Csehország 10 millió dolláros támogatást nyújt a Harkivi terület egészségügyi intézményeinek támogatására – közölte Oleh Szinyehubov kormányzó csütörtökön a The Kyiv Independent szerint.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Csehország október 31-ig csaknem 1,6 milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajnának.
A cseh monetáris politikai döntéshozóknak komoly fejtörést okozhat, hogy az infláció novemberben az enyhülés jeleit mutatta, de továbbra is jelentősen a célérték felett maradt. Mindez átírhatja a kamatcsökkentésről szóló terveiket a havi ülésük előtt, így a lazítás is kitolódhat.
A helyi statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint Csehországban a fogyasztói árak 7,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami enyhe csökkenést jelent az előző hónapban mért 8,5%-hoz képest. Bár az adat kissé meghaladta a becsléseket, a jegybank szerint a tendencia így is összhangban van az előrejelzésükkel, amely januárban erőteljes lassulást prognosztizál, megközelítve az 1%-3%-os tűréshatár felső határát – írja a Bloomberg.
Annak ellenére, hogy az infláció az előző hónapokban folyamatosan csökkent, a negyedik negyedévben átmeneti fellendülés indult be a tavalyi energiatámogatások hatásának elhalványulása miatt. A következő évben várható lassulás miatt a csehek csatlakozhatnak a magyar és a lengyel központi bankokhoz, amelyek már megkezdték a lazítást.
A 300 milliárd dollár értékű cseh gazdaság a potenciális recesszió szélén áll, mivel a háztartások visszafogják kiadásaikat, az exportfüggő iparágak a Németországból érkező kereslet gyengülésével szembesülnek, a kormány pedig költségvetési megszorításokat tervez.
Jiri Polansky, az Erste Group Bank AG prágai egységének elemzője megjegyzi: „Még mindig kissé hajlunk annak lehetősége felé, hogy a jegybank decemberben 25 bázisponttal csökkentheti a kamatokat. Tekintettel azonban a januári inflációval kapcsolatos jelentős bizonytalanságra, nem zárhatjuk ki, hogy stabilan tartja őket, és jövőre halasztja az első kamatcsökkentést”.
A múlt hónapban a testület tagjainak többsége az irányadó kamat 7%-os szinten tartása mellett szavazott, ami közel negyedszázada a legmagasabb szint. Ezt a döntést az áruk és szolgáltatások árának hagyományos januári emelkedésével kapcsolatos aggodalmak befolyásolták. A következő monetáris politikai ülést december 21-én tartják.
A központi bank által szorosan figyelemmel kísért, a belső nyomást tükröző maginflációs mutató novemberben 3,9%-ra mérséklődött, ami kissé elmarad a hónapra prognosztizált 4%-tól.
Petr Pavel cseh államfő szerdán aláírta a kormány gazdasági intézkedéscsomagját, amely szerint mintegy 150 milliárd koronával csökkentheti az állami költségvetés hiányát 2025 végéig. Döntéséről az elnök az X közösségi platformon megjelent közleményében tájékoztatott.
„Tekintettel Csehország államadósságának elfogadhatatlan növekedésére ma úgy döntöttem, hogy aláírom a kormány intézkedéscsomagját, amelynek célja stabilizálni közkiadásokat és csökkenteni az államadósságot. Az aláírás elutasítása tétlenséget jelentene, ami komoly károkat okozna” – indokolta lépését Petr Pavel.
A több hónapos éles politikai és társadalmi vita után a parlament két háza által egyaránt jóváhagyott dokumentumnak a kormány szerint az a célja, hogy a költségvetés hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiányát az idei 3,5 százalékról jövőre 1,8 százalékra, 2025-ben pedig 1,2 százalékra csökkentse. Az ellenzék viszont azt állítja, hogy a csomag csak az adókat emeli, inflációgerjesztő hatása lehet, és kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a gazdaság teljesítményére.
A cseh költségvetés az idén 295 milliárd koronás hiánnyal számol, a tavalyi hiány 361,4 milliárd koronát tett ki. A jövő évre tervezett költségvetési hiány 252 milliárd korona.
A kormány intézkedéscsomagja az eddigi háromsávos adózási rendszert kétsávossá alakítja, megszüntet számos adózási kivételt, csökkenti az állami támogatásokat, és lényegesen megreformálja a nyugdíjrendszert.
A jogi személyek nyereségadója az eddigi 19 százalékról 21 százalékra emelkedik. Az áfa alapvetően marad 21 százalékos, de az eddigi két csökkentett adósávot – 10 és 15 százalék – ezentúl 12 százalékon egyesítik. Egyebek között az élelmiszerek, a gyógyszerek, a vendéglői szolgáltatás, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás áfája az eddigi 15 százalékról 12 százalékra csökken.
