Az ukrán Állami Statisztikai Szolgálat 2023 elején az alkohol és a cigaretta árának növekedését regisztrálta, 2022 decemberéhez képest a bor ára emelkedett a legjobban – közölte kedden az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat weboldalára hivatkozva.
A statisztikai hivatal tájékoztatás szerint a 2023 januári adatok szerint a vodka 0,3 %-kal drágult 117,3 hrivnyára 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok ára 6,0 %-kal 101,3 hrivnyára emelkedett 0,7 literes palackonként, a sör 2,0 %-kal drágult 29,1 hrivnyára 0,5 literes palackonként, a prémium cigaretták 1,4 %-kal drágultak 83,8 hrivnyára csomagonként.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2022-ben a vodka ára 24,2 %-kal 117,0 hrivnyára emelkedett 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok ára 36,5 %-kal 95,6 hrivnyára nőtt 0,7 literes palackonként, a sör 48,6 %-kal 28,5 hrivnyára drágult 0,5 literes palackonként, a prémium cigaretták 23,4 %-kal drágultak 82,6 hrivnyára csomagonként.
Egyes elemzői várakozások szerint az ezüst éve lehet 2023, és a drágulása maga mögé szoríthatja az arany teljesítményét is.
Az ezüst ára idén akár kilencéves csúcsra, unciánként 30 dollárra emelkedhet, és megelőzheti az arany drágulási ütemét is – derül ki a CNBC által megkérdezett elemzői véleményekből.
A szakértők szerint az ezüst gyenge kínálata lehet az egyik ok a drágulás mögött. Emellett a historikus adatok arra utalnak, hogy amikor a világgazdaságban (és az Egyesült Államokban) magas inflációs időszak köszönt be, akkor az ezüst gyakran jobban teljesít, mint az arany.
Az ezüst történelmileg közel 20 százalékos éves hozamot produkált a magas inflációs években. Tekintettel erre, illetve arra, hogy az ezüst tartósan nagyon olcsó az aranyhoz képest, nem lenne meglepő, ha a nemesfém idén az unciánkénti 30 dolláros szint felé venné az irányt – mondta Janie Simpson, az ABC Bullion vezetője. Hozzátette azonban, egy ilyen drágulási ütem során az ezüstnek komoly ellenállási szinteket is le kellene küzdenie.
Az azonnali szállítású ezüst árfolyama 1980-ban érte el a rekord árfolyamát, akkor 49,45 dollárral. Ekkor az USA-ban 13,5 százalékos volt az infláció. Összevetésképpen, 1976-ban az ezüst unciánkénti ára csupán 4 dollár körül mozgott, 5,7 százalékos infláció mellett.
Mindeközben a fizikai piacon hiány van ezüstből, ami ugyancsak támogathatja a drágulást. Az elemzői beszámolók szerint New Yorkban és Londonban is megcsappantak a fizikai ezüstkészletek, sokkal jobban, mint az arany esetében.
A következő öt évben várhatóan több mint 100 millió unciás hiány jelentkezhet a globális ezüstpiacon – tette hozzá Nicky Shiels, az MKS PAMP nemesfémekkel foglalkozó cég elemzője.
Az ezüst iránti kereslet legnagyobb részét egyébként az ipari fémigény teszi ki. Ez a terület adja a kereslet közel 50 százalékát. A nemesfémet gyakran használják gépjárművek, napelemek, ékszerek és elektronikai cikkek gyártása során is.
Az elemzők szerint az ezüst iránti globális kereslet a következő öt évben 15 százalékkal bővülhet, elsősorban az autóipar és az elektronikai szektor felől érkező növekvő fémigény miatt.
Ezzel párhuzamosan a The Silver Institute adatai szerint a bányák kitermeléséből származó ezüstkínálat 2022-ben 843,2 millió uncia volt, ami jelentősen elmarad a 2016-ban mért 900 millió unciától.
A CNBC-nek nyilatkozó szakértők kiemelték, hogy az ezüst drágulása előtt két jelentős akadály mutatkozhat. Az egyik, ha a vártnál sokkal gyorsabban kezd el csökkenni az amerikai és a globális infláció. A másik pedig az, ha széleskörű világgazdasági recessziós időszak köszönt be. Ez utóbbi jelentősen visszafoghatja az ezüst iránti ipari keresletet, enyhítve az árnyomást.
Ukrajnában az áramszünetek és a mezőgazdasági termelők generátorra való átállása miatt növekedni fog a termékek ára – jelentette be Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettes. „Úgy gondoljuk, hogy az áremelkedés 3-5% körül lesz” – mondta.
Ami a termelőkre vonatkozó áramszüneteket illeti, Viszockij elmondása szerint sok esetben nagyon kritikus a helyzet.
