Az európai banki befektetők 2022 elején még azzal számoltak, hogy a vaskos kifizetések új korszaka kezdődhet el. Reményeik azonban szerteoszolhatnak, mivel az ukrajnai háború miatt megnőtt a recesszió esélye. Sok pénzintézetnél egyre nagyobbra duzzad a rosszhitel-állomány, miközben a kormányoknak nincs pénzük arra, hogy megmentsék a bankokat.
Az ukrajnai háború teljesen borította a terveket a piacokon és a bankoknál. A nagy hitelezőknek, mint például a Barclays és a BNP Paribas, a nem teljesítő hitelek elleni tartalékok újjáépítésére kell összpontosítaniuk. A világjárvány előttihez képest kevés pufferral rendelkeznek, különösen mivel a kormányoknak kevesebb lehetőségük van a gazdaság támogatására – írja elemzésében a Reuters, amely szerint így több pénzintézetnél komoly gondok lehetnek még az idén.
Igaz, van olyan tényező is, ami optimizmusra adhat okot: a pénzpiaci árfolyamok arra utalnak, hogy az Európai Központi Bank idén nulla fölé emeli a kamatlábakat, míg a Bank of England már háromszor emelt kamatot. Mindez növeli a bankok bevételeit: a Refinitiv elemzői becslései alapján a 10 legnagyobb brit és euróövezeti bank átlagos nettó kamatmarzsa idén 1,56 százalékra, jövőre pedig 1,62 százalékra emelkedik, szemben a 2021-es 1,52 százalékkal.
Eközben a világjárvány idején bevezetett kifizetési korlátozások és a gyors gazdasági fellendülés együttes hatására a bankok rengeteg szabad tőkével rendelkeznek. Ígéretet tettek arra, hogy ennek nagy részét visszaadják a részvényeseknek. A Bank of America elemzői februárban úgy becsülték, hogy az európai hitelezők idén csaknem 90 milliárd eurót fizetnek ki a befektetőknek osztalék és részvény-visszavásárlás formájában, 2023-ban pedig további 70 milliárd eurót, szemben a pandémia előtti, nagyjából 60 milliárd eurós szintekkel.
Csakhogy ez most már valószínűtlennek tűnik a szakértők szerint: az emelkedő energiaárak és az ellátási lánc folyamatos elakadásai visszafogják a növekedést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden 2,8 százalékra csökkentette az euróövezet 2022-es GDP-növekedési előrejelzését a januári 3,9 százalékról. A magasabb energiaszámlák és az emelkedő kamatlábak megnehezítik a háztartások és a kisvállalkozások számára a hitelfizetést. A recesszió pedig akkor valószínűsíthető, ha az orosz gáz nem áramlik tovább Európába.
A bankok viszonylag csekély rossz hitelekkel szemben képzett biztonsági tartalékkal rendelkeznek, hogy védekezzenek a bedőlésekkel szemben. A 10 legnagyobb eszközállományú európai és brit hitelező 2021 végén együttesen 115 milliárd eurós céltartalékkal rendelkezett hitelezési veszteségekre, ami az összesített hitelállományuk 1,7 százalékának felel meg. Ez 2020-ban 2, 2019-ben pedig 1,8 százalék volt. A bankoknak fel kell majd tölteniük ezeket a védőpuffereket, ha a gazdaság visszaesik, viszont ez a nyereségességüket csökkenti, ami pedig csökkenti az osztalékfizetések esélyét.
Annál is inkább, mivel a kormányoknak és a központi bankoknak kevesebb lehetőségük van arra, hogy költségvetési ösztönzőkkel vagy kamatcsökkentésekkel lépjenek közbe. Az államadósság az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt, az infláció pedig sok nagy fejlett gazdaságban évtizedek óta a legmagasabb szintre ugrott. Ha tehát eldől egy dominó, akkor kevés eszköz van megállítani egy láncreakciót.
3600 milliárd euróval nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a járvány alatt – állítja a World Inequality Lab elemzése. Az anyag szerint, amelyet a Bloomberg szemlézett, amióta vezetik az adatokat, nem nőtt még ekkorát az egyenlőtlenség: nagyjából 2750 ember kezében van a világ összvagyonának 3,5 százaléka, míg 1995-ben a dollármilliárdosok még csak az összes pénz 1 százalékát birtokolták.