A nyugdíjjogosultsági korhatár eddig 65 év volt, ez mostantól folyamatosan emelkedni fog. Kormányzati döntés az is, hogy a nyugdíjak a jövőben az eddiginél lassabban fognak emelkedni. Az intézkedéscsomag január elsején lép életbe.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, az Andrej Babis vezette Igen-Független Polgárok Akciója (ANO) már bejelentette, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Korábban is voltak jelei, hogy kezd magához térni a cseh autóipar. Most újabb brutális számokat közölt a cseh autóipari szövetség Prágában. Éves összehasonlításban 16,2 százalékkal nőtt a személyautó-gyártás az idei első tíz hónapban Csehországban.
Az MTI tudósítása szerint a három cseh autógyár a január–októberi időszakban összesen 1 162 315 személygépkocsit állított elő. Ebből 157 835 volt elektromos vagy hibrid meghajtású autó, ami éves szinten mintegy 40 százalékos emelkedés. Az elektromos vagy hibrid autók az összes személygépkocsi 13,6 százalékát teszik ki.
Az autógyártási adatok jobbak, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó évben, ami jó hír az ágazatnak és jó hír a cseh gazdaságnak is – hangsúlyozta Zdenek Petzl, a szövetség igazgatója. Külön kiemelve, hogy növekszik a Csehországban gyártott elektromos és hibrid meghajtású személyautók száma és aránya az egész termelésben.
A legnagyobb cseh autógyár, a német Volkswagen konszernhez tartozó Skoda 722 394 autót gyártott, ami éves szinten 27,5 százalékos növekedés. A dél-koreai Hyundai 6,2 százalékkal 286 600 személygépkocsira növelte termelését az idei első tíz hónapban. A japán kézben lévő kolíni Toyota gyártószalagjairól pedig 153 321 személyautó gördült le, 10 865-tel kevesebb, mint egy éve. A cég szerint ez az eredmény a tavaszi, illetve szeptemberi technikai leállások következménye. Októberben éves szinten már 12,5 százalékkal emelkedett a Toyota termelése.
A cseh vámigazgatás mintegy 40 olyan esetet talált, melynek során megsértették az Oroszországgal szembeni szankciórendszert.
A Czech Radio szerint a szankciókat gyakran Törökországon vagy a posztszovjet köztársaságokon keresztül kerülik meg.
Egyik esetben illegálisan szállítottak járműveket Oroszországba. A cseh Labara cég Törökországon keresztül fegyvergyártásra használható gépeket küldött oroszországi leányvállalatának.
Megjegyzik, hogy a cseh hatóságok megerősítik azoknak a cégeknek az ellenőrzését, amelyek megsértik az EU Oroszországgal szembeni szankcióit azzal, hogy harmadik országokon keresztül exportálnak és importálnak árukat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A cseheknél a kormány és a lakosság sem lelkesedik az euró bevezetéséért – a vállalatok viszont szép csendben, már egyre nagyobb arányban használják a közös európai fizetőeszközt. A korona „részmunkaidős” devizává vált.
Prágának jelenleg nincs euró bevezetési stratégiája, a lakosság sem kedveli különösebben a közös pénzt, a jegybank pedig kifejezetten szeretné a kamatok feletti ellenőrzést megtartani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele volt az euróra való átállás vállalása. Közel két évtized elteltével azonban a Cseh Köztársaság – a legnagyobb posztkommunista tagországokhoz hasonlóan – még sehol sincs ezen a téren.
A cseh központi bank adatai szerint a helyi bankok által nyújtott vállalati hitelállomány fele immár devizában – túlnyomórészt euróban – denominált, és ez az arány még magasabb, ha a külföldi bankok hiteleit is beleszámítjuk. Ráadásul a cseh vállalatok közötti belföldi kereskedelem mintegy 20 százaléka euróban zajlik, sok exportőr korona helyett euróban fizet helyi beszállítóinak. A vállalatvezetők így kénytelen-kelletlen, a gazdasági szükségszerűség által kikényszerítve egyre inkább a saját kezükbe veszik az ügyet, és fokozatosan olyan irányba terelik a gazdaságot, ahová a politikusok és a monetáris politikai döntéshozók látszólag nem akarnak eljutni.
A korona csak részmunkaidős valuta, mert a gazdaságot uraló nagyvállalatok többnyire átálltak az euróra – mondta a Bloombergnek Tomas Kolar, a Linet Group SE vezérigazgatója, amely többek között high-tech kórházi ágyakat és más berendezéseket gyárt. „Nincs jó ok arra, hogy ne legyen euró, de a politikusok még csak felvetni sem merik a kérdést, nemhogy megmagyarázni a választóknak” – tette hozzá. A cseh vállalat 360 millió eurós forgalmának csaknem egésze 150 országba irányuló exportból származik – mondta Kolar. Műveleteinek nagy részét koronáról euróra állították át, hogy minimalizálják a piaci ingadozásokból származó árfolyamveszteségeket.
