Széleskörű nukleáris programot jelentett be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja.
A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítja ötven éven túl, amelynek esetében ez lehetséges, és nem zár be egyet sem. Ez a döntés teljes ellentétben áll az államfő 2018-ban tett bejelentésével, amikor tucatnyi elöregedett reaktor bezárását helyezte kilátásba.
„Két fontos döntést hoztam: meghosszabbítjuk azon atomreaktorok élettartamát, amelyeket lehet, anélkül, hogy engednénk a biztonságból, és egyetlen olyan atomreaktort sem zárunk be a jövőben, amely képes a termelésre, kivéve ha azt biztonsági okok indokolják” – mondta Emmanuel Macron a kelet-franciaországi Belfort-ban tett látogatásán. Hozzátette, megkérte a francia állami áramszolgáltatót, az EDF-t, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet ötven éven túl meghosszabbítani az atomreaktorok üzemidejét.
A hat új reaktor üzembeállítása lépcsőzetes lesz 2035-től. Az ágazat nyolc kisméretű innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművet, úgynevezett SMR-t (Small Modular Reactor) is fejleszt.
A döntéssel hosszú távon 2050-ig Franciaországnak 25 gigawatt új nukleáris kapacitása lesz a jelenlegi 61 gigawatt mellett.
A jelentős növekedést a kormány az újraiparosításra és a dekarbonizációra vonatkozó tervei miatti megnövekedett elektromos áramigénnyel indokolja, miközben a 2020-as többéves energiastratégiában még a 12 legrégebbi reaktor bezárása szerepelt.
Franciaországban mintegy 72 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, ami a legmagasabb a világon, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja.
Emmanuel Macron elismerte, hogy az „elmúlt évtizedre rányomta a bélyegét a nukleáris energia iránti nemzetközi kétkedés, a fukushimai szörnyű esemény nyomán”.
„Vannak olyan nemzetek, amely ebben az időszakban radikális döntéssel hátat fordítottak az atomenergiának. Franciaország nem tette meg ezt a lépést, ellenállt, de nem ruházott be többet a nukleáris szektorba, mert a kételkedés jelen volt” – hangsúlyozta az elnök.
A francia elnök jelezte, hogy a hat európai nyomottvizes reaktort (EPR) – amelyek teljesítménye 1600 megawatt (a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt) – a nemzeti szuverenitás jelképének számító EDF fogja megépíteni és működtetni.
„Számíthat az állam támogatására ennek a negyven éve példa nélküli méretű projektnek a megvalósításához a megfelelő pénzügyi és technikai feltételeket illetően” – mondta az államfő, „több tízmilliárd eurós” beruházást ígérve.
A klímaváltozás egyre valódibb fenyegetése mellett a részben a hatósági energiaárak fenntartása érdekében tömegével álló gyárak is és a világ több országában előforduló áramhiány tökéletesen példázza, milyen fontos lenne egy fenntartható és bőséges energiaforrás a modern emberiség számára.
Sokan úgy látják, hogy elérkezett az idő, hogy az eddig sci-finek tartott atomfúziós reaktor is valósággá váljon, erre pedig komoly összegeket fordítanak befektetők.
Több évtizede kutatják számos helyen, hogyan lehetne olyan környezetet biztosítani különböző atomok egyesülésének, hogy a folyamat közben felszabaduló energia meghaladja a beindításához szükséges mennyiséget, és ezt áramtermelésre lehessen használni. Ezen dolgozik az MIT-ből 2018- kivált kutatóközpont, a Commonwealth Fusion is, ami nemrég komoly befektetési kört rendezett, aminek során az utóbbi hónapokban 1,8 milliárd dollárnyi tőkére tettek szert többek között olyan befektetőktől, mint Bill Gates, a Google anyacége, George Soros alapkezelője, vagy a SalesForce.com.
