A Világbank bejelentette, hogy Ukrajnában megkezdődik egy új, a magánszektor fejlesztésére irányuló program végrehajtása 593 millió dollár értékben.
A Világbank sajtószolgálata szerint ezek az alapok 20 000 kis- és középvállalkozást támogatnak majd. Ennek köszönhetően az ukrán kormány által az orosz inváziót követően végrehajtott támogatási programoknak köszönhetően legalább 40 ezer munkahely jön létre vagy marad meg.
A Rugalmas, Inkluzív és Fenntartható Vállalkozás (RISE) program javítja a vállalkozások állami támogatásának hatékonyságát, különös tekintettel a zöld versenyképességre. A program végrehajtásáért Ukrajna Gazdasági Minisztériuma lesz felelős.
A program finanszírozása eredményorientált, ezért a forrásbevételtől függően növelhető.
A partnerek ígéretet tettek arra, hogy 2024 végéig további pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának, és várhatóan 15 milliárd dollárt folyósítanak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a pénzügyi tárca jelezte, hogy a Pénzügyminisztérium Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter által vezetett csapata részt vett az IMF és a Világbank éves értekezletén. Az ukrán tisztviselők számos találkozót tartottak nemzetközi pénzügyi vezetőkkel, köztük a G7-országok és az Európai Unió pénzügyminisztereivel.
Ukrajna támogatása érdekében miniszteri kerekasztalt is tartottak, szóba került a G7-országok 50 milliárd dolláros kölcsönének nyújtása, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből fizetnek vissza, valamint Ukrajna támogatását célzó projektek megvalósítása.
„Az ukrán pénzügyminisztérium az idei év végéig több mint 15 milliárd dollár külső finanszírozás bevonásával számol. A partnerek arról biztosítottak, hogy teljes körű támogatást nyújtanak” – állította a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve arra, hogy jövőre Ukrajna 12,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank e heti, washingtoni éves közgyűlésén az adósság lesz a legfontosabb napirendi pont.
Az IMF várhatóan azzal érvel majd, hogy az adóssághegy kezd fenntarthatatlanná válni. Az Egyesült Államok és Kína a 2008-as pénzügyi összeomlás óta sorra vette fel a nagy összegű hiteleket, hogy gazdaságuk kerekeit mozgásban tudják tartani. A világjárvány szintén arra kényszerítette a kormányokat, hogy térjenek vissza a kötvénypiacokra, továbbá tetemes állami támogatásokat költöttek el az elmúlt évek inflációs sokkja során a háztartások és vállalkozások támogatására.
Az IMF korábbi országjelentéseiben mindegyiküket megdorgálta, amiért hagyták, hogy az államadósság a GDP száz százaléka körüli szintre emelkedjen.
A The Guardian cikke megjegyzi, hogy a fejlett országok egy csoportja (az Egyesült Királyság, Brazília, Franciaország, Olaszország és többek között Dél-Afrika is) várhatóan kénytelen lesz tovább növelni államadósságát. Ezekben az államokban a jóléti és az egészségügyi kiadások könnyen elszabadulhatnak.
Az adósság fenntarthatóságának legnépszerűbb mérőszáma az adósságnak a nemzeti jövedelemhez, vagyis a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
Olaszország GDP-arányos adósságrátája 130 százalék felett van,
az Egyesült Államoké 124 százalék,
Görögország aránya 160 százalék körüli,
Japáné pedig több mint 260 százalék.
IMF: a globális adósság hamarosan meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt
Az IMF előrejelzése szerint a globális államadósság az év végére meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt. A szegényebb országok általában alacsonyabb GDP-arányos adósságrátával rendelkeznek, viszont az adóbevételekhez képest a kifizetendő kamatteher aránya náluk sokkal magasabb – részben a magasabb kamatfelárak miatt, részben pedig azért, mert dollárban veszik fel hiteleiket, így erősen kitettek saját devizájuk és a zöldhasú árfolyam-ingadozásainak.
A Világbank főnöke, Ajay Banga megpróbálja majd a gazdag országok figyelmét a legszegényebb országok adósságaira irányítani, amelyek közül sokan küzdenek a kamatszámlák kifizetésével. A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó Development Finance International (DFI) jótékonysági szervezet jelentése szerint
a Világbank legkevésbé tehetős országokat felsoroló listáján szereplő, 146 ország esetében az adósságszolgálati költségek átlagosan a kiadások 42 százalékát emésztik fel, ezen belül Afrikában a ráta 55 százalék.
