Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken csütörtöki közleményében az Északi Áramlat–2-höz kapcsolódó tevékenységük azonnali felfüggesztésére szólította fel a gázvezeték megépítésében részt vevő vállalatokat, és szankciókat helyezett kilátásba.
Blinken aláhúzta: Joe Biden amerikai elnök kormánya eltökélt, hogy tiszteletben tartja az elődje, Donald Trump hivatali ideje alatt elfogadott, büntető intézkedéseket kilátásba helyező törvényeket.
„Az Északi Áramlat-2 egy rossz projekt: rossz Németországnak, Ukrajnának, és közép-, illetve kelet-európai szövetségeseinknek és partnereinknek” – szögezte le Blinken.
A külügyminiszter szerint „a geopolitikai indíttatású orosz projekt célja Európa megosztása és az európai energiabiztonság meggyengítése”. A gázvezeték megépítéséből a közelmúltban 18 vállalat szállt ki Washington nyomására. Az Egyesült Államok eddig csak az Északi Áramlat–2 építésében részt vevő Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jut.
A már csaknem teljesen elkészült Északi Áramlat–2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az amerikai kormány nyomására legalább 18 európai vállalat kivált az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének projektjéből, vagy legalábbis ígéretet tett rá – derül ki az amerikai kongresszusnak megküldött, hétfőn nyilvánosságra került külügyminisztériumi jelentéséből.
A dokumentum szerint a cégek között szerepel a mannheimi Bilfinger ipari szolgáltató vállalat, a német Munich Re Syndicate, a svájci Zurich Insurance Group, illetve a francia Axa Group biztosítótársaságok.
Washington eddig csak az Északi Áramlat-2 építésében részt vevő a Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal. Ez volt az első alkalom, hogy egy céget az Északi Áramlat-2 ellen hozott amerikai szankciós törvény alapján büntetőintézkedésekkel sújtottak. A döntést Donald Trump leköszönő elnök utolsó előtti hivatali napján jelentették be. Eddig ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazása csak fenyegetésként szolgált, aminek következtében a vezeték építése jelentősen elhúzódott.
A mostani jelentés azonban nem fenyeget további cégeket szankciókkal, ami az ellenzékbe szorult republikánus párti képviselők bírálatait váltotta ki.
Ted Cruz republikánus párti szenátor a hétvégén azzal vádolta Joe Biden elnök kormányát, hogy olyan jelzést küld, miszerint kész engedni az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre és az Egyesült Államok európai szövetségeseinek energiabiztonságára katasztrofális következményekkel járó gázvezeték elkészítését.
Az Antony Blinken tárcavezető által aláírt dokumentumot pénteken küldte meg az amerikai külügyminisztérium a kongresszusnak, de azt csak hétfőn tették közzé. A jelentés külön kiemeli a német álláspontot, miszerint egy létfontosságú gazdasági projektről van szó.
Berlin határozottan ellenzi az amerikai szankciókat, amelyeket Németország és az Európai Unió szuverenitása megsértésének tart – áll a jelentésben.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha az Oroszországból Németországba tartó vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
After a 6 week review we are officially cancelling 83% of the programs at USAID.
The 5200 contracts that are now cancelled spent tens of billions of dollars in ways that did not serve, (and in some cases even harmed), the core national interests of the United States.
Az orosz Fortuna csőfektető hajó megkezdte az Északi Áramlat-2 földgázvezeték dániai területi vizein a gázcsőfektetést – jelentették szombaton orosz és nyugati hírügynökségek a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva.
A dán területi vizeken 120 kilométer gázcsövet kell lefektetni, még marad egy 28 kilométeres szakasz Németország területi vizein. A vállalat közleménye szerint a Fortuna sikeresen elvégezte a szükséges tengeri vizsgálatokat, és a megfelelő engedélyek birtokában hozzálátott a csőfektetéshez. Más részleteket nem közölt.
A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz–európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai felségvizeken keresztül húzódik, 30 pedig a németen.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el, azért, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigetnél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését.
A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye) lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
Először ismerte el az orosz Gazprom gázipari vállalat, hogy meghiúsulhat az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének befejezése.
