Azok a munkáltatók, akik belföldi menekülteket alkalmaznak, jövőre maximum 24 000 hrivnya, a fogyatékkal élők foglalkoztatása esetén pedig 48 000 hrivnya kártalanításra jogosultak.
Ukrajnában megnőtt a munkaadóknak a belföldi menekültek és a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos költségtérítések időtartama és összege, számolt be Tetyana Berezsna gazdasági miniszter-helyettes, közölte a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata.
„A kormány két hónapról három hónapra emelte a munkáltatónak nyújtott költségtérítés általános időtartamát a belföldi menekültek foglalkoztatása esetén, és maximum hat hónapra a fogyatékkal élők foglalkoztatása esetében. Változik a kártérítés mértéke is. Ha korábban havi 6700 hrivnya alapján fizették ki, akkor mostantól a minimálbér összegéhez kötik az ilyen kompenzációkat, amely január 1-jétől 7100 hrivnya, április 1-től pedig 8000 hrivnya lesz” – számolt be Berezsna mondott.
Elmondása szerint, ha egy munkáltató egy belföldi áttelepült személyt alkalmaz, akkor jövőre akár 24 ezer hrivnya kártérítésre is jogosult lesz. Ha a fogyatékkal élő személyek között lesz belföldi menekült, akkor a térítés összege 48 000 hrivnya minden érintett munkavállaló után.
Az év eleje óta a nők 154 000 új vállalkozást nyitottak, és több mint 10 000 vállalat élén álltak. Erről az Opendatabot számolt be.
Az elemzők megjegyzik, hogy februártól Ukrajnában minden második új vállalkozást nők nyitják. Ősz eleje óta a női vállalkozók száma nőtt a legszembetűnőbben.
2021-ben a nők által indított cégek az új vállalkozások számának 49%-át tették ki.
A legtöbb női vállalkozó Hmeljnickijben, Poltava és CSernyihiv megyében, a legkevesebb pedig Zaporizzsja és Herszon megyében van.
Ukrajnában 2023. augusztus 1-től visszaállították az adókat, ezenkívül bizonyos vállalkozások esetében részben feloldják a hatósági ellenőrzési moratóriumot – közölte kedden elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy 2022 tavaszán, az Oroszország által indított teljes körű invázió nyomán példátlan adókedvezményeket vezettek be az ukrán vállalkozók számára. Konkrétan minden import mentesült az áfa és vám alól, valamint mindenki áttérhetett az egyszerűsített adózásra, és nem csak az egyéni vállalkozóknak, hanem a nagyvállalatoknak is csak a bevételük 2%-át kellett befizetni adóként.
Majdnem másfél évvel később az ukrán üzleti élet alkalmazkodott a teljes körű agresszió körülményeihez. Tavaly év végén kezdődtek a viták a háború előtti adók visszaállításáról, a Legfelső Tanács június végén jóváhagyta az adótörvénykönyv módosításait, a napokban pedig Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a megfelelő törvényt. Így augusztus 1-jétől megszűnik az egyszerűsített, 2%-os adózás, de nem csak az.
A törvény az alábbi módon szabályozza az egyszerűsített adókulcsról való átállást. A kívánt kulcsra való átálláshoz a vállalkozóknak ennek megfelelő kérelmet kell benyújtaniuk a 2%-os egyszeri adó elengedésével. Ellenkező esetben automatikusan átkerülnek az előző csoportba.
Azok az egyéni vállalkozók, akik már a teljes körű agresszió idején jegyeztették be magukat, és kedvezményes adókulccsal működtek, a III. csoport egységes adójának a hatálya alá kerülnek, 5 %-os kulccsal.
Azok pedig, akik 2023-ban a 2%-ról áttértek az általános rendszerre, idén is jogot kapnak arra, hogy a választásuk szerint áttérjenek az egyszerűsített rendszerre. Ezzel egyidejűleg kérvényt kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz. Ha a kérelmet szeptember 1-je előtt nyújtják be, augusztus 1-től egyéni adózónak minősülnek.
Az egyéni vállalkozók a III. csoporton kívül számos, akár évi 10 milliárd hrivnya bevételt elérő vállalkozás és vállalat is áttért a 2%-os adókulcsra. A döntést azzal magyarázták, hogy támogatni kell a vállalkozásokat és ki kell emelni a gazdaságot a sokkos állapotból. Összességében több mint 300 ezer vállalkozó – köztük mintegy 40 ezer jogi személy – tért át a kedvezményes adózásra.
