Lengyelországban az üzemanyagok jövedéki adójának korábbi csökkentése után februártól nyolc százalékosra fogják csökkenteni az üzemanyagok áfáját is, így 5 zloty körüli értékre (mintegy 396 forint) nyomnák le a literenkénti árakat – jelentette be pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Az interia.pl lengyelországi hírportálnak Morawiecki elmondta: jövő héten második inflációellenes csomagot hirdetnek meg a november végi, az üzemanyag-, energia- és gázárak adóit csökkentő első változat után.
Az újabb csomag tartalmazni fogja z üzemanyagok áfájának csökkenését is a jelenlegi 23 százalékról 8 százalékra, az intézkedés február elejétől, fél évig lesz érvényben- közölte a kormányfő.
A lengyel kormány december közepén kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy csökkenthessék az üzemanyagok áfáját. Morawiecki elmondta: az áfa csökkentéséről annak ellenére döntöttek, hogy Brüsszelből még nem érkezett válasz.
Morawiecki szerint a lépés következtében további 60-70 garassal (48-55 forint) csökken majd a benzin és a dízel literenkénti ára, így az üzemanyagárak a december eleji, 6 zlotynál (475 forint) is magasabb értékről a jelenlegi mintegy 5,7 zlotyn (451 forint) keresztül 5 zloty körüli értékre csökkenhetnek.
Az intézkedés jelentős hatással lesz az állami költségvetésre, amelynek bevételeiből hat hónap alatt több mint 3 milliárd zloty (237,6 milliárd forint) esik ki – ismerte be Morawiecki.
Az egész második inflációellenes csomag költségei 6-7 milliárd zlotyt (475-554 milliárd forint) tesznek ki, az első csomag pedig 10 milliárd zloty (785,8 milliárd forint) költségvetési bevételkiesést okoz. Az intézkedések elvárások szerint több mint 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt, amely az év közepén akár 8 százalékos is lehet a lengyel jegybank elemzései szerint.
Elindították hétfőn bérkövetelésüket támogató tiltakozó akciójukat a legnagyobb lengyel szénkitermelő cégnél, a PGG-nél működő szakszervezetek. A kétnaposra tervezett akció során az erőművekbe szenet szállító vonatok indulását akadályozzák a bányászok.
A legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás, valamint a bányászokat egyesítő más szakszervezetek, december 21-én hirdettek sztrájkkészültséget. Az általuk 70 millió zlotyra becsült bérkövetelés elsősorban a hétvégi műszakokért járó pótlékok kifizetésére vonatkozik, de szól az átlagfizetések emeléséről is.
A tiltakozás hétfő reggel óta a sziléziai Ruda Slaskában működő Halemba bánya, valamint a PGG hét más bányájában zajlik. Halembánál több tucat ember gyűlt össze az eltorlaszolt síneknél. Az üzemekhez vezető mellékvágányokon történő akció nem akadályozza a lengyelországi vonatközlekedést.
A szakszervezetek által kiadott nyilatkozatban a bányászok kifogásolják, hogy a PGG nem hajlandó bővíteni a bérkeretet, miközben ők több hónapja túlóráznak és hétvégi munkát vállalnak az Európában fennálló energiaválság, a tüzelőanyagok hiánya miatt.
A PGG vezetése szerint nincs lehetőség plusz pénzek mozgósítására a bérek emelésére, mivel parlament előtt van a lengyel bányászat átalakítása, a szénkitermelés fokozatos leállítását célzó és az Európai Bizottság elé januárban terjesztendő támogatási rendszer.
Lengyelország a tervek szerint 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát. A kormány és a szakszervezetek közötti, tavaly tavasszal véglegesített megállapodás értelmében 2049 végéig bezárják az összes lengyelországi kőszénbányát, a bányákban dolgozó vájároknak nyugdíjukig biztosítják jelenlegi foglalkozásuk folytatását.
A PGG és a szakszervezetek közötti, béremelésekről szóló tárgyalások decemberben futottak zátonyra, a felek jövő hétfőn ülnek ismét a tárgyalóasztalhoz.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Az Európai Unióban megengedett minimális szintre csökkent Lengyelországban hétfőtől átmenetileg az üzemanyagok után kivetett jövedéki adó a múlt héten jóváhagyott, inflációellenes csomag részét képező törvény értelmében. Januártól áram- és gázárak adói is csökkennek.