A Gazprom a holdig által kibocsátott új kötvényekhez kiadott, a hírügynökségek által kedden ismertetett memorandumban nem zárta ki, hogy a politikai helyzet hirtelen megváltozása esetén a projektet fel kell majd függeszteni vagy törölni kell.
„Az olyan nagy nemzetközi projektjeink megvalósításakor, mint amilyen a Török Áramlat vagy az Északi Áramlat-2, egyes régiókban olyan, a politikai helyzet változásával kapcsolatos kockázatokba ütköztünk és ütközünk, amelyek az országok közötti feszültség növekedéséhez, valamint partnereink és a szabályozó szervek álláspontjának megváltozásához vezet a projekt különböző aspektusaival kapcsolatban. Egyes esetben ezek a változások odáig vezethetnek, hogy a projekt megvalósítása lehetetlenné vagy célszerűtlenné válik, vagyis a projekt leállításához vagy megszüntetéshez” – áll a cég közleményében.
A Gazprom mindemellett arra számít, hogy a csővezetéket ésszerű időn belül üzembe helyezik. A memorandum szerint az Északi Áramlat-2 2021-ben a holding egyik prioritást élvező projektje marad.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt hangoztatta, hogy az Északi Áramlat 2-re az Egyesült Államok a nemzetközi jog szempontjából törvénytelen eszközökkel gyakorol durva és folyamatos nyomást. Moszkva szerint az Egyesült Államok a konkurenciaharcban nem piaci eszközökkel kíván piacot szerezni saját, az orosz vezetékes gáznál drágább cseppfolyósított földgáza (LNG) számára. Korábban Jelena Burmisztrova, a Gazprom Ekszport vezetője szintén arról beszélt, hogy a gázipari beruházásokra politikai nyomás nehezedik, különösen az Európai Unióban.
A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik még. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai felségvizeken keresztül húzódik, 30 pedig a németen.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el, azért, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigetnél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését. A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye)lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
A Handelsblatt német gazdasági napilap értesülése szerint az Egyesült Államok arra készül, hogy kedden szankciókat vezessen be a Fortuna tulajdonosa, a KVT-Rusz ellen.
Engedélyezte a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal (BSH), hogy azonnal folytassák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését Németország felségvizein.
A hivatal pénteken nyilvánosságra hozott döntését még megfellebbezhetik például környezetvédelmi csoportok. A korábbi engedély alapján a csőfektetési munkálatok csak május végétől folytatódhattak volna Németország kizárólagos gazdasági övezetében.
A már csaknem teljesen elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik még. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai felségvizeken keresztül húzódik, 30 pedig a németen.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése 2019-ben azért akadt el, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigeténél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését.
A csőfektetési munkálatok egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődtek újra. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna. Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Az orosz Fortuna csőfektető hajó újraindította a munkálatokat az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befejezetlen szakaszán – jelentették pénteken orosz hírügynökségek a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva.
A német szövetségi hajózási és vízrajzi társaság ebben a hónapban engedélyt adott a csőfektetésre. A Nord Stream 2 AG közölte, hogy a Fortuna 2,6 kilométeres szakaszon, 30 méter mélyen fekteti le a vezetéket Németország kizárólagos gazdasági övezetében.
Az Északi Áramlat-2 megvalósítását tavaly decemberben függesztették fel, mitán az Egyesült Államok szankciókat hirdetett meg a vezeték építésében részt vevő vállalatok ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök idén januárban bejelentette, hogy a több mint 93 százalékban megépült, 1230 kilométeres Északi Áramlat-2-t Ororszország önerőből fogja befejezni. Az építkezés újraindításának hírére pénteken a Gazprom részvényei 3 százalékkal emelkedtek.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart.
Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
A német szövetségi kormány az Egyesült Államokban kitermelt földgáz Németországba szállítását elősegítő fejlesztések egymilliárd eurós támogatását ajánlotta fel a washingtoni vezetésnek az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megmentése érdekében – jelentette szerdán a hírportálján a Die Zeit című német hetilap.
