Szlovákiában 2012 decembere óta nem nőttek olyan gyors ütemben az árak, mint júliusban: az árindex 3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Júniusban még csak 2,9 százalék volt az éves infláció mértéke.
A legnagyobb árugrást az élelmiszerek, az üzemanyagok és az építőanyagok kategóriájában mérték, az év elején pedig a cigaretta árszintje dobbantott bő 16 százalékkal a jövedéki adó emelése miatt, s a közlekedésben is jelentős áremelések történtek.
Az élelmiszerek átlagára az elmúlt hónapban 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, meglepő, hogy júniushoz viszonyítva még júliusban is 0,4 százalékos ütemben folytatódott a drágulás, ekkora havi pluszra 15 éve nem volt példa.
A zöldség ára közel 13, az olajé és a zsíré több mint 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de megugrott a kenyér, a tejtermékek, a hús és a tojás ára is.
Matej Hornák, az Erste Slovenská Sporitelna elemzője szerint az árvágtához a világjárvány okozta tavalyi lezárás is hozzájárult, mivel a lakosság akkor jóval visszafogottabban költekezett, idén viszont mintegy behozzák a 2020-ban elhalasztott vásárlásokat.
Fájó pont az az autósoknak az üzemanyagok 3,5 százalékos havi drágulása.
Év eleje óta a 95-ös oktánszámú benzin literje 24 százalékkal, a gázolajé pedig 22 százalékkal kerül többe (előbbi 1,43, utóbbi 1,26 euróba kerül literenként).
Valamennyi építőipari termék ára felfelé kúszik, legyen szó fáról, acélról, építőipari alapanyagról.
Becslések szerint idén a házépítés akár 20 százalékkal is drágulhat.
Az elmúlt havi 3,3 százalék után az infláció üteme az év végére megközelítheti a 4 százalékot, a jövő év elején pedig akár 4,5 százalékra is ugorhat, ha az energiaárak a jelenleg várt ütemben nőnek. A legnagyobb drágulás továbbra is az élelmiszerek és az üzemanyagok esetében várható – állítja Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője.
Az infláció ellenére a statisztikai adatok szerint Szlovákiában továbbra is rengeteg pénzt dobnak ki felesleges dolgokra.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére tavaly tovább nőtt ez az összeg. Havonta fejenként átlagosan 65 eurót dobunk ki a szemétbe. A megvett áru, elsősorban az élelmiszerek 40 százalékát megy a kukába az elhamarkodott és átgondolatlan vásárlások miatt – nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője.
Az élelmiszerárak folyamatos emelkedése az ukránok számára már megszokottá vált. Az elmúlt hat hónap során azonban az árnövekedés üteme valóban lenyűgöző méreteket öltött. Az ukránok jövedelmük felét fordítják élelmiszerre, ugyanakkor az EU tagországok lakosai számára ez a szám nem haladja meg a 18%-ot. A Gazdasági Fejlesztési Minisztérium jelentése szerint 2021 januárjában a gyümölcs- és zöldségtermékek 8,1-24,6%-kal, a pékáru 0,4-4,9%-kal, az olaj 4,8%-kal, a cukor 4,1%-kal, a tojás 3,5%-kal, a hús 0,2-2%-kal, a tejtermékek 0,2-1,5% drágult. Az árak ilyen rendellenes emelkedése felgyorsítja az infláció növekedését.
Jurij Solomickij, a Makrogazdasági Szabályozási Központ vezetője elmondta, a cukor, a tojás és az olaj rekord mértékben drágult. Tavaly januári adatokhoz viszonyítva ezeknek a termékeknek az ára több mint a felével nőtt: 54,7%, 52,3% és 25,6%.
Mi befolyásolta az áremelkedést?
Az ukrán piacon az élelmiszerárak növekedését olyan tényezők befolyásolják, mint a minimálbér alakulása, az energiaárak, a logisztikai költségek és a termés szintje. Egyébként ezen a nyáron az ipari villamos energia ára csaknem 30%-kal nőtt. Andrij Novak gazdasági szakértő szerint az energia költségek növekedése láncreakciót vált ki – kivétel nélkül minden termék ára emelkedik.
Dmitro Sijan, a Harkivi Nemzeti Gazdasági Egyetem Gazdasági Tanszékének professzora szerint az árak azért emelkednek, mert a termelők költségei jelentősen megnőttek.
Gabonafélék
A gabona a tojás önköltségének fő alkotóeleme, a csirkehús költségének 70%-a a takarmány. Az elmúlt fél évben a búza, a rozs és a kukorica ára csaknem megduplázódott: 3,7-4,7 ezer UAH-ról tonnánként csaknem 9 ezer UAH-ra, közölte az Ekonomicsna Pravda.
