A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire – derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
A kiadások növekedését Kína és a NATO-szövetség is ösztönözte
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket – áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
Egy még veszélyesebb hely
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta: Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
A norvég kormány további kétmilliárd koronát (több mint 170 millió eurót) különít el az ország védelmi ipara termelési kapacitásának növelésére. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Jonas Gar Støre miniszterelnök és Björn Arild Gram védelmi miniszter meglátogatta a Nammo rausfossi gyárat.
„Az ukrajnai háború olyan helyzetet teremtett, hogy nagy mennyiségű lőszerre van szükség. A kormány ezért erőteljes intézkedésekkel járul hozzá ahhoz, hogy a norvég védelmi ipar többet tudjon termelni. Egymilliárd koronát a nammoi gyár konkrét projektjére fordítanak a tüzérségi lőszergyártás növelésére. További milliárdot különítettek el más projektekre a norvég védelmi iparban” – mondta Jonas Haar Støre miniszterelnök.
Ukrajna kormánya pénteken rekordösszegű pénzt, 17,5 milliárd hrivnyát különített el védelmi vonalak építésére – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésén, számolt be az rbc.ua hírportál a miniszterelnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Folyamatosan erősítjük védelmi képességünket. Ma rekordösszeget szánunk védelmi vonalak építésére.” Mint hozzátette, mintegy 17,5 milliárd hrivnyáról van szó, amelyet mérnöki és műszaki, valamint erődítési létesítmények, megfelelő berendezések és nem robbanó akadályrendszer építésére fordítanak. „A forrásokat az illetékes hivataloknak és regionális államigazgatási szerveknek osztjuk ki” – tette hozzá Denisz Smihal.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban számos fontos találkozót tartott Zaporizzsjában. Elsősorban a határ menti területek megerősítésének kérdéséről tárgyalt. Megbeszélte az erődítések kérdését minden főbb irányban, ahol meg kell erősíteni, fel kell gyorsítani az létesítmények építését. Az elmondása szerint ez bizonyos irányokra vonatkozik Donyeck, Harkiv, Szumi, Csernyihiv, Kijev és Rivne megyékben. Megemlítette Herszon és Voliny megyéket is.
Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette a védelmi kiadások növelését a nemzetvédelem megerősítése, valamint az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetések ellensúlyozása érdekében – írja a The Telegraph.
„Az Egyesült Királyság növeli ambícióit a védelmi kiadások terén. Gondoskodnunk kell arról, hogy fegyveres erőink rövid távon mindennel rendelkezzenek, amire szükségük van, de be kell fektetnünk a nukleáris ellenálló képességbe is, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeni biztonságunk szempontjából” – mondta a miniszterelnök.
A védelmi kiadások ötmilliárd fonttal (hat milliárd dollárral) emelkednek a következő két évben.
A kormány javaslatot tett a Legfelső Tanácsnak az állami költségvetés módosításának jóváhagyására, és a több mint 500 milliárd hrivnya tervezett új kiadás a védelemre fog menni – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök hétfő esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az államfő jelezte: „Minden forrást a hadsereg anyagi támogatására, az állam védelmi szektorának támogatására, védelmi felszerelésekre, köztük a drónokra fordítjuk.” Minden megteszünk, ami lehetségest, sőt lehetetlen a harcosaink megerősítése érdekében – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács honlapján megjelent az állami költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat indokolása. A dokumentum szerint a többletpénz elosztását a következőképpen tervezik: a Védelmi Minisztérium az Állami Különleges Szállítási Szolgálattal együtt 372 462,2 millió hrivnyát kap. Ebből 364 322,7 millió hrivnyát bérekre fordítanak a pótlékokkal együtt.
A Belügyminisztérium rendszere (Nemzeti Rendőrség, Állami Határőrszolgálat, Nemzeti Gárda, Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata) 98 380,6 millió hrivnyát kap. Ebből 95 902,3 millió hrivnyát bérekre fordítanak a pótlékokkal együtt.
A Hírszerzési Főosztály 4 612,1 millió hrivnyát kap bérek és bérpótlékok címén. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 9 327,9 millió hrivnyát kap bérekre a pótlékokkal együtt.