„Több stratégiánk is van: az egyik a gyártás biztosítása generátorok alkalmazásával. A minisztériumba folyamatosan érkeznek a kérelmek, többek között az állattartó farmokról, hogy vegyék fel őket a kritikus infrastruktúrák listájára. Nagyon fontos számunkra, hogy minden termelési ciklust ellássunk árammal” – mondta a miniszterhelyettes.
Viszockij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebben a néhány hónapban jelentős termeléscsökkenés nem történt.
Novemberben Tbilisziben a lakások bérleti díja 116%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, egy négyzetméter átlagos költsége pedig 11,6 dollár volt.
Egy hónap alatt, októberhez képest 3,3 százalékkal nőttek a fővárosi lakások bérleti díjai – számolt be a TBC Capital elemzőcsoport.
Szakértők megjegyezték, hogy a jelentős a menekülthullám hatása a tbiliszi ingatlanpiacra, mind a bérleti, mind az értékesítési piacon.
A folyó év 11 hónapja alatt megkétszereződött az orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárok ingatlanvásárlásainak mértéke Tbilisziben az előző év azonos időszakához képest.
A lakások átlag négyzetméterára novemberben 1015 dollár volt a fővárosban. Az áremelkedés éves szintje 23%, októberhez képest 2%-os csökkenés tapasztalható.
Az áramkimaradások nem befolyásolják jelentősen az élelmiszerek árát Ukrajnában, és nem okoznak hiányt belőlük.
Az Ukrinform az Agrárpolitikai Minisztériumra hivatkozva írt erről, továbbá ezt hangsúlyozta Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterének első helyettese, Tarasz Viszockij is.
„A villamos energia a termék típusától függően 3-5% között hat ki az árakra. Minden attól függ, hogy a jövőben milyen lesz a kimaradás gyakorisága, és ennek megfelelően, szükség lesz-e alternatív, drágább forrásokra. Ha marad a jelenlegi helyzet, tervezett áramszünetek esetén jelentős áremelkedés nem várható. Lesznek apró igazítások, ez néhány százalékot jelent” – közölte.
Megismétlődhet Ukrajnában az üzemanyagválság: benzin- és gázolajhiány, hosszú sorok a benzinkutakon és emelkedő árak várnak a lakosságra. Az első vészharang a legutóbbi, ukrán energetikai infrastruktúrát ért nagyszabású orosz rakétatámadás idején kondult meg, amikor is hosszú sorok torlódtak fel a benzinkutakon, majd néhány töltőállomáson elfogyott a benzin.
Olekszandr Melnicsuk, a BRSM Nafta marketing-igazgatója kifejtette, az üzemanyag iránti kereslet 35 százalékkal nőtt, ezért szükség van a logisztika „felgyorsítására”. Hasonlóan vélekedik Dmitrij Leuskin, a Prime töltőállomás-hálózat tulajdonosa, aki szerint egyre feszültebb az üzemanyag-helyzet. Elmondása szerint ennek több oka is van. Először is, dízelválság van kibontakozóban Európában. December 5-én ugyanis életbe lép az orosz olajársapka, amelyre felkészülve a kereskedők felvásárolják az elérhető készletet. Emiatt kevesebb a kínálat a piacon, nőtt értük a verseny.
Egyes források szerint Európában korlátozott a dízel üzemanyag kínálata, ami máris megnövelte a logisztikai költségeket, ezért az árak emelkedésnek indultak.
Az ukrán vásárlók megnövekedett kereslete miatt a lengyel kereskedők tonnánként 30-40 dollárral emelik a tarifáikat. Decemberben pedig akár 160-180 dollárra nőhetnek a díjak.
A válság kialakulásának másik oka, hogy a dunai kikötők „kiszáradtak”, ugyanis szinte megszűnt a tengeren keresztül történő üzemanyag-szállítás, így a hiány akár 2-3 hónapig is eltarthat. Előrejelzése szerint a fenti okok miatt várható üzemanyagválság Ukrajnában.
„Nem lesz elég üzemanyagszállító teherautó, képtelenek leszünk megbirkózni a helyzettel a tenger és a vasút nélkül. Három hetet kell kibírnunk, aztán lecsillapodik a válság, azonban nem múlik el, nagy valószínűséggel márciusban visszatér… Nincsenek készleteink és tartalékjaink. Csak annyit tehetünk, hogy rugalmasak vagyunk, és átirányítjuk a teherautókat egyik helyről a másikra” – mondta a szakértő.