Sok más, a területen kutató céghez hasonlóan a Commonwealth Fusion terve is az, hogy egy olyan erőmű-prototípust építsenek, ahol sikeresen demonstrálhatják, hogy képesek a befektetettnél több energiát előállítani az atomfúzió során. Ehhez rendkívül különleges körülményekre van szükség, a terület kutatói szerint ugyanis százmillió fokra hevített plazma az ideális környezet az áramtermelésre használható atomfúzió számára. Ha ebben sikerrel jár a Commonwealth – amit nagyjából 2025-ig terveznek elérni -, akkor egy újabb szintet kellene lépniük a folyamat hatékonyságát illetően, hogy ténylegesen áramot tudjanak termelni az atomok egyesítésével. Az MIT-ből kivált kutatók szerint (akik érthetően elég optimistán tekintenek a technológiára) ez a 2030-as évek elejére már megtörténhet.
Annak ellenére, hogy ennél jelentősen közelebb egyik fúziós kísérlet sem jár közelebb a sikerhez, rengeteg pénzt fordítanak befektetők a technológiát kutató más cégekre is, a Commonwealth vetélytársai közül például a Helion Energy ötszázmillió dolláros befektetésről számolt be, ami mellett további 1,7 milliárd dollárt ígértek nekik bizonyos célok teljesülése esetén, a kanadai General Fusion pedig 130 millió dollárt szerzett saját fejlesztéseire.
Ezek a vállalkozások viszont messze elmaradnak a legnagyobb fúziós projekttől, a Franciaországban működő, több kormány által is támogatott ITER 22 milliárd dollárnyi költségvetésből dolgozik az atomfúzió energiaforrássá alakításán. A bőséges anyagi mozgástér ellenére ők is csak 2025-re várják a plazma megfelelő hőfokra történő hevítését, és egy évtizeddel később a teljes atomfúzió megvalósítását. Ennek ellenére a világ leggazdagabb emberei közül sokan úgy gondolják, megéri már most a technológiába fektetni, ami sokszorosan megtérülhet a siker esetén amellett, hogy fenntarthatóbbá teheti az emberiség életmódját.
Németországban töretlen az atomellenes konszenzus, így a pénteken három reaktor fejezte be működését, és idén az utolsó három is leáll.
Az atomenergia felhasználásának befejezését és a fosszilis fűtőanyagokkal működő erőművekről a megújuló energiaforrásra történő áttérést elsőként Gerhard Schröder kancellár balközép kormánya hirdette meg. Utódja, Angela Merkel kancellár először meg akarta hosszabbítani az atomerőművek élettartamát, de a 2001-ben a japán Fukusimában történt atomerőmű-baleset után visszavonta e döntését, és 2022-t jelölte meg az atomerőművek bezárásának végső időpontjaként.
A most leállítandó három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe. Közel négy évtizeden át láttak el elektromos árammal többmillió német háztartást.
Az egyik érintett erőművet – a brokdorfit, amely Hamburgtól mintegy negyven kilométernyire északnyugatra fekszik az Elbánál –, erőteljesen bírálták az atomenergia ellenzői az 1986. évi csernobili atomerőmű-baleset után.
A másik két erőmű közül az egyik, a grohndei, Hannovertől mintegy negyven kilométerre délre, a másik pedig Grundremmingenben, Münchentől nyolcvan kilométerre nyugatra található.
Németországban többen javasolták az atomerőművek leállításának újragondolását, arra hivatkozva, hogy a már működő erőműveknek viszonylag kevés a széndioxid-kibocsátásuk. Az atomenergia támogatói szerint az atomenergia segíthet Németországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Az új német kormány azonban a héten kijelentette, hogy az összes atomerőmű leállítása és a szénfelhasználás 2030-ig történő beszüntetése nem befolyásolja az ország energiabiztonságát, sem azt a célt, hogy a német legyen 2045-re „a legnagyobb európai klímasemleges gazdaság”.
Németország több szomszédja már leállította az atomerőműveit, illetve bejelentette, hogy ezt tervezi, míg mások kitartanak az atomenergia mellett, sőt, Franciaország újabb reaktorok építésére készül.