Az állami részesedésű PKN Orlen lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató vezérigazgatója, Daniel Obajtek múlt héten bejelentette: az intézkedés nyomán hétfőtől a cég töltőállomásain literenként 30 garassal olcsóbbak lesznek az üzemanyagok, a (95-ös) benzin ára például 5,8 zloty körül alakul ezentúl. A lengyelországi benzinárak 6 zloty felett mozogtak az utóbbi időben. Az alacsonyabb jövedéki adó az üzemanyagoknál hat hónapig lesz érvényben, a januártól május végéig terjedő időszakban a megszabott adóértékek azonban valamivel magasabbak lesznek az év végiekhez képest.
Januártól május végéig ugyanakkor nullára csökkentik az üzemanyagoknál a kiskereskedelmi árrést. A múlt héten a parlamentben megszavazott jogszabály értelmében január elejétől május végéig nullára csökken az energiaárak jövedéki adója is a háztartások esetében, a többi fogyasztó esetében pedig a minimális megengedett uniós szintre csökkentik ezt. A lengyel pénzügyminiszter hétfőn közzétett rendelete alapján pedig januártól március végéig 23 százalékról 5 százalékra csökkentik az energia áfáját. A rendelet a földgáz után fizetendő áfáról is szól, mely 23 százalékról 8 százalékra csökken, ami a varsói kormány szerint havi 50 zloty megtakarítást hozhat a háztartásoknak. A november végén meghirdetett inflációellenes csomag keretében az áremelést enyhítendő, 400-1150 zlotyt érő járadékot is bevezetnek, mely bevételüktől függően jár a családoknak.
Mateusz Morawiecki kormányfő múlt héten kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy 23 százalékról 8 százalékra csökkenhessék Lengyelországban az üzemanyagok áfáját is, valamint nullára nyomhassák le az alapvető élelmiszerfajták áfáját. A lengyel állami statisztikai hivatal szerint novemberben 7,7 százalékos inflációt jegyeztek az utóbbi hónapok emelkedő inflációs tendenciája elemzők szerint tavaszig folytatódhat. Morawiecki szerint az inflációellenes csomag hatására az infláció 1,5 százalékponttal csökkenhet.
Ahogy a közép-kelet-európai országok többségében, a lengyel fiataloknál is a jobb bérek és a nyugati magasabb életszínvonal a fő érvek a gazdasági kivándorlás mellett. Minden hatodik lengyel munkavállaló, közülük is leginkább a 25–34 éves fiatalok gondolkodnak a távozáson. Zömüknél természetesen Németország a fő cél, ahol nincs hiány a stabil és jól fizetett munkában.
Pedig nem rosszak a lengyel foglalkoztatási adatok.
Októberben mérték a járvány kitörése óta a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát (5,5%), és ebben a hónapban 872 ezer külföldi munkavállalót alkalmaztak Lengyelországban.
A jelenlegi felmérés szerint a lengyel munkavállalók 16,1 százaléka vállalna külföldön munkát, ami enyhe csökkenést jelent a 2020 év végi adathoz képest. Akkor 17,7 százalékuk válaszolt a lehetséges távozás mellett, igaz akkor regisztrált munkanélküliség elérte a 6,3 százalékot, senki sem számított erős fellendülésre a munkaerőpiacon, és nem volt akkora választék sem az állásajánlatokból, mint manapság. (2015 márciusában még a munkavállalók 20,7 százaléka gondolkodott a kivándorlásban.)
A maradni szándékozóknál viszont a legfontosabb ok a családhoz és a barátokhoz való kötődésük. A távozni szándékozóknak többsége (majdnem 80%) a magasabb nyugati kereseteket jelölte meg legfőbb érvként. Ezt erősíti a zloty gyengülése is, illetve az új szabályozás tervezete, ami csökkenti az önfoglalkoztatás vonzerejét.
A felmérés szerint már nem annyira népszerű a rövid, három hónapnál rövidebbre tervezett távozás, amelyeket a járvány előtti kutatásban (2018) tíz távozni szándékozóból csaknem négy választott volna. Jelenleg a megkérdezettek 18 százaléka választaná a rövidebb kiruccanást.
Viszont közel 38%-ra nőtt azok aránya, akik egy vagy több évig szeretnének külföldön dolgozni.
Ezt a tendenciát már különösen veszélyesnek tartják a lengyel munkaerőpiacra és a gazdaságra, amely már ma is egyre súlyosabban szenved a szakemberhiánytól.