Állami Különleges Hírközlési Igazgatóságnak 31 604,9 millió hrivnyát folyósítanak. Ebből 1 604,9 millió hrivnyát a pótlékokkal együtt bérekre különítettek el. 30 millió hrivnyát speciális technikai eszközökre és berendezések biztosítására fordítanak. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda 50,6 millió hrivnyát kap bérekre a pótlékokkal együtt.
Az ukrán parlament tavaly 14 alkalommal módosította költségvetését, legtöbbször katonai igények miatt. Az Unian híradása szerint Ukrajna most is védelmi szükségletei miatt alakítaná át a költségvetést.
A költségvetési bizottság elnöke, Rokszolana Pidlasza arról beszélt, Ukrajna drónokat gyártana, ehhez különítenének el egy nagyobb összeget.
Az Európai Bizottság (EB) hétfőn bejelentette, hogy 1,2 milliárd eurót különít el 61 közös védelmi-kutatási projektre – számolt be az Interfax-Ukrajna.
„A kiválasztott színvonalas projektek azt mutatják, hogy a hadiipari együttműködés Európában megvalósítható – nagy léptékben. Csaknem 700, uniós forrásokból innovatív, új generációs védelmi technológiákat kutató és fejlesztő társaság fenntartható és versenyképes ipari bázist hoz létre” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető-elnökhelyettese.
Elmondása szerint az Európai Védelmi Alap programja, amely története első pályázati kiírását tartalmazza, „lefedi az EU teljes termelési és értékesítési láncát”.
Az EB Brüsszelben közzétett közleménye leszögezi, hogy az alap „csúcskategóriás védelmi projekteket, például új generációs vadászgépeket, harckocsikat és hajókat, valamint fontos védelmi technológiákat támogat”.
A kiválasztott javaslatok megvalósításában az EU 26 tagállama és Norvégia csaknem 700 jogi személye vesz részt. A projekteket „erős védelmi együttműködés” jellemzi – mindegyikben átlagosan 8 ország 18 szervezete vesz részt. Az EB kiemeli a kis- és középvállalkozások részvételét is: több javaslat szerint az érintett szervezetek több mint 40 százalékát teszik ki, és a támogatás mintegy 20 százalékát kapják meg.
Brüsszel kiemelte az áttörést jelentő védelmi technológiák támogatását: a költségvetés több mint 5%-át „olyan forradalmi ötletek finanszírozására szánják, amelyek olyan újításokat hoznak, s gyökeresen megváltoztatják a védelmi ügyek koncepcióját”.
Az EB illetékes szolgálatai megkezdik a támogatási megállapodások előkészítését a kiválasztott fejlesztőkkel és gyártókkal. Ezeket a megállapodásokat várhatóan még az év vége előtt aláírják.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A Védelmi Minisztérium minden hónapban annyit költ védelmi kiadásokra, mint amennyit korábban egy év alatt – közölte kedden Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a hivatalos Facebook-oldalán, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint a védelmi tárcavezető jelezte, hogy a Legfelső Tanács mai határozata a védelmi források növeléséről lehetővé teszi, hogy az év végéig minden kiemelt területet teljes mértékben finanszírozni lehessen. „Az idei év a védelmi igények szempontjából szélsőséges. A Védelmi Minisztérium minden hónapban annyit költ, mint amennyit korábban egy év alatt” – emlékeztetett.
„A költségvetési változtatások időben történő végrehajtása garantálja, hogy minden kiemelt területet teljes mértékben finanszírozni fogunk az év végéig. Különösen a katonai személyi állomány pénzbeli támogatása, fegyver- és lőszerszállítási szerződések, egyéb szükségletek jönnek számításba” – mutatott rá Olekszij Reznyikov.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács az év eleje óta nyolcadik alkalommal módosította a költségvetést, és 387 milliárd hrivnyával növelte a védelmi kiadásokat. A 2023-as állami költségvetés több mint ezermilliárd hrivnyát irányoz elő a védelmi és biztonsági szektor számára.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!