Az adókedvezmények negatívan befolyásolták az állami költségvetés bevételeit. Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács szakbizottságának elnöke úgy becsüli, hogy ez csak az első 8 hónapban 10 milliárd hrivnya pénzügyi veszteséget okozott.
Megjegyzendő, hogy augusztus 1-től az adójogszabályok megsértése miatti bírságolási tilalom is megszűnik, valamint a bejelentések határideje is. Ezenkívül az I. és II. csoportba tartozó egyéni vállalkozók ismét egyetlen adót kötelesek fizetni. Előtte megengedték, hogy ne fizessenek, ha erre nincs lehetőségük.
Augusztus 1-től részben feloldják a szerencsejáték-vállalkozások, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal és jövedéki termékekkel – alkohol, cigaretta és üzemanyag – kereskedő vállalkozók ellenőrzési moratóriumát.
A pénztárgépek használatának területén elkövetett jogsértésekért való felelősség is visszatér. Egy kis pontosítással: ha a jogsértéseket a frontvonalbeli területeken vagy a harci övezetben rögzítik, akkor nem bírságolnak. A kivétel nem vonatkozik a jövedéki termékek kereskedelmére.
Ezenkívül az adótörvény módosításai előírják: „biztosítástechnikai tartozást” (amely 2022. április 1-től 2023. július 31-ig keletkezett az elektronikus fiókban) nem veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy a fizető továbbra is az egyszerűsített rendszerben marad-e;
az egységes adó és az egységes szociális járulék önkéntes fizetéséhez való jog megőrzése a frontvonalbeli területeken;
annak lehetősége, hogy az egyéni vállalkozások egységes adót fizessenek áfa nélkül, hogy az áruk (szolgáltatások) megnevezését az elszámolási dokumentumokban egyszerűsített formában tüntessék fel.
2023 márciusában Ukrajna új, 15,6 milliárd dolláros programról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek egyik alapfeltétele mindenekelőtt a háború előtti adók és ellenőrzések visszaállítása. A megállapodás szerint a háború előtti adókat június végéig kellett visszaállítani, azonban amint azt Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője a második 890 millió dolláros részlet nyújtásáról szóló döntést követően elmondta, az IMF igazgatótanácsa beleegyezett a halasztásba. „Megértettük, hogy a hatóságoknak további időre van szükségük ahhoz, hogy megkapják a parlament jóváhagyását. Ezért azt várjuk, hogy július végéig elfogadják ezt a törvényt” – utalt a 2%-os kulcs eltörlésére Gavin Gray.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az ukrán üzleti szféra egyre jobban alkalmazkodik a kihívásokhoz, amelyek elé Oroszország teljes körű fegyveres agressziója állította – közölte Telegram-csatornáján az Európai Üzleti Szövetség felmérésének eredményeire hivatkozva Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke, akit a DW idéz.
A felmérés szerint 2023 második negyedévében Ukrajnában már a cégek 68 százaléka működik teljes kapacitással, míg az előző negyedévben ez a mutató 54 százalék volt, a tavalyi negyedik negyedévben pedig 44 százalék. A korlátozásokkal működő cégek aránya 31 százalékra csökkent (a január–márciusi 46 százalékról).
A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 90 százaléka teljes bért fizet (az első negyedévben ez a mutató 89 százalék volt), és két százalékra csökkent a létszámleépítésre kényszerülő vállalatok aránya (a január–márciusi 5 százalékról). Emellett 33-ról 30 százalékra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek legfeljebb fél éves pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, ezzel szemben 60 százalékuk tartalékai legalább egy évre, vagy még tovább is elégségesek.
A Norvég Menekültügyi Tanács programot indított azoknak a cégtulajdonosoknak a támogatására, akik a harci cselekmények övezetéből Lemberg vagy Ternopil régiókba költöztek, számolt be az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium honlapján.
Oroszország teljes körű agressziója egy éve alatt az áttelepítési program keretében 800 vállalkozás költözött biztonságosabb régiókba. Közülük több mint 600-an újraindította tevékenységét, számolt be Tetyana Berezsna gazdasági miniszter-helyettes.