Ha nemcsak a leggazdagabb néhány embert nézzük, hanem kibővítjük a kört a társadalom felső 10 százalékára, az látszik, hogy a világ leggazdagabb tizedénél van a Föld összes vagyonának legalább 60 százaléka. Jelentős regionális eltérések látszanak természetesen, Európa ilyen szempontból már-már az egyenlőség bajnokának tűnhet, itt a vagyon 35,8 százaléka csak a felső 10 százaléké, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten ez az arány 75 százalékos. Azért ezen belül is van egy elitréteg: a legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összvagyon 25 százalékát még Európában is, ráadásul mi vagyunk a világ egyetlen olyan régiója, ahol ez az arány 30 százalék alatti.
Nem csoda, hogy az elemzés egyik fő megállapítása az: a világ jelentős részén a középosztály eltűnik, kevés gazdag és sok szegény van inkább. A másik tanulságként azt vonták le, hogy a leszivárgási növekedéselmélet – amely szerint ha a gazdagoknak pénzt adnak, azon az egész nemzetgazdaság nyer, mert majd beruházásokra költenek – nem igaz. Ez abból a szempontból nem újdonság, hogy ezt az elméletet valójában még soha senki nem tudta igazolni. Elsőként egy humorista használta a fogalmat még 1932-ben, tőle vették át olyanok is, akik komolyan gondolták, de tudományos alapon csak az elmélet cáfolói álltak elő bizonyítékokkal.
Egy caracasi majálisi rendezvényen jelentette be Eduardo Pinate munkaügyi miniszter, hogy a kormányzati döntés értelmében a minimálbérek majdnem megháromszorozódnak. Ám olyan szinten elszabadult az infláció az országban, hogy már veszélybe került a lakosság alapvető szükségleti cikkeinek beszerezhetősége is – közölte a Channel News Asia.
Habár Venezuela vezetése a minimálbérek jelentős növelése mellett döntött, a nemzeti valuta már annyira elértéktelenedett, és az árak annyira meglódultak, hogy érdemben még ennek az intézkedésnek köszönhetően sem lehet az átlagos fizetésekből akár csak egy kilogramm húst sem megvenni.
A gazdasági mutatószámok ezt nagyon jól alátámasztják:
Az új havi minimálbér hétmillió bolivár, ami 2,50 dollárnak (748 Forint) felel meg. Egy kilogramm hús (2,2 font) Venezuelában körülbelül 3,75 dollár (1,122 Forint).
Az egykor gazdag olajtermelő ország a hiperinfláció negyedik és a recesszió nyolcadik évét éli. Ez Venezuela modern történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága. Az inflációval annyira elszaladt a szekér, hogy az ország napi szintű gazdasága már dollár alapon működik.
Nicolas Maduro venezuelai vezető számos intézkedései közül kiemelkedett, hogy bejelentette, nem fog a továbbiakban bért emelni. Ebben az általa nagyon tisztelt Hugo Chavez politikáját vette alapul. Igaz ez a mostani béremelési döntésre is, ami valójában nem hivatalos, hiszen a kormányzati közlönyben sem tették közzé.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az Európai Unió 1,4 milliárd eurós humanitárius költségvetést hagyott jóvá, amelyből 28 millió eurót az Ukrajnában, a Nyugat-Balkánon és a Kaukázusban a világjárvány és az éghajlatváltozás miatt kialakult válságok leküzdésére fordít.
Az EU úgy döntött, hogy a tavaly elfogadott kezdeti humanitárius költségvetést 60%-kal növeli, mivel „romlanak a globális humanitárius szükségletek”.
Ukrajna, a Nyugat-Balkán és a Kaukázus mellett az EU 505 millió eurót különít el Afrikának a Csád-tó válságának kiküszöbölésére, az élelmiszer- és élelmiszerválság áldozatainak támogatására, továbbá a Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában és Etiópiában kialakult konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek megsegítésére.
További 385 millió eurót különítettek el a Közel-Kelet, Törökország és Jemen szükségleteire. 180 millió euró jut Ázsia és Latin-Amerika (Venezuela és Kolumbia) kiszolgáltatott lakossága számára. A fennmaradó 302 millió eurót az EU humanitárius légi közlekedésére és előre nem látható humanitárius válságokra fordítja.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajnában a karantén ideje alatt a vállalkozások teljes mértékben sokkterápiát éltek át. Sok vállalkozás ideiglenesen vagy végleg megszüntette működését, néhányan alkalmazkodtak és túlélésért harcolnak. Az Európai Üzleti Szövetség adatai szerint a megkérdezett vállalkozók mintegy egyharmada a karantén alatt jövedelmének közel 75%-át veszítette el. De a gazdasági visszaesés ellenére vannak, akik jelentős sikereket értek el.
