Donald Trump amerikai a mai megbeszélésünk során érdeklődött a Zaporizzsjai Atomerőmű és az Egyesült Államok esetleges részvétele iránt annak helyreállításában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szerda esti Zoom-sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Egy jelenleg ideiglenes megszállás alatt álló atomerőműről (Zaporizzsjai Atomerőmű – a szerk.) volt szó. Veszélyes, mert Oroszország ellenőrzi az atomerőművet. Nem működik, mert Oroszország nem ismeri, meg el van foglalva.”
Az elnök szerint Trumppal megbeszélték, hogy Ukrajna képes lesz-e visszaállítani ezt az erőművet. „Azt mondtam, hogy az erőmű önmagában nem elég, mert kell a megfelelő infrastruktúra, kell a vízellátás, a műszaki személyzet, és még sok olyan lépés, ami szükséges ahhoz, hogy az erőmű 1,5-2 év alatt nyereségessé váljon. Áramot kell termelnie, főleg az emberek számára” – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte, hogy Trump azt kérdezte, hogy az ukrán vezetés megértik-e, hogy az Egyesült Államok visszaállíthatja a Zaporizzsjai Erőművet. „Azt válaszoltam, hogy igen, ha van lehetőség modernizációra, befektetésre stb. Készek vagyunk ezt megbeszélni. De kizárólag egy erőműről beszéltünk, amely a „hazafiak” (oroszok – a szerk.) ellenőrzése alatt áll” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok kormánya által 2022 és 2024 között nyújtott közvetlen költségvetési támogatás teljes összege körülbelül 30 milliárd dollárt tett ki, ebből az ukrán nyugdíjalap 12,7 milliárd dollárral részesült – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Ukrajna Számvevőszékének sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok támogatását több jelentős megállapodáson keresztül hajtották végre:
Közkiadások támogatása a fenntartható állami kormányzás biztosítására Ukrajnában projekt (PEACE Ukraine) – 27,05 milliárd dollár, amelyből 12,7 milliárd dollárt a Nyugdíjalap kapott.
A fejlesztési feladatok végrehajtásáról szóló megállapodás 8. számú kiegészítő megállapodása (2022. 07. 09. TF0B9122. sz.) – 1,7 milliárd dollár.
Támogatás a Multilaterális Adományozói Együttműködési Vagyonkezelői Alaptól (2022. április 21., TF0B8350) – 1,1 milliárd USD.
A Számvevőszék négyszer ellenőrizte az USA közvetlen költségvetési támogatása egy részének felhasználását Ukrajnában. Az ellenőrzés eredményei azt mutatták, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást „hatékonyan és a meghatározott céloknak megfelelően használták fel”.
„Ez döntő tényező volt az ország ellenálló képességében, különösen a nagyarányú invázió kezdetén. A partneralapok lehetővé tették a szociális ellátások válságának elkerülését, a nyugdíjak és bérek időben történő kifizetését, az egészségügyi ellátórendszer támogatását, a lakosság alapvető humanitárius szükségleteinek ellátását” – áll a jelentésben.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a vámok kivetése után új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat köthet az országokkal, számolt be a Reuters.
Rubio biztosított arról, hogy az amerikai vámok globálisak, és „nem Kanada ellen, nem Mexikó ellen, nem az EU ellen, hanem mindenki ellen irányulnak”. Később azonban, a vámok bevezetése után Washington új kereskedelmi megállapodásokat köthet partnereivel.
„Az igazságosság és a kölcsönösség ezen új alapja alapján kétoldalú tárgyalásokat kezdhetünk a világ országaival olyan új kereskedelmi megállapodásokról, amelyek mindkét fél számára hasznosak” – mondta Rubio.
Az államtitkár ugyanakkor nem árult el részleteket arról, hogy milyenek lehetnek az új megállapodások. Elmondása szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az iránta való igazságos viszonyulás érdekében „eltörölje az alapvonalat”.
„Nem szeretjük a status quo-t. Új status quo-t alakítunk ki, aztán megbeszélhetünk valamit, ha ők (más országok) is akarják. Ami most van, az nem folytatódhat”, jelentette ki Rubio.
Az Egyesült Államok felkereste Dániát és más európai országokat, hogy megtudja: tudnának-e tojást exportálni, mivel az amerikaiak szembesültek a drámaian emelkedő tojásárakkal – közölte pénteken a skandináv ország tojásszövetsége.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a madárinfluenza-járvány okozta ellátási problémákra reagálva február végén hivatalos megkeresést küldött több tojástermelő országnak – számolt be a hírről a Reuters.
A dán tojásszövetség jelezte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, de Európában is hiány van a növekvő kereslet és a járvány miatt. Az Egyesült Államokba történő tojáskivitel emellett kihívásokkal jár a szigorú higiéniai előírások miatt.