Olekszandr Ohrimenko gazdasági szakértő becslései szerint a gabona felvásárlási árának növekedése egész évben befolyásolja a csirkehús árát.
Olekszij Dorosenko, az Ukrán Kiskereskedelmi Szövetség igazgatója úgy véli, hogy a csirkehús ára további 15%-kal fog emelkedni, közölte az UNN.
Cukor
Ukrajnában cukor ára 30-40%-kal magasabb, mint a világpiaci ár – derül ki Ukrajna Kereskedelmi és Iparkamarája adataiból. Julija Berescsenko, az Asztarta fejlesztési és befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója, Ukrajna legnagyobb cukortermelője kiemelte, a súlyos szárazság miatt csökkent a cukorrépa hozama. A cukor exportára is emelkedett, és a termelők az elmúlt három évben működési nyereséget próbáltak elérni, mivel korábban veszteségesek voltak és kénytelenek voltak csökkenteni a termelést.
Mi a helyzet szerte a világon?
Külső okok is befolyásolták az élelmiszerárak emelkedését Ukrajnában. Ezek közé tartozik az aszály és az időjárási rendellenességek, a megnövekedett kínai kereslet, amely növelte a sertések számát és megduplázta a gabonaigényt, valamint az országok protekcionista lépései a koronavírus második hullámától tartva.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arról számolt be, hogy hogy az élelmiszerek világpiaci árai 2014 óta most emelkedtek a legnagyobb mértékben. Az előrejelzések szerint a gabonafogyasztás jövőre emelkedni fog, és a világ élelmiszer-készletei az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére csökkennek, közölte az Ekonomicsna Pravda.
Mi várható?
Az élelmiszerárak jelenlegi megugrásával még nincs vége a folyamatnak. A szakértők tavasszal újabb áremelkedési hullámra számítanak. Zorjana Jaremcsisin a Novini 24-ben az alábbiakat írta: az áremelkedés a húsra és a gabonafélékre, valamint a hagyományosan a zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozik, amelyek árainak nyáron mindenképpen csökkennie kell. Mindemellett a tojás és a tejtermékek ára tavasszal csökkenni fog, mivel szezonális termékek.
Okszana CSOPAK
[type] => post
[excerpt] => Az élelmiszerárak folyamatos emelkedése az ukránok számára már megszokottá vált. Az elmúlt hat hónap során azonban az árnövekedés üteme valóban lenyűgöző méreteket öltött. Az ukránok jövedelmük felét fordítják élelmiszerre, ugyanakkor az EU tagors...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614276240
[modified] => 1614268360
)
[title] => Rekord szintű élelmiszerárak Ukrajnában és szerte a világon. Miért és mi lesz ezután?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10684&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10684
[uk] => 10657
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 10658
[image] => Array
(
[id] => 10658
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702.jpg
[original_lng] => 49984
[original_w] => 700
[original_h] => 399
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702.jpg
[width] => 700
[height] => 399
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702.jpg
[width] => 700
[height] => 399
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702.jpg
[width] => 700
[height] => 399
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702.jpg
[width] => 700
[height] => 399
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bd20d9106b23e71f426c1c0cffb58bc21613390702.jpg
[width] => 700
[height] => 399
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1614261021:12
[_thumbnail_id] => 10658
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4182
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_094e8bef8c2f177fe6df3babf7b6540d] =>
[_oembed_time_094e8bef8c2f177fe6df3babf7b6540d] => 1614261166
[_oembed_0fa0ccdb9adc80ba4a67a70ea5cea5ea] =>
[_oembed_time_0fa0ccdb9adc80ba4a67a70ea5cea5ea] => 1623454298
[_oembed_f424374cc8d0b642834e3ccc82cbdddc] =>
[_oembed_time_f424374cc8d0b642834e3ccc82cbdddc] => 1636675370
[_oembed_0745d095eb90c1a6078efce0f909176a] =>
[_oembed_time_0745d095eb90c1a6078efce0f909176a] => 1644608931
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] =>
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Mélyponton a nemzetközi élelmiszerárak, miközben az első előrejelzések kimagasló gabonatermésről, kereskedelemről és felhasználásról szólnak – írja az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) legfrissebb közleményében.
Már a negyedik hónapja csökken az alapvető élelmiszercikkek nemzetközi piaci ára a jelentős készletek és a gyenge kereslet mellett, utóbbi főként a járvány miatti gazdasági visszaesés következménye.
A FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi, 162,5 ponton zárt májusban. Vagyis 1,9 százalékkal alacsonyabban az előző hónaphoz képest. Ilyen alacsony értékre 2018 decembere óta nem volt példa.
A tejtermékek ára 7,3 százalékkal csökkent áprilishoz képest a vaj és sajt jegyzésének bezuhanása, továbbá a szezonális hatások és az alacsony importkereslet miatt. Ez közel 20 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. A tejpor ára mérsékelten bár, de csökkent az alacsony árak és a kínai gazdaság újjáéledése generálta keresletet miatt.
