Ukrajnában a fűtési szezon végéig nem tervezik a közüzemi díjak emelését. 2024 áprilisától azonban jelentősen emelkedhet az áram, a gáz és a víz fogyasztói ára.
Az ukránok 2024 elején 2,64 UAH/kWh-t fognak fizetni az áramért. Emlékeztetőül, a villamos energia ára 2023. június 1-től emelkedett. Az Energia- és Közműpiaci Szabályozási Bizottság vezetője, Kosztyantin Uscsapovszkij elmondta, hogy az őszi-téli szezon végéig nem tervezik a tarifák emelését.
A gáz lakossági fogyasztói ára 7,96 UAH/köbméter szinten marad. Ezenkívül néhány ukrán esetében 2023 végén csökkentették a gázszállítás díját.
2024-től a fogyasztók elkezdik fizetni a többlakásos házak beltéri gázhálózatának karbantartását. A vízdíjak változatlanok maradnak. Emlékeztetünk arra, hogy júliusban 34 vízmű átlagosan 32%-kal kellett emelje a díjakat, de a hatósági bírálatait követően törölték.
Az elektromos áram egyértelműen megdrágul. Mennyivel?
Ami a 2024-es lehetséges tarifaemelést illeti, az Energia- és Közműpiaci Szabályozási Bizottság vezetője, Kosztyantin Uscsapovszkij úgy véli, hogy az áram díjának emelésének mérsékeltnek, legfeljebb 15%-osnak kell lennie, kilowattóránként körülbelül 3 hrivnyáig. Tetyana Bojko szakértő annak a véleményének adott hangot, miszerint az áram költségének legalább 50%-kal kell emelkednie, Oleh Popenko, a Közüzemi Fogyasztók Szakszervezetének vezetője pedig azt jósolja, hogy az áram ára elérheti az 5-6 hrivnyát kilowattóránként.
Egyéb tarifák 2024-ben:
A gáz két lépcsőben drágulhat: először köbméterenként 11-13 UAH-ig, majd 15 UAH-ig.
A távhő és meleg víz régiótól függően 30-50%-kal, a hidegvíz 50%-kal drágulhat. Erről a Novoje Vremja számolt be. Az áremelésre várhatóan legkorábban 2024. május-júniusban kerül sor.
Mekkora volt a közüzemi díjak drágulása 2023-ban?
Az elmúlt év során Ukrajnában a kommunális szolgáltatások költségeinek jelentős növekedése volt megfigyelhető, írta Anasztaszija Kovaleva a The Page-ben.
Az Állami Statisztikai Szolgálat jelentése szerint a tarifák átlagosan 13%-kal emelkedtek.
Különösen meredeken emelkedett az áram költsége Ukrajnában: a fogyasztói tarifa 69,7%-kal emelkedett, elérve a 2,64 hrivnyát kWh-nként. Korábban, 2023 júniusáig az árak 1,44 hrivnya/kWh volt havi 150 kWh-ig, magasabb fogyasztás esetén pedig 1,68 hrivnya/kWh.
A villamos energia mellett a szemétszállítás (8,7%-kal), a társasházak kezelése (2,7%-kal), a csatornadíjak (0,7%-kal) és a vízszolgáltatás (0,8%-kal) ára emelkedett.
A földgáz, a meleg víz és a fűtés költsége a tavalyi évben elrendelt moratóriumnak köszönhetően nem változott. A fogyasztók továbbra is 7,96 hrivnyát fizetnek köbméterenként, de számolni kell az ellátás többletköltségeivel, amelyek régiónként változnak.
Nem emelkedik a lakossági áram díja 224. január 1-től Ukrajnában – közölte pénteken az Energetikai Minisztérium, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tárca közleménye leszögezte: „Az Energetikai Minisztérium hivatalosan arról tájékoztat, hogy jelenleg nincs napirenden a lakossági áram tarifák emelése.”
Amint a minisztérium megjegyezte, ma számos tömegtájékoztatási eszköz és Telegram-csatorna terjesztett megbízhatatlan információkat a lakossági villamos energia díjának 2024. január 1-jei állítólagos emeléséről. Az állításukat Kosztyantin Uscsapovszkijnak, Ukrajna Energetikai és Közművek Állami Szabályozásáért Felelős Nemzeti Bizottsága (NKREKP) vezetőjének az rbc.ua hírportálnak adott mai interjújára alapozták.