A három, még működő németországi atomerőművet – az emslandit, az isarit és a neckarwestheimit – 2022 végéig állítják le.
Az erőműbezárások következtében több munkahely megszűnik, de az RWE áramszolgáltató bejelentette, hogy a grundremmingeni atomerőmű hatszáz dolgozójának kétharmadát tovább foglalkoztatják a 2030-as évekig a bezárást követő munkálatokban. Az atomenergia-vállalatok minden erőmű bezárásáért közel 3 milliárd dollárt (977 milliárd forint) kapnak az államtól.
Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter a héten kizárta, hogy az új generációs atomerőműveknek köszönhetően Németország ismét változtatna az irányvonalán.
„Az atomerőművek továbbra is magas kockázatú létesítmények, mert erősen radioaktív atomhulladékot termelnek” – mondta a miniszter a Funke médiacsoportnak adott interjújában.
A németországi atomerőművekben keletkezett több tízezer tonnányi atomhulladék sorsáról még nem született meg a végleges döntés. Szakértők szerint egyes hulladékok 35 ezer nemzedéknyi esztendő után is veszélyesen radioaktívak maradnak.
A belga kormány megerősítette azt a korábbi döntést, amely szerint 2025-ig fokozatosan lekapcsolják az országban működő atomerőműveket, miközben fenntartják a kutatásokat és befektetéseket az új atomenergia-technológiákba – jelentette be csütörtökön Alexander De Croo miniszterelnök.
A 2003-ben hozott eredeti kormánydöntés értelmében 2025-ig bezárják az összes nukleáris reaktort az országban. A jogszabály szerint 40 évi használat után minden reaktort végleg le kell állítani, újakat pedig tilos építeni.
Alexander De Croo csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: a jelenlegi, hétpárti belga kormánykoalíció döntése értelmében négy éven belül bezárhatják a belgiumi atomerőműveket.
„Olyan megállapodás született, amelyben a biztonság központi jelentőségű. Az általunk választott forgatókönyv biztonságos a vállalatok és hazánk számára is” – fogalmazott a miniszterelnök a La Libre Belgique című, francia nyelvű napilap jelentése szerint.
Közölte ugyanakkor: noha az ország bezárja atomerőműveit, „nem zárja be kapuit az atomenergia új generációi előtt”. Belgium legkevesebb 100 millió eurót (mintegy 36 milliárd forintot) fektet a jövő atomenergiájának kutatásába, különös tekintettel a kisebb moduláris reaktorokra (SMR). Hangsúlyozta: Belgiumnak meg kell határoznia, hogyan pótolja az energiahiányt. A különféle kapacitások feltárásának célja a hét belgiumi atomerőművi blokk kompenzálása – hangoztatta.
A belga miniszterelnök tájékoztatása szerint a kormány új energiatörvényt tervez elfogadni, amelynek célja a kibocsátássemlegesség elérése, majd megtartása 2050 után is.
A napilap beszámolója szerint végleges döntés március 18-án születhet az atomenergia fokozatos megszüntetéséről 2025-ig, az energiabiztonságért felelős belga ügynökség ugyanis akkor mutatja be az energiabiztonság hosszú távú szavatolásáról szóló jelentését. Az energiaellátás biztosításának egyik kulcsfontosságú feltétele a Brüsszel közelében fekvő vilvoordei gáztüzelésű erőmű üzemelési engedélyének március 15-re tervezett megadása – közölték.
Belgium két atomerőművében hét reaktor működik. A francia tulajdonú Engie áramszolgáltató az ország keleti felében, Tihange mellett, valamint Észak-Belgiumban, Doel közelében üzemeltet erőműveket. Korábbi tervek szerint a doeli 3-as blokkot 2022-ben, a tihange-i 2-es blokkot 2023-ban tervezik végleg leállítani, a többi reaktort pedig 2025-ben kapcsolnák le.