A cukor ára 7,4 százalékos drágulásával ellene ment az általános trendnek, amivel az áprilisi csökkenés felét sikerült is ledolgoznia. Ennek oka a nemzetközi nyersolaj árának erősődésében és a vártnál rosszabb indiai és thaiföldi termésben keresendő.
A gabonafélék árindexe 1 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a rizs valamelyest drágult és a búza ára csökkent a várhatóan bőséges globális készletek miatt. A szemestermények ára tovább csökkent, az amerikai kukoricáé például 16 százalékkal az egy évvel ezelőtti értékhez képest.
A növényi olajok ára 10 havi mélypontra zuhant a 2,8 százalékos májusi csökkenéssel. A repce és napraforgó olaj iránti kereslet bár nőtt, a pálmaolaj nemzetközi ára már a negyedik egymást követő hónapja csökkent a nyomott globális importkereslet és a vártnál nagyobb termelési volumen és készletek hatására.
A húsfélék nemzetközi ára összesítve 0,8 százalékkal esett vissza májusban. A marhahús ára nőtt, míg a szárnyas és sertés tovább csökkent a legnagyobb termelő országok bőséges exportkészletei miatt, amit még a kelet-ázsiai import kereslet növekedése sem tudott felszívni.
A világ gabonatermelése jó úton van afélé, hogy új rekordot döntsön:
a várható 2 780 millió tonna 2,6 százalékkal haladná meg a 2019-2020-as menyiséget
– olvasható a FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésében.
A FAO első előrejelzése a 2020-2021-es szezonra a már elvetett és a bevetni tervezett területek állapota alapján született, feltételezve, hogy az időjárás az évszaknak megfelelően alakul.
Az
élelmiszerárak állami szabályozásáról szóló kormányrendelet május 18-án lépett
hatályba – olvasható az Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi
Szolgálat hivatalos honlapján.
„Az
ukrán minisztertanács 2020. április 22-én fogadta el a 341.számú határozatát „A
jelentős társadalmi jelentőségű áruk, járványellenes áruk árstabilizálására
irányuló intézkedésekről”, amely által a jelentős társadalmi jelentőségű
termékek árszabályozását vezette be. Ezen termékek kiskereskedelmi árának
növekedését kötelezően be kell
jelenteni. Az Állami Élelmezés-biztonsági és Fogyasztói Szolgálat előkészítette
a forgalmazók és a fogyasztók által, az áremelkedés bejelentésének eljárásával
kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszait. A legfontosabbak:
Mely
árukat kell bejelenteni?
A határozat jóváhagyta az áruk kimerítő
listáját:
jelentős társadalmi jelentőséggel bíró, járvány elleni termékek;
a SARS-CoV-2 koronavírus által kiváltott akut légzőszervi betegség (COVID-19) terjedésének megakadályozásához szükségesek termékek.
A jegyzékben szereplő gyógyszerek
esetében a kiskereskedelmi árak változásait a gyógyszerek kereskedelmi
megnevezése szerint kell bejelenteni.
Melyik
esetben kell a forgalmazónak bejelentenie az árváltozást?
A határozat hatálybalépésének
pillanatától kezdve, ha az üzleti vállalkozás jelentős társadalmi jelentőségű
vagy járványellenes termékekkel kereskedik és legalább az öt százalékkal növeli a kiskereskedelmi árat,
akkor azt köteles bejelenteni. A jövőben be kell jelenteni a kiskereskedelmi ár
megváltozását, ha már a bejelentett kiskereskedelmi árhoz viszonyítva 5% vagy több százalékkal növekszik.
A 2020.
05. 18-ára vonatkozó kiskereskedelmi árnövekedést be kell-e jelenteni?
Nem kell. Az áruk kiskereskedelmi
árainak változásáról szóló nyilatkozatot a határozat hatálybalépésének napjától
kell érvényesíteni.
Mikor
kell bejelenteni a kiskereskedelmi ár
növekedését?
A határozat követelményeinek
megfelelően, a kiskereskedelmi ár növekedésének bejelentése az áremelés százalékától
függ, nevezetesen:
15%-os vagy több százalékos áremelkedés esetén – a kiskereskedelmi ár alkalmazása legkorábban 30 napon belül lehetséges, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül;
legalább 10, de kevesebb, mint 15%-os áremelkedés esetén – a kiskereskedelmi ár alkalmazása legkorábban 14 nap alatt lehetséges, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül;
legalább 5, de 10%-nál kevesebb áremelkedés esetén a kiskereskedelmi ár legkorábban három napon belül alkalmazható, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül.
Hogyan
történik a kiskereskedelmi árváltozás bejelentése?