Az Állami Adószolgálat az adóbevételekről szóló tájékoztatója szerint elemezték, hogy mely ágazat hogyan éli meg a válságot – számolt be az Ekonomicsna Pravda.
A postai küldemények ágazata a negyedével nőtt
A csomagokat és árukat szállító cégek 2019 azonos időszakához viszonyítva az adóbevételeik, így ezzel a nyereségeik növekedését mutatta: a 9 hónapos átlag – 24%-os növekedés. Ez annak a köszönhető, hogy a nem élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó boltokat teljesen bezárták.
Bár a karantén első heteiben a csökkenés volt tapasztalható, kevesen rendeltek online. Később azonban az emberek online rendelték meg a legszükségesebb dolgokat, később pedig már mindent, amit csak megkívántak. Minden, amit online rendelnek meg, kiszállítást igényel. A Nova Posta szerint a felhasználók szokásai is megváltoztak. Ha korábban a kihelyezett fiókokba kérték a kézbesítést, most harmadával többen rendelnek az otthonukba futárszállítást – mondta Olekszandr Bulba vezérigazgató.
Harmadával nőtt az online iskolák száma
Akkor, amikor az állami iskolák tömegesen álltak át a távoktatásra, amelyhez lehetett volna jobb is a hozzáállás, sok szülő és diák alternatív megoldásokat keresett. Ezek egyike lett a magán oktatási intézmény.
Az ilyen iskolák már a karantén előtt is jó tapasztalatokkal rendelkeztek a távoktatással kapcsolatban, aminek bevezetése sokakat arra késztetett, hogy iskolát váltsanak, mivel ma már senki sem ragaszkodik tartózkodási helyéhez. Ha tavaly Ukrajnában 182 iskola működött online oktatási engedéllyel, akkor idén októberben ezek száma csaknem harmadával – 233-ra nőtt, közölte a Ragyio Szvoboda.
A szülők a karantén korlátozások idején megpróbálták gyermekeik számára megszervezni, hogy hasznosan töltsék el szabadidejüket, ehhez pedig a magán oktatási intézményeket vetté k igénybe. Az óvodákkal sem könnyű a helyzet. A kommunális intézményeket bezárták, és a dolgozó szülők egyetlen mentsvára a kis csoportokat fenntartó privát intézmények lettek. A karantén korlátozások eredményeként az oktatási ágazatban az óvodai, az általános és a középfokú oktatás területén a magánintézmények átlagosan 15%-kal növekedtek.
Az egészségügyi intézmények 10%-kal növelték a nyereségüket
A karantén ideje alatt nőtt az egészségügyi intézmények nyeresége. A tavalyi évhez képest az orvosi szolgáltatások nyújtásából származó adóbevételek 7-10%-kal növekedtek. Ez a növekedés azt jelenti, hogy az ukránok többet költöttek kórházi szolgáltatásokra a karantén ideje alatt, mint tavaly.
Az építőipar is pluszban van
Az építőipar áprilistól júliusig kissé visszaesett, és augusztusban a nyereség enyhe növekedését mutatta a tavalyi évhez képest. Az adólevonások átlagosan 4%-kal csökkentek. Az építőiparban ezt a csökkenést annak tulajdonítják, hogy a karantén alatt az építkezések száma hirtelen leállt.
Minden ötödik kávézó, étterem vagy bár bezárhat
A bárok, kávézók, éttermek csaknem negyedével kevesebb pénzt fizettek be a költségvetésbe. Számos létesítmény váltott át a kiszállításra, de Mihajlo Bejlin, a Kyiv Food Market társtulajdonosa értékelése szerint a 2020-as év eredményeit nézve minden ötödik vagy hatodik piaci szereplő elhagyja ezt az üzleti ágazatot.
A kiállítások szervezése az egyharmadával csökkent le
A kiállítás szervezési ágazatban a nyereség meredeken a harmadával esett vissza, nyáron pedig a felére csökkent a tavalyihoz képest. A karantén miatt a kongresszusokat és a kereskedelmi vásárokat is csak online lehetett megrendezni.