A DFI azt kifogásolja, hogy ezeknek az országoknak az adóbevételekből kell kifizetniük a kamatkiadásokat, amelyeket egyébként az alapvető egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítására és az éghajlati válság kezelésére fordíthatnának. Az alternatíva szerintük az, hogy új hitelt kell felvenni a meglévő kötelezettségvállalások kiváltására – alacsonyabb kamatszinten.
A Világbank csak mentöövet tud dobni, adósságot elengedni nem
A találkozókat megelőző sajtótájékoztatón Banga elmondta, hogy az adósságelengedés nehéz folyamat, mivel a legtöbb hitel összetett és többrétegű. Elmondta, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő országok közül néhányan tárgyalásokat folytatnak az adósság elengedéséről, de ez mindig is nehéz és hosszadalmas folyamat volt. Banga elmondta, a Világbank Zambiának, Csádnak, Etiópiának és Ghánának 16-17 milliárd dollárt juttatott az adósságátütemezési folyamat során.
Mentőövet dobunk nekik, akár adósságelengedésként, akár támogatásként. Ám az adósságukat csak a hitelezők tudják elengedni, mi nem – tette hozzá.
Magyarország a legjobban teljesítő országok között szerepel a Világbank Business Ready nevű új, az üzleti környezet minőségét mérő mutatórendszerében. A közszolgáltatások minősége tekintetében az 5. helyet, míg a hatékonyság szempontjából a 14. helyet szerezte meg Magyarország.
A Világbank 2023-ban indította útjára a Business Ready felmérést, melynek keretében első körben 50 országra kiterjedően vizsgálta meg azok üzleti környezetét, a szabályozási keretekre, valamint a cégeket és a piacokat érintő közszolgáltatásokra fókuszálva. A felmérésben kiemelt figyelmet kapott, hogy mennyire egyszerű a szabályozásnak való megfelelés, illetve mennyire hatékony a cégek számára a közszolgáltatások igénybe vétele. Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott, különösen a szabályozási pillér kategóriájában, ahol az 50 résztvevő ország közül a legjobb pontszámot érte el.
A Business Ready felmérés a magánszektor fejlődését szolgáló üzleti környezet minőségéről ad értékelést. A Világbank célja a felmérés eredményeinek közzétételével, hogy támogassa a gazdaságpolitikai reformokat, szakpolitikai tanácsokkal szolgáljon és adatokat szolgáltasson a fejlesztéspolitikai kutatásokhoz, valamint a potenciális gazdaságpolitikai beavatkozási területek azonosításához. A felmérés keretében a Világbank kormányzati és szakértői konzultációk, valamint céges kérdőívek adatainak segítségével értékeli az egyes országok teljesítményét.
A felmérés három fő pillérre épül: a szabályozási keretek, a közszolgáltatások minősége, valamint a hatékonyság a szabályozásnak való megfelelés, illetve a közszolgáltatások használata során. Magyarország két pillérben is az élmezőnyben végzett.
A szabályozási keretek pillérben Magyarország érte el a legjobb pontszámot a résztvevő 50 ország közül, a közszolgáltatások minősége tekintetében az 5. helyet, míg a hatékonyság szempontjából a 14. helyet szerezte meg Magyarország.
A felmérés által vizsgált tíz tématerület a cégek életciklusának és a piacon való részvételének összes szakaszára kiterjed, a cégalapítástól kezdve a működtetésen át egészen a megszüntetésig. Magyarország a tíz témakörből nyolc esetében az első tíz legjobb teljesítményt nyújtó ország közé került, különösen kiemelkedően szerepelt a cégalapítás, a munkaügyi szabályozás és a pénzügyi szolgáltatások területén. A felmérés mindezeken túlmutatóan kiterjedt a telephely-létesítés, közüzemi csatlakozások létesítése, nemzetközi kereskedelem, adózás, vitarendezés (szerződések érvényesítése), piaci verseny szabályozása és fizetésképtelenség szabályozásának témakörére.
A Világbank jóváhagyta az új LEARN rendszer projektet, és 415 millió dollárt küld az ukrajnai oktatási szektor támogatására. Erről az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálata számolt be.
Mint a minisztérium megjegyezte, a projekt célja a tanítás és tanulás feltételeinek javítása, amely az állami költségvetésből a helyi költségvetésekbe juttatott támogatások révén valósul meg, valamint, hogy a tanulók, a tanárok és az iskolai dolgozók biztonságos körülményekhez juthassanak.
A projektről szóló megállapodás aláírására szeptemberben kerül sor.