Az erőműveket a francia Engie energiaszolgáltató üzemelteti. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásnak mintegy 40 százalékát biztosítja.
A NuScale és a Nuclearelectrica vállalatok csütörtöki sajtótájékoztatójukon bejelentették, hamarosan nekilátnak Romániában az ország első kisméretű moduláris reaktorának építéséhez, amivel előrelendíthetik a nukleáris energiatermelés mértékét.
A környezetbarát, tiszta energiaforrásnak számító atomenergiát egy, a hagyományos atomreaktorokhoz képest sokkal kisebb kiterjedéssel ellátott, miniüzemszerű erőműben fogják előállítani.
Az összesen hat modulból álló NuScale-erőműben és környékén várhatóan 3 700 munkahelyet teremthetnek, ha pedig növekedni fog a projekt, akkor elképzelhetőnek tartják, hogy akár 30 000-re nőhet a helyszínen dolgozók száma.
Ha minden az előzetes tervek szerint halad, akkor a nemzeti energiatermelési rendszer 2028-ra kész lehet, így hét éven belül elindulhat az energiagenerálás a minireaktor szívében.
Nem szabad eleve kizárni az éghajlatváltozás elleni küzdelem megfelelőnek ítélt eszközei közül az atomerőművek új, negyedik nemzedékét – nyilatkozta Bill Gates pénteken egy interjúban.
A Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban Bill Gates az utolsó németországi atomerőművek 2022-re tervezett leállításával kapcsolatban elmondta, hogy két kérdést érdemes megfontolni. Először is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e kivonni a termelésből a fejlettebb, második vagy harmadik generációs atomerőműveket.
Ezt minden országnak önállóan kell eldöntenie. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen erőművek leállítása „megnehezíti az (energia)ellátás és a kedvező árak biztosítását” – mondta.
Kifejtette: a második kérdés az, hogy lesz-e hosszabb távon az atomerőműveknek egy olyan új generációja, amely jobb az előzőeknél a költségek, a biztonság és a radioaktív hulladék kezelése szempontjából, és hozzájárul a megbízható és olcsó villamosenergia-termeléshez.
Bill Gates – a Microsoft amerikai technológiai óriáscég társalapítója és volt elnök-vezérigazgatója – a kockázatitőke-befektető cége, a Breakthrough Energy vezetőjeként adott interjút a Handelsblattnak a klímaváltozás elleni küzdelem technológiai és társadalmi kérdéseiről. A cég és partnerei 47 társaságban érdekeltek. Kizárólag olyan induló vállalkozásokat – startup cégeket – finanszíroznak, amelyek technológiája legalább egy százalékkal képes lehet csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást.
Az atomerőművek németországi leállításával kapcsolatban hangsúlyozta: „nem szabad elfelejtenünk, hogy a villamosenergia-igény drámaian meg fog nőni”, mert nemcsak az autók meghajtásához, hanem a lakások fűtéséhez is áram szükséges, és sok gyárat is át kell állítani a villamosenergia-felhasználásra. Ezért az ellátásbiztonság központi jelentőségű.
Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e a nukleáris energia mellőzésével, csak a megújuló energiaforrások kiaknázásával kielégíteni a növekvő igényt, elmondta, hogy „ha csodával határos módon áttörést érünk el a villamosenergia-tárolás költségeinek csökkentésében, akkor nem kell törődnünk a nukleáris technológiával”.
Addig viszont az ellátás biztonságához szükség lesz az időjárástól független energiaformákra, vagyis azokra, amelyek akkor is termelnek áramot, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap. „Ezért finanszírozok egy olyan vállalatot, amely egy negyedik generációs reaktort épít” – mondta Bill Gates.
Arra a felvetésre, hogy a fejlesztés még igen távol van a piaci bevezetéstől, kifejtette, hogy az első kísérleti erőmű építése már elkezdődött az Egyesült Államokban, és öt éven belül el is készül.