Eurószkepszis
Amióta az EU 2004-ben kezdte meg nagyszabású keleti bővítését. Azóta Szlovénia, Szlovákia, a három balti állam és legutóbb Horvátország is átállt az euróra, Bulgária is erre törekszik. A Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Lengyelország azonban kifejezetten ragaszkodik saját fizetőeszközéhez, a jegybanki önállósághoz. A csehek viszonylag jó helyzetben vannak ahhoz, hogy teljesítsék az euró-átállás, az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Az ország adóssága a gazdaság méretéhez viszonyítva az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és jó úton halad az inflációs és költségvetési hiányra vonatkozó követelmények teljesítése felé. Ugyanakkor kevés olyan ország van az Unióban, amely annyira euroszkeptikus, mint a Cseh Köztársaság.
Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint a közös valutát még nem bevezető EU-tagok körében a csehek támogatják a legkevésbé az átállást. A lakosság tart attól, hogy az ő megtakarításaiból kell majd esetleg finanszírozni, ha egy eurozóna tag bajba kerül, s félnek attól is, hogy egy euró-átállás nyomán, a felfelé kerekítések miatt drágulnak az áruk és a szolgáltatások.
Így téma alig-alig kerül elő a cseh közéletben. A jelenlegi kormánykoalíció öt pártjából négy ugyan támogatja a váltást, de a domináns polgári demokratáknak sikerült megakadályozniuk, hogy konkrét célok kerüljenek be a kormányprogramba.
A kérdés nem tartozik a kormány prioritásai közé a ebben a választási ciklusban – mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter, aki egyben a Polgári Demokraták elnökhelyettese is, az év elején egy pártkongresszuson.
A döntés a kormány kezében van, de velük párhuzamosan a Cseh Nemzeti Bank is ellenzi, hogy feladja a koronát, és monetáris politikáját az Európai Központi Banknak adja át. A cseh jegybankárok azzal érvelnek, hogy a független monetáris politika pufferként működik a globális sokkokkal szemben, és ez háttérbe szorítja az olyan potenciális előnyöket, mint az átváltási költségek vagy a devizakockázatok kiküszöbölése a vállalkozások számára.
Jan Frait jegybankelnök-helyettes egy nyilatkozatában bírálta azt a kötelezettséget, hogy a valutaövezetbe való tényleges belépés előtt csatlakozni kell az EU bankuniójához, ami szerinte azt jelenti, hogy lemondanak a hazai ipar – amely Európa egyik legjobb tőkehelyzetének örvendhet – felügyeletéről, anélkül, hogy garantálnák magának az euróövezetbe való belépésnek az idejét.
Az euró bevezetéséhez jelenleg meghatározott feltételek megalázóak Csehország számára – mondta Frait egy interjúban. „Véleményem szerint ez most nem éri meg nekünk. Ha a politika meghozza az erről szóló döntést, méltóbb feltételekről kellene tárgyalnunk” – tette hozzá.
Ingatag árfolyam
Politikai és makrogazdasági szinten érhetők az aggályok, viszont a vállalatok napi működését ez jelentősen megnehezíti, hiszen a cseh export kétharmada az eurózónába irányul. A geopolitikai instabilitás – például az orosz-ukrán háború vagy az izraeli-Hamász konfliktus – miatt a devizaárfolyamok egyre ingatagabbá válnak, az euró-integráció nagyobb védelmet nyújtana a vállalati szektor számára. Az elmúlt években tapasztalt fokozott koronaingadozások növelik a közös valuta vonzerejét. A központi banknak többször is be kellett avatkoznia, hogy támogassa a koronát, miközben a hitelfelvételi költségek magasabbak, mint az euróövezetben. A jegybank adatai szerint egy átlagos kereskedelmi hitel kamata (nem-pénzügyi vállalkozások számára folyósítva) 8,5 százalék körül van, euróban már 3 százalék körüli kamatra lehet hitelt felvenni.
A legutóbbi árfolyamsokkot a Lengyelország szeptemberi, meglepően nagymértékű kamatcsökkentése okozta. Ez elemzők szerint arra utal, hogy az euró hiányában a külföldi befektetők „kockázatos feltörekvő piacnak” tekintik Csehországot. Ugyanakkor a nagyjából 11 millió lakosú ország sok szempontból a posztkommunista átalakulás sikertörténete. A fellendülő autóipar segített a cseheknek abban, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján mért életszínvonalban megelőzzék az EU néhány régebbi tagját, például Spanyolországot és Görögországot. A Volkswagen tulajdonában lévő
Skoda, az ország legnagyobb gyára évek óta követeli az euró bevezetését.