A lap ismeretei szerint Olaf Scholz pénzügyminiszter augusztus elején előbb szóban, majd írásban is ígéretet tett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek arra, hogy a kormány támogatja cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építését két északi-tengeri kikötőben – Brunsbüttel és Wilhelmshafen –, amelyeket könnyen el tudnak érni az Amerikából érkező LNG-szállító hajók.
Az írásban augusztus 7-én rögzített javaslat szerint a kormány egymilliárd eurós értékhatárig terjedő, „erőteljes támogatást” biztosít a fejlesztésekhez. Cserébe azt kéri az amerikai féltől, hogy ne gördítsen újabb akadályt az Északi Áramlat-2 befejezésének és üzemeltetésének útjába, és ne használja ki „a büntetőintézkedések már létező jogi lehetőségeit”.
A Die Zeit felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókat helyezett kilátásba az Északi Áramlat-2 építésében közreműködő vállalkozásoknak. Mint írták, a washingtoni vezetést politikai megfontolások mellett gazdasági érdekek is mozgatják, igyekeznek az orosz gáz kiszorításával piacot teremteni az amerikai kitermelésű földgáznak Európában.
Az Északi Áramlat-2 az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger alatt – Lengyelország és Ukrajna megkerülésével – szállító Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja. Lefektetése 2018-ban kezdődött. A csöveket fektető hajók naponta nagyjából 3 kilométert haladnak előre az 1200 kilométeres nyomvonalon. A beruházás még 2020-ban elkészülhet.
Az Európai Unióba irányuló orosz földgázexportnak az ukrajnai mellett újabb útvonalat biztosító fejlesztés legfőbb haszonélvezője Németország, amely Nyugat-Európa fő földgázelosztó központjává válhat. A kormány kezdettől támogatta a fejlesztést, és igyekezett kivonni a politikai vitákból. Törekvésének sikere az orosz ellenzék legismertebb politikusa, Alekszej Navalnij ellen augusztus 20-án végrehajtott mérgezéses támadás révén veszélybe került, mert belföldön és külföldön is sokan sürgetik, hogy a beruházás leállíttatása legyen az orosz merényletre adott válasz.
Az EU a gázfogyasztása nagyjából háromnegyedét importból fedezi. A legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal több mint 40 százalékát adja.
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Északi Áramlat 2 vezetékpár, valamint a Török Áramlat gázvezeték kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
Az amerikai szenátusban az Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen republikánus honatyák által beterjesztett szankciótervezet közvetlen célpontja a német gazdaság – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
„Az agresszív nyomás – mi ezt éppen így minősítjük – amelyet Washington az európai szövetségeseire, elsősorban Németországra gyakorol az Északi Áramlat 2 megépítésének meghiúsítása érdekében, természetesen precedens nélküli tény a transzatlanti kapcsolatokban.
Azoknak a szankcióknak pedig, amelyeket most az Egyesült Államok kongresszusában vitatnak meg, az a céljuk, hogy közvetlen csapást mérjenek a német gazdaságra” – hangoztatta a szóvivő.
Mint mondta, erre a válaszadás nemzeti és összeurópai szinten Berlin és az unió szuverén ügye. Hozzátette: Oroszország arra számít, hogy a német kormány továbbra is támogatni fogja a projektet.
„Abból indulunk ki, hogy az összes részvevő maradéktalanul teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségvállalásait, az összes, az új gázvezetékben érdekelt ország pedig kinyilvánítja politikai akaratát, ami nélkülözhetetlen ennek az egyesült Európa megbízható energiaellátása szempontjából stratégiailag fontos kezdeményezésnek a megvalósítása szempontjából” – mondta.
Hozzátette, hogy a kialakult helyzet komoly kihívás az EU számára mind politikai, mind piacbiztonsági, mind pedig külföldi befektetésvédelmi szempontból.
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter egy szerdai videokonferencián azt mondta, hogy a tervezett amerikai szankciók nem járulnak hozzá a globális energetikai helyzet javításához, és negatív hatást gyakorolnak a világgazdaság helyreállítása érdekében kifejtett közös erőfeszítésekre. Ugyanerről a Bloomberg TV-nek nyilatkozva protekcionizmusnak és szuverén államok belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a tengerentúl kezdeményezett büntetőintézkedéseket, és hangsúlyozta, hogy az üzleti tervek megvalósítása nem szorul egyeztetésre olyan, harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a projektekben.