Dmitrij Leuskin kifejtette, a gázolaj és a benzin ára átlagosan két hrivnyával emelkedik literenként – egy hrivnya a beszerzési árak és a logisztika növekedése miatt, egy hrivnya a generátorok, starlinkek stb. használata okán.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint azonban nem valószínű, hogy Ukrajnának üzemanyaghiánytól kell tartania a tömeges generátorhasználat miatt. A statisztikák azt mutatják, az elmúlt 5-6 évben mintegy 500 ezer generátort importáltak Ukrajnába, az országban ugyanakkor mintegy 12 millió háztartás van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság legfeljebb 3-5 százaléka rendelkezik generátorral.
Az A-95 tanácsadó csoport szerint már most is az üzemanyagárak emelkedése tapasztalható a nagy- és a kiskereskedelemben egyaránt. A benzin november 28-tól a benzinkutakon átlagosan 51,27 hrivnyába került literenként, a gázolaj 54,65 hrivnya. Néhány nappal azelőtt 55,10, illetve 59,11 hrivnya szerepelt az árcédulán.
Hennagyij Rjabcev, a Pszicheja tudományos-technikai központ speciális projektjeinek vezetője szerint valóban probléma van az üzemanyaggal.
De sok tekintetben maguk a kereskedők is öntenek olajat a tűzre, akik megpróbálnak pánikot kelteni bevételeik növelése érdekében.
A szakértő szerint a nyeresége már „meghaladja a literenkénti 20 hrivnyát”.
Minden bizonnyal ezért jutott Ukrajna Monopóliumellenes Bizottsága (AMKU) arra a következtetésre, hogy az ukrán kormány a válság elkerülése érdekében állítsa vissza az ellenőrzést az üzemanyagpiac felett. Szerintük ugyanis az üzemanyag iránti megnövekedett kereslet bármikor a 2022. április–május környékén kialakult helyzet megismétlődéséhez vezethet.
Ukrajnában szinte minden héten emelkednek az élelmiszerek ára, egyéb termékek ára is napról napra magasabb, újabb és újabb rekordokat döntenek meg. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest átlagosan 23,7%-kal drágultak a termékek – számolt be a Novoje Vremja.
2016 februárja óta az infláció elérte a maximumot. A jegybank előrejelzése szerint az árak növekedése újabb lendületet vesz, és az infláció 2022-ben 30% lesz. Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukrajina ügyvezető igazgatója szerint az infláció valamivel alacsonyabb lesz, mint a jegybank előrejelzése, 25 és 30% között lehet az év végére.
A fő ok – a háború
A Focus kiadvány közölte, hogy az áremelkedést főként az Oroszországi Föderáció teljes körű katonai inváziója okozza. Számos, háborúval kapcsolatos tényező befolyásolja az élelmiszerárakat Ukrajnában. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Kutatóközpont árképzési és agrárpiaci osztályának vezetője többek között az alábbi tényezőket nevezi meg: az energia és az üzemanyag drágulása, a hrivnya gyengülése, a piaci szereplők közötti logisztikai láncok lerombolása, a kereslet növekedése a tartós termékek és az alapvető cikkek iránt.
A háború a háziállatok tömeges pusztulását okozza
Fontos tényezőnek számít a takarmányárak drágulása és az állatgyógyászati termékek hiánya mellett az állatállomány és a baromfi tömeges pusztulása, ami nem csak a bombázások során következik be, hanem az áram, a takarmány és a megfelelő gondozás hiánya is. Volodimir Zelenszkij elmondása szerint 6 millió háziállat pusztult el Ukrajnában az orosz agresszió következtében, tetemeik veszélyt jelentenek az ukrán ökológiára.
A baromfitenyésztők felfüggesztették a tojások keltetését
Az áremelés rekordere A tojás lett. A háború miatt a tojás ára 81%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Kutatóközpont árképzési és agrárpiaci osztályának vezető kutatója a Focus kiadványnak adott kommentárjában elmondta, hogy a háború miatt a legtöbb vállalkozás vagy teljesen leállt, vagy részben függesztette fel a tojások keltetését. Ennek eredményeként nem lett fiatal baromfi, az időseket nem cserélték le fiatalokra, és a populáció egy része elveszett.
Az élelmezésbiztonsági ranglistán Ukrajna az utolsó helyet foglalta el
A The Economist Intelligence Unit tanulmánya szerint Ukrajna az utolsó helyen áll Európa élelmezésbiztonsági besorolásában. Finnország végzett az első helyen. A világranglistán a 113 ország között Ukrajna a 72. helyet szerezte meg. A kutatók a bekövetkezett változást az ukrajnai háborúval magyarázzák, amely befolyásolta az „élelmiszer elérhetőségének” mutatóját.