A légi közlekedés, a szállodák, az idegenforgalom több mint a felére esett vissza
A szállodaipar kétharmadával, a légi közlekedés, az utazási irodák és az utazásszervezők bevétele pedig a felével csökkent. Ennek oka a határok és a légi forgalom lezárása. Az utazási irodák legalacsonyabb adó-befizetési mutatója júniusban volt, a szállodák esetében április – háromszoros csökkenéssel.
A legtöbbet mozik vesztettek
A karantén ideje alatt, még a turizmusnál is rosszabbul, a moziknak kellett harcolniuk a túlélésért. Az adó-befizetések több mint a felére csökkentek. Június volt a legrosszabb hónap, Roman Romancsuk, a Multiplex mozi-hálózat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy júliusban az emberek mindössze 5-10%-a tért vissza a mozikba.
A koronavírus okozta viharos márciusi események után az euró, mint pénznem jelentősen (több mint 10% -kal) megerősödött. Ebben, az 1-számú európai valutában valósult meg az Európai Unió gyors, általában helyes reakciója a világjárványra és az amerikai dollár gyengeségére. Ezért a fedezeti alapok már arra fogadnak, hogy az Egyesült Államokban a választások után az euró újabb erőteljes ugrást hajt végre, és az árfolyam 1 euró=1,25 amerikai dollárra emelkedik.
Tehát nem meglepő, hogy az európai eszközök vonzerejének köszönhetően valamint az amerikai választások körüli bizonytalanság közepette a vezető pénzügyesek és közgazdászok ma az eurónak adják a koronát.
Ismeretes, hogy a dollár általában az amerikai elnökválasztás után erősödik, de Joe Biden győzelme, aki a gazdag amerikaiaknak számára adót emelne és növelné a kormány kiadásait a gazdaság fellendítése érdekében, éppen ellenkezőleg, gyengítheti a dollárt.
A demokraták győzelmének előrejelzése valószínűleg szerepet játszott a dollár gyengülésében és az euró erősödésében. De hogy ez a tendencia folytatódik-e a választásokig, attól függ, hogy az ellenfelek milyen esélyekkel állnak a választások elé.
Természetesen más tényezők is meghatározzák majd az euró jövőjét. Például az is nagyon fontos, hogy az európai gazdaság fellendülése megelőzi-e az amerikai gazdaságot, és hogy az Egyesült Államok és Európa hogyan tudja majd ellenőrizni a koronavírus terjedését.
Természetesen fontos tényező a Szövetségi Tartalék Rendszer (Federal Reserve System – az USA központi bankrendszere) álláspontja. Például a múlt hét végén Jerome H.Powell, a rendszer vezetője bejelentette, hogy bankja nem ellenzi a magasabb inflációt. Ez a döntés sok közgazdász szerint negatívan befolyásolja az amerikai valutát.
A befektetők három hónapos nagy turbulenciára készülnek az euró-dollár pár dinamikájában, amely azután fokozatosan gyengülni fog.
Az euró jövőjével kapcsolatos optimizmus tükröződik az augusztusban a Depository Trust & Clearing Corporation révén átadott opciókban. Így egyes befektetők még arra is nagy összegeket fogadnak, hogy jövőre az euró nem 1,25, hanem 1,28 dollárba kerül, ami 8%-os növekedés jelent az európai valuta jelenlegi árfolyamához képest. Ha az optimistáknak igazuk lesz, az euró eléri a 2014 óta a legmagasabb szintet.
Másrészt sok elemző úgy véli, hogy rövid távon, Joe Biden mint jelölt befolyása a dollárra és az euróra már megtérült. A MUFG (Mitsubishi UFJ Financial Group – a legnagyobb japán bank holding és pénzügyi társaság) előrejelzése szerint év végére egy euróért 1,2 dollárt, azaz 1,5%-kal többet adnak majd, mint most. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagos előrejelzése szerint 2020 harmadik és negyedik negyedévében az euró a dollárral szemben nem változik, és 1,18 körüli szinten marad.
Ha novemberben Donald Trump győz, aki a gazdasági dereguláció és az üzletbarát politika híve, az európai valuta rally-ja lelassulhat vagy teljesen leáll. Rossz hír lesz az euró számára a világjárvány erősödése, karantén bevezetése Európa országaiban, amelyek természetesen, majd erősen sújtják az európai gazdaságot.