2017 óta folyamatosan csökken a külföldön tartózkodó lengyelek száma. A Lengyel Statisztikai Hivatal becslése szerint, 2019-hez képest számuk, a tavalyi év végére 176 ezerrel, azaz 2,24 millió főre csökkent.
Ezt azzal magyarázzák, hogy egyrészt Lengyelországban gyorsabban nőnek a bérek és nő a háztartások vagyona, mint az euróövezet országaiban. Másrészt a nyugat-európai munkaerőpiacok továbbra sem tértek még teljesen magukhoz a járvánnyal járó gyengülésből, ami miatt sokkal nehezebb stabilan elhelyezkedni a szolgáltató iparágakban.
Stabil és jól fizetett munkában (főleg a szakemberek számára) azonban nincs hiány Németországban, amely továbbra is a gazdasági kivándorlás preferált iránya. Minden harmadik potenciális lengyel kivándorló ott szeretne dolgozni. Ez kétszer akkora arány, mint a második helyen álló Hollandia.
Főképp ukránokkal pótolják a hiányzó munkaerőt
Lengyelországban, a tavaszi zárlat utáni erőteljes fellendülés következtében, jelentősen megnőtt a külföldről érkező munkavállalók iránti kereslet. A statisztikák szerint: októberben közel 872 ezer külföldi után (közülük 636 ezer az ukrán) fizettek társadalombiztosítási járulékot. Ez ötödével több, mint 2019 októberében, és az ukránok száma is csaknem 24 százalékkal nőtt.
A világjárvány 2020-ban ukránok ezreit kényszerítette a hazatérésre. Az ukrán munkaerőpiac jelenlegi nehéz helyzete, még jobban felértékeli a lengyelországi vendégmunkát. Az ukrajnai munkavállalók a magasabb béreket jelölték meg fő okként, hogy Lengyelországba jöjjenek, de 30 százalékuk az ukrajnai munkahiányról beszél.
A megkérdezett 500 ukrajnai vendégmunkás több mint háromnegyede úgy becsüli, hogy a világjárvány ellenére könnyen talált munkát Lengyelországban. Sőt a járvány előtti felméréshez (2019) képest 85 százalékra, több mint 10 százalékponttal is nőtt az elégedettek aránya.
A szakértők szerint, tovább nő a kereslet a munkavállalók iránt, a létszámhiány pedig béremelésre, pluszjuttatásokkal való versenyre kényszeríti a cégeket. Így fordulhat elő, hogy az ukrajnai ideiglenes munkavállalók csaknem fele csupán 600 PLN-t (130 eurót) költ havonta saját maga fentartására Lengyelországban. Mindennapi életüket munkaadói juttatások, köztük mindenekelőtt az ingyenes lakhatás segítik. A válaszadók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szállásukat a munkáltató fizeti.
Az állásajánlatok kiválasztásakor nagy figyelmet fordítanak az olyan juttatásokra, mint az ingyenes lakhatás, az ingyenes munkába utazás vagy az étkezési támogatás, mert igyekeznek minél többet spórolni, hogy minél többet tudjanak haza utalni.
A legtöbb megkérdezett ukrán több mint 500 PLN-t (110 euró) küld haza a családjának, több mint 40 százalékuk pedig 1000 PLN (220 euró) feletti összeget.
A Lengyel Nemzeti Bank adataiban: az idei első félévben a Lengyelországban dolgozó külföldiek 12,4 milliárd zlotyt (2,7 milliárd euró) küldtek külföldre. Ez közel 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ennek az összegnek több mint 80 százaléka az ukránokhoz fűződik.
Persze a lengyelek is ösztönöznék a külföldiek munkavállalásának meghosszabbodását azzal, hogy az eddigi hat helyett 24 hónapra kaphassanak megszakítás nélküli munkavállalási engedélyt.
Annak tudatában, hogy szükség van a gazdaságnak munkaerőre, Lengyelország igyekszik megkönnyíteni a vendégmunkások érkezését. A fehéroroszországi válságra reagálva egyszerűsítette a humanitárius vízumok kiadását, és birtokosai 2020 decemberétől jogot nyertek további engedély nélküli munkavégzésre. 2020 júniusa és 2021 júliusa között Lengyelország több mint 12 000 humanitárius vízumot adott ki fehérorosz állampolgároknak.
