1. Az ukrán Nemzeti Bank megszüntette a magánvállalkozók számára megállapított átutalási normát az adók és illetékek befizetését követően.
A múlt héten a Nemzeti bank megörvendeztette a kisvállalkozókat a nagy visszhangot kiváltott norma eltörlésével, amely csak az adó és illeték befizetése után engedélyezte a pénzeszközök személyes igényre történő felhasználását, tájékoztat az UNIAN.
Az újévtől bevezetett rendelkezés nagy értetlenséget váltott ki a üzleti világban, ezért a Nemzeti Bank figyelembe vette a vállalkozók, valamint a bankok véleményét. A Nemzeti Bank valamint az adóhatóság nem adott egyértelmű magyarázatot az ukrán vállalkozók és bankok számára arról, hogy miként használhatják számláikat és hogyan működhetnek új feltételek mellett. Ennek ellenére a Nemzeti Bank nem zárkózik el másfajta, a pénzügyi tranzakciók hamisítására vonatkozó egyéb korlátozások bevezetésének gondolatától.
2. Az üzleti élet serkentésére vonatkozó jogszabályok.
Az átutalási norma eltörlése a Nemzeti Bank részéről nem az egyetlen olyan hír volt a múlt héten, amely az ukrán vállalkozások érdekeire vonatkozott. Január 14-én, a téli vakációt követően számos fontos döntést hozott az üzleti környezet javítása érdekében.
A Legfelsőbb Tanács a Vállalkozásfejlesztési Alap létrehozása mellett szavazott, amelynek fő feladata a kis- és középvállalkozások számára kedvezményes hitelnyújtás lesz. Olekszij Honcsaruk miniszterelnök szerint a törvény elfogadása sok ukrán számára lehetővé teszi üzleti projektek megvalósítását szülőföldjükön, a tervek szerint mintegy 90 ezer új munkahely létrehozását fogja eredményezni. Ezenkívül a Parlament elfogadta az Adótörvény módosításait, amelyek szerint felülvizsgálták az egyes kisvállalkozói csoportok jövedelmi korlátjait. Így a képviselők a kisvállalkozók úgynevezett első csoportjának megemelték a jövedelmi szintjét 1 millió hrivnyára, a másodiknak – 5 millió, a harmadiknak – 7 millió hrivnyára emelték. Korábban ezek a korlátok 300 ezer, 1,5 és 3 millió, illetve 5 millió voltak. A Parlament új formátumot vezetett be az Állami Vám- és Adószolgálat működésével kapcsolatban. Mostantól ezen struktúrák területi szervei nem jogi személyekként, hanem megfelelő jogkörrel ellátott különálló egységekként fognak működni.
3. A Deutsche Bahn együttműködésre kész az Ukrán Állami Vasúttal.
A német Deutsche Bahn koncern képviselői tárgyalásokat terveznek Kijevben az ukrán kormány és az Ukrán Állami Vasút képviselőivel. A legnagyobb ukrán vasúti fuvarozóval készek a stratégiai partnerség kérdéseit megvitatni, írja a Deny.
A Kelet-Európai Beruházási Központ igazgatóhelyettese és Dmitrij Stratjevszkij, a Bundestag volt képviselője szerint az konzerv képviselői a közeljövőben Kijevbe látogatnak. „A Deutsche Bahn-val való együttműködés Ukrajna számára érdekes, mindenekelőtt a technológia és az infrastrukturális fejlesztésekbe történő beruházások szempontjából. Kétségtelen, hogy a német piac vezetőinek van mit megosztania ukrán kollégáival. A tervekhez csatlakozni kíván a Deutsche Bank és az E.ON. ” – mondta az egykori képviselő.
2019 őszén Volodimir Zelenszkij elnök utasította a Minisztertanácsot és az Ukrán Állami Vasút vezetőségét a átalakítási terv kidolgozására, amely a társaságot három részre osztja fel: infrastruktúra, teher- és személyszállítás, valamint termelési egység.
Az ország vasúti teherfuvarozási ágazatának liberalizációját tervezi az ukrán kormány. Kísérleti megoldás veszi kezdetét: 2021. december 4-ig a saját tulajdonú mozdonyt üzemeltető magánvállalkozások is vontatási, vonattovábbítási feladatokat végezhetnek az Ukrán Vasutak hálózatán.
Eddig számos ipari és logisztikai tevékenységet végző
vállalat jelezte, részt venne a projektben, de az illetékes ukrán szakhatóság
még nem állította össze a „kiválasztottak” listáját. A résztvevőkre vonatkozó
követelmények kidolgozásával sem végeztek, de a tanúsítványok és engedélyek
megszerzése sem lesz egyszerű folyamat.
A vasúti teherszállítási piac megnyitása kétségtelenül
mérföldkő az Ukrán Vasutak (UZ) történetében. Az országban a mai napig nincs
magánvasúti teherfuvarozó, ellenben számos ipari és logisztikai cégnek van
saját tulajdonú mozdonya és teherkocsija. Ezekkel azonban csak a kezelésükben
lévő iparvágányokon, üzemi területeken szállíthatnak, az UZ infrastruktúráját
azonban önállóan nem használhatják – minden más útvonalon a szolgáltatást az
UZ-tól kell megrendelniük. Ez azonban az utóbbi időben az Ukrán Vasutak elavult
mozdonyparkja miatt nem megy zökkenőmentesen.
A kísérleti liberalizáció bevallott célja éppen az, hogy a
2021 végéig érvényben levő megoldás javítson a vasúti áruszállítás helyzetén –
ezzel párhuzamosan az ország parlamentje elé kerül az új ukrán vasúti törvény
is. A kormány még az ősszel jelentette be, hogy az állami tulajdonú
vasúttársaságot átszervezi, és három önálló társaságot hoz létre: a személy-, a
teherszállító, valamint a pályaüzemeltető vasutat. A szándékok sokrétűségét és
kialakulatlanságát azonban jelzi, hogy szó van ugyanakkor az UZ
privatizációjáról is, Kijev 1,6–2,7 milliárd eurót vár a vasúttársaság
eladásától.