„Úgy gondolom, hogy a dollár attól függetlenül csökkenni fog, hogy ki nyer (a választásokon). Az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, óriási folyó fizetési mérleg-hiány van, amelyhez tőkebeáramlás szükséges. Az Egyesült Államok a lehető leghosszabb ideig szándékozik meghosszabbítani ezt az időszakot. Lehetséges, hogy az amerikai eszközök túlértékeltek”- mondta Stephen Barrow, a Standard Bank devizastratégiai szakértője.
Ami az eurót illeti, az európai vezetők közötti megállapodás a helyreállítási Alap kérdésében megerősítette a befektetők iránti bizalmat. A Helyreállítási Alap létrehozásáról szóló megállapodást sok apró és nagy kellemetlenség és probléma követte Európában, ami miatt néhány befektető még az Európai Unió erősségét is kétségbe vonta.
Jelenleg az euró a világ majdnem legbiztonságosabb pénznemévé vált – mondja Peter Chatwell, a Mizuho pénzügyi csoport szakértője. Ilyen feltételek mellett az euró erősödése megbízhatóbb, mint a többi hagyományos és biztonságos valuta, a svájci frank és a japán jen.
Az euró már ma „versenyezhet a dollárral, hogy a kereskedelmi műveletek fő nyugati pénznemévé váljon… És tágabb értelemben versenyezhet más biztonságos devizákkal is azért a jogért, hogy hosszú távú biztonságos helynek lehessen tekinteni a tőke tárolására” – magyarázza Chatwell.
Spanyolország turisztikai szektora történelme legnehezebb évét éli: júliusban 75%-kal kevesebb turista érkezett az országba, mint egy évvel ezelőtt. A hírt az El Pais közölte.
A turisztikai szezon csúcsának számító júliusban 2 464 441 külföldi érkezett Spanyolországba. Ez 75,04% -kal kevesebb, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. A külső határok megnyitása ellenére az országot 7,4 millióval kevesebb külföldi turista látogatta meg idén. Ez csaknem 9,5 milliárd euró bevételkiesést eredményezett.
A legtöbb turista Franciaországból (597 244), Németországból (432 302) és Nagy-Britanniából (377 886) érkezett. Ami a külföldi turisták spanyolországi költségeit illeti, júliusban 2,5 milliárd eurót hagytak az országban, ami jóval kevesebb, mint a 2019 júliusában elköltött 11,9 milliárd euró. Ezenkívül az a turisták átlagos napi költségei is 123 euróra estek vissza, ami 23%-kal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
A koronavírus-világjárvány Afrika fejlődését fenyegeti, és milliókat taszíthat mélyszegénységbe, fokozhatja a hosszú ideje fennálló egyenlőtlenségeket, az éhezést, az alultápláltságot és a lakosság betegségeknek való kitettségét – figyelmeztetett szerdán az ENSZ-főtitkára, António Guterres.
Szolidaritásra kérte a nemzetközi közösséget, azt mondta, a kontinensnek 200 milliárd dollárra (több mint 64 200 milliárd forintra) lenne szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. A főtitkár minden országot aktív szerepvállalásra buzdított az afrikai egészségügyi rendszerek és az élelmiszerbiztonság megerősítése, illetve a pénzügyi válság elkerülése érdekében.
Guterres videoüzenetében azt mondta: a kontinens országai gyorsan válaszoltak a válságra, a fertőzöttségi mutatók a vártnál alacsonyabbak, és a halálos áldozatok száma alig több 2500-nál.
A témában készített, 28 oldalas ENSZ-jelentés szerint a koronavírus minden afrikai országban megjelent, de ezek többségében a fertőzöttek száma kevesebb ezernél. A világszervezet ennek ellenére óvatosságra intett, aláhúzva, hogy Afrika a járvány korai szakaszában van, és máshol is volt már példa a megbetegedések számának először csökkenő ütemű, majd hirtelen ugrásszerű növekedésére. Az ENSZ úgy véli, előfordulhat, hogy a fertőzöttek alacsony száma a korlátozott tesztelésben és a bejelentések hiányában keresendő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy – a helyi kormányok válaszától függően – a járvány akár 190 ezer emberrel is végezhet 47 afrikai országban az első évben. Ugyancsak a WHO hangsúlyozta, hogy Afrika még évekig nyögheti a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásait.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Dozens of people were killed in an attack on the northern #Mozambique town of #Palma this week ??