Novak ismételten hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat 2 tisztán üzleti projekt, amely megfelel az európai jogrend követelményeinek.
Rámutatott, hogy a vezeték diverzifikálni fogja a gáz szállítási útvonalait, és csökkenti a költségeket.
A jelenlegi állapotában 93 százalékban elkészült Északi Áramlat 2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővülne a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart.
Az Északi Áramlat 2 vezetékpár, valamint a Török Áramlat gázvezeték kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
A projekt megvalósítása 2019-ben azért akadt el, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését. Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban azt mondta, hogy az Északi Áramlat 2-t az idén év végén vagy 2021 elején üzembe fogják helyezni.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A módosított uniós szabályok szerint a gázvezetékek tulajdonosa nem lehet ugyanaz, mint aki a gázt teszi beléjük. Akkor sem, ha a vezeték uniós országot köt össze unión kívülivel.
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Németországot Oroszországgal az Északi-tenger alatt összekötő Északi Áramlat gázvezeték üzemeltetője, illetve az új, Északi Áramlat 2 vezetéket építő és majdan üzemeltető cég kereseteit – derül ki a törvényszék közleményéből.
A két cég az EU gázdirektíváját, illetve egész pontosan annak 2019-es módosítását akarta megtámadni. A direktíva kimondja, hogy az uniós gázvezetékek tulajdonosa (legalábbis közvetlenül) nem lehet ugyanaz, mint aki a gázt teszi beléjük, illetve hogy a kapacitás legalább 10 százalékát harmadik felek számára kell fenntartani. Az Északi Áramlat 2 projektcége a Gazprom leányvállalata (a projektben számos európai vállalat is részt vesz), és a Gazpromnak a működő Északi Áramlatban is jelentős tulajdonrésze van.
Az uniós direktíva eredetileg csak az uniós vezetékekre vonatkozott, így nem volt egyértelmű, hogy az Északi-tenger alatt futó vezetékek esetében alkalmazni kell-e. Ha alkalmazni kell, akkor a Gazprom nem lehet az Északi Áramlat tulajdonosa (legalábbis közvetlenül). A helyzetet egyértelműsítette a direktíva 2019-es módosítása, amely kimondta, hogy a szabályozás az olyan vezetékekre is vonatkozik, amelyeknek egy része uniós tagállam és harmadik ország között fut.
Az Északi Áramlat-cégek lényegében két dolog miatt támadták a direktíva módosítását: diszkriminatív, és érvényessége esetében alapjaiban kellene átszervezni mindkét Északi Áramlat tulajdonosi struktúráját, érintené a hatályban lévő szerződéseket, stb.
A törvényszék szerint a direktíva-módosítás nem diszkriminatív, mert nem csak az Északi Áramlatokra vonatkozik. Ráadásul a törvényszék érvelése szerint a tagállamok eléggé szabad kezet kaptak a direktíva saját jogrendjükbe való átültetésére, és a tagállami hatóságok kivételeket is adhatnak a szabályok alól, ezért maga a direktíva nem lehetetleníti el az Északi Áramlatokat, nem okoz számukra aránytalanul nagy sérelmet.
Utóbbi lehetőség valóban fennáll, ezzel azonban az Északi Áramlat 2 nincs kisegítve, az illetékes német hatóság (Bundesnetzagentur) május közepén jelentette be, hogy nem ad felmentést az uniós szabályok alól az új vezetéknek – számolt be az Euractiv.com. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a vezeték meg fog épülni, a projekt útjába gördített akadályok viszont magasabb gázárakat fognak eredményezni Európában.
A Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat kapacitása évi 55 milliárd köbméter, az azzal párhuzamosan futó új vezetékpáré még egyszer ugyanennyi lesz. A projektet ellenzi az Európai Bizottság, az Amerikai Egyesült Államok (amely európai cseppfolyósgáz-exportját igyekszik növelni), Ukrajna (amelyen keresztül az Európába irányuló orosz gázexport jelentős része bonyolódik), illetve több-kevesebb határozottsággal az unió keleti tagállamai, például Lengyelország és Magyarország.