„A háború kezdete óta az állam támogatásával 800 vállalkozást települt át a veszélyes régiókból. A mai adatok szerint már 623 vállalkozás tevékenykedik új helyen. További 239 számára keresik a megfelelő helyet vagy áttelepítésének módját” – mondta Berezsna.
A legtöbb vállalkozás Lemberg (24%), Kárpátalja (14,5%), Csernyivci (9,8%), Ivano-Frankivszk (8,3%), Hmelnickij (7,3%), Ternopil (6,3%) régióba költözött.
Tatyana Berezsna megjegyezte, hogy több mint 650 társaság, amelyek át akarták helyezni létesítményeiket, megtagadták azt, mivel időközben felszabadultak a megszállás alól azok a területek, ahol be vannak jegyezve.
Harkiv, Szumi és Csernyihiv megye 44 vállalkozása tért vissza korábbi helyére az ottani biztonsági helyzet javulásának köszönhetően.
Az áttelepítési program folytatódik. Jelenleg jelentősen csökkent a kérelmek száma 2022 márciusa–áprilisához képest, amikor azok száma közel ezer volt, tette hozzá a tisztviselő.
Az orosz invázió kezdete óta 41 567 új vállalkozást jegyeztek be Kijev megyében. A régióban összesen 194 ezer vállalkozót tartanak nyilván. A 2022-es év adatai szerint a központi megye Ukrajna öt legvonzóbb megyéje között szerepel a vállalkozások szempontjából – írja a Suspilne-t.
A Kijevi Megyei Katonai Közigazgatás vezetője, Olekszij Kuleba szerint a háború alatt végzett üzleti tevékenység kiemelten fontos, ugyanis ez a költségvetés egyik fő forrása és a munkahelyteremtés alapja.
Miután a térséget felszabadították az orosz megszállás alól, az újjáépítés egyik kiemelt feladata a gazdasági potenciál helyreállítása lett, különös tekintettel a vállalkozások beindítására – nyilatkozta Olekszij Kuleba.
A katonai vezető hozzáfűzte, hogy a főváros környékén több mint 300 vállalkozás szenvedett károkat az Oroszország által indított háború következtében, közülük 90 teljesen megsemmisült. Az elmúlt évben 55 vállalkozás költözött át Ukrajna más területeiről Kijev megyébe.
Az elmúlt hónapok során 707 vállalkozás települt át Nyugat-Ukrajnába, és a helyi hatóságokkal együttműködve több százezer munkahelyet teremtett a menekültek számára – közölte Irina Verescsuk az Ukrinformnak adott interjúban.
„Szeptember óta nyugati régióink alkalmazkodtak a helyzethez. Új munkaerőre van szükségük, mert a vállalatok áttelepültek. 707 vállalkozás hagyta el keletet az elmúlt hónapokban. Nem nagyvállalatok, de több százezer embernek adnak munkát: ehhez a 707 vállalkozáshoz 400-500 emberre, munkásra van szükség” – mondta.
Verescsuk megjegyezte, hogy jelenleg Ivano-Frankivszk és Kárpátalja biztosítja a legtöbb munkahelyet Ukrajnában a menekülteknek, köszönhetően a 33-33-33 programnak, amely egyesítette a helyi hatóságok és az áttelepült vállalkozások képviselőinek költségvetését.
A program keretein belül költségvetés 33%-át a megyei tanács, a városi tanács és a vállalkozások biztosítják. Az üzlet egy része lakhelyek építésére irányul a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára.
Verescsuk szerint a 33-33-33 projektben jelenleg Kárpátalja áll az élen Európa-közelisége miatt. Ez a kezdeményezés azonban hamarosan Ukrajna-szerte elterjed, hiszen valóban működik – közölte a miniszterelnök-helyettes.
A vállalkozások működése, különösen a jelenlegi körülmények között, amikor az áramkimaradások egyre gyakoribb jelenséggé váltak, számos kérdést vet fel.
Kárpátaljára eddig 440 vállalkozás települt át Ukrajna keleti és déli megyéiből. Ezek többsége áramfüggő, különösen azok, ahol gyártósori termelés folyik. Ugyanakkor a vállalkozók nincsenek ellene az áramszüneteknek, hiszen ők is Ukrajnában élnek, csupán azt szeretnék, hogy áttekinthető lekapcsolási ütemterv álljon a rendelkezésükre, hogy annak megfelelően tudják alakítani a termelési folyamatokat.