A termékek kiskereskedelmi árának
változásával kapcsolatos információkat elektronikus úton kell benyújtani, minősített
elektronikus aláírással az Állami Élelmezés-biztonsági és Fogyasztóvédelmi
Szolgálatnak hivatalos honlapjára (https://price.consumer.gov.ua).
Mikor
kerülnek be a bejelentett árváltozásokkal kapcsolatos információk a
kiskereskedelmi árak névjegyzékébe?
Az adatok sikeres regisztrálása után az
információkat automatikusan bekerülnek a kiskereskedelmi árak névjegyzékébe, az
Állami Élelmezési és Fogyasztóügyi Szolgálat tisztviselőinek részvétele nélkül.
Szabálysértésnek
számít, ha a határozat hatálybalépése után legalább 5 százalékkal növelték a
kiskereskedelmi árat, de nem jelentették be?
Igen.
Milyen
a szankciókkal jár a határozat által meghatározott bejelentés elmulasztása?
A jogsértővel szemben közigazgatási és
gazdasági szankciókat alkalmaznak az „Az árak és árképzés”-ről szóló törvény 20.
cikkelyével összhangban. Emellett az állampolgárokat (magánszemélyeket-vállalkozókat)
és az üzleti vállalkozásokat az árak és tarifák kialakításának,
megállapításának és alkalmazási rendjének megsértéséért közigazgatási
felelősségre vonják a közigazgatási bűncselekmények kódexének 1652. cikkelyében
meghatározott összegű bírság kiszabásával.
Márciusban
nagyot zuhant az élelmiszerek világpiaci ára a COVID-19 világjárvány okozta
csökkenő kereslet és az olaj árának csökkenése következtében – közölte az ENSZ
Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sajtószolgálata.
A jelentés szerint a legnagyobb
csökkenést a cukorár-index mutatta, amely 19,1%-kal csökkent februárhoz képest.
Ennek oka a házon kívüli fogyasztás iránti kereslet csökkenése, amelyet a sok
országban bevezetett korlátozó intézkedések váltottak ki valamint a kőolaj
árának erőteljes esése miatt csökkent a kereslet az etanol-gyártók részéről.
A növényi olajok árindexe 12%-kal esett
vissza a hónapban, amelyet a pálmaolaj árának esése okozott, amelyet a nyers
ásványolajok árának hirtelen zuhanása és a növekvő bizonytalanság annak okán,
hogy a világjárvány következményei milyen hatással lesznek a növényi olajok
piacára.
A szója- és a repceolaj árai szintén követték ezt a tendenciát. A FAO becslései szerint a tejtermékek árindexe 3%-kal esett vissza a csökkenő árajánlatok, valamint a sovány tej és tejpor iránti keresletcsökkenés miatt, amit a COVID-19 terjedésének megfékezésére irányuló korlátozó intézkedések révén a korábban zökkenőmentes ellátási folyamatban keletkező zavarok okoztak.
A márciusi gabonaár-index 1,9%-kal
csökkent februárhoz képest, és gyakorlatilag visszatért a 2019-es márciusi
szintre. A nemzetközi búzaárak csökkentek, mivel a nagy globális készletek és a
kedvező terméshozamok hatása felülmúlta Észak-Afrika megnövekedett behozatali
igényét és az Orosz Föderáció által bevezetett néhány kisebb exportkorlátozást.
A kukorica árai szintén csökkentek a
jelentős kínálat és a bioüzemanyag-ágazat keresletének jelentős gyengülése
miatt.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felszólította az országokat, hogy ne korlátozzák a nemzetközi kereskedelmet annak érdekében, hogy a koronavírus világjárvány idején elkerüljék az élelmiszerhiányt és azok világpiaci árának emelkedését. „Polgáraik egészségének és jólétének védelmében az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések ne zavarják meg az élelmiszer-ellátás folyamatát… A COVID-19 miatt bevezetett szigorú intézkedések közepette minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a kereskedelem szabadon folyhasson. Biztosítanunk kell, hogy a COVID-19-re való reakciónk ne hozzon létre észszerűtlen alapanyag-hiányt, ne növelje az éhezést és az alultápláltságot” – tájékoztatott a szervezet sajtószolgálata
Egyúttal kiemelték, hogy a betegség
terjedésének minimalizálása és az élelmiszer-ellátási lánc fenntartása
érdekében fontos biztosítani az élelmiszer-előállítók és az élelmiszeripari
dolgozók védelmét.
A FAO az élelmiszer termelés szintjére,
a fogyasztásra és a készletekre valamint a termékárakra vonatkozó információk elérhetőségére
szólított fel. „Csökkenti a bizonytalanságot, és lehetővé teszi a gyártók, a
fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Ez
mindenekelőtt megelőzi a pánikvásárlásokat, és fékezi a tartalék-készletek felhalmozását”
– áll a FAO közleményében.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