Mint a Reuters emlékeztetett, februárban Törökország már megkezdte 15 000 tonna tojás exportját az Egyesült Államokba.
Brooke Rollins mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány egy 1 milliárd dolláros terv keretében importált tojásokkal is enyhítené a madárinfluenza hatásait.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy 200%-os vámot vet ki az európai borokra, pezsgőkre és más alkoholtartalmú italokra, ez az USA és az EU közötti kereskedelmi háború legújabb eszkalációja – számol be a Reuters.
„Ha ezt a vámot nem szüntetik meg azonnal, akkor az USA hamarosan 200 százalékos vámot fog kivetni a Franciaországból és más, az EU által képviselt országokból származó összes BORRA, PEZSGŐRE és ALKOHOLOS TERMÉKRE” – írta Donald Trump a közösségi médiában.
Az amerikai elnök hozzáfűzte, hogy „az intézkedés nagyszerű lesz az Egyesült Államok bor- és pezsgőüzleteinek”, mivel az ilyen magas vámtarifa elősegítheti a belföldi termelés növekedését.
Trump posztjában bírálta az Európai Uniót is, hamisan állítva, hogy az unió csak azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat.
Az EU-val való kapcsolatairól elmondta, hogy nem tisztelik az Egyesült Államokat, és az Európai Unió csak a saját gazdasági előnyeit szolgálja. Az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmi viták és vámháborúk már több éve zajlanak, és Trump bejegyzése most ismét napirendre tűzte ezeket.
Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
A Európai Bizottság közleménye szerint az EU válaszolni fog arra a 25%-os vámra, amelyet Donald Trump adminisztrációja vezetett be az acél- és alumíniumimportra. Az új európai korlátozások március 12-én léptek életbe – számolt be a Reuters.
A Bizottság sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, miszerint vámokat vezetett be, mivel szerintük azok indokolatlanok, aláássák az atlantikai kereskedelmet és kárt okoznak a vállalkozásoknak, fogyasztóknak.
A Bizottság közleménye szerint:
Az EU válasza a következő amerikai termékekre vonatkozik: alkoholos italok, köztük whisky; motorkerékpárok, hajók; ipari és mezőgazdasági termékek: acél, alumínium, textil, műanyag, háztartási gépek, hús (marha és szárnyas), tojás, tejtermékek, cukor és zöldségek.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741880760
[modified] => 1741879212
)
[title] => A kereskedelmi háború fokozódik: az EU vámokat vezetett be az amerikai termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58109&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58109
[uk] => 58072
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58073
[image] => Array
(
[id] => 58073
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[original_lng] => 106868
[original_w] => 1080
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741872012:5
[_thumbnail_id] => 58073
[_edit_last] => 5
[views_count] => 899
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
A tagállamok zokon vették az acél- és alumíniumipar elleni támadást. Az EU most azt tervezi, hogy április 1-jétől több népszerű amerikai termékre, köztük a whiskyre és a motorkerékpárokra is magas vámokat vet ki.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy áprilistól 50 százalékos vámot vet ki a Kentucky whiskyre és a Harley-Davidson motorkerékpárokra, így az Egyesült Államok néhány legismertebb terméke is bekerül az eszkalálódó globális kereskedelmi háború középpontjába.
A blokk szerdán jelentett be megtorló vámokat egy sor amerikai árura, válaszul az egyik napról a másikra hatályba lépett amerikai acél- és alumíniumvámokra.
A termékek listájának célja, hogy maximalizálja a vámok politikai és gazdasági költségeit az Egyesült Államok számára, miközben minimalizálja az európai vállalkozásoknak és fogyasztóknak okozott károkat – közölte egy az ügyet ismerő tisztviselő a The Wall Street Journallal.
A vámhullám április 1-jén indul el,
az első körben az EU 50 százalékos vámot vetne ki az az amerikai whisky, motorkerékpárok és motorcsónakok behozatalára, de a listán olyan termékek is szerepelnek, mint az áfonya, a kerti esernyők, az asztalterítők és a zsebkendők;
április közepétől pedig az amerikai rágógumitól kezdve a baromfihúson, a fehér csokoládén és a szójababon át egészen a szőnyegekig és a görögdinnyéig magas kereskedelmi adókat vezetnének be.
Az uniós tisztviselők szerint az uniós ellenintézkedések együttesen mintegy 24,5 milliárd dollár értékű amerikai exportot érinthetnek.
Elharapódzik a vámháború
Az amerikai fémvámok miatt az EU heteken át próbálta meggyőzni Washingtont, hogy tárgyalásokat folytasson a kereskedelmi konfliktus elkerülése érdekében, de ezek az erőfeszítések eddig sikertelenek voltak. Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa, aki a múlt hónapban Washingtonban járt, a hét elején azt mondta, hogy az USA „nem tűnik elkötelezettnek arra, hogy alkut kössön”.