A háború kezdete óta Ukrajnában a vállalkozások 47%-a leállt, a bruttó hazai termék csökkenése, a munkanélküliség növekedése, az alkalmazottak jövedelmének és a költségvetésbe befolyó adók csökkenése teljesen új kihívások elé állították a hazai üzleti életet.
A rombolás és az életveszély ellenére az ukrán vállalkozások fő problémája a fizetőképes ügyfelek rendkívül alacsony száma. A második helyen a helyzet alakulásának kiszámíthatatlansága, a harmadik helyen pedig a kellő tőke hiánya áll – írta Bohdan Szluckij az UNIAN anyagában.
Az ukrán vállalkozások harmada már külföldre dolgozik
A Mastercard SME Index tanulmánya szerint minden harmadik ukrán vállalkozás már a külföldi piacokra terjesztette ki tevékenységét. A felmérés eredményei szerint a vállalkozók több mint fele (56%) érzi hiányát az értékesítési piacoknak és az új megrendeléseknek. Egyharmadának hiányzik a fejlesztési forrás, és minden ötödiknek logisztikai segítségre van szüksége. Ukrán kis- és középvállalkozásokról beszélünk, amelyek a háborús körülmények ellenére folytatják működésüket.
Az ukrán kis- és középvállalkozások csaknem harmada (28%) bővítette tevékenységét, és a külföldi fogyasztókra kezdett dolgozni. Minden ötödik vállalkozás tervezi a jövőben a külföldi piacra való terjeszkedést.
A legnépszerűbb országok, ahol az ukrán vállalatok értékesítik áruikat és szolgáltatásaikat az USA, Lengyelország, Németország, Nagy-Britannia, Litvánia és Kanada. A legígéretesebb kategória az informatikai szolgáltatások.
A szeptember 26-i adatok szerint Ukrajnában 745 vállalkozást helyeztek át biztonságosabb területekre a Vállalkozások áttelepítése program keretében. Már több mint 550 vállalkozás kezdte meg a munkáját az új helyen – számolt be a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata. A programban bármilyen méretű vállalkozás részt vehet, csupán egy jelentkezési lapot kell kitöltenie a Relocate.Prozorro.Sale online platformon. Eddig összesen 1846 kérelmet regisztráltak.
A vállalkozást inkább külföldre helyezik át
Az Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szakszervezete információi szerint a vállalkozásokat leggyakrabban a frontvonal környékéről és a harci cselekmények területeiről telepítik át az uniós országokba – számolt be az UNIAN. Elmondható, hogy az exportorientált vállalkozások többnyire Ukrajna nyugati régióiba települnek át.
Globális piacterek nyitottak meg az ukrán vállalkozások előtt
A világ legnagyobb kereskedelmi platformja, az Amazon egy évre eltörölte az Ukrajnából szállított áruk jutalékát. Az Amazon piactér jutaléka termékkategóriától függően 7-17%, átlagosan 15%. Az akció szeptember 6-tól pontosan egy évig érvényes minden ukrán eladóra, aki az Amazonon értékesíti termékét Európában és Nagy-Britanniában, nyilatkozta Xavier Flamand, az EU Seller Services alelnöke – számolt be a Novoje Vremja.
Korábban olyan kereskedelmi óriáscégek, mint az Etsy, az eBay, a Joom, a Wish és a Shopify is törölték a jutalékot, hogy támogassák az ukrán kis- és középvállalkozások munkáját.
Okszana CSOPAK
[type] => post
[excerpt] => A háború kezdete óta Ukrajnában a vállalkozások 47%-a leállt, a bruttó hazai termék csökkenése, a munkanélküliség növekedése, az alkalmazottak jövedelmének és a költségvetésbe befolyó adók csökkenése teljesen új kihívások elé állították a hazai üz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1664576520
[modified] => 1664556096
)
[title] => Hogyan változott meg az ukrán üzleti élet a háború alatt?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29969&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29969
[uk] => 29933
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29934
[image] => Array
(
[id] => 29934
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation.jpg
[original_lng] => 93088
[original_w] => 750
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/b-valuation.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1664545297:12
[_thumbnail_id] => 29934
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2254
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_285e2f224fee6e76275ab3b80436ad44] =>
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