2022. február 24-től az adományozó országok és nemzetközi pénzügyi szervezetek közvetlen költségvetési támogatása eléri a 98,7 milliárd dollárt, számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata, írta a Censor.NET.
„A kormány a partnerektől származó összes bevételt az állami költségvetés szociális, humanitárius és egyéb kiemelt nem katonai kiadásaira fordítja. Külső pénzügyi támogatás nem használható fel a biztonsági és védelmi kiadások fedezésére” – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium.
A pénzeszközöket a partnerekkel közösen meghatározott konkrét kiadásokra, illetve az állami költségvetés kiemelt kiadásaira fordítják a kiemelt sorrendnek megfelelően.
A Világbank projektjei keretében befolyt pénzeszközök célirányúak, ebben állapodtak meg a partnerek és Ukrajna kormánya.
Általánosságban elmondható, hogy 2022 februárjától Ukrajna csaknem 40 milliárd dollárt kapott a Világbank mechanizmusain keresztül. A legnagyobb adományozók az USA, Japán, Nagy-Britannia.
A teljes körű háború kezdete óta a Világbank 7 projektet indított az ukrán gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak támogatására:
Az „Állami kiadások támogatása a fenntartható közigazgatás biztosítására Ukrajnában” projekt (PEACE Ukrajnában). A nyugdíjak, a szociális ellátások egy részének, az orvosok, a tanárok, a köztisztviselők (a biztonság és a védelem kivételével) és az Állami Sürgősségi Szolgálat alkalmazottai bére költségeinek megtérítése. A projekt révén 30 milliárd dollár vontak be a költségvetésbe.
„Befektetések a szociális védelembe a lefedettség, a fenntarthatóság és a hatékonyság növelése érdekében” (INSPIRE) projekt. Szociális segítségnyújtás a lakosság sérülékeny szegmenseinek és a szociális támogatási programok hatékonyságának növelése (különösen az országon belüli kényszerű személyek esetében). A projekt keretében mintegy 1,2 milliárd dollár érkezett be.
„Sürgősségi projekt az ukrajnai mezőgazdaság helyreállításához nyújtott inkluzív támogatásról” (ARISE). Az agrárszektor helyreállítása, támogatása (különösen a mezőgazdasági termelők hozzáférésének bővítése az 5-7-9 hitelprogramhoz) – 500 millió dollár.
„Az egészségügyi ellátórendszer megerősítése és életmentés” (HEAL Ukraine). Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az egészségügyi szolgáltatásokban a sürgős szükségletek kielégítése, vészhelyzet anyagi támogatása. A projekt részeként már több mint 124,5 millió amerikai dollár érkezett be.
„Lakások felújítása az emberi jogok és lehetőségeik helyreállítása érdekében” (HOPE). Részben sérült magán és többlakásos lakóépületek kis és közepes javítása. Körülbelül 150 millió amerikai dollár.
Két fejlesztéspolitikai kölcsön (DPL/DPO). Ukrajna erőfeszítéseinek támogatása a strukturális reformprogram végrehajtására és kritikus finanszírozás biztosítása – 3 milliárd dollár.
Az állami költségvetés kiemelt kiadásaira nem célirányú EU-források (38 milliárd euró), az IMF-források (10,2 milliárd dollár), valamint a kanadai kormány költségvetési támogatása (több mint 5 milliárd dollár). Ide tartoznak azok a szociális és humanitárius kiadások, amelyeket nem fedez a célirányú költségvetési támogatás. Valamint az energiaszektor támogatása, az államadósság kiszolgálása, a gazdaságélénkítés és egyebek.
A találkozó fő témái: a partnerek támogatása, az orosz vagyon elkobzása, a gyors helyreállítás és az energiarendszer decentralizálásának prioritásai.
Denisz Smihal miniszterelnök találkozott a Világbank, Eugene Ruggenat ügyvezető igazgató által vezetett delegációjával, hogy megvitassák Ukrajna szükségleteit és az együttműködés előnyeit. A kormányfő ezt július 15-én, hétfőn Telegramon jelentette be.
A találkozó fő témái a partnerek támogatása, az orosz vagyon elkobzása, a gyors helyreállítás és az energiarendszer decentralizálásának prioritásai voltak.
„Azon dolgozunk, hogy a következő év is ugyanilyen kiszámítható és stabil legyen. Az orosz vagyon elkobzása hozzájárulhat ehhez. A G7-országok 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a Nyugaton befagyasztott orosz szuverén vagyon felhasználásával. Ez csak az első lépés. Célunk az Oroszországi Föderáció összes befagyasztott vagyonának elkobzása” – hangsúlyozta Smihal.