Ugyanakkor az Energetikai Minisztérium közleményében az írta: „a nyilatkozó nem tett ilyen kijelentéseket az interjújában. A NKREKP nyilvánosan cáfolta az újságírói jelentésekben közölt információkat.”
Kosztyantin Uscsapovszkij ma szó szerint azt mondta, hogy 2024-ben 15%-kal – ilyen döntés esetén akár 3 hrivnyával – emelkedhet a lakossági villamos energia díjszabása. De szerinte nem célszerű az árat a fűtési szezon vége előtt emelni.
Egyiptom január 15-től jelentősen megemeli a Szuezi-csatorna használati díját az üzemeltető hatóság keddi közleménye szerint.
A bejelentés alapján 2024. január 15-től 15 százalékkal emelik meg a csatorna használati díját a kőolajat, olajtermékeket szállító tartályhajók, a cseppfolyós földgázt, vegyianyagokat szállító tankerek, a konténerhajók, az autós komphajók és a személyszállító hajók számára.
A Szuezi-csatorna a világ egyik legforgalmasabb vízi útja, mert a legrövidebb szállítási útvonal Európa és Ázsia között. Egyiptom számára a használati díj fontos költségvetési forrást jelent: csak a legutóbbi második negyedévben több mint 2,5 milliárd dollár devizabevételt hozott az észak-afrikai országnak.
Gazdasági szakértők nem tartják valószínűnek, hogy az útdíj megemelése tovább fűtené az inflációt Európában. „Az emelkedő tranzitdíjakat a végfogyasztó nem fogja megérezni” – mondta Vincent Stamer, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) közgazdásza. A többletdíj nagyjából egy-két százalékát jelentik egy nagy konténerszállító hajó teljes üzemeltetési költségének a kelet-ázsiai-európai útvonalon. „A szállítási költségek viszont csak egy kis töredékét teszik ki az importált árucikkek fogyasztói árának” – mondta Stamer.
A Németország és Kelet-Ázsia közötti importforgalom mintegy kétharmada a 193 kilométer hosszú hajóúton halad át.
A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) adatai szerint a Németország és Kína között közlekedő konténerhajóknak jóval több mint 90 százaléka halad át a Szuezi-csatornán. A teljes német áruimport és -exportnak pedig mintegy nyolc-kilenc százaléka halad át a Szuezi-csatornán. Németország és Kína árukereskedelmi forgalma, az export és import együtt 2022-ben 300 milliárd euró volt.
A biztosítótársaságok tájékoztatták az agresszor fekete-tengeri kikötőiben tevékenykedő hajóbérlőit, miszerint „háborús kockázati díjként” megemelik áraikat.
A Reuters cikke szerint a biztosítók a fokozódó feszültségek miatt emelik meg a fekete-tengeri tartályhajók díjait. Az orosz és az ukrán fekete-tengeri kikötők vizein felerősödtek a harci cselekmények, miután július közepén felbontották a gabonaexport-megállapodást. A katonai kockázati felárat a rakomány értékének 1 százalékáról 1,20-1,25 százalékra emelték – közölték a kereskedők.
Az áremelés azt jelenti, hogy minden fuvar 200 000 dollárral kerül többe Suezmax tartályhajónként (amely 120 000-200 000 tonna szállítására képes), ha orosz olajat szállít Indiába. A díjemelés azt jelenti, hogy a nyeremény összértéke közel 1 millió dollár lesz.
Bár ez az összeg csekély, de ugyanakkor növeli Oroszország olajexportjának összköltségét, amely 2022 februárja óta meredeken emelkedett a szankciók miatt. Az orosz ellátási válság és a szankciók csúcspontján az orosz cégek tartályhajónként 20 millió dollárt fizettek a szállítási és fuvarköltségek biztosítására, ami az egyes rakományok értékének több mint egyharmadát tette ki.
