Emelkedéssel nyithattak a főbb nyugat-európai részvényindexek kedden, követve a pozitív globális piaci hangulatot. A befektetők egyre jobban bíznak abban, hogy sikerül megtalálni az új koronavírus, a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást.
Az IG Market elemzői arra számítanak, hogy a londoni FTSE-100 mutató 20 ponttal, a frankfurti DAX-30 index 87 ponttal, a párizsi CAC-40 index 32 ponttal, a milánói FTSE MIB pedig 101 ponttal emelkedhet a nyitásban.
Ázsiában és a csendes-óceáni térségben megugrottak a tőzsdeindexek kedden, és a New York-i határidős indexek is majdnem 2 százalékos pluszban állnak arra a hírre, hogy a Novavax amerikai biotechnológiai cége bejelentette, elkezdte a humán tesztelést kísérleti koronavírus-vakcinájával. A Novavax júliusra várja az első eredményeket arról, hogy miként reagál az emberi immunrendszer és mennyire biztonságos a vakcina.
A napokban a Moderna amerikai gyógyszergyártó közölte, hogy ígéretes eredményeket hozott a Covid-19 betegség elleni kísérleti védőoltás a kezdeti teszteléseken, a kísérletben részt vevő, valamennyi ember szervezetében koronavírus antitestek alakultak ki.
Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 2,63 százalékos, az ausztráliai S&P/ASX 200 pedig 2,49 százalékos pluszban zárt, míg a dél-koreai Kospi 1,61 százalékos nyereségben közeledett a záráshoz.
A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 0,79 százalékos, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 1,58 százalékos pluszban állt zárás előtt egy órával. Hongkongban 2,04 százalékos, Mumbaiban 0,38 százalékos, Szingapúrban pedig 1,62 százalékos nyereségben állt a vezető tőzsdeindex közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor.
A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 1,69 százalékkal, 473,31 pontra emelkedett.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára emelkedik. Az augusztusi szállítású Brent hordónként 0,69 százalékos nyereségben, 36,81 dolláron, a júliusi szállítású WTI pedig 3,67 százalékos pluszban, 34,47 dolláron forgott nyolc órakor.
Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,16 százalékkal, 1731,89 dollárra emelkedett, míg a júniusi szállítású aranyé 0,21 százalékkal 1731,85 dollárra csökkent a New York-i árupiacon.
Hétfőn a londoni tőzsde a tavaszi bankszünnap miatt zárva tartott, New Yorkban pedig nemzeti ünnep miatt nem volt kereskedés. Alacsony forgalom mellett Frankfurtban 2,87 százalékos, Párizsban pedig 2,15 százalékos pluszban zárt a tőzsde. A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600 1,47 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index ugyancsak 1,47 százalékkal, míg az euróövezeti EuroStoxx50 2,27 százalékkal emelkedett.
A világpiaci olajárak szerda délelőtt 5% körüli mértékben csökkentek! Az okok között szerepelnek azok a napvilágra került jelentések, hogy a túlkínálat makacsul fennmarad, miközben a kereslet összeomlik a koronavírus-járvány következményeként.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent eddigi napi minimumán 5,48 százalékos mínuszban, 27,98 dolláron, a WTI pedig 4,48 százalékos veszteségben, 19,21 dolláron – 18 éves mélyponton – állt a legközelebbi határidős jegyzésekben.
Közép-európai idő szerint dél körül a júniusi szállítású Brent hordónként 4,02 százalékos mínuszban, 28,41 dolláron, a WTI pedig 2,24 százalékos mínuszban, 19,66 dolláron forgott.
A második félévben fokozatos fellendülés várható
A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerdán közzétett, szokásos havi jelentésében közölte, hogy számításai szerint az egy évvel ezelőttihez képest áprilisban napi 29 millió hordóval, a második negyedévben pedig 23,1 millió hordóval lesz alacsonyabb a globális kereslet. A második félévben fokozatos fellendülés várható, ám decemberben még így is napi 2,7 millió hordóval maradhat el a kereslet az egy évvel korábbihoz képest.