A lengyel kormány októberben fogadta el a külföldiek foglalkoztatását megkönnyítő csomagot. Főképp azoknak, akik „Lengyelország számára kiemelt fontosságú stratégiai területeken” szeretnének dolgozni. De nem csak a munkavállalókra koncentrálnak, hanem a kisvállalkozók érkezésére is kidolgoztak egy speciális vízumot.
Ezt még erősítik, hogy könnyebben lehet megszerezni a lengyel származást igazoló lengyel kártyát, ami jogosultságot ad a lengyel munkaerőpiacra való belépéshez is. A Kártya igénylésekor hivatkozni lehet az egyik lengyel felmenőre. Mostanáig a fehérorosz állampolgárok nagyon szívesen használták ki a Kártyát, minden jogosult közül a legtöbben.
Az Európai Bizottság novemberben jóváhagyhatja Lengyelország és Magyarország uniós finanszírozású nemzeti gazdaságélénkítési terveit, de a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolódó feltételeket szab az uniós pénzek felszabadításához.
Lengyelország és Magyarország, valamint 25 másik európai uniós ország tervei részét képezik a 800 milliárd eurós programnak, amelynek célja, hogy a koronavírus-járványt követően támogatások és nagyon olcsó hitelek révén 2026-ig folyósított összegek által újjáéleszthesse az EU gazdaságát.
Jóváhagyás esetén Lengyelország 23 milliárd euró uniós támogatást és 34 milliárd euró olcsó kölcsönt kaphat, míg Magyarország 7,2 milliárd euró támogatásra számíthat a következő években. 19 másik ország tervei már zöld utat kaptak, és az első milliárdos előfinanszírozást is folyósították, azonban Varsó és Budapest hónapok óta vár a jóváhagyásra.
A Reuters szerint a bizottsági jóváhagyás azért akadozik, mert az EU szerint mindkét országban a kormánypártok aláássák a bíróságok, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlenségét, Magyarországon pedig a korrupcióval van gond. Lengyelország jobboldali nacionalista kormánya szintén nem hajlandó végrehajtani az EU legfelsőbb bíróságának ítéleteit.
Ezeket a hiányosságokat az EU az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban sorolja fel, amelyeket az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára évente kiad. Ezen ajánlások teljesítése a gazdaságélénkítési program keretében nyújtott uniós támogatások és kölcsönök jóváhagyásának feltétele.
A demokratikus hatalommegosztás uniós elvének tiszteletben tartása érdekében az Unió megállapodott abban, hogy az pénzeket egy különleges, január 1-jén hatályba lépett jogállamisági mechanizmuson keresztül védi a visszaélésekkel szemben.
Mivel Lengyelország és Magyarország nem elégedett a jogállamiság betartása és az uniós pénzekhez való hozzáférés közötti összefüggéssel, márciusban Lengyelország és Magyarország megtámadta a mechanizmust az EU legfelsőbb bíróságán, a Bizottság pedig közölte, hogy megvárja az ítéletet, mielőtt alkalmazná a jogszabályt.
Az ítélet az év végére vagy 2022 elejére várható.
Az Európai Parlament nyomására azonban, amely a törvény mielőbbi végrehajtását szeretné, a Bizottság valószínűleg a következő hetekben elindítja a mechanizmus keretében a kezdeti jogi lépéseket. Az uniós gazdaságélénkítési alapból származó több milliárd euróhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a Lengyelországban erősen euroszkeptikus kormánykoalíció számára, hogy a következő, 2023-as választások előtt megerősítse a csökkenő támogatottságot, valamint Orbán Viktor és a Fidesz számára, amely 2022 áprilisában választások előtt áll.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Lengyelország, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh–lengyel határon fekvő Turów szénbányában, az Európai Unió Bírósága napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezte az országot – jelentette be a luxemburgi székhelyű testület hétfőn.
A pénzbüntetést Lengyelországnak az ítélet kézhezvételének napjától kell fizetnie egészen addig, amíg nem tartja magát a bíróság alelnökének május 21-i, a bányászatot megtiltó határozatához.
A prágai kormány tavaly panaszolta be Lengyelországot az Európai Bizottságnál, amely az uniós bíróság elé vitte ügyet, mondván, hogy Lengyelország megsértette az uniós előírásokat. Az EU bírósága május végén elrendelte, hogy Lengyelország ideiglenesen függesszen fel minden tevékenységet a bányában.