A vállalat az idén már euróban vezeti könyveit, legtöbb tranzakciója során a közös valutát használja, beleértve a számos helyi beszállítónak történő kifizetéseket is.
Mivel a gazdaság gerincét az exportőrök alkotják, egyre több vállalkozás fog részt venni „ebben a spontán eurozációs trendben” – mondta Radek Spicar, az Iparszövetség, az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezet alelnöke, amely több mint 11 ezer munkaadót képvisel.
A nagyvállalatok hatására a gazdaság más részei is fokozatosan át fognak térni az euróban történő elszámolásra.
Csehország zárolta Vlagyimir Jevtusenkov orosz oligarcha számláit, és lefoglalta vagyonát – számolt be a CT24 cseh televízió alapján az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz oligarcha Karlovy Varyban lefoglalt vagyonát több mint 500 millió koronára becsülik. Jevtusenkov birtokában van az ötcsillagos Savoy Westend Hotel, ahol orosz politikusok, művészek és üzletemberek szoktak megszállni.
A szálloda jelenleg korlátozottan működik, új foglalásokat már nem fogad, csak azokat a vendégeket szolgálja ki, akik június végéig foglaltak szobát. Emellett az ország pénzügyi elemző hivatala befagyasztotta a Jevtusenkov tulajdonában lévő cseh cégek számláit és vagyonát, összesen 100 millió korona értékben.
Csehország 45 millió koronát (körülbelül 1,8 millió eurót) biztosít Ukrajnának, hogy segítséget nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek és elvégezze a területek aknamentesítését.
A cseh kormány két támogatást hagyott jóvá Ukrajnának. Az elsőt, 25 millió korona (majdnem 1 millió euró) értékben Dnyipropetrovszki megye kapja. A pénzeszközöket azok megsegítésére fordítják, akik az orosz invázió miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonukat.
A második részletet – 20 millió korona értékben – a területek aknamentesítésére fordítják. A projekt várhatóan hozzájárul a lakosok biztonságának növeléséhez, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy visszatérjenek otthonaikba.
Prága idén 20-25 millió euró értékben tervez humanitárius segélyt nyújtani Kijevnek. Ezt Tomas Kopecny, Ukrajna újjáépítéséért felelős cseh kormánybiztos jelentette be – írja az Ukrinform.
„Tavaly mintegy 14 millió euró értékben adtunk humanitárius segélyt Ukrajnának, idén pedig körülbelül 20-25 millió eurót tervezünk” – mondta.
Prága erőfeszítéseit Dnyipropetrovszk megye megsegítésére összpontosítja, mivel ez Ukrajna iparilag legfejlettebb régiója, Csehország pedig az iparilag legfejlettebb EU-ország, így megfelelő tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik az ilyen jellegű segítségnyújtáshoz.
Csehország Ukrajna újjáépítésében kiemelt figyelmet fordít a közlekedés, az energiaszektor zöld átalakulásának, az egészségügy, az ökológia, ezen belül is az ivóvíztisztítás területeire.
Postafiókot nyitott Prágában a Nova Posta – jelentette hétfőn a Novinky.cz hírportál.
A portál az ukrán sajtó értesüléseire hivatkozva azt írja: a Nova Posta szolgáltatásait alapvetően a Csehországban élő több mint félmilliós ukrán közösségre építi, s az első fiókja naponta reggel nyolctól este nyolcig tart nyitva.
A Novinky.cz által időzett Ekonomicsna Pravda című ukrán lap úgy tudja, hogy a postai küldemények – elsősorban levelek és csomagok – megbízható továbbítására a Csehországban tartózkodó ukránok között nagy igény mutatkozik. Az idei év végéig a Nova Post további fiókokat nyit Prágában és a dél-morvaországi Brünnben (Brno).
„Mostantól kezdve a csehországi ukránok egyszerűen küldhetik haza dolgaikat, gyorsan és könnyen megkapják rokonaiktól a kért iratokat vagy csomagokat” – olvasható a Nova Post közleményében. A csomagokat legfeljebb egy tonna súlyig vállalja továbbítani az ukrán posta.
A küldeményeket és a leveleket Ukrajnába eddig leginkább a Cseh Posta továbbította, amely jelenleg pénzügyi problémákkal küszködik, s az év végéig mintegy 300 kisebb településen megszünteti fiókjait, illetve bérbe adja szolgáltatásait. Ebből adódóan mintegy másfélezer dolgozóját meneszti az év közepén a Cseh Posta – írja a Novinky.cz