A kereskedők hozzátették, hogy az áremelés elsősorban az orosz olajat és termékeket szállító rakományokat érintette. „Az Oroszországból érkező mennyiségek magasabb kockázatokkal járnak, mint mások, bár a jelenlegi helyzet bőven ad okot a biztosítóknak arra, hogy emeljék áraikat az orosz fekete-tengeri kikötőkben dolgozók számára” – mondta egy kereskedő.
A gabonakereskedők aggodalmukat fejezik ki a gabonaszállítás biztonsága miatt, és az olajszállító tartályhajók háborús kockázati prémiumának növekedése arra utal, hogy az aggodalom a szélesebb piacokra is átterjedt.
A Csornomorszk Novoroszijszkból és a KTK terminálból származó nyersolaj teljes mennyisége a globális készletek körülbelül 2%-át teszik ki. Az olajtermékek exportja Oroszország fekete-tengeri kikötőiből évente mintegy 4 millió tonna. A kereskedők hozzátették, hogy a növekedés elsősorban az orosz olajat és olajtermékeket szállító rakományokra vonatkozik.
Szerdán történelmi csúcsra ugrott Oroszországban a nagykereskedelmi benzinár, és a helyzet stabilizálása, a kínálat növelése érdekében nem zárja ki a miniszterelnök-helyettes azt, hogy exportkvótákat vezessenek be.
Alekszandr Novak energiaügyi miniszter mindezt azután jelezte a RIA orosz állami hírügynökség tudósítása szerint, amelyet a Reuters vett át, hogy szerdán a benzin átlagára a szentpétervári nemzetközi árutőzsdén (SPIMEX) 1,8%-kal 62 653 rubelre (694,5 dollár) emelkedett tonnánként, ami új történelmi csúcsot jelent.
A kiskereskedelmi szektort ez azért nem érinti, mert ott állami szabályozás van érvényben, de a nagyker árak elszállása a gazdaság széles rétegébe begyűrűzhet, és ezért merült fel az exportkvóták elrendelése a kínálati oldal megtámogatása érdekében.
Az is lényeges, hogy a világpiaci olajárak feltornászása érdekében Oroszország augusztusban újabb 500 ezer hordóval vágja vissza az olajexportot, az OPEC+ szervezettel való koordinálás jegyében, és a kínálati oldal szűkülése már eddig is segített elérni, hogy az urali típusú kőolaj értékesítési átlagára az utóbbi napokban a nyugati hatalmak által megszabott 60 dolláros ársapka fölé ugrott, mivel a távol-keleti vevők nagy volumenben hajlandók venni az orosz olajat, ami a kínálati oldal szűkössége mellett feltornássza az árat.
Visszatérve a nagykeresledelmi benzinárra Oroszországban, az exportkvótákat firtató kérdésre Novak úgy fogalmazott: Elvileg megfontolás alatt áll. De vannak más javaslatok is. Mérlegelnünk kell az előnyöket és hátrányokat.
Novak azt is megemlítette, hogy néhány finomító elhalasztotta tervezett karbantartási ütemtervét, hogy alkalmazkodjon az olajtermékek iránti növekvő kereslethez. Ez a stratégiai lépés potenciálisan segíthet a növekvő kereslet kielégítésében, miközben fenntartja a piac stabilitását.
Az üzemanyagárak emelkedése a költségvetés bevételeinek növekedéséhez vezet, ami segíti az ukrán fegyveres erők támogatását – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök, számolt be az Interfax-Ukraijna.
„Tegnap a Gazdasági Minisztérium értekezletet tartott a benzinkúthálózatok képviselőivel, arra számítunk, hogy júliusban átlagosan 5 hrivnyával lesz drágább az üzemanyag. Ez nem kritikus szintű növekedés, hanem rendkívül fontos bevétel a költségvetés számára, amely valójában segíteni fog abban, hogy támogassuk az ukrán fegyveres erőket az orosz agresszor elleni harcban” – mondta Smihal.
A miniszterelnök megjegyezte: sem Európában, sem Ukrajnában nincs üzemanyaghiány, és nem is jósolnak. 2023. július 1-től Ukrajnában az üzemanyagadót visszaállítják a háború előtti szintre: az áfa – maximum 20%, a benzin jövedéki adója – maximum 213 euró, a gázolajé – maximum 140 euró 1000 literenként.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint júliusban a gázolaj literenként 5 hrivnyával, a benzin 7-8 hrivnyával drágul.