Az amerikai vámok nehéz választás elé állítják kereskedelmi partnereit a megtorlással kapcsolatban. Az amerikai termékekre kivetett vámokkal való visszavágás elrettentőleg hathat a további amerikai kivetésekkel szemben, vagy tárgyalóasztalhoz ültetheti a Trump-kormányt. De azt is kockáztatják, hogy további károkat okoznak a kereskedelmi partnerek saját gazdaságának.
A most kiadott lista ráadásul súlyos politikai következményekkel járhat, mivel Brüsszel kifejezetten úgy válogatta ki a termékeket, hogy azok megadóztatásával republikánusokra szavazó államoknak ártsanak – ezzel egyenesen Trump szavazóbázisára támadva.
Donald Trump amerikai elnök kedden megduplázta a Kanadából az Egyesült Államokba érkező összes acél- és alumíniumtermékre tervezett vámot, így az összesen 50 százalékra emelkedett, válaszul arra, hogy Ontario tartomány 25 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államokba érkező villamos energiára.
Donald Trump a Truth közösségi oldalon közzétett bejegyzésében közölte, utasította kereskedelmi miniszterét, hogy további 25 százalékos vámot vessen ki a kanadai fémipari termékekre. Az intézkedés szerda reggel lép életbe – jelezte a CNN.
A kanadai fémipari termékeket sújtó vám így összesen 50 százalékra emelkedik.
Az amerikai elnök felszólította Kanadát, hogy azonnal szüntesse meg az amerikai gazdákat sújtó, általa régóta méltánytalannak nevezett 250–390 százalékos vámot, amelyet különböző amerikai tejtermékekre vetettek ki. Trump azt is bejelentette, hogy hamarosan szükségállapotot hirdet az érintett területeken az áramellátással kapcsolatban.
Amennyiben Kanada nem vonja vissza a régóta fennálló, Trump által súlyosnak minősített vámokat, április 2-től az Egyesült Államokba irányuló kanadai autóexportra kivetett vámok jelentős emelését helyezte kilátásba. Szakértők attól tartanak, hogy globális vámháború alakulhat ki, amelynek mintázatába beilleszkedik a mostani adok-kapok is Kanadával.
Kedden léptek életbe az Egyesült Államok új vámrendelkezései, melynek értelmében 25 százalékos vámot vetnek ki a Kanadából és Mexikóból származó importra, illetve 10 százalékos vámemeléssel sújtják a Kínából érkező termékeket.
Azonban a Fehér Ház egy napra rá közölte, hogy egy hónappal elhalasztja a mexikói és kanadai autóimport esetében a különvám bevezetését, csütörtökön pedig kiderült, hogy Mexikó esetében egy az egyben felfüggesztik a rendelkezést.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel megállapodott abban, hogy Mexikó április 2-ig haladékot kap az USA-ba érkező mexikói termékekre kivetett importvám fizetése alól.
Trump a Truth Social -ön azt írta, az engedmény az elnök asszony iránti tiszteletének a jele:
Nagyon jó a kapcsolatunk, keményen dolgozunk együtt a határon, mind az illegális bevándorlók Egyesült Államokba való belépésének megakadályozása, mind a fentanyl megállítása terén.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy Mexikó vámokat vet ki az amerikai árukra válaszul az Egyesült Államok 25 százalékos vámtarifájára, számolt be az AP.
Sheinbaum közölte, hogy az új tarifák hatálya alá tartozó áruk listáját március 9-én teszik közzé Mexikóváros központi terén.
Kína, aki ellen az USA szintén megemelte a vámot, azonnal válaszlépést vezetett be, Kanada pedig 21 napon belül vet ki vámot.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ezen lépésének nincs alapja, és felháborodott Washington azon vádjain, hogy a mexikói kábítószer-kereskedők továbbra is működnek a „mexikói kormánnyal fennálló elviselhetetlen kapcsolatok miatt”.
Az államfő úgy véli, az Egyesült Államokban szintén felelősséget kell vállalnia az USA-ban sok halálesetet okozó ópiumfogyasztásért.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy a mexikói vámok bevezetésének célja „semmiképpen sem a gazdasági vagy kereskedelmi konfrontáció elindítása, ami sajnos és sajnálatos módon az ellenkezője annak, amit tennünk kellene”.
„Lehetetlen, hogy ne gondoljanak arra, milyen károkat okoz ez az Egyesült Államok polgárainak és vállalkozásainak az országunkban előállított áruk drágulása miatt. És arról is, hogy milyen károkat fog okozni, ha mindkét államban leáll a munkahelyteremtés. Senkinek nem származik előnye ezen a döntésből”, fogalmazott Sheinbaum.