Az élelmezésbiztonság legrosszabb mutatója pedig a „fenntarthatóság és alkalmazkodóképesség”. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának jelentős problémái vannak a vízkészletekhez való hozzáférést és a vízkészletek kezelését illetően, valamint jelentős hiányosságok vannak a kockázatkezelési rendszerben.
A jelentős drágulás, az élelmiszerek termelési átlagköltségének változása és az kormányzati védelmi programok hiánya miatt Ukrajna áll a legrosszabb helyen az élelmiszer-biztonság tekintetében Európában.
Ami az élelmiszerbiztonság minőségét illeti, Ukrajna 100-ból 71,3 pontot kapott. A szakértők megjegyzik, hogy Ukrajna átlag lakosa étrendje nem változatos, ellenben az ukránok elegendő jó minőségű fehérjét fogyasztanak, és az élelmiszerek általában biztonságosak.
Az eső, a hideg időjárás és a zöldségtárolók hiánya negatívan befolyásolja egyes zöldség és gyümölcs piaci kínálatát – számolt be a jegybank makrogazdasági és monetáris felmérése, közölte az UNN.
„Az esős időjárás miatt várhatóan csökkenni fog a hagyma és a szezonális gyümölcsök kínálata. A hideg időjárás miatt hiány várható az üvegházban termesztett termékekből, valamint számos zöldség kínálata csökken a zöldségtárolók hiánya miatt” – számolt be a Nemzeti Bank.
Az előrejelzések szerint hajdinából és burgonyából elegendő lesz a hazai igények kielégítésére. A korai kalászosok és a repce betakarítása is majdnem befejeződött. „A gabonafélék és hüvelyesek betakarítása jelenleg 45%-kal alacsonyabb a tavalyinál, elsősorban a betakarítási területek csökkenése miatt” – jelentette a jegybank. Egyben hozzátették, hogy megkezdődött a kukorica, a napraforgó, a szója és a cukorrépa betakarítása. Az esőzések miatt elhúzódott a betakarítás – tette hozzá a Nemzeti Bank.
„Az állattenyésztésben aktivizálódott a tevékenység, a takarmánykészletben többlet alakult ki, egyes vállalkozások növelik a sertésállományt, a méhészek magas méztermésre számítanak” — mondták el.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Egyre magasabbra kúszik a kávé világpiaci ára, jelenleg fontonként 2,2 dollár, míg egy évvel korábban még csupán 1,4 dollár volt. Az árat a közelmúltban felfelé tornázta többek között az is, hogy kiderült, a világ legnagyobb kávéexportőre, Brazília ellátási problémákba ütközhet, az ország arabicakészletei 23 éves mélyponton vannak – írja a Bloomberg.
A nagy kávéházláncok javarészt arabica típusú kávét használnak, így tesz például a Costa és a Starbucks is. Utóbbi a részvényei egy éve még 114,11 dollárt értek, most azonban már csak 84,4 dollárt.
A brazil kávéexportot a mennyiségi problémákon kívül visszavetheti egy új uniós javaslat is, amelyet szeptember 13-án fogadott el az Európai Parlament. A kezdeményezés szerint azoknak az árucikkeknek a behozatalát nem engedélyezik majd az Európai Unióba, amelyekről kiderül, hogy az előállításuk erdőirtással köthető össze.
Az eredetvizsgálat érintheti többek között:
a szóját, a pálmaolajat, a kukoricát, a kecskehúst és a kávét is. A javaslatra az Európai Tanácsnak még rá kell bólintania.
Habár az uniós rendeletben nem nevezik meg Brazíliát mint az intézkedés célpontját, ám a szakértők egyetértenek, hogy a háttérben az amazonasi esőerdő drámai visszaszorulása áll. 2019 – Jair Bolsonaro elnökké avatása – és 2021 között összesen 33 800 négyzetkilométernyi részét irtották ki az őserdőnek a brazil űrkutatási intézet (INPE) szerint, évente átlagosan 11 ezer négyzetkilométernyit, amit nagyobb, mint Belgium. Idén pedig eddig 7555 négyzetkilométer erdőrész semmisült meg.
Klímavédelmi aktivisták sokszor vetették már a brazil államfő szemére, hogy gazdasági okokból szemet huny a szándékos erdőirtások felett. Ő azonban a legutóbb azzal hárított, hogy túl sokat foglalkozik a sajtó az amazonasi esetekkel, inkább a nyári francia erdőtüzek hátterével kellene foglalkozni.
Brazília a Statista adatai szerint 2020/2021-es pénzügyi évben 1,61 milliárd dollár értékben exportált kávét Németországba, 1,012 milliárd dollár értékben az Egyesült Államokba és közel 395 millió dollár értékben Olaszországba.