A cseh kormány attól tart, hogy a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést. A csehek konkrétan annak kapcsán fordultak az uniós szervekhez, hogy Lengyelország először 2026-ig, majd 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét. A lengyel kormányfő a bánya működésének felfüggesztésével kapcsolatban közölte, hogy nem tartja be a döntést, mert annak súlyos negatív gazdasági következményei lennének Lengyelország számára.
A lengyel kormánynak egészen addig mindennap büntetést kell fizetnie, amíg a bírósági határozattal összhangban be nem fejezi a bányászati tevékenységeket. A cseh kormány eredetileg azt akarta elérni az EU bírói testületénél, hogy a lengyel kormány napi 5 millió euró büntetést fizessen.
Az unió történetében először fordult elő, hogy egy tagállam környezetvédelmi ügyben kér jogorvoslatot egy másik, ráadásul szomszédos tagállam ellen.
A lengyelek nem zárják be a bányát az „aránytalanul nagy” büntetés ellenére sem
A lengyel kormány nem zárja be a Turów bányát – reagált Piotr Müller kormányszóvivő, aki szerint az ítélet aránytalan, a valós helyzettel nem indokolható.
Lengyelország kezdettől fogva azon az állásponton van, hogy a lengyel energiatermelés hét százalékáért felelős Turów bánya működésének leállítása veszélyezteti a lengyel villamosenergia-ellátás stabilitását – hangsúlyozta a szóvivő. Kifejtette: a bánya bezárása negatív hatással lenne lengyelek millióinak energiabiztonságára, tágabb értelemben az egész Európai Uniót is veszélyeztetné.
A szóvivő szerint a varsói kormány a Prágával kialakult vitában megoldásra törekszik, ennek legjobb bizonyítéka, hogy a cseh féllel folyamatban vannak egy nemzetközi megállapodás tető alá hozását célzó tárgyalások, melyeknen éppen hétfőn is volt egy fordulójuk.
Müller azzal is érvelt, hogy az uniós bíróság döntései semmilyen tekintetben sem sérthetik a tagállamok nemzetbiztonságát, amelynek része az energiabiztonság is.
A legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás Turów bányai részlege hétfői nyilatkozatában „drasztikus, nemzetközi méretű” tiltakozó akciókat helyezte kilátásba az uniós ítélet kapcsán, és felszólította a kormányt, hogy foglaljon el egyértelmű álláspontot ez ügybe.
Fontos bejelentést tett a lengyel kormány: 2023-tól nem vesznek több orosz gázt, helyette egy új kikötőt emeltek a katari és amerikai cseppfolyós gáz (LNG) befogadására.
Lengyelország nem hosszabbítja meg a Gazprom orosz gázipari céggel kötött, jövő év végén lejáró gázbeszerzési szerződést, gázellátását nem oroszországi forrásokból kívánja fedezni – közölte a stratégiai lengyel energetikai hálózatért felelős kormánybiztos, Piotr Naimski.
Annak kapcsán, hogy Lengyelország fokozatosan csökkenti a szén felhasználását az energiaelőállításban, Naimski a Radio Warszawa katolikus rádiónak elmondta: az energetikai palettában ezentúl nagyobb hely jut a gáznak, amelynek fogyasztása 2030-ra 50 százalékkal is megemelkedhet.
A gázbeszerzésekben viszont Varsó biztosan nem lesz függő az orosz szállításoktól, a Gazprommal kötött szerződés jövőre jár le, és „természetesen nem kerül sor ennek meghosszabbítására”, a gazdaság számára szükséges földgázt más forrásokból szerzik majd be – tette hozzá a biztos.
Az alternatív gázszállítási forrásokról beszélve Naimski kitért a Baltic Pipe-vezetékre, amely az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt juttat majd el Lengyelországba, évi 10 milliárd köbmétert. A Baltic Pipe minden jel szerint jövő év október 1-jén üzembe áll – erősítette meg a korábbi bejelentéseket a kormánybiztos.
Arra vonatkozóan, hogy Dánia júniusban felfüggesztette a Baltic Pipe építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeket, ami késést eredményezhetett volna a projekt megvalósításában, Naimski közölte: a kérdést a dán partnerek már megoldották, a csővezeték minden jel szerint elkészül a tervezett időpontra.