A kormányfő a gyors fellendülés prioritásairól beszélt. Ezek közül különösen az energetika, a kritikus infrastruktúra, a lakhelyek felújítása, az aknamentesítés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása.
A találkozó során Smihal reményét fejezte ki a közös projektek további megvalósításában.
A Világbank idén áthelyezte Ukrajnát az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű országok kategóriájából az átlagosnál magasabb jövedelmű országok kategóriájába – derül ki a Világbank blogjából. A vásárlóerő-paritása szerint a kimutatható jövedelmek fejenként 4270 dollárról 5070 dollárra nőttek.
Ukrajna felfelé való minősítése a gazdasági növekedés 2023-as újraindulásának (a reál-GDP 5,3%-os növekedése a 2022-es 28,8%-os csökkenés után) és a népesség folyamatos csökkenése, amely az orosz agresszió kezdete óta több mint 15%-kal csökkent.
Ezeket a tényezőket tovább fokozta a belföldön előállított áruk és szolgáltatások árának emelkedése, ami az egy főre jutó nominális bruttó nemzeti jövedelem (GNI) jelentős, 18,5%-os növekedéséhez vezetett.
Noha Ukrajna gazdaságát jelentősen érintette az orosz invázió, a 2023-as reálnövekedést az építőipari tevékenység (24,6%) aktivitása okozta, amit a beruházási kiadások jelentős növekedése váltott ki (52,9%), ami segíti Ukrajna újjáépítését a folyamatos pusztításból.
A felső közepes jövedelmű országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 4516 és 14005 dollár között mozog.
A Világbank a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó jövedelmi rangsora szerint Ukrajnát a felső közepes jövedelmű országok közé sorolta – derült ki a szervezet közleményéből, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetett kedden.
Ukrajnában az egy főre eső nemzeti jövedelmet a Világbank 5070 dollárra becsüli fejenként, míg korábban ez a szám 4270 dollár volt. A Világbank a világ gazdaságait négy jövedelmi csoportba sorolja: alacsony, alsó közepes, felső közepes és magas jövedelműek. A besorolásokat minden év július 1-jén frissítik, figyelembe véve az előző naptári évben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI). A Világbank jövedelemosztályozásának célja, hogy tükrözze az adott ország fejlettségi szintjét, az egy főre jutó GNI-re támaszkodva, mint a gazdasági potenciál széles körben elérhető mutatójára – magyarázta a hírportál. Ukrajna felminősítése a gazdasági növekedés 2023-as fellendülésének köszönhető, amikor is a reál GDP 5,3 százalékkal nőtt a 2022-es 28,8 százalékos visszaesés után, valamint a népesség csökkenésének, amely több mint 15 százalékkal fogyott az Oroszország által 2022 elején indított háború kezdete óta. A reál GDP 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest Ukrajnában. Az ukrán hírportál kitért arra, hogy ezzel egy időben Oroszország a magas jövedelmű országok kategóriájába került. Ennek oka a katonai tevékenység jelentős növekedése, a kereskedelem 6,8 százalékos, a pénzügyi szektor 8,7 százalékos és az építőipar 6,6 százalékos élénkülése. Ezek a tényezők mind a reál (3,6 százalék), mind a nominális (10,9 százalék) GDP növekedéséhez vezettek.
Mintegy 1,5 milliárd dolláros segélyt ítélt meg a Világbank Ukrajnának. A támogatást Japán és Nagy-Britannia finanszírozzák és kulcsfontosságú a költségvetési és szociális kiadások támogatásában.
Márciusban Ukrajna már körülbelül 9 milliárd dollárnyi külső finanszírozáshoz jutott, amelyben többek között az Európai Unió, Kanada, Japán, a Nemzetközi Valutaalap és Nagy-Britannia is részt vett.
A Világbank által biztosított új támogatási csomagot Nagy-Britannia és Japán finanszírozta, ebből 984 millió dollár Japántól és 516 millió dollár Nagy-Britanniától érkezett, amely összegeket a szociális és humanitárius igényekre valamint az újjáépítésre fordítanak.
Az Európai Unió áthidaló finanszírozási programjából Ukrajna márciusban már 4,5 milliárd eurót kapott, a pénzügyminisztérium adatai szerint pedig idén a külső finanszírozás már elérte a 10,2 milliárd dollárt, míg a teljes háború kezdete óta összesen 83,8 milliárd dollárnyi nemzetközi támogatást kapott Ukrajna. Ezek az összegek elsősorban az állami költségvetés szociális területeinek finanszírozását célozzák meg.