Erre az időre „nyitottnak kell maradnunk”, vagyis „nem szabad kizárnunk semmilyen megoldást, amíg alaposan megvizsgáltuk a költségeket és a biztonságot”.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréért egyetlen lehetséges technológiát sem szabad eleve elutasítani, így még a magfúziót sem. „Szerencsés módon több kutatás zajlik ezzel kapcsolatban, és én támogatok néhány céget, amelyek ezen dolgoznak” – mondta Bill Gates.
Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján bizonyára üdvözli a francia kormány közelmúltbeli bejelentését, miszerint milliárd eurós nagyságrendű összegekkel támogatja a nukleáris technológiát, az amerikai befektető aláhúzta, hogy „Franciaország nagyszerű munkát végez az atomenergia-ellátás területén”. Így gyakran előfordul, hogy éppen a francia atomerőművek által megtermelt áramot táplálják az európai hálózatokba, amikor a naperőművek nem termelnek és a szélerőművek termelése is csökken.
„Örülök, hogy a franciák ambiciózus célokat tűztek ki az atomenergia olcsóbbá és biztonságosabbá tételére. Ezt az utat kell követnünk, hogy megoldást találjunk” – mondta Bill Gates.
A Hmelnickiji Atomerőmű új reaktorának építéséről írt alá memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök amerikai munkalátogatásának első napján Washingtonban kedden az ukrán és az amerikai fél – adta hírül az rbc.ua hírportál Zelenszkij Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
Mint az elnök írta, „üdvözlöm, hogy az Energoatom állami vállalat memorandumot írt alá a Westinghouse Electric céggel reaktor pilotprojektként történő közös építéséről a Hmelnickiji Atomerőműben.” Hozzátette: a továbbiakban még 4 reaktor épül az amerikai vállalat technológiájával. A projekt összértéke 30 milliárd dollár – jelezte Volodimir Zelenszkij.
Dozens of people were killed in an attack on the northern #Mozambique town of #Palma this week ??
The province of Cabo Delgado, where the town is located, has since 2017 been the target of a simmering Islamist insurgency linked to Islamic State. pic.twitter.com/43zuvO3mH8
Islamist militants seized control of a town in northern Mozambique, killing several people including at least one foreign worker, near a huge gas project involving France's Total and other energy companies, security sources said. pic.twitter.com/FbGCTbtOgo
Ukrajna eltökélt atomenergia-iparának fejlesztését és a legkorszerűbb atomreaktorok alkalmazását illetően – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, adta hírül a strana.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő a Mariano Rossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatójával hétfőn Kijevben folytatott megbeszélésen bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a legmodernebb atomreaktorok alkalmazására. Szerinte a többi között elképzelhető az SMR-160 típusú kis moduláris reaktorokra történő áttérés. Ezeket a tervek szerint Ukrajnában gyártják majd.
Zelenszkij azt is közölte Rossival, hogy Ukrajna kész megosztani tapasztalatait az IAEA-vel, hogy ne ismétlődhessen meg a 35 évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-balesethez hasonló tragédia. „Ma a szakértőink egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek a nukleáris biztonságot és a létesítmények üzemen kívül helyezését illetően” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.
A törökországi Akkuyui Atomerőmű építési területén kezdetét vette a 3. blokk építése, amelyre a jelt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Erdogan török elnök adta meg szerdán, videokonferencia kapcsolaton keresztül – áll a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében.
Az első adag beton beöntése alkalmából rendezett ünnepségen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója kiemelte az Akkuyui Atomerőmű építési munkálatainak gyors haladását. Emlékeztetett arra, hogy három évvel az első török atomerőmű építésének kezdete után már a harmadik blokk létesítését kezdték most meg. „Az atomerőmű Törökország energiabiztonságának egyik alappillére lesz” – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov.