Általánosságban elmondható, hogy a háború előtti adók visszatérése után a gázolajnak 8 hrivnyával, a benzinnek 11 hrivnyával kellene drágulnia.
Július végéig mintegy 7 hrivnyával drágulhat a benzin. Ezt Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági miniszterelnök-helyettese nyilatkozta.
„Nem lesznek éles ugrások. Ezért nem érdemes sorban állni és arra várni, hogy holnap hiány vagy áremelkedés lesz. Úgy látjuk, hogy július végére 5 hrivnya lesz az emelés a gázolaj terén, a benzin pedig hét hrivnyával drágulhat” – tette hozzá.
Az energia és a kommunális szolgáltatások állami szabályozását végző Nemzeti Bizottságvisszavonta a vízdíj emeléséről szóló határozatot, amely értelmében átlagosan 32%-kal emelkednek a tarifák.
„A főparancsnok a hadiállapot idején ellenezte a központi vízellátás és elvezetés díjainak felülvizsgálatáról szóló döntést, amely elegendő indok a szabályozó határozatának visszavonására” – jegyezte meg Kosztyantin Uscsapovszkij, a Nemzeti Bizottság elnöke.
Az energetikai és közműszolgáltatások szabályozásával foglalkozó nemzeti bizottság (NKREKP) hétfőn visszavonta a június 29-i határozatát a vízdíjak emeléséről, miután vasárnap Volodimir Zelenszkij élesen bírálta a döntést – számolt be az rbc.ua hírportál a NKREKP rendkívüli ülésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kosztyantin Uscsapovszkij, a NKREKP elnöke bejelentette, hogy a hadiállapot idején az elnök álláspontja elegendő indok arra, hogy a bizottság visszavonja a vízdíjak emeléséről szóló döntését. „A legfőbb főparancsnok (elnök – a szerk.) felszólalt a vízszolgáltatás és a vízelvezetés díjainak felülvizsgálatáról szóló döntés ellen, ami elegendő indok a bizottsági határozat visszavonására. Egyúttal a miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntéssel kapcsolatban további egyeztetésekre van szükség” – magyarázta. Ezzel kapcsolatban javasolta a 2023. június 29-i határozat visszavonását, amit egyhangúlag támogattak. Utasított továbbá a kormánnyal való további egyeztetésekhez szükséges anyagok sürgős előkészítésére.
A NKREKP honlapján közzétették, hogy megkezdődnek az egyeztetések a kormánnyal és minden érdekelt féllel. A cél egy olyan méltányos társadalmi megoldás kidolgozása, amely képes lesz az állami költségvetésből vagy más kompenzációs mechanizmusokból további pénzügyi forrásokat biztosítani a vízközművek költségeinek fedezésére.
Az Energetikai és Közműszolgáltatások Állami Szabályozásának Nemzeti Bizottsága (NKREKP) jóváhagyta a vízdíjak emelését két ütemben: július 1-jétől és szeptember 1-jétől – jelentette az UNIAN hírügynökség.
„Az első szakasz 2023. július 1-től augusztus 31-ig tart, a második szakasz pedig 2023. szeptember 1-jétől. Az első szakaszban a következő tényezők befolyásolják a tarifaváltozást: a villamos energia költségének emelkedése, a reagensek árának növekedése, az értékesített mennyiség változása” – mondta el a hatóság képviselője a határozat ismertetésekor.
A második szakaszban az emelést befolyásoló tényezők a munkaerőköltségek változása és a hitelszerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése.
„Ugyanakkor az átlagos növekedés számításaink szerint 30%-on belül van. A döntés egy átlagos család vízellátási és vízelvezetési díjának kb. 60 hrivnyás emelkedését jelenti. Ez nem túl magas szám” – mondta Ruszlan Kajdas, az NKREKP tagja.
Hozzátette: egyes vízközműveknél az átlag felett emelkedhetnek az árak a villamosenergia-tartozások növekedésére való tekintettel.
Kajdas szerint a döntés nem lesz hatással a szubvencióban részesülőkre, mert a támogatásokat átszámítják.