Lengyelország évi földgázszükséglete mintegy 15 milliárd köbméter, ennek egyharmadát elégítik ki hazai forrásokból. A Baltic Pipe-vezeték üzembe helyezésén kívül 2023-ra kibővítik a 2015-ben a Swinoujscie lengyel balti-tengeri város mellett üzembe helyezett kikötőt, amely egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) is fogad majd.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Németország kormánya támogatja az Északi Áramlat-2 projektet, de egyben azt tervezi, hogy megtartja Ukrajna gázszállító partneri státuszát, jelentette be Angela Merkel német kancellár szeptember 11-i, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatón Varsóban, közölte a businessinsider.com, számolt be a slovoidilo.ua.
„Valóban megvitattuk az energetikai kapcsolatokat is, az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos kérdéseket. Ismét érthetővé tettem, hogy a mi feladatunk Ukrajna tranzit (gáz) partneri státuszának fenntartása” – mondta. Elmondása szerint a Németország és az Egyesült Államok közötti megállapodás célja, hogy megakadályozza Ukrajna kilépését a tranzit országok listájáról.
A kancellár megjegyezte, hogy Berlin és Washington feltételezi, hogy a Moszkva és Kijev közötti jelenlegi megállapodás 2024-es lejártát követően Ukrajna továbbra is az orosz gáz tranzit országa marad.
Merkel ugyanakkor megjegyezte, hogy Varsóban hangot adott Berlin álláspontjának a kérdésben, és hangsúlyozta, hogy országa támogatja a gázvezetéket. „Elmondtuk, hogy támogatjuk az Északi Áramlat-2-t” – mondta a kancellár.
A kancellár hozzátette, hogy Berlin szándékában áll leküzdeni a Németország és Lengyelország közötti nézeteltéréseket az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos kérdésekben.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter sajtótájékoztatóján kijelentette, Ukrajnának új gázforrásokat kell keresnie, hogy ne függjön Oroszországtól. Az európai gázszállítási rendszerbe történő integráció nem oldja meg teljesen ezt a problémát, számolt be a wnp.pl.
Elmondása szerint Varsó kezdetben ellenezte az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését, mivel megosztja az EU és a NATO országait.
„Jelenleg számunkra rendkívül fontos az a tény, hogy a projekt befejezése biztonsági hiányt okoz Európa ezen részén. Ukrajna szempontjából ez nem is biztonsági hiány, hanem biztonsági vákuum” – mondta Rau.
Egyben kihangsúlyozta, hogy a biztonsági fenyegetettség növekedésének hátterében a problémát nem oldja meg, hogy Ukrajna egy másik gázvezeték-csoporthoz csatlakozik, amely szintén függhet „egy orosz forrástól”. Lengyelország példáját hozta fel, amely a Baltic Pipe segítségével diverzifikálja (kockázatcsökkentés általánosan használt módszere) az ellátást.
„Az egyetlen megoldás – egy hasonló praktika létrehozása Ukrajna számára, ahol a gázt egy másik, nem oroszországi forrásból szállítják. […] Ukrajna számára más gázforrásokat és infrastrukturális megoldásokat kell keresni, amelyek biztosítanák az ország biztonságát” – tette hozzá Rau.
Az EU Bírósága úgy döntött, hogy azonnali hatállyal be kell szüntetni a kitermelést Lengyelország cseh és német határához is közeli Turów bányájában. A döntést az ország élesen bírálja.
Az Európai Bíróság helyt adott Csehország panaszának, amely szerint tavaly jogellenesen hosszabbították meg a környezetkárosító lignitbánya lejárt engedélyét.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a határozat aránytalan, precedens nélküli és sérti az uniós alapelveket.
A turówi bánya az egyik legnagyobb lengyel szénlelőhely, becslések szerint több mint 700 millió tonna lignit található ott.
A közeli Bogatynia város polgármestere, Wojciech Dobrolowicz azt mondta, a bíróság nem vette figyelembe a környékbeliek szempontjait, az emberek megélhetését, és az ország energiabiztonságát sem.
„Nehéz lenne, sok ember elveszítené az állását. A régiónk tönkremenne. Nagyon kemény lenne, el sem tudom képzelni” – mondta egy bányász.
„Ez dráma. 27 éve dolgozom itt, mit csináljak ezután? Hová menjek, ha bezárják a bányát? – kérdezte egy nő.
Lengyelország energiahordozóinak 65 százaléka szén, ennek 17 százaléka lignit.
A tervek szerint 2049-ben zárnák be az utolsó szénbányát az országban.