„Az Akkuyui Atomerőmű üzembe helyezése után Törökország villamosenergia szükségletének tíz százalékát állítja elő – mondta a közlemény szerint Fatih Dömez török energetikai és természeti erőforrás miniszter, aki egyben rámutatott arra, hogy a projekt lendületet ad a gazdaságnak, ezen belül az iparnak, foglalkoztatást biztosít és elősegíti a kapcsolódó ágazatok fejlődését is.
A törökországi atomerőmű 3. blokkjának létesítési engedélyét a török nukleáris hatóság, az NDK 2020. november 13-án adta ki.
Az 1-es blokk alapozását 2019 márciusában fejezték be, majd beszerelték a zónaolvadék-csapdát, jelenleg a reaktort védő, dupla falú konténment belső falának betonozása zajlik. A kettes blokk alaptestét 2020 áprilisától, tavaly júniusig készítették, majd itt is a zónaolvadék-csapda elhelyezése után a reaktorépület és a kettős falú konténment falazása zajlik.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A lengyel környezetvédelmi miniszter szerint Pomerániában építhetik fel az első lengyelországi atomerőművet. A meglepő helyről érkező bejelentés bizonyára kiváltja majd a német, a svéd és a dán környezetvédők barátságtalan reakcióját is. Nem csak azért, mert utóbbiak valóban környezetvédők.
Michal Kurtyka lengyel környezetvédelmi miniszter január 14-én bejelentette, hogy a tervezett lengyel atomerőmű minden bizonnyal Lengyelország északi részén, a tengerparton, azon belül Pomerániában épül fel – adta hírül a Business Insider Polska. A miniszter az RMF FM rádiónak azt is elmondta, hogy az első blokkot 2033-ban helyezhetik üzembe.
A mostani bejelentés azonban két, egészen más aspektusból lehet igazán érdekes. Az egyik, hogy a helyszín megválasztása milyen következményekkel járhat. A másik, hogy miért tesz a környezetvédelmi tárca vezetője a kormány nevében bármilyen bejelentést egy atomerőmű építésével kapcsolatban, s vajon ezügyben miért nem az energetikai miniszter nyilatkozik.
Az első válasz az, hogy a Lengyelország északnyugati részén lévő helyszín közel van Németországhoz, Svédországhoz és Dániához, amelyek nem lesznek elragadtatva attól az ötlettől, hogy a közelükben atomerőművet akarnak építeni. Már csak azért sem, mert Dánia 1985 óta nem engedélyezi ezen energiahordozó használatát a határain belül, Németország és Svédország a nukleáris áramtermelő technológia kivezetését végzi éppen – arra hivatkozva, hogy annak kockázatai, üzemeltetési költsége magas, miközben a biztonságos, károsanyag-kibocsátás mentes energiatermelésben ma már van jobb, kifizetődőbb út is, mint az atomerőmű építése. Lengyelország így komolyabb ellenállásra is készülhet, ha a nukleáris projekt tényleg komolyabbra fordul.
A második kérdésre a válasz az, hogy Lengyelország még mindig 80 százalékban szénerőművekkel állítja elő elektromosenergia-szükségletét, amit néhány évtized alatt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében nullára kellene csökkentenie. A jelenlegi varsói kormány szerint ehhez atomerőművekre lesz szükség, annak ellenére, hogy Lengyelországban ismeretlen az ilyenfajta áramtermelés. A létesítményeket az orosz technológiát elutasítva nyugati cégek segítségével akarják felépíteni.
Kurtyka – az aktuális lengyel kormányzati politikai szólamoknak megfelelően – már korábban is azt mondta, hogy rendkívül nehéz lenne nukleáris energia nélkül elérniük az európai országok által támogatott, ambiciózus klímacélokat. A regnáló varsói kabinet álláspontja az, hogy 3-9 ezer megawatt atomenergia-kapacitásra van szüksége Lengyelországnak a kieső szénerőművek pótlására. Az első blokk építését 2026-ban kezdenék meg, reményeik szerint ez indulhatna el 2033-ban.
A reaktorok pontos helyét két éven belül akarják kijelölni.
