogalmazott.
A török elnök hangsúlyozta, országa sohasem fogja elfelejteni a szolidaritást, az eddig biztosított segítséget és a következőkben nyújtani szándékozott adományokat. A hozzájárulások segíteni fognak a sebek gyógyításában és az érintett térség teljes újjáépítésében – tette hozzá Erdogan.
Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos a konferencián elmondott beszédében emlékeztetett: az Európai Unió azonnal a földrengés sújtotta Törökország és Szíria, valamint a szükséget szenvedők segítségére sietett. Az EU segítsége azonban nem áll meg itt: további támogatást nyújt „az emberi szenvedés leküzdésére és a helyreállításra, hogy az élet ismét a megszokottak szerint folytatódhasson” – mondta.
Az Európai Unió Törökország mellett áll, az ország népe számíthat a közösség segítségére a nehéz időkben. Ezzel egy időben elkötelezett a humanitárius segítségnyújtás és a helyreállítás támogatása mellett Szíriában – tette hozzá a magyar uniós biztos.
A legfrissebb adatok szerint a február eleji földrengés Törökországban 50 096, Szíriában pedig közel hatezer ember halálát okozta.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros svéd elnöksége, valamint a török hatóságokkal együttműködésben szervezett adományozói konferenciának több mint 60 résztvevője van az uniós tagállamok, a tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szomszédos és partnerországok, a G20-ak tagjai – Oroszország kivételével –, az Öböl menti Együttműködési Tanács tagállamai, továbbá az ENSZ, a nemzetközi szervezetek, a humanitárius szereplők, valamint a nemzetközi és európai pénzügyi intézmények köréből.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