The province of Cabo Delgado, where the town is located, has since 2017 been the target of a simmering Islamist insurgency linked to Islamic State. pic.twitter.com/43zuvO3mH8
Islamist militants seized control of a town in northern Mozambique, killing several people including at least one foreign worker, near a huge gas project involving France's Total and other energy companies, security sources said. pic.twitter.com/FbGCTbtOgo
Szaúd-Arábia a számítások szerint akár 58 milliárd dollárnyi hitel felvételére is kényszerülhet, hogy fedezni tudja a költségvetési kieséseit. Bár a királyság végső soron jól is járhat az olajár összeomlásával, Rijád nagy árat fizethet a győzelemért.
Hatalmas költségvetési kiesést jelent Szaúd-Arábia számára az olajár összeomlása, amit a királyság várhatóan csak jelentős hitelfelvétellel tud majd kompenzálni – mondta Mohammed al-Jadaan szaúdi pénzügyminiszter.
Al-Jaadan kiemelte, a királyság akár 26,57 milliárd dollár (100 milliárd riál) értékben is kibocsáthat kötvényeket idén, kiegészítve a korábbi, 31,88 milliárd dolláros (120 milliárd riál) kibocsátását.
Közben az is kiderült, hogy a Saudi Aramco állami olajóriás eladhatja a csővezeték-ágazatának egy részét, amivel a tervek szerint 10 milliárd dollárt vonna be a vállalat.
Ezzel együtt a pénzügyminiszter hozzátette, Szaúd-Arábia ment már keresztül hasonló – a mainál talán még súlyosabb – válságokon a történelmében, és mindig túl tudott lendülni a nehézségeken. Kiemelte, a mostani sem lesz kivétel.
Mindazonáltal több szakember megjegyezte, a jelenlegi olajár-összeomlás példátlan az iparág történetében. Jelenleg ugyanis egyszerre áll fenn túlkínálat és nagyjából 30 százalékos keresletcsökkenés. Ez pedig hatalmas költségvetési kieséseket jelent az erősen olajexport-függő államoknak. Noha Szaúd-Arábia előnye abból fakad, hogy az ország relatíve alacsony költségek mellett termel, a mostani zuhanás az OPEC tulajdonképpeni vezetőjét sem kímélik.
A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy a szaúdi kormány még márciusban azt kérte az állami szervezetektől, hogy legalább 20 százalékkal vágják vissza a költségvetéseiket.
Jelenleg viszont egyes számítások szerint a szaúdi költségvetési hiány elérheti akár a GDP 15 százalékát is.
Ez bár alatta maradna a 2016-ban mért 17 százalékos deficitnek, azonban hatalmas csapást jelentene a királyságnak, amely épp az elmúlt időszakban vezette ki a 2014-16-os válság idején életbe léptetett megszorító intézkedéseket.
A kormány több százezer „egyszerű” munkahely megteremtését tervezi 6-8 ezer hrivnya körüli fizetéssel azok számára, akik a válság miatt elvesztették a jövedelmüket – közölte Denisz Smihal miniszterelnök. A kormányfő elmondása szerint jelenleg 400 ezer munkanélkülit tartanak hivatalosan nyilván az országban. Azonban a kormány több mint 2 millió olyan személlyel számol, akik vagy elvesztették a munkájukat, vagy kényszerszabadságon vannak – fejtette ki.
https://youtu.be/uWquUrXn6NU
Smihal jelezte, a kormány most a munkanélküliség csökkentését célzó programokon dolgozik, és több százezer munkahely létrehozását tervezi. Szerinte ezek a munkahelyek nagyon egyszerűek lesznek, mindazonáltal lehetőséget biztosítanak a munkavállaló számára két-három hónap átvészelésére az erősen korlátozott körülmények között. Vagyis az emberek pénzt kereshetnek, nem kell várniuk a csekély állami segélyre, dolgozhatnak a szociális, közmű- és költségvetési szférákban, vagy a keveset fizető munkahelyeken, de a felszínen maradhatnak – fejtette ki, megjegyezve, hogy a bérezés nem lesz magas, 6 és 8 ezer hrivnya közötti, de elegendő a válság átvészeléséhez.