Útnak indult kikötőjéből az az orosz hajó, amely befejezheti az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Az Oroszországot Németországgal összekötő, évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezeték még 2019 végén készült volna el az eredeti tervek szerint, de az amerikai szankciók megakasztották az építkezést. Vlagyimir Putyin szerint az Északi Áramlat 2-t egy év késés után, 2020 végén adhatják át, de február–márciusban újabb amerikai szankciók várhatók, tovább hátráltatva az átadást – írja a Magyar Nemzet.
Az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren összekötő Északi Áramlat gázvezeték 2011-ben készült el, két vonalon, összesen 55 milliárd köbméter kapacitással. Nem sokkal később született döntés a vezeték kapacitásának megduplázásáról, ez kapta az Északi Áramlat 2 nevet. Az építkezés 2018-ban kezdődött, a projekthez két vonalon összesen közel 2460 kilométer csővezetéket kellett lefektetni öt ország balti-tengeri területein keresztül. Az eredeti tervek szerint az építkezés 2019 végére készült volna el, azonban előbb 2019 októberében csúszott az engedély Dániától, majd december 23-án az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a gázvezetéket építő cégek ellen. A szankciók után az Allseas svájci kivitelezőcég kivonta a hajóit a Balti-tengerről. Addigra már több mint 2300 kilométer csővezeték elkészült, de Moszkvának nem volt eszköze ahhoz, hogy azonnal folytassa a munkát és lefektesse a maradék mintegy 160 kilométernyi vezetéket. A projekt bizonytalan időre leállt.
2020. január 11-én Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfő és Angela Merkel német kancellár, ahol Merkel megerősítette, hogy Washington szankciói ellenére teljes mértékben támogatják a projektet, és szerinte a gázvezeték megépülése minden európai ország javát szolgálja majd. Putyin szerint az amerikai lépések hátráltatták a projektet, de az Északi Áramlat 2 2020 végére vagy legkésőbb 2021 elejére elindulhat. Az orosz Gazpromnak két olyan bevethető hajója volt, amely képes lett volna befejezni a munkát, ebből az egyik, a Cserkesszkij Akadémikus csővezetékrakó hajó vasárnap este indult el a távol-keleti Vlagyivosztok mellett található Nahodka kikötőjéből. Az út másfél-két hónapig tart, tehát várhatóan 2020 áprilisára érhet majd a Balti-tengerre.
A 2019. december 23-án elfogadott amerikai szankciók az Északi Áramlatot építő kivitelezőcégeket célozták meg, és egyrészt zárolták az USA-ban elhelyezett vagyonukat, másrészt minden pénzügyi kapcsolatot megtiltottak velük az amerikai cégeknek. A lépés célba talált, és közel egy év késést eredményezett az orosz Gazpromnak. A Handelsblatt német lap február eleji értesülései szerint egy újabb szankciós csomag készülhet az Északi Áramlat 2 ellen, ám ezúttal Washington a gázvezeték európai részvényeseit és potenciális gázvásárlóit célozhatja meg, és a csomag akár februárban vagy márciusban kerülhet a szenátus elé.
Lengyelország és Ukrajna is évek óta bírálja Németországot az Északi Áramlat miatt. Szerintük Berlin kettős mércét alkalmaz, és az Oroszország ellen 2014 óta elfogadott európai szankciók egyáltalán nem hátráltatták a közös német–orosz projektet.
Az új gázvezeték elindulása biztosan nagy érvágást jelent majd Európa legnagyobb gáztranzit országai, Belarusz, Lengyelország és Ukrajna számára. A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint az Európai Unió összesen 401 milliárd köbméter gázt importált 2018-ban, ennek a legnagyobb része, 38,8 százaléka Oroszországból érkezett. 2017-hez képest az orosz gázimport 5,5 százalékkal emelkedett, 150 milliárd köbméterről 155 milliárd köbméterre.
Németország 2018-ban 78,9 milliárd köbméter gázt vásárolt, ezzel Berlin messze az EU legnagyobb gázimportőre.