A globális kínálat májusban ugyancsak rekordmértékben, napi 12 millió hordóval mérséklődhet, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) 14 tagállama és a velük szövetséges tíz ország, élükön Oroszországgal – az OPEC+ néven ismert csoport – a hét végén kitermelésük napi 9,7 millió hordós csökkentésében állapodott meg májusra és júniusra. Az OPEC+ az informális együttműködésen kívüli nagy olajtermelőket, közöttük az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát és Norvégiát további napi 5 millió hordós kitermeléscsökkentésre szeretné rávenni. Kanada és Norvégia kész részt venni a csökkentésben, az Egyesült Államok pedig jelezte, hogy az olajár jelentős mértékű esése miatt termelése az idén egyébként is csökkenni fog.
A globális olajkereslet napi 9,3 millió hordóval lehet kevesebb 2020-ban
Az IEA elemzői arra számítanak, hogy a 2020-as év egészében a globális olajkereslet napi 9,3 millió hordóval lehet kevesebb az előző évinél, a globális olajkitermelés viszont csak napi 2,3 millió hordóval maradhat el a tavalyi szinttől.
A Goldman Sachs és UBS bankházak olajpiaci szakértői már a hét végén figyelmeztettek arra, hogy a globális kitermelés napi 15 millió hordós – az elmúlt évek átlagos olajkeresletének nagyjából 15 százalékával egyenértékű – csökkentése nem biztos, hogy elegendő lesz az áresés megállításához, mert a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások és termelésleállások egyes becslések szerint harminc százalékkal is visszavethették a világ olajfelhasználási igényét.
Meredeken, négyéves mélypont közelébe csökkent a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben hétfőn.
Erre azt követően került sor, hogy a koronavírus-járvány nyomán az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és a világ más nagy központi bankjainak összehangolt lépései nem tudták megnyugtatni a befektetőket, ráadásul Kína ipari termelése az adatok feljegyzésének kezdete, 1990 januárja óta soha nem látott ütemben, éves összevetésben 13,5 százalékkal zuhant január-februárban.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent hétfőn eddigi napi mélypontján 10,56 százalékos mínuszban, 30,21 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 8,38 százalékos veszteségben, 29,42 dolláron állt.
Délután egy óra körül a legközelebbi, májusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 10,16 százalékos mínuszban, 30,41 dolláron, a WTI pedig 7,35 százalékos veszteségben, 29,75 dolláron forgott.
A Brent árának nagyobb mértékű csökkenését alapvetően az magyarázza, hogy az új koronavírus által okozott járvány Európában súlyos helyzetet teremtett. A WTI árát viszont az támogatja, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken utasítást adott a stratégiai olajtartalékok feltöltésére az alacsonyabb árakra való tekintettel.
Az olajárak erős nyomás alá kerültek kínálati oldalról, miután Szaúd-Arábia a múlt héten bejelentette, hogy áprilistól növeli kitermelését és hordónként 6-8 dollárral csökkenti minden olajtermékének árát.
Ennek előzményeként kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok szakminisztereinek egyeztetése a kitermelés korlátozásáról. Oroszország ugyanis nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédése érdekében, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést jelenleg 1,7 millió hordóval visszafogó, március végéig érvényes megállapodást.
Miután Szaúd-Arábia csökkentette az árakat, és bejelentette, hogy napi 10 millió hordó fölé növeli nyersolajkitermelését áprilisban, meredeken, közel harmadával csökkent a kőolaj világpiaci ára hétfőn a határidős jegyzésekben.
Az északi-tengeri Brent eddigi napi mélypontján a decemberi szállítású Brent 30,93 százalékos mínuszban, 31,27 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 33,77 százalékos veszteségben, 27,34 dolláron forgott.
Közép-európai idő szerint reggel fél nyolc körül a Brent 33,31 dolláron, 26,42 százalékos mínuszban, a WTI pedig 29,50 dolláron, 28,54 százalékos veszteségben állt.
Szaúd-Arábia azután indított árháborút, hogy múlt hét pénteken kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok szakminisztereinek egyeztetése.
Oroszország nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédésére, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást.
A határidős tőzsdei jegyzések is zuhanást vetítenek elő. Az amerikai indexek 5 százalékos, a német DAX 6 százalékos mínuszban állnak.